Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

TDK-sztorik: Így mentorálnak a TDK mikro- és makroökonómiai szekciójában

2022-04-14 15:51:12



Van, amikor az oktató annyira hisz a hallgatóban, hogy személyesen keresi meg a TDK lehetőségével. Hogyan lehet ezután mégis megtartani a kutatói szabadságot? Madari Zoltánnal, a Corvinus Év Mentora Díjas oktatójával beszélgettünk.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Írta: Klisóczki Fanni

Madari Zoltán hallgatóként alap- és mesterképzésen is írt TDK-dolgozatot, bár főleg a szakkollégiumi követelmények miatt. Nem zárkózott el a kutatás világától, de mégse ragadta annyira magával. Egészen addig, amíg el nem kezdte a PhD-tanulmányait, és bele nem kóstolt a témavezető mentori szerepbe. Ekkor ismerte fel, mennyire fontos számára a tehetséggondozás, így azóta már a Statisztikai Tanszék demonstrátor felelőse. Azzal, hogy ilyen közel kerülhetett a demonstrátorokhoz, igyekszik maga köré toborozni a tehetséges hallgatókat, akik érdeklődnek az empirikus elemzések iránt, és irányt mutatni nekik, hogy milyen lehetőségeik vannak. A mentorálás területén Zoltán nem kis sikereket ért el, hiszen első mentoráltja később Pro Scientia Aranyérmet nyert el.

A 2021/2022. évi Tudományos Diákköri Konferencia corvinusos szekciói között Gazdaságpolitika és makroökonómia, illetve mikroökonómia, versenypolitika kategória is szerepel. Az az általános tapasztalat, hogy ezen szekcióktól sokan megijednek és azt hiszik, ez csak az alkalmazott közgazdaságtanos diákoknak vagy mesterképzésben részt vevő hallgatónak való, viszont ez nincs kőbe vésve. Könnyű út? Nem, azonban megéri, mert olyan különleges tudást szerzel, amelyet a munkaerőpiacon is kiemelkedőnek tekintenek majd.

Marketingesként napjainkra a Data Science abszolút felértékelődött, így egy marketinges témával is könnyedén lehet indulni a statisztika-ökonometria szekcióban. Emellett az árazási folyamatok és modellek, a mikroelemzések is tökéletesen passzolnak ide. Egy nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató indulhat külkereskedelmi folyamatok és adatok elemzésével. Az olyan gazdaságpolitikai témák, mint például az infláció, államadósság és árindexek, szintén izgalmasak lehetnek. Pénzügyesként sem érdemes megriadni, hiszen a makro pénzügyek, állampapírpiac vagy országkockázat modellezése remek kutatási területként szolgálhatnak.

Csupán inspirációként sorolta fel Zoltán a fentebbi példákat, ám arra buzdít mindenkit, nézzék át az előző évek TDK-pályázatait és azt, milyen témák illettek egy-egy szekcióba. Biztosan találhatók benne meglepetések, és inspirációként szolgálhatnak a hallgatók számára.

“A TDK-nak az egyik legnagyobb hozadéka, szakmai szempontból mindenképp, hogy már most hallgatóként szembesülnek ezekkel a problémákkal, így képesek lesznek önállóan elsajátítani olyan módszereket, olyan technikákat, amelyeket egyébként egyetemi keretek között nem feltétlenül tanulnak. Ez akkora előnyt jelent a munkaerőpiacon, amelyet bőven lehet szerintem számszerűsíteni minden területen” – mondta Zoltán.

Bár vannak olyan hallgatók, akik lelkesedésükben PhD szintű haladó módszertanokat sajátítanak el, ennek ellenére alap statisztikai elemzésekkel is labdába lehet rúgni, ha izgalmas a kérdésfeltevés, és a módszertannak megfelelő, robosztus eredmények születnek.

Zoltán a már említett empirikus kutatási területeken mindig talál érdekes témát, amit a kiemelkedő hallgatónak érdeklődési körükhöz idomítva általában fel is ajánl. Így gyakran nem is őt keresik meg mint konzulenst, hanem felkér hallgatókat arra, hogy mentorálhassa őket, ezzel is éreztetve a diákokkal, hogy figyelnek rájuk, és törődnek velük. Egy dolog ezekben a kutatásokban a közös: az empirikus módszertanok. Ebből kifolyólag indított már hallgatókat marketing, szociológia, statisztika, ökonometria és makroökonómia szekciókban is.

És hogy mennyire folyhat bele egy mentor a kutatásba? Talán a legfontosabb feladata, hogy még a kutatás első időszakában segítse a témaválasztást, hogy az ne legyen se túl tág, se túl specifikus. Ezután pedig a TDK teljes folyamatánál a hallgató mellett kell állnia, és fognia a kezét. Ráadásul őszinte kritikát kell megfogalmaznia, és olyan módon, hogy az inspirálja a hallgatót, ahelyett, hogy kedvét szegné. Később, a módszertannál szintén fontos, hogy a mentor segítse az elsajátítást, megfelelő alkalmazást. Az elemzésnél is előfordulhat, hogy a téma érdekessége magával ragadja a hallgatót, és elkezd szétfolyni a dolgozat, elveszti a fókuszát, ekkor szintén az oktató feladata visszaterelni a mederbe.

Fő a kommunikáció, és a kompromisszum. Zoltán szerint akarata ellenére akkor sem szabad megmondani egy hallgatónak, milyen módszertant alkalmazzon, ha azzal szinte garantált a jó helyezés a TDK-n. “Hiszen miért kellene neki éppen azt használnia? Nem tehetem az eredményességet a hallgató kutatási szabadsága elé” – mondta. Ugyanígy a szekcióválasztásnál is általában vannak sikeresebbnek predesztinált kategóriák egy dolgozat olvasása után. „Bár a mentor nem szabhatja meg, mit tegyen a hallgató, én személy szerint arra buzdítok mindenkit, hogy kellő nyitottsággal álljon a különböző véleményekhez” – teszi hozzá.

Zoltán kedvenc élményei az emberi kapcsolatok, amelyeket a TDK világával nyert. Élvezi, hogy jó viszonyt alakíthat ki az új generációval, és a kiváló munkakapcsolaton kívül szakmailag és emberileg is nagyszerű ismereteket köthet. A sokéves munka ellenére egy negatív kapcsolatra sem tud visszaemlékezni.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebookoldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás, az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Vágólapra másolva
X
GEN.:2022.10.06. - 05:00:27