Ugrás a fő tartalomra

A Budapesti Corvinus Egyetemről

Köszöntő

A Budapesti Corvinus Egyetem (röviden: CORVINUS/Corvinus vagy Corvinus Egyetem) egy európai léptékben közepes méretű, gazdaság- és társadalomtudományi fókuszú intézmény. Az Egyetem Magyarország egyik vezető oktatási intézménye a gazdaság- és társadalomtudományok területén. Sőt több annál: olyan közösség, amelyhez jó és érdemes tartozni.

Több mint száz éves hagyományainkra építve folyamatosan fejlődünk. Oktatóinkkal, kutatóinkkal, munkatársainkkal azért dolgozunk, hogy a Corvinus a világ legjobb egyetemei közé tartozzon, és itt, Magyarországon képezzük a régió társadalmi és gazdasági elitjét. Célunk, hogy a tehetséges hallgatóknak ne kelljen külföldi egyetemet választaniuk ahhoz, hogy nemzetközileg elismert, versenyképes és piacképes tudást szerezzenek. A szociális és anyagi helyzet nem lehet a tanulás akadálya: jól teljesítő hallgatóink kiválósági alapon, térítésmentesen tanulhatnak.

A Corvinus a minőséget és a lehetőségeket jelenti: aktuális és hasznos tudást, széles körű kapcsolati tőkét, karrierlehetőséget, életre szóló barátságokat. Egyetemünkön arra törekszünk, hogy együtt még többet érjünk el.

Budapesti Corvinus Egyetem

Prof. Dr. Szabó Lajos György
megbízott rektor

Budapesti Corvinus Egyetem

Dr. Anthony Radev 
elnök

Dr. Domahidi Ákos

Dr. Domahidi Ákos
kancellár

Budapesti Corvinus Egyetem

Rólunk

A Budapesti Corvinus Egyetem Magyarország vezető egyeteme a gazdasági és társadalomtudományi képzések területén. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által fenntartott Corvinus középtávú célkitűzése, hogy az említett területeken ne csak országosan, de Közép-Európában is a legjobb felsőoktatási intézménnyé váljon. A Corvinus Egyetemen jelenleg mintegy 10 000 hallgató tanul, köztük 2000-en külföldi diákok. Az intézmény világszerte több mint 200 partneregyetemmel ápol szoros kapcsolatot. A Corvinus rendszeresen ér el előkelő helyezést a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban, Gazdálkodási és menedzsment képzésével a régió első helyezettje lett az Eduniversal 2019-es rangsorában, Vezetés és szervezés mesterképzésével pedig évről évre a világ 100 legjobb üzleti iskolája között szerepel a Financial Times által 2005 óta vezetett Masters in Management rangsorában. A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetlen olyan magyarországi egyetem a gazdaságtudományok területén, amely két nemzetközi intézményi akkreditációval rendelkezik (AMBA, AACSB). 

Budapesti Corvinus Egyetem
Budapesti Corvinus Egyetem

Az Egyetem története

Megalakul a Keleti Kereskedelmi Akadémia

Egyetemünk egyik közvetlen elődje a Keleti Kereskedelmi Akadémia, amelyet 1899-ben alapítottak. A fővárosi, illetve hazai nagykereskedők, majd az iparvállalatok vezetői, az ipari és a banktőke képviselői igen korán (körülbelül az 1850-es évektől) elkezdték sürgetni az ipari és a kereskedelmi élet fejlesztéséhez nélkülözhetetlen szakemberek képzését. Az ipar és a kereskedelem rohamos fejlődése képzett közgazdászokat, az államapparátus a külügyi és külkereskedelmi munkában használható szakembereket igényelt, ami elkerülhetetlenné tette egy speciális szakfőiskola, majd közgazdasági kar vagy egyetem felállítását. Erre válaszul 1891-ben indult el a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam, majd 1899-ben ebből alakult meg – immár önálló állami főiskolaként – a Keleti Kereskedelmi Akadémia, amely a külügyi és főleg a Balkán felé irányuló külkereskedelmi szolgálatra képzett diplomás szakembereket.

Megindul a képzés a Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi karon

Az egyetemi szintű képzés – a világ vezető országaihoz hasonlóan – 1920-ban indult meg az önállóan működő budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi karon. A századforduló körül indult meg az a társadalmi mozgalom, amely egy önálló, és a többi egyetemmel azonos jogokat élvező közgazdaságtudományi egyetemért zajlott. Ez a küzdelem az I. világháborúig egyre erősödött. A politikai válságok, majd a világháború kitörése miatt a kérdés csak 1917-ben került ismét napirendre. A Hangya értékesítési szövetkezet, Balogh Elemér vezérigazgató javaslatára, egymillió koronás alapítványt ígért egy felállítandó közgazdasági egyetem javára. Az egyetem felállítását előkészítő bizottság a kor egyik legelismertebb közgazdászát, ifj. Erődi-Harrach Bélát kérte fel a közgazdasági egyetem feladatait, irányát és tanulmányi rendszerét felölelő tanulmány megírására. A kar létrehozásáról szóló törvényjavaslatot végül csak a világháború befejezése és a Tanácsköztársaság bukása után fogadta el a Nemzetgyűlés. Az oktatás négy szakcsoportban (Egyetemes közgazdasági, Mezőgazdasági, Kereskedelmi, valamint Konzuli és külképviseleti szak) kezdődött meg. A tanulmányi idő 8 félév volt, amely az utolsó szigorlattal (ez egyben az államvizsga is volt) zárult le. A közigazgatási és a közgazdasági és kereskedelmi szak hallgatói „okleveles közgazda”; a mezőgazdasági szak hallgatói pedig „okleveles mezőgazda” képesítést szereztek.

