Május - 2018
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 27
28 29 30 31  

Tartalom

1. PÁLYÁZATOK

2. MI A 7. KERETPROGRAM?

3. TÁMOGATOTT TEVÉKENYSÉGEK

4. HÍREK

1. Pályázatok

BONUS-HU pályázat

A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények és közfinanszírozású kutatóintézetek valamint kisvállalkozások részére kiegészítő támogatást nyújtson a 7. keretprogram keretében végrehajtandó projektek költségvetéséhez. A program keretén belül csak olyan költségek számolhatók el, melyek nem kerülnek elszámolásra az Európai Bizottság felé, és amelyek a kutatás- fejlesztési vagy demonstrációs tevékenységek végrehajtásához kapcsolódnak. A keretprogramban nem elszámolható költségek a program keretén belül nem kerülhetnek támogatásra. Rezsi költség jelen pályázatban nem számolható el.
BONUS-HU pályázatot csak a 7. keretprogramban együttműködési kutatás-fejlesztési projektet nyert pályázók adhatnak be. 
A megvalósítandó projekt futamideje a 7. keretprogramban nyertes projekt futamidejéhez igazodik. A támogatható tevékenységek körét az Európai Bizottság által támogatott projekteken belül az ipari (alkalmazott) kutatás és kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek alkotják.A támogatás forrása 2008-ban összesen 600 millió Ft. A támogatott pályázatok száma ebben az évben várhatóan 180-200 lesz.
A pályamű benyújtásának határideje: 2008. december 1-től 2013. december 31.-ig folyamatos

 Bővebb információ és pályázati csomag:
http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/felhivasok/bonus-hu/bonus-hu-program

A 7. keretprogram (2007-2013) nyitott felhívásai 

Forrás: http://cordis.europa.eu/fp7/dc/index.cfm?fuseaction=UserSite.FP7CallsPage
Utolsó módosítás: 2011. április 11

Azonosító

Téma

Megjelenés  

Beadási határidő  


EGYÜTTMŰKÖDÉS

Információs és kommunikációs technológiák

FP7-ICT-2011-C
Calls for Proposals

FET Open

2010. 07. 20.

2013. 03. 12.

FP7-ICT-2011-SME-DCL
Calls for Proposals

SME Initiative on Digital Content and Languages

2011. 02. 01.

2011. 04. 28.

2011/S 42-067447
Calls for Tender

Guidelines for Public Procurement of ICT Systems

2011. 03. 02.

2011. 04. 15.


ENERGIA

FP7-ENERGY-2011-2

Energy Call Part 2

2010. 07. 20.

2011. 04. 07.


Közlekedés (beleértve a repüléstudományt)

FP7-SST-CIVITAS-2011-MOVE

FP7- Sustainable Surface Trainsport (SST)-2011-MOVE-1

2010. 09. 21.

2011. 04. 12.


KÖZÖS TECHNOLÓGIAI KEZDEMÉNYEZÉSEK (Annex IV-SP1)

SP1-JTI-CS-2011-01

Clean Sky JTI 2011-01

2011. 02. 11.

2011. 05. 03.

ENIAC-2011-1

ENIAC Call 4 - 2011

2011. 02. 23.

2011. 04. 21.


ÖTLETEK (ERC)

ERC-2011-PoC

Call for proposals for ERC Proof of Concept

2011. 03. 29.

2011. 06. 15.


EMBEREK

FP7-PEOPLE-2011-CIG

Marie Curie Carreer Integration Grants (CIG)

2010. 10. 20.

2011. 09. 06.

FP7-PEOPLE-2011-IEF

Marie Curie Intra-European Fellowships for Career Development (IEF)

2011. 03. 16.

2011. 08. 11.

FP7-PEOPLE-2011-IIF

Marie Curie International Incoming Fellowships (IIF)

2011. 03. 16.

2011. 08. 11.

FP7-PEOPLE-2011-IOF

Marie Curie International Outgoing Fellowships for Career Development (IOF)

2011. 03. 16.

