Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

TDK-sztorik: Így írhatsz a TDK-ból színvonalas szakcikket

2022-04-18 10:00:00



Vannak olyan hallgatók, akik a Tudományos Diákköri Konferenciára írt dolgozatukat szakcikként is meg tudják jelentetni. Till Gáborral Klisóczki Fanni beszélgetett akinek kutatása a Közgazdasági Szemlében jelent meg.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Írta: Klisóczki Fanni

A Tudományos Diákköri Konferencián való eredményes szereplés sok olyan készségre megtanít, amit más esetben később munka közben kellene elsajátítanunk. Koherens módon szakmai véleményt formálni és annak fő üzeneteit szóban, prezentációval sikeresen átadni. Garantálja, hogy képesek vagyunk elmerülni egy témában, és elköteleződni egy terület megértése mellett. A kitartásunkon túl pedig olyan mély szaktudásra teszünk szert bizonyos témakörökben, amely nagy előnyt jelenthet a karrierünkben.

A kutatás nem kizárólagosan belső motivációból eredhet, hasonlóan célszerű lehet, ha valaki stratégiai szemlélettel választ témát. Till Gábor négy TDK- és egy OTDK-dolgozatot írt pénzügy és számvitel alapszakos Speciális Pénzügyi-Matematikai diákszervezeti hallgatóként. Bár négy TDK-dolgozata volt, csupán két TDK-versenyen vett részt – tehát párhuzamosan mindkét évben több kutatást is végzett. Fókuszáltságának titka az volt, hogy a témáit általában összekötötte érdeklődési körével, egy egyetemi órán szerzett ismerettel, pályázattal vagy valamilyen összetettebb kérdéskeresés inspirálta.

Gábor szerint „a legfontosabb a témaválasztásnál, hogy egy olyan kérdést tegyünk fel, amely legalább saját magunk, de legjobb esetben egy tág közönség számára is érdekes. Tehát mérlegelnünk kell, hogy egy gazdasági hírfolyamot olvasva rákattintanánk-e a saját kutatási kérdésünkre, ha az lenne a cikk címe, és érdekelne-e, hogy mi erre a válasz”. Így esett a választása egyik kutatásánál az ingatlanpiacokra, ahol megvizsgálta, hogy milyen makrogazdasági tényezők hatnak Magyarországon a lakásárakra. Bár ezen kutatását pusztán a szakmai érdeklődés és a témát körülölelő viták motiválták, később mégis hatalmas hasznát vette tanácsadóként elemzésének, mikor egy projektje elején a kutatási fázis helyett már csak elővette korábbi konklúzióit és tisztában volt a lakásárindex számítási legjobb gyakorlatokkal, majd ez alapján határozta meg a projekt további irányát.

Gábort nemcsak az ingatlanok érdekelték. Mindig is kiemelt érdeklődést mutatott a tőzsde és befektetések iránt, két kutatása is készült a témában. Így különösen nagy fejlődési lehetőséget jelentett számára a Magyar Nemzeti Banknál tőzsdei kutatásokkal foglalkozó mentora. Gábor először témavezetője szabadon választható óráján ismerkedett meg a kereskedési stratégiák tesztelésének módszertanával, ahol az árfolyam-nyereség arány szerepét vizsgálta a frankfurti tőzsdén. Az említett kurzus során megismerhette, hogyan is épül fel egy szakcikk, milyen tartalmi egységei és követelményei vannak. Ez mind kifejezetten hasznosnak bizonyult, hiszen Gábor azelőtt még nem találkozott az akadémiai írás sztenderdjeivel, tehát laikusként kezdte az utat.

Gábor példáján tökéletesen végigkövethető, hogy egy beadandó, szakdolgozat, eredményes TDK-, OTDK-szereplés és színvonalas szakcikk között a fő különbség az akadémiai íráskészség és módszertanok elsajátítása. Például fontos, hogy ne használjunk feltételes módot, csak rövid, tömör, lényegre törő kijelentő mondatokat. Egy szakcikkben a tartalom, nem pedig az oldalszám a mérvadó, ehhez pedig fontos, hogy érthetően fogalmazzunk. Azonban ezek mindegyikét megtanuljuk, amint belekezdünk egy komolyabb kutatásba.

