Tudományos Diákköri Konferencia (TDK)

Ezen az oldalon teszünk közzé a TDK-val és az OTDK-val kapcsolatos minden fontos és hasznos információt hírek, tájékoztatók és felhívások formájában, mellyel segíteni kívánjuk felkészülést, közreműködést a részvételben, lebonyolításban.

Sikeresen lezajlott a 2025. tavaszi félévi Corvinusos (intézményi) TDK!

Kedves Témavezető, Szekciótitkár és Opponens Kollégák! Ezúton is nagyon szépen köszönjük az egyetemi tehetséggondozás érdekében kifejtett szolgálatotokat.

Kedves TDK-zó Hallgatók! Köszönjük, hogy részt vettetek a TDK-n. Reméljük, a TDK-kutatás felkeltette a tudomány iránt érdeklődéseteket. Mindenkinek szívből gratulálunk!

Az igazolásokat minden hét csütörtökén állítjuk ki azon hallgatóknak, akik szerda éjfélig elküldték igényüket az „Igazolásűrlap” gombra kattintva. A kiállított igazolásokat e-mailben küldjük el számotokra. Bármilyen további kérdés esetén keressetek minket bátran az etdt@uni-corvinus.hu e-mailcímen keresztül.

Igazolásűrlap

Certificate form

FIGYELEM!

A korábbi tervekkel összhangban 2025.ŐSZI FÉLÉVÉBEN megszervezzük a TDK-t. Érdemes időben, már most elkezdeni a kutatást. Kérjük a TDK-szó szerzőket, hogy mielőbb egyeztessenek a témavezetőjükkel a TDK-dolgozat témájáról!

Az elmúlt félévekhez hasonlóan a 2025. őszi félévben sincs előzetes jelentkezés (regisztráció). A TDK-zó szerzőknek elég majd csak a végleges dolgozatuk feltöltéséig jelentkezni a TDK rendszerfelületén keresztül.
A TDK rendszerfülületére a jobb oldali „TDK-rendszerfelület” feliratú gombra kattintva lehet majd belépni. A szerzők itt tudnak majd jelentkezni, dolgozatukat feltölteni és az opponensi értékelésüket megtekinteni.
Egyelőre még nem lehet jelentkezni a 2025. évi őszi félévi Corvinusos (intézményi) TDK-ra. Amint megnyílik a rendszerfelület, erről értesítést adunk itt a honlapon és különböző egyetemi médiacsatornákon(hírlevél, e-mail, facebook).

TDK-rendszerfelület (jelenleg még nincs nyitva)

Az NTP-HHTDK-23-0024 pályázatnak köszönhetően sikeresen megvalósított rendezvényeink

az Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia lebonyolítása,
„Publikációs és kutatásmódszertani felkészítő” kurzus szervezése a hallgatók számára,
TDK Információs Nap és népszerűsítő rendezvények megtartása,
szakmai előadások, workshopok lebonyolítása,
Hallgatói Konferencia szervezése és lebonyolítása a projekt zárásaként.

Támogatás: 2 450 000 Ft
Projekt időszak: 2023. július 1. – 2024. augusztus 31.

Felvétel az ünnepélyes díjátadóról, 2024. tavaszi félév

A zárófogadás felvétele, 2024. tavaszi félév

A Budapesti Corvinus Egyetem 2024. évi Tudományos Diákköri Konferenciájának célja a hallgatók tudományos munkáinak bemutatása és megmérettetése volt, mely kiemelt szerepet kapott az egyetem tehetséggondozási tevékenységében. A TDK hagyományosan lehetőséget nyújt a hallgatók számára tudományos tevékenységeik bemutatására, amely során különböző szakterületeken versenyezhetnek.

A Nemzeti Tehetség Program támogatásával, a Kulturális és Innovációs Minisztérium finanszírozásával megvalósult projekt célja a Corvinus Egyetem Tudományos Diákköri (TDK) tehetséggondozó tevékenységeinek megerősítése és kiterjesztése volt.

