Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Kutatás

A felsőoktatási módszertani megújulás első lépése, a „tükrözött osztályterem” pilot programjának bemutatása.

A hallgatók véleményeit megtekinthetik a következő videóban.

A hallgatók véleményeit megtekinthetik a következő videóban (Angol felirattal).

A felsőoktatásnak napjainkban számtalan kihívással kell szembe néznie: Pl. tömegesedés, a hallgatók differenciálódása, magas lemorzsolódási arány, a tanulmányi időtartam elhúzódása, az egyetemet végzettek kompetenciái és a munkaerő piaci igények közötti ellentmondások növekedése, a potenciális hallgatók egyre nagyobb arányú elvándorlása, stb. Az egyetemeknek mindezekre reagálniuk kell, amennyiben meg akarják őrizni versenyképességüket. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy csakis a módszertani megújulás jelenthet megoldást a felvázolt problémákra, kihívásokra.

A Budapesti Corvinus Egyetem elköteleződött a módszertani paradigmaváltás mellett. Egyik első lépésként a 2015/16-os tanév második félévében egy pilot program keretében próbáltuk ki, hogy hogyan válik be a tükrözött osztályterem az egyetemünkön egy közgazdaságtudományi tárgy tanítása során, hogyan lehet integrálni ezt a több neves külföldi egyetemen is sikeresen alkalmazott megoldást az egyetem képzési struktúrájába.

A „tükrözött osztályterem” ötvözi a hagyományos tantermi, kontakt órás oktatást és a távoktatást, kihasználva a mindkettőben rejlő lehetőségeket. A modell jellemzője, hogy a tanulók otthon, a számítógépükön keresztül készülnek fel a kontakt órákra. Megnézik az oktató által készített videókat, elolvassák az irodalmakat (ami a hagyományok oktatásszervezési eljárások tanári előadásának felel meg), internetes keresés alapján összegyűjtik a szükséges információkat, adatokat, megoldják az ezekhez kapcsolódó feladatokat, majd ezt követően a tanteremi/szemináriumi foglalkozás során a megtanult elmélet birtokában tevékenység- és élményalapú módszerek segítségével mélyítik el és alkalmazzák különböző szituációkban a megszerzett ismereteket. (Például: gazdasági játékok, kooperatív csoportmunka, stb.). A tanárok legfontosabb feladata, hogy képesek legyenek a diákokat olyan mértékű szociális aktivitásra és kritikai gondolkodásra ösztönözni az online környezetben is, mint amit a frontális oktatásban során elvárnának tőlük. Emellett ismerni és támogatni kell az oktatóknak a diákok eltérő tanulási preferenciáit, stílusát.

Az alábbi ábra a hagyományos és a tükrözött osztálytermi oktatás közötti különbséget mutatja:  


img_01.jpg

1. ábra: Hagyományos tanítási-tanulási folyamat összevetése a tükrözött osztálytermi tanulásszervezési eljárássalVálasztásunk azért esett erre a modellre, mert várakozásaink szerint alkalmazása lehetővé teszi, hogy a hallgatók  

  • saját idejükkel gazdálkodva önállóan tudják elsajátítani az ismereteket (megtanulnak tanulni),
  • döntési szabadsággal rendelkezek a tanulási utak, módok megválasztásában, (az oktatás személyre szabottabbá válik),
  • felkészülten, sikerélmény birtokában érkezzenek a kontakt órákra,
  • a folyamatos tanulás eredményeként elsajátított ismeretei tartós ismeretekké váljanak,
  • motiváltak legyenek,
  • kreatívan alkalmazni tudják az online megszerzett ismereteiket,
  • megkapják a szükséges azonnali visszajelzéseket,
  • az értékelési rendszer jutalmazó jellege révén is motiváltabbá válnak.
 
A pilot program

A kísérleti projekt a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán zajlott, a Mikroökonómia Tanszék és a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ együttműködésével, a Közgazdaság-tudományi alapismeretek kurzuson belül, 27 fővel (önkéntes jelentkezés alapján). A Közgazdaság-tudományi alapismeretek 300 fős kurzusának hallgatói közül jelentkeztek a kísérleti csoportba. A tantárgy az alapképzés I. évfolyamán kötelező tárgy. Az eredeti kurzus az oktatás frontális előadás formájában heti 4 órában zajlik.

