Search
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Akadálymentesített nézet

Tudományos Diákköri Konferencia (TDK)

Ezen az oldalon teszünk közzé a TDK-val és az OTDK-val kapcsolatos minden fontos és hasznos információt hírek, tájékoztatók, felhívások formájában, mellyel segíteni kívánjuk felkészülést, közreműködést a részvételben, lebonyolításban.

FIGYELEM! Az intézményi TDK szervezéséből és az OTDK támogatásából eredő többletterhelés miatt igazolások kiállítására hetente 1 alkalommal van lehetőség. Minden pénteken 17:00-ig kiállításra kerülnek azok az igazolások, amelyekre az igény a megfelelő információkkal (név, születési dátum, édesanya születési neve, TDK éve, TDK szekció, egyéb igény) csütörtökönként 17:00-ig megérkezik.

Kérjük Windows vagy Android operációs rendszeren használjátok az online felületet az Mac/iOS rendszere helyett. Apple, iPhone készülékről az online felület Firefox (Mozilla) böngészőn keresztül használható

További kérdés esetén keressetek minket bizalommal az etdt@uni-corvinus.hu címen.

TDK Felkészítő Estek felvételei – csak egyetemi hálózatról (IP-címekről) vagy egyetemi vpn-en keresztül tekinthető meg

TDK Infóest2022. november 28. (hétfő)

Hogyan válasszunk témát?2022. december 5. (hétfő)

Hogyan kutassunk?2023. január 11. (szerda)

Hogyan elemezzünk (kvalitatív)?2023. március 22. (szerda)

Hogyan elemezzünk (kvantitatív)?2023. március 22. (szerda)

Hogyan írjunk?2023. március 23. (csütörtök)

Hogyan prezentáljunk (OTDK)?2023. március 30. (csütörtök)

Hivatkozási Kisokos – plágiumszűrési lehetőséggel

Egy TDK-dolgozattól a tudományos munkákhoz hasonlóan elvárt, hogy tartalmazzon hivatkozásokat más forrásokra, a szerző ezzel tanúbizonyságot tesz jártasságáról a témájában releváns hazai és idegen nyelvű szakirodalomban. A hivatkozások többsége csak utalás más szerzők gondolataira, megállapításaira, a hivatkozások speciális esete az eredeti forrásszövegek szó szerinti átvétele, mely csak bizonyos esetekben, ritkán indokolt. A helytelen forrásátvétel akár plágiumhoz is vezethet. Ennek elkerülésére az alábbiakban néhány gondolatot osztunk meg Veletek.

Mi az a plágium?

  • Más munkájának, szellemi termékének, tulajdonának megfelelő forrásmegjelölés nélküli feltüntetése a saját dolgozatban
  • A plagizálás nem néhány pontlevonással járó formai vagy tartalmi hiba, hanem morális vétség, amely a dolgozat automatikus kizárását jelent
  • Egy TDK-dolgozatnak vagy más tudományos munkának saját szellemi értéknek kell lenni, még a megfelelő forrásmegjelöléssel ellátott hivatkozások sem dominálhatják a szöveget
  • A plágium nem csak egyetlen teljes munka átvételét jelenti, akár pár bekezdésnyi szöveg megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvétele plágiumnak számít
  • A plágium általában helytelen szó szerinti szövegátvétel esetében fordul elő, de hosszabb szöveg kis mértékű átfogalmazása esetén is előfordulhat
  • Egy idegen nyelvű szöveg magyar tükörfordítása szó szerinti átvételnek számít, ennek megfelelően kell esetében a forrást megjelölni
  • A hivatkozási szabályok nem ismerete sajnos nem mentesíti a plagizálót

Lehetőségetek van még a feltöltés előtt a TDK-dolgozat plágiumszűrésére Urkund-vizsgálattal IDE KATTINTVA

Plágiumnak számít–e, ha a TDK-dolgozat alapján később szakcikk is készül?

  • Fontos a TDK-dolgozat előidejűsége, ebben az esetben a TDK-ra, mint előzményre a cikkben utalni kell
  • Ha a TDK-írás idején már beadásra került a cikk, folyamatban van a megjelenése, erre utalni kell a TDK-dolgozatban (ha a cikk szerzői köre eltér a TDK szerzői körétől, mindenképpen jelezni kell a hozzájárulásokat, és egyértelművé tenni, hogy a TDK az ott megjelölt szerző(k) saját munkája)
  • Szakmai és etikai irányelvek (OTDK Közgazdaságtudományi Szakmai Bizottság, 2018)

Milyen esetekben szoktunk szó szerint átvenni szövegeket?

  • Ha a tartalom szempontjából elengedhetetlen, hogy a szöveg minden szava pontosan megegyezzen az eredeti szöveggel, pl. jogszabályok esetében
  • Ha maga a megfogalmazás az eredeti forrás szellemi terméknek tekinthető, pl. gyönyörűen megfogalmazott művészi vagy irodalmi szöveg esetében
  • Ha az adott szöveggel tartalma vagy formája miatt nem azonosulunk, szándékosan adjuk az eredeti forrás szájába, pl. vitatható szöveg esetében

Hogyan jelöljük a szó szerinti hivatkozást?