A projekt megvalósítása során elsődleges célunk volt, hogy minél több hallgatót bevonjunk a tudományos életbe, és támogassuk őket abban, hogy sikerrel szerepeljenek az intézményi és országos TDK-konferenciákon.

A projekt az NTP – Nemzeti Tehetség Program támogatásával, a Kulturális és Innovációs Minisztérium finanszírozásával, a Nemzeti Tehetség Alap forrásaiból valósult meg. Nagyon szépen köszönjük a támogatást!

TDK Felkészítő Estek felvételei – ide kattintva megnyitható – csak egyetemi hálózatról (IP-címekről) vagy egyetemi vpn-en keresztül tekinthető meg

2025. évi felkészítők

TDK Infóest – 2025. február 18. (kedd)

Hogyan válasszunk témát? – 2025. február 24. (hétfő)

Hogyan kutassunk? – 2025. március 3. (hétfő)

Hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát? – 2025. március 5. (szerda)

Hogyan keressünk és kezeljünk forrásokat? – 2025. március 12. (szerda)

Hogyan elemezzünk kvantitatív módszerekkel? – 2025. március 19. (szerda)

Hogyan elemezzünk kvalitatív módszerekkel? – 2025. március 20. (csütörtök)

Hogyan prezentáljunk? – 2025. május

2024. évi felkészítők

Hogyan válasszunk témát? – 2024. január 17. (szerda)

Hogyan kutassunk? – 2024. február 7. (szerda)

Hogyan elemezzünk kvantitatív módszerekkel? – 2024. március 13. (szerda)

Hogyan elemezzünk kvalitatív módszerekkel? – 2024. március 14. (csütörtök)

A mesterséges intelligencia gyakorlati használata – 2024. március 25. (hétfő)