Tanulmányában arra a kérdésre kereste a választ, hogy a német értékpapírpiacon az egyik legrégibb eredményességi mutató, az árfolyam-nyereség arány magyarázóereje szignifikáns-e a hozamok előrejelzésében. Mivel a kurzusra is le kellett adni egy elemzést, úgy érezte, kézenfekvő lenne mélyebben folytatni a kutatást. Így indult el élete első TDK-ján, ahol sikeres szereplése után OTDK-n is megmérettethette magát. A Közgazdaságtudományi szekcióban nagyon szerteágazó témakörökkel indultak a hallgatók, így ezt előzetesen felismerve Gábor átgondolta fő üzeneteit és prezentációjának legtaktikusabb felépítését. A versenyek során megtanulta, hogy „a prezentálás nagyon hasonlít a szólánchoz, ahol csak az előadón múlik, mekkora lesz a szakadék az átadni kívánt és a zsűri által befogadott üzenetek közt”.  OTDK előadása előtt megkereste azt az unique selling proposition-t, azaz „egyedi értékajánlatot” a kutatásában, amitől az kiemelkedően szerepelhet egy nagyon sokszínű mezőnyben is. Számításai beváltak, hiszen különdíjjal térhetett haza.

Tőzsdei dolgozatát javasolták a Közgazdaságtudományi Egyesület konferenciájára, ahol kutatási eredményeit tömören ismertethette neves szakemberek előtt is. A téma szakértőitől számos észrevételt kapott, amelyeket Gábor később beépített a publikációjába. A konferencián egyébként a kutatókkal beszélgetve megtanulta, hogy mekkora jelentősége van a szakmai kritikáknak, hiszen ezek által tudunk fejlődni, még ha elsőre nehezen is fogadjuk be őket. Kifejezetten jó, ha az ember mosolyogva tekint vissza a három évvel ezelőtti munkáira, hiszen ez azt jelenti, hogy agilisak vagyunk és fejlődtünk, nem pedig leragadtunk korábbi ismereti szintünkön.

A konferenciát követően a már finomított tanulmány eredményeit Gábor beküldte cikként a Közgazdasági Szemlébe, amely egy „A” kategóriás pénzügyi folyóirat. Természetesen a formai követelmények itt is változtatásokat igényeltek. A szerkesztő véleményére újra kellett tördelni a szöveget, bizonyos részeket lerövidíteni, vektoros ábrákat készíteni, és a szövegezésben minden olyan kifejezést, ami angol, de magyarul is leírható, át kellett fogalmazni. Bár sok energiabefektetésnek tűnhet a korábbi írásunk átfogalmazása és lerövidítése, Gábor kiemelte – ez a munka világában hatalmas előnyt jelentett számára, mert a gondolatok mellékvágányok nélküli strukturált és lényegre törő megfogalmazására gyakorlás nélkül kevesen képesek.

A corvinusos Tudományos Ösztöndíjon és az Új Nemzeti Kiválósági Programom túl számos vállalati pályázat kerül kiírásra, melyek szintén jó szakmai fejlődési- és nyeremény lehetőségek egy egyetemista számára. Gábor miután egyetemi pályafutása során megismerte az ösztöndíjlehetőségek legtöbbjét – szintén egy verseny kedvéért -, azt kutathatta, mekkora jövedelemre lehet szert tenni kiemelkedő szakmai tevékenységekkel egyetemistaként csupán ösztöndíjakból. A válaszok megmagyarázták, miért vállalnak olyan sokan gyakornoki pozíciót tanulmányaik mellett, az eredmények pedig hasznos tudást szolgáltattak az egyetem vezetősége számára. Gábor pedig ezzel is bemutatta nekünk, hogy a kutatásban valóban rejlenek szinergiák, ha az ember ügyesen választ kutatási kérdést.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook-oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás, az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Vágólapra másolva
GEN.:2022.05.21. - 15:56:50