
| Május - 2013 | ||||||
| H | K | S | C | P | S | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | ||
06 |
07 | 08 |
09 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 |
28 | 29 | 30 | 31 | ||
| Havi események | ||||||
Tények és adatok
A Kertészettudományi Kar hallgatói létszáma a '90-es évek közepétől jelentős emelkedést mutat, 8 év alatt kb. 150 %-kal növekedett. Ez nem meglepő, hiszen az agrárágazat olyan területéről van szó, ahol az egységnyi területen megtermelhető javak aránya messze a legmagasabb, és a végzett mérnökök az ágazatban a legjobb elhelyezkedési lehetőségekkel rendelkeznek. Az EU agrárgazdaságán belül ez az egyetlen olyan terület, ahol nincs kvótarendszer, így a megtermelt áru értékesíthetőségét kizárólag a piaci körülmények határozzák meg. Kertészeti termékeink minőségükből, beltartalmi értékeikből adódóan szabadon exportálhatók az Unió bármely országába.
Képzéseink sikerességét mutatja, hogy az okleveles kertészmérnök szak hallgatói létszáma egyenletes emelkedése mellett ugrásszerűen nőtt az 1997-ben elindított főiskolai szintű költségtérítéses kertészmérnök-képzés különböző tagozatain oktatottak száma. Felismertük azt a munkaerő-piaci igényt, hogy szakmánknak nem csak magasan kvalifikált és tudományos ismeretekkel rendelkező, vezető beosztásra alkalmas mérnökökre, hanem alapos gyakorlati ismeretekkel rendelkező, üzemi folyamatokat középvezetői beosztásban irányítani képes szakemberekre is szüksége van.
A lineáris képzési rendszerre történő áttérés során 2005 szeptemberében indítottuk el a kertészmérnöki alapképzési szakot, amely a korábbi képzéseinkhez hasonlóan sikeresnek bizonyult. 2006-ban indul el az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapképzési szak, 2007-ben pedig a környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szak. Szintén 2007-ben indult először a növényorvosi mesterképzési szak, amely agrár képzési területen az első mesterképzési szak volt. 2008-ban indult a kertészmérnöki mesterképzési szak, 2010-ben pedig a díszkertészeti mérnöki és mezőgazdasági biotechnológus mesterképzési szakok.
Örvendetes módon PhD hallgatók létszáma mind az államilag finanszírozott (ösztöndíjas), mind a költségtérítéses képzési formában jelentősen emelkedett, 1997 óta összességében több mint háromszorosára nőtt.
Szak | Tagozat | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 |
Kertészmérnök (BSc) | nappali | 53 | 277 | 411 | 503 | 588 | |||||
levelező | 97 | 120 | 150 | 315 | |||||||
határon túli levelező | 163 | 241 | 341 | 352 | |||||||
Informatikus és | nappali | 22 | 50 | 60 | 84 | ||||||
Környezet- | nappali | 62 | 137 | 221 | |||||||
Kertészmérnök (MSc) | nappali | 7 | 21 | ||||||||
levelező | 27 | 36 | |||||||||
Növényorvos (MSc) | nappali | 21 | 24 | 20 | |||||||
Okleveles | nappali | 721 | 707 | 722 | 728 | 735 | 673 | 546 | 414 | 319 | 189 |
kieg. levelező | 17 | 69 | 95 | 111 | 115 | 98 | 99 | 77 | 50 | 19 | |
Kertészmérnök (főiskolai) | nappali | 210 | 286 | 345 | 370 | 326 | 199 | 127 | 75 | 53 | 24 |
levelező | 73 | 483 | 630 | 798 | 831 | 733 | 490 | 314 | 176 | 85 | |
határon túli levelező | 253 | 488 | 543 | 564 | 507 | 497 | 335 | 234 | 176 | 46 | |
Vidékfejlesztési | levelező | 20 | 28 | ||||||||
Vállalkozási | levelező | 21 | 17 | 16 | 22 | 21 | 13 | ||||
PhD képzés | 62 | 72 | 80 | 87 | 77 | 68 | 74 | 56 | 57 | 59 | |
Összes hallgatói létszám | 1813 | 2122 | 2431 | 2680 | 2612 | 2334 | 2237 | 2075 | 2100 | 1961 |
Egy sikeres mérnökképzéshez a szakmai ismeretek befogadására képes hallgató mellett magasan kvalifikált és tudományosan elismert, fiatalos oktatói-kutatói állomány szükséges. Karunkról elmondhatjuk, hogy mindezen tulajdonságokkal rendelkezik, hiszen 113 oktatójának-kutatójának 60 %-a bír tudományos fokozattal. 3 fő az MTA rendes tagja és 10 fő az MTA doktora. 14 elismert kutatónkon kívül tudományos hátterünket a különböző szakmai szervezeteknél kihelyezett tanszékeink munkatársai is erősítik. Karunkon magas a fiatal oktatók-kutatók aránya, amely a 45 év alatti korosztályt tekintve a teljes létszám 45 %-át adja.
Elvünk, hogy a PhD program során doktoranduszainkat nem csak a tudományos, hanem az oktatói pályára is felkészítjük, sikeres doktori védésük után a legjobbaknak karunkon versenyképes jövedelmet és szakmai előrelépési lehetőséget biztosítunk.
Utolsó frissítés: 2012.11.05.