Fiatal kutatók az egyetemen: Kulhavi Nikoletta, Pro Scientia díjazott

TDK-ból sosem elég: Török Petra, Pro Scientia díjazott

Corvinus-os TDK dolgozatból továbbfejlesztett publikációk

Edőcsény K. I. – Harangozó G. 2021: Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban – a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások példáján keresztül. – Vezetéstudomány 52 (6): pp. 2–17. – DOI: 10.14267/VEZTUD.2021.06.01
Hajnal Á. 2021: Cyberbullying Prevention: Which Design Features Foster the Effectiveness of School-Based Programs? – InterSections 7 (1): pp. 40–58. – DOI: 10.17356/ieejsp.v7i1.648
Kelemen H. 2022: Takarékpénztárból regionális bankóriás. – Századvég 2 (3): pp. 107–136.
Keller K. – Sirkó M. 2023: A biztonság és válságkommunikáció kihívásai a magyar üzleti szállodák körében. – Vezetéstudomány 54 (3): pp. 27–39. – DOI: 10.14267/VEZTUD.2023.03.03
Kovács D. S. – Boros K. 2023: A hazai zenei fesztiválokkal kapcsolatos attitűdvizsgálat a Z generáció tagjainak körében. – Turizmus Bulletin 23 (4): pp. 24–31. – DOI: 10.14267/TURBULL.2023v23n4.3
Kökény L. – Kökény L. 2021: Fogyasztói magatartás vizsgálata egy új típusú turisztikai szolgáltatáson keresztül. – Turizmus Bulletin 21 (3): pp. 14–23. – DOI: 10.14267/TURBULL.2021v21n3.2
Molnár B. – Munkácsy A. – Jászberényi M. 2023: Budapest vizsgálata belföldi kerékpáros turisztikai desztinációként. – Turizmus Bulletin 23 (4): pp. 5–14. – DOI: 10.14267/TURBULL.2023v23n4.1
Neszveda G. – Vágó Á. 2021: A likviditásnyújtás kereskedési stratégiájának hozamvizsgálata a magyar részvénypiacon. – Közgazdasági Szemle 68 (július–augusztus): 794–814. – DOI: 10.18414/KSZ .2021.7-8.794
Ratkózy D. – Mizik T. – Szabó Z. 2023: Zárt többszintes termelési rendszer – egy lehetőség. – Gazdálkodás 67 (2): pp. 139–150. – DOI: 10.53079/GAZDALKODAS.67.2.t.pp_139-150
Rencz F. – Szabó Á. – Brodszky V. 2021: Questionnaire Modifications and Alternative Scoring Methods of the Dermatology Life Quality Index: A Systematic Review. – Value in Health 24 (8): pp. 1158–1171. – DOI: 10.1016/j.jval.2021.02.006
Stocker M. – Várkonyi L. 2022: Impact of market orientation on competitiveness: Analysis
of internationalized medium-sized and large enterprises. – Enterpreneurial Business and Economics Review 10 (1): pp. 81–95. – DOI: 10.15678/EBER.2022.100106
Till G. 2021: Az árfolyam–nyereség arány szerepe a német tőzsdei kereskedésben. – Közgazdasági Szemle 68 (július–augusztus): pp. 815–846. – DOI: 10.18414/KSZ .2021.7-8.815
Török Á. – Jantyik L. – Maró Z. M. 2019: Minőségjelzős élelmiszerek helyzete és kilátásai Magyarországon – Az EU biocímke esete. – Vezetéstudomány 50 (10): pp. 13–25. – DOI : 10.14267/ VEZ TUD.2019.10.02
Török Á. – Maró Z. M. 2020: A földrajzi árujelzők gazdaságtana – az empirikus bizonyítékok. – Közgazdasági Szemle 67 (március): pp. 263–288. – DOI: 10.18414/KSZ .2020.3.263
Török Á. – Maró Z. M. – Jantyik L. 2019: A magyar fogyasztók és az európai uniós földrajzi árujelzős élelmiszercímkék viszonya. – Statisztikai Szemle 97 (6): pp. 546–567. – DOI: 10.20311/stat2019.6.hu0546

A Turizmus Bulletin tudományos folyóirat teljes 2023/4. (decemberi) tematikus számában a 2023. évi OTDK díjazott pályamunkáiból készült cikkek kaptak megjelenési lehetőséget Wimmer Ágnes vendégszerkesztői előszavával. A tematikus szám IDE kattintva érhető el.

Hivatkozási Kisokos – plágiumszűrési lehetőséggel

Egy TDK-dolgozattól a tudományos munkákhoz hasonlóan elvárt, hogy tartalmazzon hivatkozásokat más forrásokra, a szerző ezzel tanúbizonyságot tesz jártasságáról a témájában releváns hazai és idegen nyelvű szakirodalomban. A hivatkozások többsége csak utalás más szerzők gondolataira, megállapításaira, a hivatkozások speciális esete az eredeti forrásszövegek szó szerinti átvétele, mely csak bizonyos esetekben, ritkán indokolt. A helytelen forrásátvétel akár plágiumhoz is vezethet. Ennek elkerülésére az alábbiakban néhány gondolatot osztunk meg Veletek.

Mi az a plágium?

Más munkájának, szellemi termékének, tulajdonának megfelelő forrásmegjelölés nélküli feltüntetése a saját dolgozatban
A plagizálás nem néhány pontlevonással járó formai vagy tartalmi hiba, hanem morális vétség, amely a dolgozat automatikus kizárását jelent
Egy TDK-dolgozatnak vagy más tudományos munkának saját szellemi értéknek kell lenni, még a megfelelő forrásmegjelöléssel ellátott hivatkozások sem dominálhatják a szöveget
A plágium nem csak egyetlen teljes munka átvételét jelenti, akár pár bekezdésnyi szöveg megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvétele plágiumnak számít
A plágium általában helytelen szó szerinti szövegátvétel esetében fordul elő, de hosszabb szöveg kis mértékű átfogalmazása esetén is előfordulhat
Egy idegen nyelvű szöveg magyar tükörfordítása szó szerinti átvételnek számít, ennek megfelelően kell esetében a forrást megjelölni
A hivatkozási szabályok nem ismerete sajnos nem mentesíti a plagizálót

Lehetőségetek van még a feltöltés előtt a TDK-dolgozat plágiumszűrésére Urkund-vizsgálattal IDE KATTINTVA

Plágiumnak számít–e, ha a TDK-dolgozat alapján később szakcikk is készül?