A hallgatók különböző szakokról (politológia, szociológia, kommunikációtudomány és nemzetközi kapcsolatok szakokról) jelentkeztek. Többségük első évfolyamos, de volt közöttük másod és harmad éves is, aki egy korábbi sikertelen próbálkozás után szerette volna teljesíteni a tárgyat. Programunkhoz a Moodle keretrendszert használtuk fel.

A félév során az egyes témaköröknél a hallgatók – a tükrözött osztályterem logikájának megfelelően – otthon online, az egyetemi Moodle rendszeren keresztül sajátították el a tananyagot.

Az otthoni feladatuk a következő volt:
A megtanulandó anyagból hetente 3-4 rövid videót készítettünk. A hallgatóknak ezeket kellett megnézni (igény esetén az ebből készült szöveges tananyagot elolvasni), a kapcsolódó, teszt-jellegű feladatokat, illetve a záró feladatsort megoldani. Mindezeken túl minden héten kaptak egy-egy olyan feladatot, amely digitális eszközhasználatot és kreatív megoldást igényelt. Szintén online lehetőségük volt (plusz feladatok formájában) az érdeklődőknek tudásuk elmélyítésére. Az online munka váltotta ki a hagyományos értelemben vett előadást.

Az online otthoni felkészülést és feladatmegoldásokat skype-on keresztüli konzultációs lehetőségek támogatták.
Az elmélet feldolgozását interaktív kontakt órák követték (amik a hagyományos értelemben vett gyakorlatoknak/szemináriumoknak feleltek meg), amelyek részben konkrét, aktuális gazdasági eseményekhez kapcsolódtak, részben arra ösztönözték a tanulókat, hogy egymást tanítva érjenek el csoportmunkában jobb eredményt. A kontakt órán az oktató szerepe természetesen megváltozott, hiszen a frontális tudásátadás helyett interaktív, a hallgatói aktivitásra alapozó, kreatív munkát támogató változatos módszertani eszközöket használt. Így a tanár elsősorban mintegy mentor, facilitátor vett részt az órákon.
A hallgatók minden részfeladatra pontot kaphattak, tehát az esetleges sikertelenség nem vette el kedvüket a további munkától. Pozitív attitűd alakult ki a tanulással kapcsolatban, a sikertelen kísérlet rendszerint arra ösztönözte a résztvevőket, hogy újra nekifussanak a feladatoknak, és magasabb pontszámot érjenek el.

Hogyan értékelik a hallgatók a kurzust?
A hallgatók értékeléseiből két fő terület emelhető ki: a minőség és a hatékonyság. A hagyományos kurzusokon elért átlagokhoz képest a hallgatói tanulmányi eredmények javulása tapasztalható. Érezhetően nőtt a hallgatók énhatékonysága a tantárgy vonatkozásában, nagyobb a bevonódásuk, fejlődik a kritikai gondolkodásuk, mélyebb a tananyag feldolgozása, a tanulás során autonómiát élnek át, előzetes tudással érkezve aktívan részt tudnak venni az órán, a társakkal, tanárral kapcsolatos interakció, kétirányú kommunikáció támogatja az anyag megértését, az aktivitásra épülő módszerek lelkesítik a hallgatókat. Nagyra értékelik a módszer rugalmasságát.

Összességében a tanulók 70-80%-a kedvezően értékeli a módszert.
Ugyanakkor a negatív visszajelzéssel is találkozhatunk: megterhelő a követelmény, szorongást kelt az előzetesen elvégzendő feladatok időhatárhoz kötöttsége.  Többen jelezték, hogy a tananyaghoz tartozó matematikai alkalmazásokhoz a videós tananyagok nem elegendőek, nagyobb támogatottságra van szükségük.
A hallgatók véleményeit megtekinthetik a következő videóban.
A hallgatók véleményeit megtekinthetik a következő videóban. (Angol felirattal)
Akik részt vettek a fejlesztésben:   

img_02.jpg
img_03.jpg
img_04.jpg
img_05.jpg
  1. Projekt neve:
    Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztése

  2. Projekt azonosítója:
    TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0012

  3. Projekt célja:
    Országos hatáskörű módszertani – és képzésfejlesztések megvalósítása

    Célunk olyan fejlesztések megvalósítása, melyek a szakmai tanárképzés átfogó megújulást eredményezik olyan módon, hogy az megfeleljen a tudásalapú gazdaság kihívásainak. Kiemelt célkitűzés a felsőoktatás és köznevelés egységes koherens rendszerébe illeszkedő pedagógusképzés megvalósítása, valamint az OKJ és a NAT tartalmaihoz való kapcsolódás kialakítása egy IKT-ra alapozott módszertani fejlesztéssel, mellyel mind a digitális társadalom elvárásaihoz, mind a munkaerő-piaci elvárásokhoz igyekszünk alkalmazkodni.