2011. 08. 11.

FP7-PEOPLE-2011-NCP

Trans-national cooperation among NCPs (NCP)

2011. 03. 10.

2011. 06. 22.


EURATOM

FP7-Fission-2011

Nuclear Fission and Radiation Protection

2010. 08. 20.

2011. 04. 07.

2. Mi a 7. keretprogram?

A közösségi szintű kutatás- fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi- gazdasági fejlődést.

Az Európai Tanács 2000-ben, Lisszabonban tartott ülésén megfogalmazott célkitűzések hatására - amely szerint 2010-re a Közösségnek a világ legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia- az Unióban a korábbinál még erőteljesebben érvényesül a tagállami keretek között folyó kutatás- fejlesztési tevékenységek összehangolására, a kutatások szétaprózottságának csökkentésére irányuló szándék.

A kutatás-fejlesztés az, mely az oktatással és az innovációval együtt a „Tudás háromszögét” alkotják. Ezért a lisszaboni célkitűzések felülvizsgálatakor a kutatás központi szerepet kapott. A 2005. február 2.-án nyilvánosságra hozott bizottsági jelentés által kitűzött célok között szerepel többek között a kutatás-fejlesztésbe történő befektetések növelése és javítása, erős európai ipari bázis kialakítása és az innováció előmozdítása.

2004. júniusában az Európai Bizottság elfogadta a „ Tudomány és technológia, Európa jövőjének a kulcsa- iránymutatások az Európai Unió kutatáspolitikájának támogatásához.” című dokumentumot, mely meghatározza az Európai Unió új kutatáspolitikájának hat fő célkitűzését, melyek a következők:

  • európai kiválósági központok létrehozása a laboratóriumok együttműködésén keresztül
  • az európai technológiai kezdeményezések elindítása
  • az alapkutatás kreativitásának ösztönzése a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül
  • Európa vonzóvá tétele a legjobb kutatók számára
  • európai léptékű kutatás-fejlesztési infrastruktúrák fejlesztése
  • a nemzeti kutatási programok koordinálásának erősítése

A 2007-ben induló 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus programra tagolódva – Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitások- magában foglalja az európai kutatáspolitika hat fő célkitűzést. A kooperáció specifikus program az, mely a fent említett hat célkitűzés közül hármat foglal magában: így a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket, illetve a nemzeti programok koordinációját. Az „Ötletek” az alapkutatás támogatását tűzte ki célul a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül. Az „Emberek” program a már létező Marie Curie akciók továbberősítését szolgálja a tudás és karrierfejlesztés valamint az ipar- akadémia közti mobilitás erősítése érdekében. A „Kapacitások” a kutatási infrastruktúra, a kutatási potenciál fejlesztését célozza meg.

A 7. Keretprogram költségvetése:
(millió euró)

Kooperáció                                         

     

32413

Egészségügy

6100

Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia

1935

Információs és kommunikációs technológiák

9050

Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák

3475

Energia

2350

Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)

1890

Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)

4160

Társadalomi-gazdasági és humán tudományok

623

Űrkutatás

1400

Biztonsági kutatás

1430

Emberek

4750

Ötletek

7510

Kapacitások

4097

Kutatási infrastruktúrák

1715

A KKV-k javára végzett kutatás

1336

A tudás régiói

126

Kutatási potenciál

330

Tudomány a társadalomban

280

A kutatási politikák koherens fejlesztésének támogatása

70

Nemzetközi együttműködési tevékenységek

180

A Közös Kutatóközpont nem nukleáris fellépései

1751

Nukleáris tevékenységek

2751

Összesen:

53272

3. Támogatott tevékenységek

I.

