A magyarországi tudományos utánpótlás–nevelés rendszere 1993–ban tért át az angolszász, PhD fokozattal záródó doktori képzésre, amely a bolognai folyamathoz való csatlakozást követően – az alap- és a mesterszakok mellett – a felsőoktatás harmadik, markáns kínálati elemét képezi.
A doktori képzés lényege a sikeres kutatóvá válásra való felkészülés, mindazon elméleti, módszertani és kommunikációs ismeretek elsajátítása, amelyek hozzájárulnak a doktori értekezés elkészítéséhez, a fokozatszerzéshez előírt követelmények teljesítéséhez.
A doktori képzés ugyanakkor egy hosszabb szocializációs folyamat kezdete, a kutatói, oktatói létformába történő bevezetés meghatározó fázisa. A Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve jogelőd intézményeiben eddig mintegy 1500 hallgató szerzett PhD fokozatot és több százan vannak olyanok, akik folyamatosan dolgoznak a doktori értekezésük benyújtásának előkészítésén.
A Budapesti Corvinus Egyetem doktori iskolái a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság folyamatos monitoringja mellett az Oktatási Hivatal engedélyével működnek.
A képzés nyelve a magyar és az angol, a kurzusok többsége az egyre növekvő számú külföldi hallgatóra épülő nemzetköziesedési folyamat miatt angolul folyik.
A hét doktori iskolában megvalósuló képzés alapvetően a társadalomtudományokhoz kötődik, azonban a Gazdaságinformatika Doktori Iskola a műszaki tudományokhoz sorolt ismereteket is közvetít. Minél mélyebbre fúrunk egy–egy doktori iskola megismerése során, láthatjuk, hogy a gazdálkodás– és szervezéstudományoktól, az informatikai tudományokon, a közgazdaságtudományokon, a politikaitudományokon, valamint a szociológiai tudományokon át egészen a média–és kommunikációs tudományokig rendkívül színes a kínálat tudományági palettája.
A képzés kizárólag nappali munkarend szerint zajlik, a doktori iskolákban ösztöndíjas és önköltséges státuszú hallgatók tanulnak, de utóbbiak különböző ösztöndíjakra pályázhatnak (például MNB Kiválósági Ösztöndíj, Stipendium Hungaricum Ösztöndíj). A doktori iskolákat nemzetközi szinten is elismert professzorok vezetik, akik rendelkeznek az MTA doktora címmel, őket programigazgatók és specializációvezetők segítik.
A doktori iskolák tudományos autonómiával rendelkeznek, a különböző egyetemi szabályzatok biztosította kereteken belül összeállítják a képzési programjukat (operatív tanterv), felkérik a hallgatók témavezetőit és meghatározzák a doktori fokozat megszerzésének sajátos feltételeit.
Hallgasd meg Dr. Rostoványi Zsolt, az Egyetemi Doktori Tanács elnökének köszöntőjét és Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójának tájékoztatóját a lehetőségekről.
Petrovics Nándor, a Doktorandusz Önkormányzat Elnöke pedig röviden beszél a doktori képzéseinkről, és arról, hogy miért is érdemes a Corvinus Egyetemen PhD fokozatot szerezni.
Dr. Rostoványi Zsolt, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke
Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója
Petrovics Nándor, a Doktorandusz Önkormányzat Elnöke
Digitális nyílt nap a Facebookon
Ha még több technikai információra vagy kíváncsi és szeretnél virtuálisan találkozni az egyes doktori iskolák képviselőivel is, akkor feltétlenül nézz be digitális nyílt napunk Facebook oldalára, ahol videófelvételeken keresztül ismerheted meg a képzések vezetőit és PhD hallgatóit.
A nyílt napra pedig már most készülhetsz kérdésekkel, de előtte mindképpen ajánljuk, hogy böngészd a Corvinus Doktori Iskolák kiadványunkat és a kapcsolódó Gyakori kérdéseinket, mert lehet, hogy a kérdéseidet igazából már meg is válaszoltuk valamelyik anyagunkban.