    Részcélok:
    Pedagógusképző intézmények közötti hálózat megerősödése, országos lefedettség elérhetővé válása

    Projektünkben a szakmai tanárképzést folytató intézmények összefogását valósítjuk meg folyamatos szakmai egyeztetésekkel, szakterületenként szervezett szakmai fórumok szervezésével, a szakmai tanárképzésben végzettek után-követésével, valamint a projektben fejlesztett innovációk, mint jó gyakorlatok elterjesztésével.

    A képzések tartalmi, módszertani fejlesztése a pedagógiai kultúra megújítása érdekében

    A szakmai tanárképzés fejlesztése tananyagok, taneszközök és módszertan megújítását, továbbá az ezekhez kapcsolódó képzési programokat, minőségbiztosítást öleli fel, melynek központi eleme egy IKT-ra alapozott módszertani fejlesztés, ami támogatja az alkalmazkodást a digitális társadalom és a tudásalapú gazdaság elvárásaihoz.

    Partnerintézményi kapcsolat kialakítása az összes hazai köznevelési intézménnyel szakmai támogatásuk érdekében

    A partnerintézményi kapcsolatrendszer bővítése, mint célkitűzés megvalósítását támogató tevékenységeink: a szakmai gyakorlati rendszer keretében a gyakorló iskolák kiválasztási, akkreditációs rendszerének kiépítése, a mentori szupervíziós rendszer kidolgozása, országos adminisztrációs fórumfelület létrehozása, valamint a pedagógusjelöltek és fogadó intézmények társítására létrehozott országos adatbázis-modell kialakítása.

  4. Projekt időtartama:
    2014.05.01. – 2015.08.31.

  5. Résztvevők:
    Budapesti Corvinus Egyetem (Főkedvezményezett)
    Széchenyi István Egyetem
    Nyugat-magyarországi Egyetem
    Pécsi Tudományegyetem (konzorciumi partnerek)

  6. Támogatási összeg:
    Összesen: 216 000 000 FT 
  • Budapesti Corvinus Egyetem: 95 195 600 Ft 
  • Széchenyi István Egyetem: 24 000 000 Ft 
  • Nyugat-magyarországi Egyetem: 44 511 490 Ft 
  • Pécsi Tudományegyetem: 52 292 910 Ft

A projekt keretében elkészült dokumentumok:

Tükörkép a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatásról

Fenntartható fejlődés célkitűzéseinek megjelenése a tanulási eredményalapú képzéstervezés folyamatában



További anyagok eléréshez keresse fel a projekt szakmai vezetőjét dr. Daruka Magdolnát, a magdolna.daruka@uni-corvinus.hu e-mail címen.

Blended learning tananyagfejlesztések:

A társadalomkutatás módszerei blended learning tananyagfejlesztés
Női vezetők blended learning tananyag fejlesztése
Noldus blended learning fejlesztése
Mikroökonómia blended learning tananyag fejlesztése
Institutional Economics blended learning tananyag fejlesztése
Business Data Analyses blended learning tananyag fejlesztése
Döntési technikák blended learning tananyag fejlesztése
Vállalati pénzügyek II. blended learning fejlesztése
Vállalati pénzügyek blended learning fejlesztése
Vállalatértékelés blended learning tananyagfejlesztés
Távolkeleti menedzsment blended learning fejlesztése
Tanulás- és kuttásmódszertan blended learning fejlesztése
Szabadulószoba blended learning fejlesztés
Pénzügyi kimutatások blended learning tananyag fejlesztése
Mikroökonómia felzárkoztató anyag
Matematika felzárkóztató
Informatika felzárkóztató kurzus blended learning fejlesztése
Felzárkóztató anyag készítése Vállalatgazdaságtan tantárgyból
Business Data Analyses megújítás
Angol nyelvű blended learning tananyag anyanyelvi lektorálása (Business Analyses)
szechenyi2020.png
Vágólapra másolva