  • A szó szerint átvett szöveget “idézőjelbe” (“macskaköröm”) kell tenni
  • Az idézet vagy az idézett mondat végén ki kell tenni a forrásmegjelölést oldalszámmal, helyes példa erre: (SMITH, A. 2020 p. 12.)
  • Nem kötelező, de gyakran a szó szerint idézeteket “dőlt betűvel” szedjük elkülönítve a saját szövegtől

Milyen hosszú lehet egy szó szerinti hivatkozás?

  • A törzsszöveg bekezdéseiben kerüljük a 2–3 mondatnál hosszabb szó szerint idézeteket
  • Egy szó szerint idézett egész bekezdést érdemes petitelve szedve elkülöníteni a saját szövegtől: balról és jobból 1–1 cm-es behúzással beljebb venni a szöveget (szövegtükröt), 10pt-osra csökkenteni a betűméretet, a bekezdés előtt és után egy-egy üres sort hagyunk
  • Ritkán, pl. jogszabályok esetében előfordulnak hosszabb szó szerinti idézetek, ezeket a mellékletbe szokás tenni

Általában milyen egy formailag helyes hivatkozás?

  • A forrásmegjelölésre a zárójeles szövegközi hivatkozást használjuk, ahol zárójelbe tesszük a szerző nevét és a hivatkozott mű megjelenésének évszámát
  • A zárójeles hivatkozásnak nem muszáj a bekezdés végére kerülnie, lehet bármelyik mondat végén, ritkán akár mondat közben is
  • Fontos megjegyezni, hogy a hivatkozásoknak többféle formája lehetséges, a lényeg, hogy a szöveg egészében önmagaddal következetes legyél
  • Valamennyi szövegben hivatkozott forrás szerepeljen az irodalomjegyzékben, és az irodalomjegyzék valamennyi tétele jelenjen meg valamely zárójeles szövegközi hivatkozásban
  • A tudományban divatos forma, ha a szerző vezetékneve után a keresztnév kezdőbetűje szerepel, majd az évszám: (KOVÁCS Á. 2009)
  • Külföldi szerzők esetében a vezetéknév után vesszőt eszünk: (SMITH, A. 2006)
  • Kétszerzős források esetében mindkét szerző nevét megjelenítjük, és a kiskötőjelnél hosszabb gondolatjellel (Word gyorsbillentyű: CTRL –) válasszuk el: (WHITE, J. – BLACK, S. 2005)
  • Kettőnél több szerző esetén csak az első szerző nevét jelenítjük meg, és utána írjuk, hogy et al.: (NAGY Z. et al. 2006)
  • Egy gondolatnál több forrásra is hivatkozhatunk, a zárójelben pontosvesszővel elválasztva több forrást is felsorolhatunk, ahol a forrásokat elsősorban időrendben, ugyanazon éveknél a szerző neve szerinti abc-sorrendben tüntetjük fel: (WHITE, J. – BLACK, S. 2005; NAGY Z. et al. 2006; SMITH, A. 2006)
  • Ha olyan forrásra hivatkozol, amely maga is hivatkozik egy korábbi forrásra, a zárójeles szövegközi hivatkozásnál mindkét forrást feltüntetjük, de az irodalomjegyzékben csak a későbbit, amelyet közvetlenül olvastál (WHITE, J. – BLACK, S. 2005 idézi: KOVÁCS Á. 2009)
  • Ha ugyanattól a szerzőtől ugyanabban az évben több forrásra is hivatkozunk, az évszám után írt kisbetűkkel különböztetjük meg az egyes forrásokat, ahol a betűsorrendet a hivatkozott művek címe szerinti abc-sorrend határozza meg, természetesen a tartalomjegyzékben is a megfelelő tételeknél, hogy be lehessen azonosítani: (KOVÁCS Á. 2009a) és (KOVÁCS Á. 2009b)
  • Ha az évszám nem ismert, akkor a szerző neve után az évszám helyett írjuk, hogy n. d. (KLEIN, M. n. d.)
  • Szerkesztett művek esetében írjuk a szerző neve után a megjelenés nyelve szerint, hogy szerk., ed., eds. (többszerzőnél) vagy Hrsg.
  • Könyvfejezet esetében a befoglaló mű szerkesztője, szerzője helyett az adott fejezet szerzőjére hivatkozunk.