A Közgazdaságtudományi Kar a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik fakultása lett

1934-ben az első magyarországi egyetemi integráció keretében a Közgazdaságtudományi Kar a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik fakultása lett. Az önálló intézmény fennmaradása már az 1920-as évek végétől kérdéses volt. Hosszas viták után, elsősorban takarékossági megfontolásokra hivatkozva, a műegyetemi szervezetbe történő beolvasztás mellett döntöttek. Hóman Bálint kultuszminiszter 1934. március 2-án a képviselőház elé terjesztette a „Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről” szóló törvényjavaslatot. Az új egyetem létrehozása a felsőoktatás strukturális átalakításának folyamatába illeszkedett. Az egyetemben összesen négy – műszaki, gazdasági és agrár – felsőoktatási intézményt egyesítettek, ezzel méreteiben és szerkezetében teljes újfajta universitas jött létre. A hallgatói létszám a következő évtizedben jelentős emelkedésnek indult, a karon már a háború előtt viszonylag nagy számban tanultak munkás- és parasztszármazású hallgatók.


kép forrása: Fortepan/BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA / KLÖSZ GYÖRGY FÉNYKÉPEI

Megalakul a Keleti Kereskedelmi Akadémia

Egyetemünk egyik közvetlen elődje a Keleti Kereskedelmi Akadémia, amelyet 1899-ben alapítottak. A fővárosi, illetve hazai nagykereskedők, majd az iparvállalatok vezetői, az ipari és a banktőke képviselői igen korán (körülbelül az 1850-es évektől) elkezdték sürgetni az ipari és a kereskedelmi élet fejlesztéséhez nélkülözhetetlen szakemberek képzését. Az ipar és a kereskedelem rohamos fejlődése képzett közgazdászokat, az államapparátus a külügyi és külkereskedelmi munkában használható szakembereket igényelt, ami elkerülhetetlenné tette egy speciális szakfőiskola, majd közgazdasági kar vagy egyetem felállítását. Erre válaszul 1891-ben indult el a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam, majd 1899-ben ebből alakult meg – immár önálló állami főiskolaként – a Keleti Kereskedelmi Akadémia, amely a külügyi és főleg a Balkán felé irányuló külkereskedelmi szolgálatra képzett diplomás szakembereket.

Megindul a képzés a Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi karon

Az egyetemi szintű képzés – a világ vezető országaihoz hasonlóan – 1920-ban indult meg az önállóan működő budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi karon. A századforduló körül indult meg az a társadalmi mozgalom, amely egy önálló, és a többi egyetemmel azonos jogokat élvező közgazdaságtudományi egyetemért zajlott. Ez a küzdelem az I. világháborúig egyre erősödött. A politikai válságok, majd a világháború kitörése miatt a kérdés csak 1917-ben került ismét napirendre. A Hangya értékesítési szövetkezet, Balogh Elemér vezérigazgató javaslatára, egymillió koronás alapítványt ígért egy felállítandó közgazdasági egyetem javára. Az egyetem felállítását előkészítő bizottság a kor egyik legelismertebb közgazdászát, ifj. Erődi-Harrach Bélát kérte fel a közgazdasági egyetem feladatait, irányát és tanulmányi rendszerét felölelő tanulmány megírására. A kar létrehozásáról szóló törvényjavaslatot végül csak a világháború befejezése és a Tanácsköztársaság bukása után fogadta el a Nemzetgyűlés. Az oktatás négy szakcsoportban (Egyetemes közgazdasági, Mezőgazdasági, Kereskedelmi, valamint Konzuli és külképviseleti szak) kezdődött meg. A tanulmányi idő 8 félév volt, amely az utolsó szigorlattal (ez egyben az államvizsga is volt) zárult le. A közigazgatási és a közgazdasági és kereskedelmi szak hallgatói „okleveles közgazda”; a mezőgazdasági szak hallgatói pedig „okleveles mezőgazda” képesítést szereztek.