Az EU hetedik keretprogramja a következő tevékenységeket támogatja.

i. Együttműködés: a transznacionális együttműködés keretében végzett kutatótevékenységek teljes palettájának támogatása a következő területeken:
a) Egészségügy;
b) Élelmiszerek, mezőgazdaság és halászat, és biotechnológia;
c) Információs és kommunikációs technológiák;
d) Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák;
e) Energia;
f) Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is);
g) Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is);
h) Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok;
i) Űrkutatás;
j) Biztonság.

ii. Ötletek: európai szinten egymással versenyben álló, különálló, nemzeti vagy transznacionális kutatócsoportok által bármely területen végzett, kutatók által javasolt kutatások támogatása.

iii. Emberek: a humán tényező mind mennyiségi, mind minőségi erősítése Európában a kutatás és a technológiafejlesztés területén, valamint a mobilitás ösztönzése.

iv. Kapacitások: az európai kutatási és innovációs kapacitások lényeges elemeinek támogatása, mint például a kutatási infrastruktúrák; a kutatásorientált regionális csoportok; a
Közösség konvergencia-régiói és legkülső régiói teljes kutatási potenciáljának fejlesztése; a kis- és középvállalkozások (KKV-k) javára végzett kutatások; a „tudomány a társadalomban” területhez tartozó témák; a politikák koherens fejlesztésének támogatása; a nemzetközi együttműködés horizontális tevékenységei.

II.

A hetedik keretprogram megvalósítása során az általános célok teljesítésére kell törekedni, az ipar versenyképességének növelése és az egyéb közösségi politikák kutatási igényeinek kielégítése érdekében, ezzel hozzájárulva az európai kutatási térségre épülő tudásalapú társadalom megteremtéséhez és kiegészítve a nemzeti és regionális szintű tevékenységeket. A keretprogramnak a tudományos és technológiai kutatásban, a fejlesztésben és a demonstrációs tevékenységekben való kiválóságot kell előmozdítania a következő négy program segítségével: Együttműködés, Ötletek, Emberek és Kapacitás.

EGYÜTTMŰKÖDÉS

A hetedik keretprogramban leírtaknak megfelelően Unión belüli és kívüli, különböző formákban megvalósuló transznacionális együttműködés kap támogatást, a tudomány és technológia olyan fontos területeinek megfelelő témákban, amelyeken a legmagasabb színvonalú kutatást támogatni és erősíteni kell az európai társadalmi, gazdasági, környezeti és ipari kihívásoknak való megfelelés érdekében. Az átfogó cél a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás. Külön figyelmet kell fordítani a tematikus területek közötti hatékony koordináció biztosítására, valamint a több témát átfogó kiemelt fontosságú kutatási területekre, mint például az erdészeti kutatásokra, a kulturális örökségre... Bátorítják a multidiszciplinaritást a több témát érintő kutatási és technológiai kérdések közös, több témát átfogó megközelítésével, a több témát érintő együttműködés fontos eszközét képező közös felhívások segítségével. Az innováció támogatására a Versenyképesség és innováció keretprogram során tesznek lépéseket.
Külön figyelmet kell fordítani a KKV-k megfelelő részvételének biztosítására, különös tekintettel a tudásintenzív KKV-k transznacionális együttműködésben való részvételére. Konkrét intézkedéseket fognak hozni az egyes témákban kidolgozandó stratégiák keretében, beleértve a KKV-k részvételét elősegítő támogató fellépéseket. E stratégiákat a kitűzött célok vonatkozásában végzett mennyiségi és minőségi ellenőrzés kíséri. A cél annak lehetővé tétele, hogy a program „Együttműködés” részének keretében rendelkezésre álló finanszírozás legalább 15 %-ában a KKV-k részesüljenek.
A transznacionális együttműködés támogatását a következők útján hajtják végre:

  • Együttműködésben végzett kutatás;
  • Közös technológiai kezdeményezések;
  • A nem közösségi kutatási programok összehangolása;
  • Nemzetközi együttműködés.

III.

