Versenyképesség Kutató Központ

Versenyképesség az új ipari forradalom küszöbén, Versenyben a világgal kutatás, 2018-2023

Kutatási programunk az 1995 óta több lépcsőben lefolytatott vállalati versenyképességi adatfelvételek és elemzések egy újabb fázisa. A projektsorozat tárgya a magyar vállalatok versenyképességének, illetve az erre ható tényezőknek a vizsgálata, és azok alakulásának az értékelése.

Az empirikus kutatási program meghatározó eleme egy kérdőíves adatfelvétel. Ennek középpontjában most is, miként a korábbi felvételeknél (1996, 1999, 2004, 2009, 2013) is, egy vállalati vezetői gyakorlatokra kiterjedő széleskörű kérdőíves felmérés áll. Az adatfelvétel kiterjed a vállalati versenyképességet befolyásoló környezeti tényezőkre, a vállalati stratégia és a működés kulcskérdéseire. 

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 

A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG JELLEMZŐI 

A vállalati versenyképesség értékelésére egy több éve kidolgozott és tesztelt vállalati versenyképességi indexet használunk. Az index a piaci versenyben való helytállást és a folyamatos alkalmazkodást és fejlődést szolgáló gyakorlatokat egyaránt értékeli, továbbá ezen törekvéseket a működési, a pénzügyi és piaci mutatókhoz is kapcsolja. 

Megállapításaink egy része a tankönyvek állításait erősíti meg: 

(1) eredményesebbek azok a cégek, amelyek alkalmazzák a tankönyvi menedzsment gyakorlatokat és ismereteket, és 

(2) a jobb versenyképességi index-szel rendelkező cégek minden területen jobban teljesítenek, mint a kevésbé versenyképesek (jobbak a működési, a pénzügyi és piaci mutatóik). 

Az aktuális kutatási fókuszpontokhoz kapcsolódó további fő megállapításaink: 

– Mely vállalat lehet versenyképes? Mérettől, tevékenységtől, tulajdonostól és exportképességtől függetlenül bármilyen vállalat tartozhat a legversenyképesebb vállalatok csoportjába. A versenyképesség tehát nem a nagy méretű, külföldi és exportáló cégek kiváltsága. 

– Hogyan alkalmazkodnak a vállalatok a környezeti változásokhoz? A külső környezetet tekintve a kevésbé versenyképesek kiszolgáltatottabbnak érzik magukat a társadalmi és politikai környezetnek. Ez egy népes vállalati csoport, amely tehát aktív gazdaságpolitikai figyelmet érdemel. 

– Hogyan állnak a hazai cégek a technológiai változásokhoz? A versenyképes vállalatok proaktívabbak és előrébb járnak a digitalizációs felkészültségben. Gyakori azonban, hogy a digitalizáció kapcsán elvárt pozitív hatásokat a cégek nem tudják realizálni. A versenyképesség javításakor érdemes egyensúlyozni a jövőt és a mindennapi működést szolgáló megoldások között. 

DIGITALIZÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA 

A technológiai átalakulások – az ipar 4.0 megjelenésével – újabb szinten várnak el alkalmazkodást a vállalatvezetőktől és vállalataiktól. Eredményeink megerősítik, hogy a hazai vállalatok technológiai felkészültségének szintje lemaradást mutat a fejlettebb nyugat-európai és észak-amerikai cégekétől. Ugyanakkor a hazai gyakorlatról kirajzolódó kép szélsőséges tapasztalatokat sűrít. A felmért cégek egy jelentős része digitálisan inaktív vagy digitálisan lemaradó. Eközben a cégek ötöde élenjáró a technológiai felkészültségben. Ezen élenjáró cégek sikerének titka igazából nem technológiai természetű: e cégek fogékonyak a tanulásra és ezt támogatja a szervezeti kultúrájuk is. A vállalati folyamatok digitalizációjában a vezetői döntések és a vevőkapcsolatok járnak élen. Ezeken a területeken még az élenjáróknál is lehetne tudatosabban menedzselni a digitális transzformációt. A termelési és szolgáltatási vagy a beszállítási folyamatok kapcsán kevesebb a digitalizációs tapasztalat. 

FENNTARTHATÓSÁG 

A digitális megoldások bevezetésében élenjáró vállalatok a környezeti fenntarthatóságban is kiemelkednek. A digitalizációnak köszönhetően jelentős előnyük van az adatkezelésben, amelyre transzparensebb folyamatok, a gyors beavatkozás kultúráját támogató megoldások és végső soron eredményesebb működés építhető. 