A Közgazdaságtudományi Kar a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik fakultása lett

1934-ben az első magyarországi egyetemi integráció keretében a Közgazdaságtudományi Kar a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik fakultása lett. Az önálló intézmény fennmaradása már az 1920-as évek végétől kérdéses volt. Hosszas viták után, elsősorban takarékossági megfontolásokra hivatkozva, a műegyetemi szervezetbe történő beolvasztás mellett döntöttek. Hóman Bálint kultuszminiszter 1934. március 2-án a képviselőház elé terjesztette a „Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről” szóló törvényjavaslatot. Az új egyetem létrehozása a felsőoktatás strukturális átalakításának folyamatába illeszkedett. Az egyetemben összesen négy – műszaki, gazdasági és agrár – felsőoktatási intézményt egyesítettek, ezzel méreteiben és szerkezetében teljes újfajta universitas jött létre. A hallgatói létszám a következő évtizedben jelentős emelkedésnek indult, a karon már a háború előtt viszonylag nagy számban tanultak munkás- és parasztszármazású hallgatók.


kép forrása: Fortepan/BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA / KLÖSZ GYÖRGY FÉNYKÉPEI

Létrejön a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

A világháború eseményei nem érintették alapvetően a kart, jelentősebb változást csak a politikai események hoztak. Az immár ténylegesen önálló Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létrehozását az 1948. évi LVII. tvc. szentesítette, ám ez egyben az intézmény marxista szellemű átszervezését jelentette. Az új egyetem alig mutatott folytonosságot elődeivel: a régi professzorok közül szinte mindenkit elbocsátottak, átszervezték a tanszékeket, megváltoztatták a tantárgyakat, a tanítás rendjét, a közigazgatási képzés megszűnt. A hallgatókat pedig erőteljes politikai színezetű felvételi szűrőn kényszerítették át. Az Egyetem elhelyezésében is változás történt. A háború során súlyos sérüléseket szenvedett Fővámpalota egyetemi célú újjáépítéséről 1948-ban döntöttek, az épületet 1950-ben vehették birtokba a hallgatók. Az átalakítás szimbolikus lezárásaként az Egyetem nevét 1953-ban Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre változtatták. Az oktatás 1955-től az 1980-as évek végéig három karon – Általános Közgazdasági, Ipari, Kereskedelmi – folyt.

Az ’56-os forradalom forgatagában

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ideológiai meghatározottsága, valamint a politikai élettel való szoros kapcsolatuk folytán az oktatók (a forradalmi Minisztertanács később kivégzett elnöke, Nagy Imre is óraadó volt az egyetemen) és a hallgatók egyaránt fogékonyak voltak a változásokra. A forradalom közvetlen előzményének tekinthető Rajk-temetés megszervezésében az egyetemről többen is közreműködtek. A forradalom előestéjén, 1956. október 22-én tartották azt a nagygyűlést, amelyen az egyetem oktatói, hallgatói, sőt munkásfiatalok is részt vettek.  A hosszú, szenvedélyes vita eredménye egy 22 pontból álló követelés lett, amely felépítésében, tartalmában nagyon hasonlított a más egyetemeken elfogadott dokumentumokhoz. Október 23-án a tanórák elmaradtak, mindenki a készülő tüntetés lázában égett. A Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói szervezetten vonultak a Bem-szoborhoz, a sorok között a magyar zászló mellett a vörös lobogókat is lengetve. A következő nap bezárták az egyetem épületét, 1957. február 1-jéig a tanítás is szünetelt, de az egyetemi polgárok ezalatt az idő alatt is bejártak tájékozódni. Október végén megalakult az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, valamint az egyetemi zászlóalj is. Az utcai harcok elkerülték ugyan az épületet, de november 4-én a bevonuló szovjet katonák golyózáport zúdítottak rá, amiben egy hallgató életét vesztette.

A keleti blokk úttörő egyeteme

A forradalom utáni egyetemen nem szűnt meg az állampárt hegemóniája, de a lehetséges, szűk keretek között elindult egy lassú színvonal-emelkedési és demokratizálódási folyamat. Ennek fontos mérföldköve volt Szabó Kálmán 1968-as rektorrá választása, akinek vezetésével nagyszabású reform valósult meg. Radikálisan átalakították a képzési struktúrát és a tananyagok tartalmát, csökkentek a kötelező óraszámok, és növekedtek a hallgatók önálló munkával elvégzendő feladatai; a szemináriumi, kiscsoportos munkára is nagyobb hangsúlyt helyeztek. Ebben az időszakban az egyetem 16 oktatója vehetett részt hosszabb amerikai tanulmányutakon a Ford-programnak köszönhetően; az ennek köszönhetően megszerzett szakmai és pedagógiai ismeretek a reform fontos alapját képezték. Chikán Attila vezetésével 1970-ben alakult meg az első magyar szakkollégium, a Rajk, amely jelentősen hozzájárult a korszerű gazdasági, közgazdasági és társadalomtudományi ismeretek magyarországi megjelenéséhez, illetve a később alakuló szakkollégiumoknak mintát és inspirációt jelentett. A folyamatoknak köszönhetően az egyetemen a keleti blokkban úttörőnek számító kutatások folytak több tudományterületen is (gazdaságtörténet, marketing- és menedzsmenttudományok, matematikai közgazdaságtan, pénzügyek, vállalatgazdaságtan), a hallgatók a szocialista országok legtöbb egyeteménél korszerűbb, ideológiailag kevésbé terhelt ismeretekhez jutottak.