A Közösségnek a közösen végrehajtott kutatási programokban való részvétele különösen lényeges az azonos szükségletekkel és/vagy érdekekkel rendelkező tagállamok közötti nagy léptékű, „változó geometriájú” európai együttműködés szempontjából. Pontosan meghatározott esetekben ilyen kezdeményezéseket indíthatnának a tagállamokkal szoros együttműködésben megállapított területeken, beleértve a
kormányközi programokkal való esetleges együttműködést, a következő ismérvek alapján:

  • jelentőségük a közösségi célok szempontjából;
  • a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a keretprogram céljai szempontjából;
  • létező alapok (létező vagy tervbe vett kutatási programok);
  • európai hozzáadott érték;
  • kritikus méret, az érintett programok nagyságát és számát, és a lefedett tevékenységek hasonlóságát illetően;

IV.

Az EU-7 részletes programja az élelmiszergazdaságra és a Társadalmi-, gazdasági és humán tudományokra (Kivonat)

Élelmiszerek, mezőgazdaság és halászat, és biotechnológia

Cél
Az európai tudásalapú biogazdaság felépítése a tudomány, az ipar és más érdekeltek erőfeszítéseinek egyesítésével, az új és kialakulóban lévő kutatási lehetőségek kiaknázása érdekében, amelyek választ keresnek korunk társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásaira: a biztonságosabb, egészségesebb, jobb minőségű élelmiszer és a megújuló biológiai erőforrások felhasználása és előállítása iránti egyre növekvő igényre; a járványos állatbetegségek és a zoonózis, valamint az élelmiszerekkel összefüggő rendellenességek egyre növekvő kockázataira; a mezőgazdasági, akvakultúra-ágazati és halászati termelés fenntarthatóságának és biztonságosságának veszélyeztetettségére; valamint a jó minőségű élelmiszer iránti, az állatok jólétét és a vidéki és tengerparti környezetet is figyelembe vevő egyre növekvő keresletre és a fogyasztók egyedi étrendi szükségleteire.

Tevékenységek

  • A mezei, erdei és vízi környezetből származó biológiai erőforrások fenntartható termelése és az azokkal való fenntartható gazdálkodás: elősegítő kutatás, beleértve az „-omika” technológiákat is: genomika, proteomika, metabolomika, rendszerbiológia, bioinformatika és a mikroorganizmusok, a növények és az állatok konvergáló technológiái, beleértve biodiverzitásuk kiaknázását és fenntartható felhasználására vonatkozó kutatást is.
    A termőföldhöz kötődő biológiai erőforrások tekintetében a kutatás a következőkre összpontosít: a talaj termőképességére, a fejlett haszonnövényekre és termelési rendszerekre, ezek teljes sokféleségében, beleértve a biogazdálkodást, a minőségi termelési rendszereket és a GMO-k környezetre és az emberekre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérését és értékelését is; a növényegészségügyre, a fenntartható, versenyképes és többfunkciós mezőgazdaságra és erdészetre; a vidékfejlesztésre; az állategészségügyre és állatjólétre, állattenyésztésre és állati eredetű termékekre; állatok fertőző betegségeire, beleértve az epidemiológiai tanulmányokat, a zoonózisokat és patogén mechanizmusaikat, valamint az állati takarmányhoz kapcsolódó betegségeket is; a fenntarthatóságot és az élelmiszertermelés biztonságát érintő veszélyekre, beleértve az éghajlatváltozást is; az állati eredetű hulladék biztonságos ártalmatlanítására.
    Például:
  • „A konyhaasztaltól a szántóföldig”: élelmiszerek (beleértve a tengeri eredetűeket is), egészség és jólét: az élelmiszerek és a takarmányok fogyasztói, társadalmi, kulturális, ipari és egészségügyi, valamint hagyományos vonatkozásai, beleértve a viselkedéstani és a kognitív tudományokat is; táplálkozás, az étrenddel összefüggő betegségek és rendellenességek, beleértve a gyermekkori és felnőttkori elhízást és az allergiákat is; a táplálkozás és a betegségek megelőzésének kapcsolata (beleértve az élelmiszereknek az egészséghez hozzájáruló összetevőire és tulajdonságaira vonatkozó tudás növelését); innovatív élelmiszer- és takarmány-feldolgozási technológiák (beleértve a csomagolást és a nem élelmiszeripari területekről származó technológiákat is); az élelmiszerek, az italok és a takarmányok minőségének, valamint vegyi és biológiai értelemben vett biztonságosságának fejlesztése; az élelmiszerbiztonságot garantáló fejlett módszerek; az élelmiszerlánc épsége (és ennek ellenőrzése); a környezet és az élelmiszerek, valamint a takarmányok közötti fizikai és biológiai kölcsönhatások; az élelmiszerlánc hatása a globális változásokra és ellenálló képessége a globális változásokkal szemben; a teljes élelmiszerlánc koncepciója (beleértve a tengeri halászati termékeket és egyéb élelmiszeripari nyersanyagokat és összetevőket is); nyomon követhetőség és annak továbbfejlesztése; az élelmiszer eredetisége; új összetevők és termékek kifejlesztése.

