Tudományos Diákköri Konferencia (TDK)
Ezen az oldalon teszünk közzé a TDK-val és az OTDK-val kapcsolatos minden fontos és hasznos információt hírek, tájékoztatók, felhívások formájában, mellyel segíteni kívánjuk felkészülést, közreműködést a részvételben, lebonyolításban.
FIGYELEM! Az intézményi TDK szervezéséből és az OTDK támogatásából eredő többletterhelés miatt igazolások kiállítására hetente 1 alkalommal van lehetőség. Minden pénteken 17:00-ig kiállításra kerülnek azok az igazolások, amelyekre az igény a megfelelő információkkal (név, születési dátum, édesanya születési neve, TDK éve, TDK szekció, egyéb igény) csütörtökönként 17:00-ig megérkezik.
Kérjük Windows vagy Android operációs rendszeren használjátok az online felületet az Mac/iOS rendszere helyett. Apple, iPhone készülékről az online felület Firefox (Mozilla) böngészőn keresztül használható
További kérdés esetén keressetek minket bizalommal az etdt@uni-corvinus.hu címen.
TDK Felkészítő Estek felvételei – csak egyetemi hálózatról (IP-címekről) vagy egyetemi vpn-en keresztül tekinthető meg
TDK Infóest – 2022. november 28. (hétfő)
Hogyan válasszunk témát? – 2022. december 5. (hétfő)
Hogyan kutassunk? – 2023. január 11. (szerda)
Hogyan elemezzünk (kvalitatív)? – 2023. március 22. (szerda)
Hogyan elemezzünk (kvantitatív)? – 2023. március 22. (szerda)
Hogyan írjunk? – 2023. március 23. (csütörtök)
Hogyan prezentáljunk (OTDK)? – 2023. március 30. (csütörtök)
Hivatkozási Kisokos – plágiumszűrési lehetőséggel
Egy TDK-dolgozattól a tudományos munkákhoz hasonlóan elvárt, hogy tartalmazzon hivatkozásokat más forrásokra, a szerző ezzel tanúbizonyságot tesz jártasságáról a témájában releváns hazai és idegen nyelvű szakirodalomban. A hivatkozások többsége csak utalás más szerzők gondolataira, megállapításaira, a hivatkozások speciális esete az eredeti forrásszövegek szó szerinti átvétele, mely csak bizonyos esetekben, ritkán indokolt. A helytelen forrásátvétel akár plágiumhoz is vezethet. Ennek elkerülésére az alábbiakban néhány gondolatot osztunk meg Veletek.
Mi az a plágium?
- Más munkájának, szellemi termékének, tulajdonának megfelelő forrásmegjelölés nélküli feltüntetése a saját dolgozatban
- A plagizálás nem néhány pontlevonással járó formai vagy tartalmi hiba, hanem morális vétség, amely a dolgozat automatikus kizárását jelent
- Egy TDK-dolgozatnak vagy más tudományos munkának saját szellemi értéknek kell lenni, még a megfelelő forrásmegjelöléssel ellátott hivatkozások sem dominálhatják a szöveget
- A plágium nem csak egyetlen teljes munka átvételét jelenti, akár pár bekezdésnyi szöveg megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvétele plágiumnak számít
- A plágium általában helytelen szó szerinti szövegátvétel esetében fordul elő, de hosszabb szöveg kis mértékű átfogalmazása esetén is előfordulhat
- Egy idegen nyelvű szöveg magyar tükörfordítása szó szerinti átvételnek számít, ennek megfelelően kell esetében a forrást megjelölni
- A hivatkozási szabályok nem ismerete sajnos nem mentesíti a plagizálót
Lehetőségetek van még a feltöltés előtt a TDK-dolgozat plágiumszűrésére Urkund-vizsgálattal IDE KATTINTVA
Plágiumnak számít–e, ha a TDK-dolgozat alapján később szakcikk is készül?
- Fontos a TDK-dolgozat előidejűsége, ebben az esetben a TDK-ra, mint előzményre a cikkben utalni kell
- Ha a TDK-írás idején már beadásra került a cikk, folyamatban van a megjelenése, erre utalni kell a TDK-dolgozatban (ha a cikk szerzői köre eltér a TDK szerzői körétől, mindenképpen jelezni kell a hozzájárulásokat, és egyértelművé tenni, hogy a TDK az ott megjelölt szerző(k) saját munkája)
- Szakmai és etikai irányelvek (OTDK Közgazdaságtudományi Szakmai Bizottság, 2018)
Milyen esetekben szoktunk szó szerint átvenni szövegeket?