 

Egy új korszak küszöbén

A rendszerváltás után, 1990-ben Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemmé átnevezett Közgáz az új kornak megfelelő képzési kínálattal fogadta a hallgatókat. Ezt jelentősen megalapozták a ’80-as években Csáki Csaba rektorsága idején lezajlott újabb jelentős oktatási reformok. A Közgazdaságtudományi Karra jelentkezők elmerülhettek az elméleti közgazdaságtan kérdéseiben, a Gazdálkodástudományi Kar hallgatói elsajátíthatták azokat az üzleti ismereteket, amelyekkel érvényesülni lehet a piacon, a Társadalomtudományi Kar pedig a modern magyar társadalomtudományok egyik legfontosabb központjává vált. 2000-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az Államigazgatási Főiskola jogutódjaként létrejött a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, amelyhez 2003-ban csatlakozott a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara, Kertészettudományi Kara és Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kara is.

Az egyetem 2004. szeptember 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem nevet vette fel. 2012-ben a Közigazgatástudományi Kar, 2016-ban az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar, valamint a Tájépítészeti és Településtervezési Kar is kivált az egyetemből, majd 2019. július 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem jogi státusza Magyarországon elsőként állami felsőoktatási intézményről alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény lett. Azóta a magyar egyetemek zöme is az alapítványi modellt választott. A Corvinuson 2020-tól megszüntették a kari felosztást és intézeti struktúrára tértek át.

A hallgatók a 2000-es évek közepéig a legtöbb szakon 10 féléves képzés során szerezhettek diplomát. A Bolognai-rendszerre való áttérés óta 6 vagy 7 féléves alapképzések és 4 féléves mesterképzések a jellemzők. Az egyetem 4 doktori iskolájában sok képzési területhez kapcsolódóan folytathatók doktori tanulmányok is.

Bekapcsolódás a nemzetközi vérkeringésbe

Az egyetem mindent megtett annak érdekében, hogy minél jobban élni tudjon az új történelmi helyzetben megnyíló lehetőségekkel. Az évek során kitűnő kapcsolatot épített ki a magyar gazdasági és tudományos élet meghatározó szereplőivel, többek között a legjobb gyakorlati szakemberek vállalnak szerepet az oktatásban, illetve gyakornoki programok, projektek, kutatások segítik a hallgatók karrierjét. Hatékony partnerkapcsolat alakult ki sok nyugat-európai intézménnyel, 1996-ban pedig a Közgáz a világ vezetői üzleti iskoláit és vállalatait tömörítő CEMS együttműködés tagja lett, amelyhez minden országból csak egy intézmény csatlakozhat. 2019-ben a Corvinus Ázsia és a világ egyik legjobb egyetemével, a sanghaji Fudannal indított közös MBA-képzést. A corvinusos hallgatók kiemelkedő arányban élnek az Erasmus mobilitási program nyújtotta nemzetközi lehetőségekkel is.

Kiemelkedő diákok, aktív diákélet

A Közgázt jellemző pezsgő diákélet a rendszerváltás után is folytatódott. A hallgatók ma már 7 szakkollégium és több mint 40 más diákszervezet közül választhatnak, amelyek tevékenységi köre nagyon sokszínű. Vannak, amelyek egy-egy szakterületen kínálnak elmélyülési lehetőséget, másoknál a kapcsolatépítés és a nemzetközi tapasztalatszerzés áll a fókuszban, de közösségi és jótékonysági profilú szervezeteket is találunk köztük. A képzési programoknak, a nemzetközi és diákszervezeti lehetőségeknek köszönhetően a Corvinusra évről évre az ország legtehetségesebb hallgatói jelentkeznek, és külföldi diákok is egyre nagyobb számban szeretnék itt folytatni a tanulmányaikat. Az egyetemen végzettek pedig remek karrierlehetőségek közül választhatnak, és sokan töltenek be meghatározó pozíciókat a gazdaságban, a tudományban és a politikai életben. A bekerüléshez jól kell teljesíteni, jól jelzi ezt, hogy például 2022-ben az ösztöndíjas nappali alapképzések kilenc legmagasabb ponthatára mind a Corvinusé volt.