Társadalmi-, gazdasági és humán tudományok

Cél
Mélyreható, széles körben elfogadott ismeretek szerzése az olyan, Európa számára kihívást jelentő összetett és egymással is összefüggő társadalmi-gazdasági kérdésekről, mint a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség, a társadalmi kohézió, a kibővített EU társadalmi, kulturális és oktatási kihívásai, a környezetvédelmi kihívások, valamint a fenntarthatóság, a demográfiai változás, a migráció és a beilleszkedés, az életminőség és a globális kölcsönös függőség, különösen azzal a céllal, hogy az érintett szakpolitikák számára továbbfejlesztett tudásalap álljon rendelkezésre.

Tevékenységek

  • Növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség a tudásalapú társadalomban: a növekedést, a társadalmi-gazdasági stabilitást, a foglalkoztatást és a versenyképességet érintő kérdések kutatásának fejlesztése és integrálása, ami kiterjed például a következő témakörökre: innováció, oktatás – beleértve az egész életen át tartó tanulást is –, a globális összefüggésben értelmezett tudományos és egyéb tudás, valamint az immateriális javak szerepe, ifjúság és ifjúságpolitika, a munkaerő-piaci politikák kiigazítása és a nemzeti intézményi körülmények.
  • A gazdasági, a társadalmi és a környezetvédelmi célok egységesítése egy európai perspektívában: a két, egymással szorosan összefüggő kulcsprobléma: az európai társadalmi-gazdasági modellek folyamatos fejlődése és a kibővült EU gazdasági, társadalmi és regionális kohéziója vizsgálatával, figyelembe véve a fenntarthatóság és a környezetvédelem, a fenntartható városi tervezés, a környezetvédelem, az energia és a társadalom közötti kölcsönhatás, valamint a városok és nagyvárosi területek szerepének szempontjait, valamint az európai politikák és jogszabályok társadalmi-gazdasági hatását is.
  • Fő társadalmi folyamatok és következményeik: mint például a demográfiai változások – többek között az elöregedés és annak hatása a nyugdíjrendszerekre, a migráció és a beilleszkedés –, a demográfiai változások hatásának elemzése a városi fejlődésben; az életstílus, a munka, a család, a szakmai és a családi élet összeegyeztetése, a nemek kérdése, a fogyatékkal élők kérdése, az egészség és az életminőség; a gazdasági fogyasztóvédelem; az egyenlőtlenségek; a bűnözés; az üzleti élet társadalmi szerepe és a népesség sokfélesége, az etnicitás, a vallási pluralizmus, a kulturális kölcsönhatások és multikulturális kérdések, valamint az alapjogok védelméhez és a bármilyen formában jelentkező megkülönböztetés elleni küzdelemhez kapcsolódó kérdések.
  • Európa a nagyvilágban: a világ régiói közötti változó kölcsönhatások, beleértve a fejlődő régiókat is, a kultúrák közötti kapcsolatok és kölcsönös függőségek, valamint ezek következményeinek a megértése; az újonnan megjelenő fenyegetések és kockázatok kezelése az emberi jogok, a szabadságjogok és a jólét sérelme nélkül, valamint a béke elősegítése.

