Budapesti Corvinus Egyetem ×

Hallgatóknak

A Gazdaságinformatika Doktori Iskola hatályos képzési terve

A doktori képzés: képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A képzési és kutatási szakasz legfeljebb négy féléves, amelynek végén a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként a doktorandusz-hallgató komplex vizsgát teljesít. A kutatási és disszertációs szakasz – azaz a fokozatszerzési eljárás szintén négy féléves. Célja a doktori fokozat megszerzése.

A négy féléves képzési és kutatási szakaszban a doktorandusz-hallgató tantárgyakat hallgat, kutatómunkát végez, publikál, és komplex vizsgát tesz, ezalatt összesen 120 kreditet kell összegyűjtenie.

A doktorandusz-hallgató a tanulmányi krediteket tárgyak teljesítésével, kurzusok látogatásával, egyéni tanulással és vizsgával (érdemjeggyel lezárva) szerzi. A doktorandusz-hallgatók a tantárgyakat elsősorban a doktori iskola Neptunon félévente közzétett tantervében rögzített kreditszámmal minősített tantárgyak közül választhatják. A doktorandusz-hallgató a DI programigazgatójával előzetesen egyeztetve bármely további DI-ban meghirdetett tárgyat felvehet.

A Gazdaságinformatikai Doktori Iskolában összesen 6 kötelező tárgy (36 kredit), két specializációs tárgy (12 kredit), valamint két választható tárgy (12 kredit) hallgatása és ezekből való vizsgázás szükséges. A tárgyakat a hallgatók az első két évben (első 4 szemeszter) teljesítik. A kötelező tárgyak három nagyobb területet fednek le, az informatikai alapokat, a gazdálkodástani és közgazdasági alapokat és a módszertani alapokat. A specializációk mindegyikében 2 tárgyat kötelező elvégezni. A tárgyak 6 kreditesek.

Így a képzés során megszerezhető képzési kreditek száma: 60:

a)    kötelező tárgyak: 6*6 kredit = 36 kredit

b)    specializációs tárgyak: 2*6 kredit = 12 kredit

c)    választható tárgyak: 2*6 kredit = 12 kredit.

A doktorandusz-hallgatóknak a különböző tárgyakban tanúsított teljesítménye minden esetben értékelés tárgya, függetlenül az adott tárgyban alkalmazott képzési formától. Az értékelés feltétele a tárgyaknak és az alkalmazott képzési formáknak megfelelően változó lehet. Az egyes kurzusokban nyújtott teljesítmény értékelése ötfokozatú skálán (kiválóan megfelelt-5, jól megfelelt-4, megfelelt-2 és 3, nem felelt meg-1) történik.

Az egyes évek végén a doktorandusz-hallgató addigi összesített eredménye alapján (kétség esetén a Doktori Iskola Tanácsának véleményét kikérve) a specializáció-vezető dönt arról, hogy a doktorandusz-hallgató  folytathatja-e tovább tanulmányait, esetleg milyen sajátos megkötésekkel (tantárgyismétlési, görgetési engedély).

A tanterv megjelöli a kötelező tantárgyak teljesítésének javasolt félévét, és ez oly módon áll össze, hogy egy teljes idős doktorandusz-hallgató  két év alatt teljesítheti tanulmányi kötelezettségeit. Egy megkezdett, de sikertelenül lezárt kurzus görgetésére csak egyszer, kivételes méltányosságból adható engedély. A doktorandusz-hallgatók a számukra kijelölt tanácsadó tanárhoz (aki rendszerint maga a kutatási témavezető) fordulhatnak segítségért az egyéni képzésre és egyéni tanrendre irányuló kérdéseikkel.

A szervezett képzésben résztvevők már a képzési és kutatási szakaszban megkezdik kutatómunkájukat a témavezetőjük segítségével. A jelölt és témavezetője nagyfokú szabadsággal rendelkeznek a kutatási téma megválasztásában és konkretizálásában.

A témavezetők feladatait, a doktorandusz-hallgatók és a témavezetők kapcsolatát a BCE Doktori Szabályzata részletesen rögzíti. A témavezető feladata, hogy irányítsa, felügyelje, segítse a doktorandusz-hallgató kutatómunkáját, kezdve a kutatási terv kialakításával, és közösen megállapított menetrend szerint munkakapcsolatot tartson vele, rendszeresen beszámoltassa őt a kutatómunkája alakulásáról, a felmerült problémákról, nehézségekről, illetve azok kezelési módjáról.

Doktorandusz-hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy a képzés folyamán egy vagy két félévet külföldi tanulmányúton töltsenek, ahol tovább folytatják tanulmányaikat illetve kutatómunkájukat.