A hazai és régiós rangsorok élén

Mindezeknek köszönhetően a Corvinus állandó szereplője lett a 2000-es évektől egyre népszerűbbé váló felsőoktatási rangsorok élmezőnyének. 2018-ban a Figyelő az ország legjobb egyetemének választotta az egyetemet, a legjobb kar az országban pedig a Gazdálkodástudományi Kar lett. A HVG 2022-es összesítése szerint a gazdasági képzések közül a Corvinus a legjobb. A Corvinus a rangsorok szerint nemcsak az ország, de a régió egyik legjobb egyeteme is: az Eduniversal 2019-es felmérése szerint a Corvinus Business School Kelet-Európa legjobb üzleti iskolája, a CEMS együttműködésben kínált Master’s in International Management program az elismert nemzetközi felsőoktatási rangsorban, a QS 2023 Masters in Managementben a világ 12. legjobb ilyen képzése. Évről évre, egyetlen magyarként a világ száz legjobb üzleti képzése között listázza a Financial Times a Corvinus Vezetés és szervezés mesterszakát, sőt, a karriertámogatásban 2022-ben már az előkelő 9. helyen, ár-érték arány szempontjából pedig a 22. helyen végzett. A Corvinus az egyetlen, amely két nemzetközi akkreditációval rendelkezik: az AACSB és az AMBA minősítésekkel. Az AACSB-akkreditációval a világ gazdaságtudományi képzéseket nyújtó felsőoktatási intézményeinek legjobb mint 6%-ába került az intézmény. A fenntarthatóságra is nagy hangsúlyt helyez az egyetem: 2022-ben a legfenntarthatóbban fejlődő egyetem címet nyerte el a UI GreenMetric világrangsor alapján. A 2023-ban átadni tervezett új, Ménesi úti kampusz a hazai felsőoktatási intézmények közül egyetlenként megcélozza a szigorú Leed Gold fenntarthatósági minősítést, és energiahatékonyságban az AA+ kategóriát teljesíti majd.

Miről kapta a nevét a Corvinus Egyetem?

Akkreditációk

Az akkreditációk olyan minőségbiztosítást jelentenek, amely révén nemzetközi szinten is mérhetőek és összehasonlíthatóak a különböző egyetemek képzései. Fontos szerepet töltenek be a különböző nemzetközi rangsorok felállításában.


Intézményi akkreditációk

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB)

A MAB 2002 óta tagja az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Szövetségének (ENQA), s fő feladata Magyarország felsőoktatási intézményeiben a magas szintű oktatást támogató értékelő tevékenység, a képzés valamennyi szintjét és résztvevőjét támogató minőségbiztosítás.
MAB
Budapesti Corvinus Egyetem

AMBA

Az MBA képzéseket nyújtó intézmények akkreditációja, amely arra ösztönzi az intézményeket, hogy a képzések kimeneti követelményeit egyre inkább közelítsék a piaci elvárásokhoz szem előtt tartva a változó trendeket és az innovációt.
AMBA
Budapesti Corvinus Egyetem

AACSB

Az 1916-ban alapított AACSB International (Association to Advance Collegiate Schools of Business) a világ legnagyobb szövetsége a gazdaságtudományi felsőoktatás terén, ami összeköti az oktatókat, a hallgatókat és a vállalatokat a kiváló vezetők következő generációjának képzése érdekében.
AACSB

Képzés akkreditációk

Budapesti Corvinus Egyetem

Community of European Management Schools (CEMS)

A Corvinus képzései közül az angol nyelvű Business and Management alapképzési szak és az Executive MBA program rendelkezik ilyen képzés-akkreditációval.
Az adott képzés valamennyi oldalát vizsgálja: intézményi, belföldi és nemzetközi környezet, felépítés, tudásátadás, eredmények és hatások, minőségfejlesztési folyamatok. Hangsúlyos elemei: elméleti igényesség, gyakorlati relevancia, nemzetközi jelleg, valamint etika és fenntarthatóság.
EFMD
Budapesti Corvinus Egyetem

European Association for Public Administration Accreditation (EAPAA)

A Corvinus képzései közül az angol és a magyar nyelvű közgazdálkodás és közpolitika mesterképzési szak büszkélkedhet ilyen elismeréssel.
Az EAPAA a közigazgatási programok európai akkreditációs szervezete, melynek célja a közigazgatási programok színvonalának emelése a szakterületre célzottan kidolgozott akkreditációs követelmények érvényesítése révén.
EAPAA

Főbb nemzetközi hálózati tagságok

Budapesti Corvinus Egyetem

Community of European Management Schools (CEMS)

A CEMS vezető egyetemek, üzleti iskolák, multinacionális vállalatok és nonprofit szervezetek nemzetközi szövetsége, amelynek célja, hogy a legjobb üzleti iskolákkal együttműködve egy közös CEMS MIM (Master in International Management) képzés keretében képezzék a jövő felelősen gondolkodó multinacionális üzleti vezetőit. A Corvinus a gazdálkodástudományi képzéséi révén, 1996 óta tagja a szövetségnek, Magyarországon egyedüli egyetemként kínálja ezt a képzést. A CEMS MIM kiváló választás a globális karriert megcélzó hallgatók számára.
CEMS
Budapesti Corvinus Egyetem

Business School Impact System (BSIS)

