Doktori képzés

Az EDT szavazati jogú tagjai kizárólag olyan személyek lehetnek, akik megfelelnek a törzstagság feltételeinek. A szavazati jogú tagok egyharmada nem lehet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. Az intézmény Professor Emeritusa az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban álló személynek minősül. Az EDT tagjainak kiválasztása során törekedni kell arra, hogy az Egyetemen művelt valamennyi tudományág és DI arányos képviseletet kapjon. Az EDT 12 belső és 6 külső szavazati jogú tagból, azaz összesen 18 szavazati jogú tagból áll.

Tanácskozási joggal állandó meghívottak az EDT üléseire az Egyetem tudományos rektor-helyettese, a karok dékánjai és a doktorandusz-hallgatók egy képviselője. Tanácskozási joggal az EDT üléseken jelen lehetnek a DI-k delegált képviselői is.

Az EDT elnöke az Egyetem valamelyik akkreditált doktori iskolájának nemzetközileg elismert, akadémiai doktori címmel rendelkező törzstagja lehet, beleértve a Professor Emeritus/Emerita törzstagokat is.

Az EDT elnökét, további tagjait és póttagjait a Szenátus választja meg öt évre. Az elnök és a tagok egymást követő időszakokban többször újraválaszthatóak. Az EDT választott tagjainak személyére – a doktori iskolák és a leköszönő EDT véleményét figyelembe véve – a rektor tesz javaslatot. Tagjai közül az EDT – az elnök javaslata alapján – egy vagy két elnökhelyettest választhat, akik az elnök által meghatározott hatáskörökben helyettesítésre jogosultak.

Az EDT

• állást foglal a DI-k működésének általános érvényű kérdéseiben és irányelveket állapít meg a működésük számára;
• véleményezi a DI-k létesítésének, illetve módosításának javaslatát, indokolt esetben kezdeményezi DI-k megszüntetését;
• a DIT javaslatát figyelembe véve megválasztja a DI-k vezetőit, megbízza, illetve felmenti a DIT tagjait;
• a Szenátus részére rendszeresen értékeli az egyetemen folyó doktori képzést és fokozatszerzést, a DI-k munkáját;
• javaslatot tesz a Szenátusnak a költségtérítési díjak mértékére és felhasználási rendjére;
• dönt az Országos Doktori Tanács (a továbbiakban: ODT) által meghatározott magyar állami ösztöndíjas helyeknek az Egyetem DI-i közötti elosztásáról;
• a DI-k előterjesztése alapján megvitatja a felvételi rangsorokat és dönt azok elfogadásáról, illetve az egyéni képzésre jelentkezettek, valamint a külföldi hallgatók felvételéről;
• a DI-k előterjesztése alapján dönt a kreditszabályzatról és a komplex vizsga teljesítésének kritériumairól;
• meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi követelményei körében az első idegen nyelvként (első nyelvvizsga) elfogadható nyelvek listáját;
• jóváhagyja a DI-k SZMSZ-ét;
• jóváhagyja a komplex vizsga bizottságot;
• a komplex vizsgát tett doktorandusz-hallgatók esetében dönt a kutatási és disszertációs szakaszba való belépésről;
• a DI-k előterjesztése alapján dönt a doktorandusz-hallgató zárt védés iránti kérelméről;
• dönt a doktori fokozat és a habilitált doktori cím odaítélésről, a külföldön szerzett doktori fokozat honosításáról, és a fokozatok visszavonásáról;
• véleményezi a Szenátus részére a rektornak a tiszteletbeli doktori illetve, a tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozására tett előterjesztéseit.

Az EDT elnökének hatáskörébe tartozik a tanács ülésének összehívása, a napirend megállapítása, az előterjesztők kijelölése, ad hoc bizottságok felkérése és a tanácskozások vezetése.

Az EDT határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van. Az EDT döntése érvényes, ha jelen levő tagjainak egyszerű többsége „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Titkos szavazást kell elrendelnie az elnöknek személyi ügyekben (DI vezetők, doktori fokozat, honosított doktori fokozat és habilitált doktori cím odaítélése) és, ha azt az EDT valamelyik tagja kezdeményezi, és kezdeményezését az EDT jelen levő tagjainak több mint a fele támogatja.