TDK-sztorik

TDK-sztorik: Így mentorálnak a TDK mikro- és makroökonómiai szekciójában

Van, amikor az oktató annyira hisz a hallgatóban, hogy személyesen keresi meg a TDK lehetőségével. Hogyan lehe (…)

2022. április 14.
Budapesti Corvinus Egyetem
Tovább

TDK-sztorik: Ezért érdemes különleges témát választani a Számviteli szekcióban

A Számvitel szekcióra kifejezetten jellemző, hogy minél különlegesebb témát választunk a TDK-ra, annál sikeres (…)

2022. április 16.
Budapesti Corvinus Egyetem
Tovább

TDK-sztorik: Így írhatsz a TDK-ból színvonalas szakcikket

Vannak olyan hallgatók, akik a Tudományos Diákköri Konferenciára írt dolgozatukat szakcikként is meg tudják je (…)

2022. április 18.
Budapesti Corvinus Egyetem
Tovább

TDK-sztorik: Ez a TDK-téma vonzza a hallgatókat

Szinte bármilyen kérdéskört feldolgozhat az, aki a sportgazdaságtant választja TDK dolgozati témájául. Így kez (…)

2022. április 12.
Budapesti Corvinus Egyetem
Tovább

TDK-sztorik: Így tehetsz eleget a tudományos írás követelményeinek

TDK-dolgozatot írni kihívás és kulcsfontosságú a tudományos világban. Ám azoknak sem kell lemondaniuk az akadé (…)

2022. április 10.
Budapesti Corvinus Egyetem
Tovább

TDK-sztorik: Mit jelent a TDK az akadémiai pályán? 

Szervezett keretek között, személyre szabott, egyéni támogatással kutatható a választott téma; kézzel fogható (…)

2022. április 08.
Budapesti Corvinus Egyetem
Tovább

TDK-sztorik: hasznos tippek és tanácsok kezdő és haladó versenyzőknek

A Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel nem igényel olyan extra skilleket, amelyet a corvinusos okta (…)

2022. április 06.
Budapesti Corvinus Egyetem
Tovább

TDK-sztorik: Ezért jó együtt TDK-dolgozatot írni

„A tudomány világában az a legizgalmasabb, amikor találkoznak a különböző tudományterületek. Két ember pedig a (…)

2022. március 16.
Budapesti Corvinus Egyetem
Tovább

TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze

A sokadik TDK-dolgozata közben körvonalazódott, milyen munkakörben képzeli el magát. Öt dolgozattal nevezett a (…)

2022. március 11.
Budapesti Corvinus Egyetem
Tovább

TDK-sztorik: Sorsfordító három perc a határidő előtt

Milyen út vezet a csúcsra? Néha három perccel a határidő előtt adunk le egy anyagot, ami az egész jövőnket bef (…)

2022. március 10.
Budapesti Corvinus Egyetem
Tovább

Kapcsolódó hírek

Az NTP-HHTDK-19-0044 pályázatnak köszönhetően sikeresen megvalósított rendezvényeink

A pályázati forrásból szerencsésen lebonyolítottuk az alábbi eseményeket:

  • 2020. február 18.: TDK Információs Nap, ahol a hallgatók a TDK kutatói elemeiben mélyedhettek el. – Az esemény fotódokumentációja
  • 2020. november 11.: Haladó prezentációs workshop dr. Veszelszki Ágnes moderálásában, ahol a résztvevők a TDK prezentációs rejtelmeiben mélyedhettek el. – Az esemény fotódokumentációja

Mindkét esemény az NTP-HHTDK-19-0044 pályázat keretein belül került megvalósításra. Nagyon szépen köszönjük a támogatást!

Miért érdemes TDK-zni?

  • A Budapesti Corvinus Egyetem egyik legrangosabb, legnagyobb és legsokszínűbb versenyén szerezhetsz elismerést.
  • Fejleszti az összetett problémamegoldási, elemzési, módszertani, szintetizálási, prezentációs készségeidet, valamint a magasabb szintű, tudományos igényű gondolkodásmódot.
  • Az általad választott témában témavezetői támogatással készíthetsz saját kutató, elemző munkát vagy csatlakozhatsz egy kutatócsoport munkájához.
  • Hiteles szakmai bírálatokat kapsz a munkádról, amelyekre a későbbi továbbfejlesztések (pl. cikkírás) során biztosan támaszkodhatsz.
  • Mesterszakra, külföldi és belföldi ösztöndíjra (pl. ÚNKP) való jelentkezéskor, állásinterjúknál előnyt jelentenek a korábbi TDK-szerepléseid.
  • Doktori programra jelentkezéskor pozitívan értékelik, sőt egyes doktori iskoláknál előfeltétel a TDK-szereplés.
  • Nyertes dolgozatodért elismerést és magas tudományos ösztöndíj pontszámokat kaphatsz, valamint publikációs lehetőségekhez juthatsz.
  • Indulhatsz a 2023-ban megrendezésre kerülő OTDK-n, ahol az ország hasonló témában kutató hallgatóival mérheted össze a tudásodat.
  • Az OTDK-ra jelölt, egyszerzős dolgozatok jeles érdemjegyben részesülnek, (amennyiben a szakfelelős a témát befogadja).


Amennyiben a TDK honlapjával és informatikai rendszerével kapcsolatban kérdés merülne fel, fordulj bizalommal Jeney Lászlóhoz!A TDK-val kapcsolatos minden más jellegű kérést az etdt@uni-corvinus.hu email-címen várjuk. Igazolás is ezen a központi email-címen kérhető a születési dátumod és édesanyád nevének megadásával.

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2023.09.29. - 14:15:38