Az üzleti iskolák első átfogó hatásvizsgálati eszköze. Egy adatvezérelt rendszer, amely lehetővé teszi a helyi környezetre gyakorolt kézzelfogható és kevésbé megragadható pozitív hatások azonosítását. 2014-es indulása óta a BSIS – az EFMD Global Network és a FNEGE közös vállalkozásaként – világszerte 32 üzleti iskola környezetre gyakorolt hatását mérte fel.
BSIS
Budapesti Corvinus Egyetem

Principles for Responsible Management Education (PRME)

Az ENSZ támogatásával létrejött kezdeményezés, amely a fenntarthatóság fontosságát hangsúlyoz-za világszerte a felsőoktatási intézményekben. Az ENSZ hat alapelve segítségével, a PRME arra készteti a gazdálkodástudományi és üzleti iskolákat, hogy felvértezzék a jövő vezetőit mindazon készségekkel, melyek a gazdasági és fenntarthatósági célok közti egyensúly megteremtéséhez nélkülözhetetlenek.
PRME
Budapesti Corvinus Egyetem

Chartered Financial Analysis (CFA)

A CFA Institute a világ legnagyobb befektetési szakembereket tömörítő szervezete. Az általa kiadott Chartered Financial Analyst (CFA) minősítés az üzleti etika és a legmagasabb szakmai színvonal globális szimbóluma a pénzügyi szolgáltató ágazatban. A Corvinus, a CFA University Affiliation Program tagjaként garantálja, hogy a pénzügy-számvitel alap és mesterképzési szak, valamint a magyar és angol nyelvű pénzügy mesterképzési szak képzési programjai összhangban vannak a CFA minősítés megszerzéséhez szükséges tudásanyaggal.
CFA

Képzési akkreditációk

Budapesti Corvinus Egyetem

Project Management Institute (PMI)

A Budapesti Corivnus Egyetem 2021-ben Magyarországon negyedikként szerezte meg a legnagyobb nemzetközi projektmendzsment szervezet, a Project Management Institute (PMI) ATP minősítését. Ennek birtokában a PMI tanúsítja, hogy képes olyan színvonalas projektmenedzsment oktatás tartására, amely összhangban áll a szervezet filozófiájával, eszközrendszerével, ezáltal biztosítva azt, hogy nem csak hazai, de nemzetközi közegben is versenyképes tudásra tehetnek szert hallgatóink.
PMI
Budapesti Corvinus Egyetem

Association of Chartered Certified Accountants (ACCA)

Az Association of Chartered Certified Accountants (ACCA) egy számviteli szakembereket tömörítő nemzetközi szervezet. Egyetemünk Számvitel mesterszakja megkapta az ACCA akkreditációt és ezzel egyidejűleg azt a lehetőséget, hogy négy ACCA-vizsga alól felmentést kapjanak a hallgatók. Az akkreditációval "gyorsítósávon" indíthatják el karrierjüket és szerezhetnek minősítést Számvitel mesterszakos hallgatóink.
ACCA

Rangsorok, díjak

Előző
Következő

Nemzetközi eredményeink

Amellett, hogy nemzetközileg akkreditált egyetem vagyunk, íme néhány nemzetközi díj és helyezés, amely alátámasztja a minőségünket.

Budapesti Corvinus Egyetem

QS Egyetemek rangsora (2024) – összességében 1001 – 1200

QS tantárgyak besorolása (2023):

üzleti: 301-350

gazdasági: 351-400

társadalomtudományi: 401-450

68. hely – QS Feltörekvő Európa és Ázsia rangsora, 2020

 
Budapesti Corvinus Egyetem

Times Felsőoktatás rangsor, tantárgyak besorolása (2021):

601-800 Gazdálkodás és Gazdaságtan

601-800 Társadalomtudomány.

Budapesti Corvinus Egyetem

A Financial Times Masters in Management világrangsora

94 – Vezetés és szervezés (2023)

89 – European Business School Ranking (2023)

98 – Összesített hely a Vezetés és szervezés mesterszakon (2022), egyedül Magyarországról 

22 – Ár-érték arány, Vezetés és szervezés mesterszakon (2022)

9 – Karriertámogatás, Vezetés és szervezés mesterszakon (2022)

Budapesti Corvinus Egyetem

Eduniversal, Kelet-Európa rangsor 

4. hely – Legjobb Üzleti Iskola, 2023 (2022-ben 3.hely, 2019-ben 1. helyezés, 2017-ben, 2018-ban és 2020-ban 2. helyezés)

Budapesti Corvinus Egyetem

A CEMS nemzetközi üzleti képzésnek 34 felsőoktatási intézmény tagja. A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetlen magyarországi tag. 