INNOVÁCIÓ 

Közhelyszámba menő megállapítás, hogy az innováció alapozza meg azt a tudásalapú működést, amely a versenyképes gazdaság és a tudásalapú társadalom kibontakozásához vezet. Ahogyan az is, hogy ezeken a területeken idehaza jelentős fejlődési lehetőségek vannak a vállalatok körében és a gazdaságpolitika terén is. 

Az elmúlt évtizedekhez képest jelentős hangsúlyeltolódást látunk az innovációt akadályozó tényezők körében. Ma a keresleti és humán korlátokat emelik ki a cégvezetők. Korábban sokáig rendre a finanszírozás hiányát és az adóztatást emelték ki. Az innovációs tevékenységhez kapcsolódó támogatási források vizsgálata azt mutatja, hogy azok a gyengébb teljesítményű cégekhez kerültek. 

*Az adatfelvételt 2018 októbere és 2019 júliusa között TÁRKI Zrt. végezte. Az adatfelvétel az OTP Nyrt. és a Vállalatgazdaságtan Tudományos és Oktatási Alapítvány anyagi támogatásával valósult meg. A vállalatok pénzügyi adatait a Bisnode biztosította 

A Versenyképesség Kutatási Központ 2004-ben a Versenyben a világgal kutatások újabb fázisaként harmadik alkalommal vállalkozott egy vállalati versenyképességi kérdőíves felmérésre építő többéves kutatási programra, „Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból, 2004-2006″ címmel. A 2004-ben elindított kutatási program számára egy fő és két kiegészítő kutatási célt fogalmaztuk meg. Fő célunk az volt, hogy a vállalati versenyképességi kérdőíves felméréseink folytatásával és az ezt kiegészítő elemzésekkel választ adjunk arra, hogy milyen fejlődési tendenciák jellemzik a hazai vállalati kört, és e fejlődés hogyan értékelhető az EU-csatlakozás időszakában. Kiegészítő célokként eredményeinket szerettük volna nemzetközileg élenjáró vállalatokra vonatkozó eredményekkel és tapasztalatokkal összevetni, s végül a nemzetközileg élenjáró piacgazdasági elméletekkel és magyarázatokkal szembesíteni. A kutatásainak középpontjában a vállalati versenyképesség megvalósítása állt, amelynek fő aktorai a vállalat felsővezetői, akiknek úgy kell irányítaniuk és működtetniük vállalataikat, hogy azok képesek legyenek belső és külső alkalmazkodásra. Négy belső alkalmazkodási területet emeltünk ki – a stratégia, a vezetés és döntés, az értékteremtés és a vállalatközi kapcsolatok -, és e területek adták a kutatás szerkezeti elemeit jelentő projektek kutatási terepét, amelyek projektek vezetői Balaton Károly, Zoltayné Paprika Zita, Demeter Krisztina és Kolos Krisztina voltak. A külső alkalmazkodás fókuszpontjait a kutatási program készítésének időszakában legfontosabbnak érzékelt tényezők alapján szintén négy területben határoztuk meg: az EU-csatlakozás; az üzleti szféra (üzleti környezet) helyzete; a technikai fejlődés és a tudástársadalom kialakulása; és a tulajdonosi szerkezet. Ezek voltak azok az elemzési dimenziók, amelyeket a projekteknek figyelembe kellett venniük saját kutatási területeik kutatásánál. Egy ún. központi projekt keretében koordináltuk a vállalati versenyképesség általános, és a makroszférához kapcsolódó problémákkal foglalkozó kutatásokat, amelynek vezetői Chikán Attila és Czakó Erzsébet voltak.

A kutatás közreműködői, eredményei, outputjai

A kutatásban közel kétszázan, főként a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai, PhD és nappali tagozatos egyetemi hallgatói működtek közre, 42 műhelytanulmány, 10 egyéb tanulmány és 4 projekt-zárótanulmány, és egy kutatási zárótanulmány született, amelyek a http://edok.lib.corvinus.hu weboldalon elérhetők. A kutatási programhoz kapcsolódóan egy nemzetközi és egy hazai konferenciát szerveztünk, 2006 és 2007 májusában. A kutatatási program eredményei a Vezetéstudomány hasábjain folyamatosan jelentek meg. A kutatások egyik legfontosabb eredményének tekintjük a mikro- és makrogazdasági versenyképesség kapcsolódásait magába foglaló modell, amit nyelven Chikán (2008), magyar nyelven Chikán – Czakó (2009) fejti ki.

Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a program támogatásáért az OTP Bank Rt., a MOL Rt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, a Vállalatgazdasági Tudományos Egyesület és a Vállalatgazdasági Tudományos Oktatási Alapítvány anyagi támogatásáért.