Támogatjuk, hogy doktorandusz-hallgatóink bekapcsolódjanak a hazai és nemzetközi tudományos közéletbe. Ennek egyik eleme a hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel, és ott előadások tartása.

Vállalatgazdaságtan 2020. február 29.
Többváltozós statisztikai módszerek 2020. február 29.
Az optimális irányítás alkalmazása 2020. február 29.
Optimális irányítás 2020. február 29.
Nem strukturált adatok elemzése és menedzsmentje 2020. február 29.
Mikroökonómia (Lineáris modellek és egyensúlyelemzés) 2020. február 29.
Kutatási fórum 2020. február 29.
Jövőkutatás 2020. február 29.
Információmenedzsment 2020. február 29.
Adattárházépítési és adatbányászati módszerek 2020. február 29.

A kreditrendszer szabályozása a szervezett képzésben 2016 előtt
A kreditrendszer szabályozása a szervezett képzésben 2016 után

Komplex vizsga ügyrend 2020
Komplex vizsga jelentekezesi lap 2020

Publikációs szabályzat 2019 előtt
A BCE Szenátusa által 2019.03.26-án elfogadott új publikációs szabályzata
MTA Gazdaság- és jogtudományok Osztály Listás folyóiratok letölthető innen vagy pedig erről a linkről.

A doktori szigorlat 2016. előtt felvett hallgatók számára

A szigorlat a DI által képviselt tudományszakban megszerzett ismeretek áttekintő jellegű számonkérési formája. A doktori szigorlatot a fokozatszerzési szakaszba lépéstől számított egy éven belül sikeresen teljesíteni kell a doktori fokozat megszerzéséhez.

A szigorlat összetevői és ismeretkörei függetlenek attól, hogy a jelölt szervezett vagy egyéni felkészülés alapján került a fokozatszerzési folyamatba. Az egyes DI-k határozzák meg a szigorlati tárgyak körét, a szigorlati követelmények részeit és azt, hogy a szigorlati követelményeket részenként (tárgyanként) vagy összevontan kell teljesíteni.

A szigorlat tartalma és formája

a)       A doktori szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll, de a szóbeli vizsga mindig része a szigorlatnak.

b)       A szigorlat fő- és melléktárgy letételéből, tehát legalább két, egyenként osztályozott részből áll. A főtárgy komplex tudományági vizsgát jelent, amelyben a doktori iskola legfontosabb alapstúdiumai szerepelnek. Amennyiben a szigorlatot tevő doktorjelölt egy lehetséges tárgy egyetemi előadója legalább három éven át, akkor a melléktárgyi vizsgakötelezettség alól jeles érdemjeggyel felmentendő.

c)       A doktori szigorlat szóbeli része nyilvános, azon előzetes bejelentkezés alapján bármely érdeklődő megjelenhet. A szigorlat meghirdetéséről és a szóbeli vizsga nyilvánosságának biztosításáról a doktori iskola gondoskodik.

 

A doktori szigorlatot szigorlati vizsgabizottság előtt kell tenni. A szigorlati vizsgabizottság legalább három tagból áll. A szigorlati vizsgabizottság tagjainak tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A szigorlati vizsgabizottság összeállításánál biztosítani kell, hogy legyen legalább egy olyan tagja, aki nem áll foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel. Ha négy vagy több tagú a szigorlati bizottság, akkor biztosítani kell, hogy legalább kettő külső tagja legyen. A szigorlati bizottság elnöke csak egyetemi tanár, Professor Emeritus vagy habilitált egyetemi docens lehet.

A doktori szigorlaton a jelöltek teljesítményét ötfokozatú skálán kell mérni. A doktori szigorlat végső minősítése a szigorlatot összetevő, külön-külön osztályozott teljesítményekért kapott érdemjegyek két tizedesre kerekített átlaga alapján történik. Ha valamelyik tárgy érdemjegye elégtelen vagy a kapott érdemjegyek átlaga nem éri el a 3,00-t, akkor a szigorlat sikertelen. Egyébként:

  • a) 4,67 és 5,00 között – summa cum laude (kitűnő),
  • b) 3,67 és 4,66 között – cum laude (dicséretes),
  • c) 3,00 és 3,66 között – rite (elégséges),
  • d) 3,00 alatt – insufficiente (elégtelen).

A doktori szigorlat (ill. a részvizsgák) eredményét közvetlenül a szóbeli vizsga után ki kell hirdetni, és az eredményt a szigorlati bizottság tagjainak nevét és a szigorlat idejét tartalmazó, a bizottság elnöke által aláírt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Az érvénytelen szigorlat egészének vagy egyes részeinek megismétlésére a DI vezetője – a jelölt írásbeli kérésére – egy alkalommal adhat lehetőséget. Másodszor is érvénytelen doktori szigorlat még kivételes méltányosságból sem ismételhető meg, a doktori eljárást a jelölt esetében meg kell szüntetni.