CEMS-elismerések:

3. hely – CEMS Felsőoktatási intézmény, 2019
1. hely – CEMS Alumna, 2019 és 2022

További nemzetközi elismeréseink

  • UI GreenMetric: A legfenntarthatóbban fejlődő egyetem cím – 2022

Hazai elismeréseink

  • A HVG Diploma 2024 szerint a Gazdaságtudományi és Társadalomtudományi képzési területen a hallgatói kiválóság szempontjából a Budapesti Corvinus Egyetem végzett az első helyen.
  • A HVG Diploma 2022 szerint a hallgatói kiválóság szempontjából mind a Gazdaságtudományi képzésterületi rangsorban, mind a Társadalomtudományi képzési rangsorban a Budapesti Corvinus Egyetem végzett az első helyen. Ezt alátámasztja az is, hogy mindkét képzésben a felvett hallgatók több mint 99%-a rendelkezik legalább egy nyelvvizsgával.
  • A HVG Diploma 2021-es évi összetett képzési rangsorban a Budapesti Corvinus Egyetem a kilencedik helyet foglalja el.
  • A HVG Diploma 2022 szerint oktatói kiválóság szempontjából az egyetem a tizenhetedik helyen áll.
  • A legutóbbi, 2021-ben rendezett 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián Összesen 136 díjat szereztek hallgatóink. A Közgazdaságtudományi Szekcióban 27, a Társadalomtudományi Szekcióban 7 dolgozat kapott első helyezést. 
  • A MyCorvinus applikáció az első között létrejött hazai egyetemi mobilalkalmazás, 2021-ben az Év Applikációja lett a Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat közös versenyén.

Külföldi partneregyetemek

Double Degree Partneregyetemek

Erasmus+ és bilaterális partneregyetemek

Corvinus Megújulási Program

Az elmúlt évek eredményei számokban

Budapesti Corvinus Egyetem
Budapesti Corvinus Egyetem

Stabil keretek
A Megújulási Program nem változtatja meg az Egyetem működésének alapvető kereteit: az Egyetem hosszú távon is egy európai léptékben közepes méretű, gazdaság- és társadalomtudományi fókuszú intézmény marad.

Hagyomány és szellemi sokszínűség
A Megújulási Program épít az Egyetem szellemi hagyományaira, közösségi értékeire, szervezeti tapasztalataira, gazdálkodástudományi, közgazdasági és társadalomtudományi területek egymást megtermékenyítő együttműködésére.

Innováció
A Megújulási Program alapelve, hogy az Egyetem törekszik a külvilág újdonságaira reagálni, azokat becsatornázni, és közben belső innovatív energiáit felszabadítani. Kiemelten fontosak a szakterületi határokon átívelő, az oktató-kutató közösség és a hallgatók közös innovációi.

Nemzetközi mérce
A Megújulási Program alapelve, hogy mind az egész Egyetem, mind az egyetemi polgárok teljesítményének mércéje a nemzetközi élvonal.

Mérés és fejlesztés
A Megújulási Program alapelve, hogy az egyetemen zajló tevékenység (egyéni teljesítmények, oktatási programok, kutatások) eredményeit mérni szükséges, a mérés eredményeit pedig szisztematikusan be kell építeni az egyéni és szervezeti fejlesztési elképzelésekbe.

Részvétel és bevonás
A Megújulási Program nyitott minden egyetemi polgár számára, az Egyetem tudatosan figyel a részvétel és bevonás fórumainak, mechanizmusainak karbantartására, fejlesztésére.

Transzparencia
A Megújulási Program elvei és gyakorlati lépései az egyetemi polgárok számára megismerhetők.

Fenntarthatóság
A Megújulási Program alapelve, hogy az Egyetemnek törekednie kell a hosszú távon fenntartható működésre, pénzügyi és közösségi egyensúlyra.

Stabil keretek
A Megújulási Program nem változtatja meg az Egyetem működésének alapvető kereteit: az Egyetem hosszú távon is egy európai léptékben közepes méretű, gazdaság- és társadalomtudományi fókuszú intézmény marad.

Hagyomány és szellemi sokszínűség
A Megújulási Program épít az Egyetem szellemi hagyományaira, közösségi értékeire, szervezeti tapasztalataira, gazdálkodástudományi, közgazdasági és társadalomtudományi területek egymást megtermékenyítő együttműködésére.

Innováció
A Megújulási Program alapelve, hogy az Egyetem törekszik a külvilág újdonságaira reagálni, azokat becsatornázni, és közben belső innovatív energiáit felszabadítani. Kiemelten fontosak a szakterületi határokon átívelő, az oktató-kutató közösség és a hallgatók közös innovációi.

Nemzetközi mérce
A Megújulási Program alapelve, hogy mind az egész Egyetem, mind az egyetemi polgárok teljesítményének mércéje a nemzetközi élvonal.

Mérés és fejlesztés
A Megújulási Program alapelve, hogy az egyetemen zajló tevékenység (egyéni teljesítmények, oktatási programok, kutatások) eredményeit mérni szükséges, a mérés eredményeit pedig szisztematikusan be kell építeni az egyéni és szervezeti fejlesztési elképzelésekbe.

Részvétel és bevonás
A Megújulási Program nyitott minden egyetemi polgár számára, az Egyetem tudatosan figyel a részvétel és bevonás fórumainak, mechanizmusainak karbantartására, fejlesztésére.

Transzparencia
A Megújulási Program elvei és gyakorlati lépései az egyetemi polgárok számára megismerhetők.