Fontos a TDK-dolgozat előidejűsége, ebben az esetben a TDK-ra, mint előzményre a cikkben utalni kell
Ha a TDK-írás idején már beadásra került a cikk, folyamatban van a megjelenése, erre utalni kell a TDK-dolgozatban (ha a cikk szerzői köre eltér a TDK szerzői körétől, mindenképpen jelezni kell a hozzájárulásokat, és egyértelművé tenni, hogy a TDK az ott megjelölt szerző(k) saját munkája)
Szakmai és etikai irányelvek (OTDK Közgazdaságtudományi Szakmai Bizottság, 2018)

Milyen esetekben szoktunk szó szerint átvenni szövegeket?

Ha a tartalom szempontjából elengedhetetlen, hogy a szöveg minden szava pontosan megegyezzen az eredeti szöveggel, pl. jogszabályok esetében
Ha maga a megfogalmazás az eredeti forrás szellemi terméknek tekinthető, pl. gyönyörűen megfogalmazott művészi vagy irodalmi szöveg esetében
Ha az adott szöveggel tartalma vagy formája miatt nem azonosulunk, szándékosan adjuk az eredeti forrás szájába, pl. vitatható szöveg esetében

Hogyan jelöljük a szó szerinti hivatkozást?

A szó szerint átvett szöveget „idézőjelbe” („macskaköröm”) kell tenni
Az idézet vagy az idézett mondat végén ki kell tenni a forrásmegjelölést oldalszámmal, helyes példa erre: (SMITH, A. 2020 p. 12.)
Nem kötelező, de gyakran a szó szerint idézeteket „dőlt betűvel” szedjük elkülönítve a saját szövegtől

Milyen hosszú lehet egy szó szerinti hivatkozás?

A törzsszöveg bekezdéseiben kerüljük a 2–3 mondatnál hosszabb szó szerint idézeteket
Egy szó szerint idézett egész bekezdést érdemes petitelve szedve elkülöníteni a saját szövegtől: balról és jobból 1–1 cm-es behúzással beljebb venni a szöveget (szövegtükröt), 10pt-osra csökkenteni a betűméretet, a bekezdés előtt és után egy-egy üres sort hagyunk
Ritkán, pl. jogszabályok esetében előfordulnak hosszabb szó szerinti idézetek, ezeket a mellékletbe szokás tenni

Általában milyen egy formailag helyes hivatkozás?