Szervezett képzésben részt vevő hallgatók a doktori szigorlatot a DI által előírt módon tehetik le.

A Gazdaságinformatika programban a szigorlat három tárgykörből áll:

  • egy kötelező tárgy
  • egy specializációs tárgy
  • egy választható tárgy.

A szigorlat tárgyait minden doktorandusz esetében a Doktori Tanács határozza meg a témavezető javaslata alapján. A tárgyak az érdemjegy megállapításakor egyenlő súllyal számítanak.

A szigorlat menete: mindhárom tárgy vizsgájára egy napon, egymás után kerül sor egy 3 tagú bizottság (lehetőleg vezető oktatók) előtt. A bizottság tagjait a Doktori Tanács választja ki. A doktorandusz témavezetője meghívást kap a szigorlatra, de nem lehet a bizottság tagja. Doktori szigorlatra évente kétszer van lehetőség, februárban és júniusban. A szigorlat mindhárom összetevőjét ötfokozatú skálán osztályozza a szigorlati bizottság.

Az egyetemi doktori szabályzat – a disszertáció elfogadható színvonalának biztosítása érdekében – a végleges doktori értekezés benyújtása előtt kb. fél évvel egy értekezés-tervezet szakmai megvitatását írja elő. A Gazdaságinformatikai Ph.D program csak a jelölt és témavezetője megítélése szerint védésre alkalmas teljes dolgozatot fogad el értekezés-tervezetként. Az értekezés-tervezet műhelyvitájának a célja elsősorban az, hogy az abban résztvevők kérdéseikkel, segítő szándékú kritikai észrevételeikkel és tanácsaikkal segítsék a jelöltet abban, hogy végső dolgozata minél teljesebb és színvonalasabb módon tegyen eleget a szakmai elvárásoknak.

Az értekezés-tervezetet egy legalább három, de legfeljebb hattagú, erre a célra felkért (tervezet-) bizottság értékeli. A tervezet-bizottság tagjai közül legalább egy fő külső szakember (nem főállású BCE munkatárs). A bizottságnak minden esetben tagjai a hivatalos előopponensek és a jelölt témavezetője (aki természetesen nem lehet sem vitavezető elnök, sem opponens).

A tervezet-bizottságnak az a feladata, hogy a vitát is figyelembe véve megítélje, hogy az értekezés-tervezetben foglalt eredmények és a jelölt felmutatott kutatói kvalitásai garantálják-e egy sikeresen védhető értekezés határidőre történő elkészítését és benyújtását, illetve az, hogy tanácsaival segítse a jelöltet a végső értekezés elkészítésében.

Az értekezés-tervezet benyújtásához szükséges dokumentumok:

  • a Program vezetőjének címzett kérelem (egyéni úton felkészülő jelölt saját maga, szervezett formában felkészülő jelölt témavezetője által írt)
  • nyilatkozat az önálló szellemi alkotásról,
  • közös munkák eredményeinek közlése esetén lemondó nyilatkozat a szerzőtársaktól,
  • az értekezés-tervezet öt összefűzött példányban,
  • rövid ismertető („fülszöveg”, max. 1,5 oldal terjedelmű),
  • az értekezés-tervezet és az ismertető *.pdf file formátumban
  • írásos nyilatkozat a fentiek közölhetőségéről,

(csak szervezett formában felkészülő jelöltek esetén!!): megjelent publikációik egy-egy másolata (több esetén a legjobb 4 és publikációs jegyzékük).

Az értekezéssel szemben támasztott tartalmi követelmények előírják, hogy az értekezésnek meggyőzően bizonyítania kell, hogy a jelölt

  • képes releváns és időszerű gazdaságinformatikai probléma felismerésére, kiválasztására és megfogalmazására, és rendelkezik az elemzéshez szükséges fogalmi apparátus ismeretével,
  • ismeri a témakör szakirodalmát, elméleti és kutatási előzményeit, a felhasználható módszereket, és képes azokat alkotó módon továbbfejleszteni és alkalmazni, és ez által a témát új eredményekkel gazdagítani,
  • rendelkezik a publikációhoz szükséges interpretációs és kifejtési készséggel.
  • az adott témakör mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalmának áttekintését és értékelését.
  • ennek során a jelölt egyértelműen fogalmazza meg, hogy az ismert tényanyagokhoz képest miben ért el új tudományos eredményeket;a kutatás módszereinek bemutatását;
  • az elvégzett kutatás pontos és követhető leírását, a vizsgálódás területének a jelölt által elért eredményekben való a bemutatását. 