Fenntarthatóság
A Megújulási Program alapelve, hogy az Egyetemnek törekednie kell a hosszú távon fenntartható működésre, pénzügyi és közösségi egyensúlyra.

Regionálisan kiemelkedő oktatási programok
Olyan, regionális szinten is kiemelkedő oktatási programokat szeretnénk kínálni magyar és nemzetközi hallgatóinknak, amelyek elvégzése után a legjobb állásajánlatok közül válogathatnak az üzleti világban, az államigazgatásban, a tudományos életben vagy a civil szférában.

Nemzetközileg jegyzett kutatási eredmények, innovatív tudásprojektek
A megújuló Corvinus célja, hogy folyamatosan növelje nemzetközileg jegyzett, társadalmilag releváns kutatási eredményeinek számát. Jövőbe mutató, innovatív tudásprojektek megvalósítását tervezzük a legnagyobb, legdinamikusabban fejlődő vállalatokkal és a kiemelt közintézményekkel, társadalmi szervezetekkel.

Interdiszciplináris szellemi megújulás
A Budapesti Corvinus Egyetem fontos történelmi hagyománya az interdiszciplináris szemlélet. Képzéseink átalakításánál, új képzéseink létrehozásánál a jövőben is folyamatosan törekszünk a szakterületi határok lebontására, hiszen a 21. század munkaerőpiacának elsősorban több tudományterület határán otthonosan mozgó, magasan képzett szakemberekre van szüksége.

Nemzetközileg kiváló, elkötelezett oktatók-kutatók
Célunk, hogy hazahívjuk a külföldön élő, kiváló egyetemeken dolgozó magyar közgazdászokat és társadalomtudósokat, valamint Budapestre csábítsunk fiatal, feltörekvő, és szakmailag már bizonyítottan kiemelkedő külföldi tudósokat. Az Egyetemen dolgozó kollégák számára pedig biztosítjuk a folyamatos fejlődés lehetőségét.

Lelkes, tehetséges, Corvinushoz kötődő hallgatók és alumni
Azt szeretnénk, hogy a Corvinuson lelkes, tehetséges, az Egyetemhez kötődő hallgatók tanuljanak, akik később alumniként is elkötelezettséget mutatnak az Egyetem iránt. A Corvinus Egyetem feladatának tartja, hogy társadalmi háttértől függetlenül kutassa és gondozza a tehetséges diákokat, támogassa a tehetséggondozás műhelyeit – szakkollégiumokat, diákszervezeteket.

Világszínvonalú hallgatói szolgáltatások
Az Egyetem megújulásának stratégiai célja, hogy szolgáltatásaival hallgatói számára világszínvonalú élményt nyújtson. Olyan szolgáltatásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy az egyetemen töltött idő tudatosan megélhető, egymást támogató elemekből álló, a sikeres jövőbe vezető út (journey) legyen. A világszínvonalú hallgatói élmény teszi lehetővé, hogy az Egyetem hallgatóinak corvinusos identitása kialakuljon és annyira megerősödjön, hogy életre szóljon.

Nemzetköziesedés új dimenzióban
Az Egyetem célja nemzetközi ismertségének, beágyazottságának új dimenzióba emelése, különös tekintettel a közép-európai régióra. A hallgatói és oktató-kutatói közösség további nemzetköziesedése szükséges ahhoz, hogy az Egyetem valóban nemzetközi intézmény legyen.

Társadalmi felelősségvállalási kezdeményezések
Az Egyetem kollégái jelenleg számos értékes társadalmi felelősségvállalási kezdeményezésben vesznek részt. A következő évek feladata, hogy a társadalmi felelősségvállalás szisztematikus keretei kialakuljanak. Az Egyetem kiemelten fontos témának tekinti a hátrányos helyzetű tehetségek felkarolását, valamint a környezeti fenntarthatóság kérdését.

Összetartó közösség, erős értékrend, agilis szervezet
Az Egyetem stratégiai céljait akkor képes elérni, ha erős és összetartó közösségként létezik; kultúrája a közösség által osztott és a mindennapokban megnyilvánuló értékrenden alapszik; működését feszes folyamatok és agilis szervezet keretezi.

Kifogástalan belső szolgáltatások
A világszínvonalú oktatás és kutatás feltétele, hogy az Egyetem belső szolgáltatásai – infrastrukturális, informatikai, beszerzési, pénzügyi, jogi, munkaügyi szolgáltatások – kifogástalanul működjenek. A belső szolgáltatások magas színvonala teszi lehetővé, hogy az akadémiai munkát végző kollégák a szakmai tevékenységre, valamint annak folyamatos fejlesztésére fókuszáljanak, továbbá csökkenjenek az Egyetem vezetőire háruló adminisztratív terhek, teret adva a fejlesztési tevékenységek bővülésének.

Corvinus Green

Együtt a fenntarthatóbb Egyetemért

Budapesti Corvinus Egyetem
Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.07.17. - 15:16:00