A felsőoktatási törvény 1993 óta ad lehetőséget arra, hogy az intézmények díszoklevelet adományozzanak azon volt hallgatóik számára, akik 50, 60, 65 vagy 70 éve szerezték meg diplomájukat. Büszkék vagyunk rá, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem több évtizedes hagyománya során sok ezer kiváló közgazdásznak adhattuk át díszoklevelet. A járványügyi vészhelyzet alatt rengeteg rendezvény maradt el, de az Egyetem eltökélt abban, hogy idén is – bár rendhagyó módon -, de átadjuk az okleveleket az arra jogosultaknak.
Egy egyetemről képet alkotnak a hallgatók, az oktatók, az elismerések, ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok magukénak érezzék az identitást és évekkel később is büszkén mondhassák: igen, én is Corvinusos voltam. Vagy épp Közgázos. Vagy Marxos.
A nemzetközi és tudományos sikerek mellett számunkra az is elismerés, ha azok a hallgatók, akik 50, 60, 65 vagy 70 évvel ezelőtt ugyanazokat a folyosókat koptatták, mint a mostani diákok, ilyen büszkén jelentkeznek a diplomájuk átvételének jubileumi évfordulóján, mint ahogy tették ezt volt hallgatóink az évek során.
Találkoztunk olyan volt hallgatókkal, akik itt, az egyetemen ismerkedtek meg, majd házaspárként szereztek diplomát. Megismertünk volt diákokat, akiknek barátsága az évek során mit sem kopott. Jártak ismét az egyetem falai között közéleti személyiségek,elismert diplomaták, és hallhattunk történeteket arról, hogy milyen büszkeséggel tölti el jubiláló hallgatóinkat, ha gyermekeik, unokáik is ebben az intézményben tanulnak. Hiszünk benne, hogy az Egyetem közösségéhez tartozásélethosszig tartó kiváltság, örökség, amelyet fontos őrizni és továbbadni.
A megújult egyetemi szervezet kiemelt szándéka, hogy a korábbi hagyományokhoz hűen, néhol esetleg mégis más köntösben folytathassa ezt a tradíciót, amely már hosszú évek óta része az egyetemi mindennapoknak.
Köszönjük volthallgatóinknak az eddigi jelentkezéseket és bátorítjuk őket: keressék meg csoporttársaikat, ösztönözzék őket is a jelentkezésre, elevenítsék fel a kedves emlékeiket.
Kérjük Önöket,hogy önéletrajzuk elküldésével járuljanak hozzá az évkönyvünk elkészüléséhez,hogy történetüket, élményeiket, emlékeiket megoszthassuk az Önök hallgatótársaival és akár a jelenlegi hallgatóinkkal is.
Ahogy a jubileumi oklevélátadót évekig szervező kollégánk fogalmazott: „Felejthetetlen és felemelő érzés, amikor az Aula patinás falai között felcsendül a Himnuszdallama, és látni a csillogó szemeket, amelyek újra fiatallá válnak egy órácskára.”