További elérhetőség, amelyen keresztül érdeklődhetsz:
phd.office@uni-corvinus.hu
Egyetemi tanár, Rector Emeritus, Egyetemi Doktori Tanács elnöke / Professor, Rector Emeritus, Chairm C épület, C.528 Telefon: +36 1 482 7254 • Mellék: 7254
Az EDT szavazati jogú tagjai kizárólag olyan személyek lehetnek, akik megfelelnek a törzstagság feltételeinek. A szavazati jogú tagok egyharmada nem lehet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. Az intézmény Professor Emeritusa az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban álló személynek minősül. Az EDT tagjainak kiválasztása során törekedni kell arra, hogy az Egyetemen művelt valamennyi tudományág és DI arányos képviseletet kapjon. Az EDT 12 belső és 6 külső szavazati jogú tagból, azaz összesen 18 szavazati jogú tagból áll.
Tanácskozási joggal állandó meghívottak az EDT üléseire az Egyetem tudományos rektor-helyettese, a karok dékánjai és a doktorandusz-hallgatók egy képviselője. Tanácskozási joggal az EDT üléseken jelen lehetnek a DI-k delegált képviselői is.
Az EDT elnöke az Egyetem valamelyik akkreditált doktori iskolájának nemzetközileg elismert, akadémiai doktori címmel rendelkező törzstagja lehet, beleértve a Professor Emeritus/Emerita törzstagokat is.
Az EDT elnökét, további tagjait és póttagjait a Szenátus választja meg öt évre. Az elnök és a tagok egymást követő időszakokban többször újraválaszthatóak. Az EDT választott tagjainak személyére – a doktori iskolák és a leköszönő EDT véleményét figyelembe véve – a rektor tesz javaslatot. Tagjai közül az EDT – az elnök javaslata alapján – egy vagy két elnökhelyettest választhat, akik az elnök által meghatározott hatáskörökben helyettesítésre jogosultak.
Az EDT
állást foglal a DI-k működésének általános érvényű kérdéseiben és irányelveket állapít meg a működésük számára;
véleményezi a DI-k létesítésének, illetve módosításának javaslatát, indokolt esetben kezdeményezi DI-k megszüntetését;
a DIT javaslatát figyelembe véve megválasztja a DI-k vezetőit, megbízza, illetve felmenti a DIT tagjait;
a Szenátus részére rendszeresen értékeli az egyetemen folyó doktori képzést és fokozatszerzést, a DI-k munkáját;
javaslatot tesz a Szenátusnak a költségtérítési díjak mértékére és felhasználási rendjére;
dönt az Országos Doktori Tanács (a továbbiakban: ODT) által meghatározott magyar állami ösztöndíjas helyeknek az Egyetem DI-i közötti elosztásáról;
a DI-k előterjesztése alapján megvitatja a felvételi rangsorokat és dönt azok elfogadásáról, illetve az egyéni képzésre jelentkezettek, valamint a külföldi hallgatók felvételéről;
a DI-k előterjesztése alapján dönt a kreditszabályzatról és a komplex vizsga teljesítésének kritériumairól;
meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi követelményei körében az első idegen nyelvként (első nyelvvizsga) elfogadható nyelvek listáját;
jóváhagyja a DI-k SZMSZ-ét;
jóváhagyja a komplex vizsga bizottságot;
a komplex vizsgát tett doktorandusz-hallgatók esetében dönt a kutatási és disszertációs szakaszba való belépésről;
a DI-k előterjesztése alapján dönt a doktorandusz-hallgató zárt védés iránti kérelméről;
dönt a doktori fokozat és a habilitált doktori cím odaítélésről, a külföldön szerzett doktori fokozat honosításáról, és a fokozatok visszavonásáról;
véleményezi a Szenátus részére a rektornak a tiszteletbeli doktori illetve, a tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozására tett előterjesztéseit.
Az EDT elnökének hatáskörébe tartozik a tanács ülésének összehívása, a napirend megállapítása, az előterjesztők kijelölése, ad hoc bizottságok felkérése és a tanácskozások vezetése.
Az EDT határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van. Az EDT döntése érvényes, ha jelen levő tagjainak egyszerű többsége „igen”-nel vagy „nem"-mel szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Titkos szavazást kell elrendelnie az elnöknek személyi ügyekben (DI vezetők, doktori fokozat, honosított doktori fokozat és habilitált doktori cím odaítélése) és, ha azt az EDT valamelyik tagja kezdeményezi, és kezdeményezését az EDT jelen levő tagjainak több mint a fele támogatja.