A doktori értekezések a BCE doktori iskoláira egységesen kidolgozott formai követelményei letölthető formában megtalálhatók az Egyetemi Doktori Tanács honlapján. Az értekezés elvárt terjedelme a Gazdaságinformatikai programban – függelékek nélkül – általában 120-150 oldal. 150 oldal feletti értekezés csak a programvezető előzetes engedélye esetén adható be.

A Gazdaságinformatika Doktori Iskolában elvárás, hogy magyar állampolgárok az értekezést magyarul nyújtsák be. A doktori iskola vezetője azonban engedélyezheti, hogy az értekezést más világnyelven nyújtsák be. A csak magyar nyelven megírt értekezés angol nyelvű téziseit olyan részletezettséggel kell összeállítani, amely alapján egyértelműen elbírálhatóak az értekezés fontosnak tartott eredményei. Az értekezéshez csatolni kell a témájából írt, az eredményeket részletező angol nyelvű cikkeket és tanulmányokat, ha vannak ilyenek.

A doktori értekezés védésének megszervezése

A jelentkezéseket a EDT irodájához kell eljuttatni, amely gondoskodik azok nyilvántartásba vételéről és a Doktori Iskolához való eljuttatásáról. A végső disszertációt – az előírt kellékekkel együtt – a doktorjelöltek folyamatosan adhatják le az Irodán.

A disszertáció értékelésére – a Doktori Iskola előterjesztése alapján – a EDT két hivatalos bírálót és további, maximum öt Bíráló Bizottsági tagot kér fel. Az értekezést csak két támogató javaslat esetén lehet nyilvános vitára bocsátani. Egy igen és egy nem javaslat esetén a EDT egy további bírálót jelöl ki. Két nemleges javaslat esetén a doktori eljárást sikertelennek kell minősíteni, és meg kell szüntetni.

Az opponensek előzetesen írásbeli véleményt készítenek a disszertációról, és a jelölt a védést megelőzően írásban válaszol az opponensi véleményekre. A fenti dokumentumokat a bíráló bizottság tagjai a védést megelőzően megkapják. A szóbeli védés során a jelölt ismerteti munkájának főbb megállapításait, válaszol az opponensek, a bíráló bizottság és a nyilvános vitában résztvevők kérdéseire. A disszertáció elfogadásáról és minősítéséről a bizottság titkos szavazással dönt. A védésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a bizottság titkárának feladata.

Külföldi opponensek a disszertációk bírálatában

Doktori Iskola színvonalának nemzetközi megmérettetése szempontjából fontos, hogy a disszertációk részletes kivonatát angol nyelven is elkészítik doktorjelöltjeink, s így lehetőség nyílik arra, hogy esetenként külföldi professzorokat kérjünk fel bírálónak. A disszertációk külföldi egyetemekre való kiküldése tájékoztatás és visszacsatolás arra, hogy milyen színvonalú a doktori képzés egyetemünkön. Feltétlenül indokoltnak tartjuk bővíteni a külföldi opponensek bevonását, amelyet a minőségbiztosítás fontos elemének tekintünk.

A védés kellékei- a doktori értekezés benyújtásához szükséges dokumentumok
Publikációs lista formai követelmények

a)   a fokozatszerzési kérelem előzetes elfogadása (EDT határozat);

b)   egy idegen nyelvből legalább középfokú „B2” típusú komplex állami nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű más bizonyítvány; a második idegen nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű igazolás elfogadása a doktori iskola hatáskörébe tartozik. Az egyik nyelvnek angolnak kell lenni. Az egyes doktori iskolák ezen általános szabályozásnál szigorúbb nyelvi követelményeket is előírhatnak;

c)   a doktori iskola által előírt szigorlat/komplex vizsga sikeres letétele;

d)   a doktori értekezés sikeres megvédése;

e)   fizetési kötelezettségek teljesítésének igazolása (szigorlat/komplex vizsga, védési díj stb.);

f)    tudományos publikációs követelmények teljesítése.

A sikeres védés jegyzőkönyve és a doktori fokozat megszerzéséhez előírt publikációs tevékenység igazolása alapján a Doktori Iskola előterjeszti a fokozat odaítélésére és értékelésére vonatkozó javaslatát a EDT-nek. Az EDT a Bíráló Bizottság és a Doktori Iskola javaslata alapján szavaz a doktori fokozat odaítéléséről. A Bíráló Bizottság értekezés elutasítását javasoló döntését sem a Doktori Iskola Tanácsa, sem az EDT nem bírálhatja felül. A diploma végső minősítése a doktori szigorlat és a védés minősítésétől függ (lásd az Egyetem Doktori Szabályzatot). A döntésről az EDT Irodavezetője igazolást ad ki a jelöltnek, s gondoskodik a diploma kiállíttatásáról, amelyek évente kétszer kerülnek kiadásra.

Plágium-vizsgálati tájékoztató
Vágólapra másolva