- Ha a tartalom szempontjából elengedhetetlen, hogy a szöveg minden szava pontosan megegyezzen az eredeti szöveggel, pl. jogszabályok esetében
- Ha maga a megfogalmazás az eredeti forrás szellemi terméknek tekinthető, pl. gyönyörűen megfogalmazott művészi vagy irodalmi szöveg esetében
- Ha az adott szöveggel tartalma vagy formája miatt nem azonosulunk, szándékosan adjuk az eredeti forrás szájába, pl. vitatható szöveg esetében
Hogyan jelöljük a szó szerinti hivatkozást?
- A szó szerint átvett szöveget “idézőjelbe” (“macskaköröm”) kell tenni
- Az idézet vagy az idézett mondat végén ki kell tenni a forrásmegjelölést oldalszámmal, helyes példa erre: (SMITH, A. 2020 p. 12.)
- Nem kötelező, de gyakran a szó szerint idézeteket “dőlt betűvel” szedjük elkülönítve a saját szövegtől
Milyen hosszú lehet egy szó szerinti hivatkozás?
- A törzsszöveg bekezdéseiben kerüljük a 2–3 mondatnál hosszabb szó szerint idézeteket
- Egy szó szerint idézett egész bekezdést érdemes petitelve szedve elkülöníteni a saját szövegtől: balról és jobból 1–1 cm-es behúzással beljebb venni a szöveget (szövegtükröt), 10pt-osra csökkenteni a betűméretet, a bekezdés előtt és után egy-egy üres sort hagyunk
- Ritkán, pl. jogszabályok esetében előfordulnak hosszabb szó szerinti idézetek, ezeket a mellékletbe szokás tenni
Általában milyen egy formailag helyes hivatkozás?
- A forrásmegjelölésre a zárójeles szövegközi hivatkozást használjuk, ahol zárójelbe tesszük a szerző nevét és a hivatkozott mű megjelenésének évszámát
- A zárójeles hivatkozásnak nem muszáj a bekezdés végére kerülnie, lehet bármelyik mondat végén, ritkán akár mondat közben is
- Fontos megjegyezni, hogy a hivatkozásoknak többféle formája lehetséges, a lényeg, hogy a szöveg egészében önmagaddal következetes legyél
- Valamennyi szövegben hivatkozott forrás szerepeljen az irodalomjegyzékben, és az irodalomjegyzék valamennyi tétele jelenjen meg valamely zárójeles szövegközi hivatkozásban
- A tudományban divatos forma, ha a szerző vezetékneve után a keresztnév kezdőbetűje szerepel, majd az évszám: (KOVÁCS Á. 2009)
- Külföldi szerzők esetében a vezetéknév után vesszőt eszünk: (SMITH, A. 2006)
- Kétszerzős források esetében mindkét szerző nevét megjelenítjük, és a kiskötőjelnél hosszabb gondolatjellel (Word gyorsbillentyű: CTRL –) válasszuk el: (WHITE, J. – BLACK, S. 2005)
- Kettőnél több szerző esetén csak az első szerző nevét jelenítjük meg, és utána írjuk, hogy et al.: (NAGY Z. et al. 2006)
- Egy gondolatnál több forrásra is hivatkozhatunk, a zárójelben pontosvesszővel elválasztva több forrást is felsorolhatunk, ahol a forrásokat elsősorban időrendben, ugyanazon éveknél a szerző neve szerinti abc-sorrendben tüntetjük fel: (WHITE, J. – BLACK, S. 2005; NAGY Z. et al. 2006; SMITH, A. 2006)
- Ha olyan forrásra hivatkozol, amely maga is hivatkozik egy korábbi forrásra, a zárójeles szövegközi hivatkozásnál mindkét forrást feltüntetjük, de az irodalomjegyzékben csak a későbbit, amelyet közvetlenül olvastál (WHITE, J. – BLACK, S. 2005 idézi: KOVÁCS Á. 2009)
- Ha ugyanattól a szerzőtől ugyanabban az évben több forrásra is hivatkozunk, az évszám után írt kisbetűkkel különböztetjük meg az egyes forrásokat, ahol a betűsorrendet a hivatkozott művek címe szerinti abc-sorrend határozza meg, természetesen a tartalomjegyzékben is a megfelelő tételeknél, hogy be lehessen azonosítani: (KOVÁCS Á. 2009a) és (KOVÁCS Á. 2009b)
- Ha az évszám nem ismert, akkor a szerző neve után az évszám helyett írjuk, hogy n. d. (KLEIN, M. n. d.)
- Szerkesztett művek esetében írjuk a szerző neve után a megjelenés nyelve szerint, hogy szerk., ed., eds. (többszerzőnél) vagy Hrsg.
- Könyvfejezet esetében a befoglaló mű szerkesztője, szerzője helyett az adott fejezet szerzőjére hivatkozunk.