A forrásmegjelölésre a zárójeles szövegközi hivatkozást használjuk, ahol zárójelbe tesszük a szerző nevét és a hivatkozott mű megjelenésének évszámát
A zárójeles hivatkozásnak nem muszáj a bekezdés végére kerülnie, lehet bármelyik mondat végén, ritkán akár mondat közben is
Fontos megjegyezni, hogy a hivatkozásoknak többféle formája lehetséges, a lényeg, hogy a szöveg egészében önmagaddal következetes legyél
Valamennyi szövegben hivatkozott forrás szerepeljen az irodalomjegyzékben, és az irodalomjegyzék valamennyi tétele jelenjen meg valamely zárójeles szövegközi hivatkozásban
A tudományban divatos forma, ha a szerző vezetékneve után a keresztnév kezdőbetűje szerepel, majd az évszám: (KOVÁCS Á. 2009)
Külföldi szerzők esetében a vezetéknév után vesszőt eszünk: (SMITH, A. 2006)
Kétszerzős források esetében mindkét szerző nevét megjelenítjük, és a kiskötőjelnél hosszabb gondolatjellel (Word gyorsbillentyű: CTRL –) válasszuk el: (WHITE, J. – BLACK, S. 2005)
Kettőnél több szerző esetén csak az első szerző nevét jelenítjük meg, és utána írjuk, hogy et al.: (NAGY Z. et al. 2006)
Egy gondolatnál több forrásra is hivatkozhatunk, a zárójelben pontosvesszővel elválasztva több forrást is felsorolhatunk, ahol a forrásokat elsősorban időrendben, ugyanazon éveknél a szerző neve szerinti abc-sorrendben tüntetjük fel: (WHITE, J. – BLACK, S. 2005; NAGY Z. et al. 2006; SMITH, A. 2006)
Ha olyan forrásra hivatkozol, amely maga is hivatkozik egy korábbi forrásra, a zárójeles szövegközi hivatkozásnál mindkét forrást feltüntetjük, de az irodalomjegyzékben csak a későbbit, amelyet közvetlenül olvastál (WHITE, J. – BLACK, S. 2005 idézi: KOVÁCS Á. 2009)
Ha ugyanattól a szerzőtől ugyanabban az évben több forrásra is hivatkozunk, az évszám után írt kisbetűkkel különböztetjük meg az egyes forrásokat, ahol a betűsorrendet a hivatkozott művek címe szerinti abc-sorrend határozza meg, természetesen a tartalomjegyzékben is a megfelelő tételeknél, hogy be lehessen azonosítani: (KOVÁCS Á. 2009a) és (KOVÁCS Á. 2009b)
Ha az évszám nem ismert, akkor a szerző neve után az évszám helyett írjuk, hogy n. d. (KLEIN, M. n. d.)
Szerkesztett művek esetében írjuk a szerző neve után a megjelenés nyelve szerint, hogy szerk., ed., eds. (többszerzőnél) vagy Hrsg.
Könyvfejezet esetében a befoglaló mű szerkesztője, szerzője helyett az adott fejezet szerzőjére hivatkozunk.

TDK-sztorik

Kapcsolódó hírek

Miért érdemes TDK-zni?

A Budapesti Corvinus Egyetem egyik legrangosabb, legnagyobb és legsokszínűbb versenyén szerezhetsz elismerést.
Fejleszti az összetett problémamegoldási, elemzési, módszertani, szintetizálási, prezentációs készségeidet, valamint a magasabb szintű, tudományos igényű gondolkodásmódot.
Az általad választott témában témavezetői támogatással készíthetsz saját kutató, elemző munkát vagy csatlakozhatsz egy kutatócsoport munkájához.
Hiteles szakmai bírálatokat kapsz a munkádról, amelyekre a későbbi továbbfejlesztések (pl. cikkírás) során biztosan támaszkodhatsz.
Mesterszakra, külföldi és belföldi ösztöndíjra (pl. ÚNKP) való jelentkezéskor, állásinterjúknál előnyt jelentenek a korábbi TDK-szerepléseid.
Doktori programra jelentkezéskor pozitívan értékelik, sőt egyes doktori iskoláknál előfeltétel a TDK-szereplés.
Nyertes dolgozatodért elismerést és magas tudományos ösztöndíj pontszámokat kaphatsz, valamint publikációs lehetőségekhez juthatsz.
Indulhatsz a 2027-ben megrendezésre kerülő OTDK-n, ahol az ország hasonló témában kutató hallgatóival mérheted össze a tudásodat.
Az OTDK-ra jelölt, egyszerzős dolgozatok jeles érdemjegyben részesülnek, (amennyiben a szakfelelős a témát befogadja).

Amennyiben a TDK honlapjával és informatikai rendszerével kapcsolatban kérdés merülne fel, fordulj bizalommal Jeney Lászlóhoz! A TDK-val kapcsolatos minden más jellegű kérést az etdt@uni-corvinus.hu email-címen várjuk.