VI.

Az EU-7 programjában kitűzött cél az Európában létező legjobb kutatási infrastruktúrák használatának és fejlesztésének optimalizálása, és a kutatás és technológia minden területén olyan páneurópai jelentőségű új kutatási infrastruktúrák létrehozásához való hozzájárulás, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az európai kutatóközösség a kutatás előrehaladásának élvonalában maradjon, és képes legyen segíteni az ipart abban, hogy megerősítse tudásbázisát és technológiai know-how-ját.
Ehhez a következő tevékenységek tartoznak:

  • Meglévő kutatási infrastruktúrák támogatása
  • integráló tevékenységek egy adott területen belüli kutatási infrastruktúrák működésének európai szinten történő jobb megszervezhetősége, továbbá következetes használatuk és fejlesztésük ösztönzése érdekében, különösen transznacionális hozzáférés útján annak biztosítása érdekében, hogy az európai kutatók, köztük az ágazatból és a KKV-kből érkező kutatók az adott infrastruktúra elhelyezkedésétől függetlenül kutatási tevékenységük elvégzéséhez hozzáférhessenek kiválóan működő kutatási infrastruktúrákhoz;
  • elektronikus kutatási infrastruktúra a nagy kapacitású és nagy teljesítményű kommunikációs és átviteli hálózatok további fejlesztésének és fejlődésének, valamint globális összeköthetőségének erősítése, az európai számítástechnikai kapacitások megerősítése,
  • új infrastruktúrák kiépítése, valamint a meglévő infrastruktúrák jelentős korszerűsítése elsősorban az előkészítő szakaszokra összpontosítva, az új kutatási létesítmények megjelenésének támogatása érdekében, a „változó geometria” elvével összhangban, elsősorban az ESFRI által végzett tevékenységre alapozva.

VI.b

Az EU hetedik keretprogramjában sor kerül a KKV-k részvételének ösztönözésére és megkönnyítésére, valamint igényeik figyelembe vételére.
Ehhez tartozik a KKV-kat támogató egyedi fellépések, a kutatás kiszervezését igénylő KKV-k és KKV-szövetségek támogatása: ezek főként az alacsony és közepes technológiaigényű KKV-k, amelyek kevés, vagy semmiféle kutatási kapacitással nem rendelkeznek. A kutatásintenzív KKV-k kutatási szolgáltatásokat nyújtó szereplőként vehetnek részt, vagy alapvető kutatási kapacitásuk kiegészítése érdekében kiszervezhetik a kutatást. A fellépések a tudomány és technológia egész területét lefedik, és alulról jövő kezdeményezésként valósulnak meg. A fellépések a kutatási eredmények kiaknázásának megkönnyítése érdekében tartalmazzák a demonstrációs és más tevékenységeknek nyújtott támogatást, és biztosítják a
kiegészítő jelleget a versenyképesség és innováció keretprogrammal. A pénzügyi eszközök odaítélése két rendszer segítségével történik:

  • KKV-k számára végzett kutatás: Innovatív KKV-k kis csoportjainak támogatása közös vagy egymást kiegészítő technológiai problémák megoldásában.
  • KKV-szövetségek számára végzett kutatás: A KKV-szövetségek vagy klaszterek támogatása az értéklánc adott ipari szektorában vagy szegmensében működő számos KKV számára közös problémák technikai megoldásának kifejlesztésére.

VII.