TDK-sztorik
TDK-sztorik: Így mentorálnak a TDK mikro- és makroökonómiai szekciójában
Van, amikor az oktató annyira hisz a hallgatóban, hogy személyesen keresi meg a TDK lehetőségével. Hogyan lehe (…)
TDK-sztorik: Ezért érdemes különleges témát választani a Számviteli szekcióban
A Számvitel szekcióra kifejezetten jellemző, hogy minél különlegesebb témát választunk a TDK-ra, annál sikeres (…)
TDK-sztorik: Így írhatsz a TDK-ból színvonalas szakcikket
Vannak olyan hallgatók, akik a Tudományos Diákköri Konferenciára írt dolgozatukat szakcikként is meg tudják je (…)
TDK-sztorik: Ez a TDK-téma vonzza a hallgatókat
Szinte bármilyen kérdéskört feldolgozhat az, aki a sportgazdaságtant választja TDK dolgozati témájául. Így kez (…)
TDK-sztorik: Így tehetsz eleget a tudományos írás követelményeinek
TDK-dolgozatot írni kihívás és kulcsfontosságú a tudományos világban. Ám azoknak sem kell lemondaniuk az akadé (…)
TDK-sztorik: Mit jelent a TDK az akadémiai pályán?
Szervezett keretek között, személyre szabott, egyéni támogatással kutatható a választott téma; kézzel fogható (…)
TDK-sztorik: hasznos tippek és tanácsok kezdő és haladó versenyzőknek
A Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel nem igényel olyan extra skilleket, amelyet a corvinusos okta (…)
TDK-sztorik: Ezért jó együtt TDK-dolgozatot írni
„A tudomány világában az a legizgalmasabb, amikor találkoznak a különböző tudományterületek. Két ember pedig a (…)
TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze
A sokadik TDK-dolgozata közben körvonalazódott, milyen munkakörben képzeli el magát. Öt dolgozattal nevezett a (…)
TDK-sztorik: Sorsfordító három perc a határidő előtt
Milyen út vezet a csúcsra? Néha három perccel a határidő előtt adunk le egy anyagot, ami az egész jövőnket bef (…)
Az NTP-HHTDK-19-0044 pályázatnak köszönhetően sikeresen megvalósított rendezvényeink
A pályázati forrásból szerencsésen lebonyolítottuk az alábbi eseményeket:
- 2020. február 18.: TDK Információs Nap, ahol a hallgatók a TDK kutatói elemeiben mélyedhettek el. – Az esemény fotódokumentációja
- 2020. november 11.: Haladó prezentációs workshop dr. Veszelszki Ágnes moderálásában, ahol a résztvevők a TDK prezentációs rejtelmeiben mélyedhettek el. – Az esemény fotódokumentációja
Mindkét esemény az NTP-HHTDK-19-0044 pályázat keretein belül került megvalósításra. Nagyon szépen köszönjük a támogatást!
Miért érdemes TDK-zni?
- A Budapesti Corvinus Egyetem egyik legrangosabb, legnagyobb és legsokszínűbb versenyén szerezhetsz elismerést.
- Fejleszti az összetett problémamegoldási, elemzési, módszertani, szintetizálási, prezentációs készségeidet, valamint a magasabb szintű, tudományos igényű gondolkodásmódot.
- Az általad választott témában témavezetői támogatással készíthetsz saját kutató, elemző munkát vagy csatlakozhatsz egy kutatócsoport munkájához.
- Hiteles szakmai bírálatokat kapsz a munkádról, amelyekre a későbbi továbbfejlesztések (pl. cikkírás) során biztosan támaszkodhatsz.
- Mesterszakra, külföldi és belföldi ösztöndíjra (pl. ÚNKP) való jelentkezéskor, állásinterjúknál előnyt jelentenek a korábbi TDK-szerepléseid.
- Doktori programra jelentkezéskor pozitívan értékelik, sőt egyes doktori iskoláknál előfeltétel a TDK-szereplés.
- Nyertes dolgozatodért elismerést és magas tudományos ösztöndíj pontszámokat kaphatsz, valamint publikációs lehetőségekhez juthatsz.
- Indulhatsz a 2023-ban megrendezésre kerülő OTDK-n, ahol az ország hasonló témában kutató hallgatóival mérheted össze a tudásodat.
- Az OTDK-ra jelölt, egyszerzős dolgozatok jeles érdemjegyben részesülnek, (amennyiben a szakfelelős a témát befogadja).
Amennyiben a TDK honlapjával és informatikai rendszerével kapcsolatban kérdés merülne fel, fordulj bizalommal Jeney Lászlóhoz!A TDK-val kapcsolatos minden más jellegű kérést az etdt@uni-corvinus.hu email-címen várjuk. Igazolás is ezen a központi email-címen kérhető a születési dátumod és édesanyád nevének megadásával.
TDK megjelenések a Közgazdász online-ban
OTDK-győztes corvinusos hallgatókkal készített cikkek