Az EU hetedik keretprogramjának egyik legfontosabb fejezete a TUDÁS RÉGIÓI címet viseli. Célkitűzése az európai régiók kutatási potenciáljának erősítése, különösen az egyetemeket, kutatóközpontokat, vállalkozásokat és regionális hatóságokat tömörítő, „kutatásorientált regionális klaszterek” Európa-szerte megvalósuló ösztönzése és fejlődésének támogatása révén.
Az új „tudás régiói” kezdeményezés magában foglalja és összefogja a kutatásban részt vevő regionális szereplőket, mint például az egyetemeket, a kutatóközpontokat, az ipart, a közigazgatási hatóságokat (regionális tanácsokat vagy regionális fejlesztési ügynökségeket). A projektek magukban foglalják a regionális klaszterek kutatási ütemtervének közös
elemzését (a regionális innovációs klaszterek szélesebb körű témáját érintő más tevékenységekkel összhangban), valamint egy eszközrendszer kidolgozását annak érdekében, hogy megkereshetőek legyenek egyedi kutatási tevékenységek keretében, beleértve a magasan fejlett régiók által a kevésbé fejlett kutatási profillal rendelkező régióknak nyújtott
szakmai tanácsadást, és a fellendülőben lévő tudás régiók támogatását.
Ez olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a kutatási hálózatokhoz és a kutatás finanszírozásához való hozzáférés javítása, valamint a kutatás szereplőinek és intézményeinek nagyobb mértékű integrációja és összekapcsolása a regionális gazdaságokkal. E tevékenységek végrehajtása a Közösség regionális politikájával (strukturális alapok), a
versenyképességi és innovációs keretprogrammal, valamint az oktatási és képzési programmal szoros összefüggésben történik.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

Annak érdekében, hogy az Európai Közösség versenyképessé váljon és világviszonylatban vezető szerepet töltsön be, a Közösségnek erős és következetes nemzetközi tudományos és technológiai politikára van szüksége. A hetedik keretprogramon
belül a különböző programok alapján megvalósított nemzetközi fellépések végrehajtására átfogó nemzetközi együttműködési stratégia összefüggésében kerül majd sor.
Ennek a nemzetközi politikának három egymással összefüggő célja van:

  • Európa versenyképességének támogatása harmadik országokkal fennálló stratégiai partnerségeken keresztül a kiválasztott tudományterületeken, valamint harmadik országok legjobb tudósainak ösztönzése arra, hogy Európában és Európával együttműködve tevékenykedjenek;
  • A harmadik országbeli partnerekkel való kapcsolattartás megkönnyítése azzal a céllal, hogy biztosított legyen a világ más részein elvégzett kutatásokhoz való jobb hozzáférés.
  • Harmadik országokban felmerülő vagy globális jellegű problémák megoldása, kölcsönös érdekek és kölcsönös előnyök alapján.
    A hetedik keretprogramon belül a harmadik országokkal folytatott együttműködés különösen a következő országcsoportokra összpontosul:
  • a tagjelölt országok;
  • az EU szomszédos országai, a mediterrán partnerországok, a Nyugat-Balkán országai (WBC) (1) és a kelet-európai, a kaukázusi és a közép-ázsiai országok (EECA) (2);
  • a fejlődő országok, minden egyes érintett ország vagy régió sajátos szükségleteire összpontosítva (3);
  • a fellendülőben lévő gazdaságok.

4. Hírek

Európai versenyképesség - a 7. Kutatási Keretprogram félidei értékelése

A keretprogram négy specifikus programra tagolódik: együttműködés, ötletek, emberek és kapacitások elnevezéssel. A 7. Kutatási Keretprogram félidei értékelésével tegnap és ma kétnapos konferencia foglalkozik. Az esemény célja, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az FP7 további végrehajtásával, illetve a leendő Közös Stratégiai Kerettel kapcsolatban.

Az EU-12 panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az új tagállamok zöme - mind népességéhez, mind GDP súlyához képest - alulreprezentált a keretprogramban a sikeres pályázók számánál és az elnyert támogatások nagyságánál is. A jobb szereplés érdekében szükségesnek látják a nemzeti szintű stratégiák megerősítését - különös tekintettel a nagyléptékű nemzetközi együttműködési programokban való részvételre -, valamint a keretprogramok és a strukturális alapok közötti szinergiák jobb kihasználását. A következő, 2014-től induló keretprogramnak pedig az EU 2020 Stratégiát kell követnie, témáiban meg kell felelnie a nagy társadalmi kihívásoknak, továbbra is a kiválóságon kell alapulnia, ugyanakkor figyelembe kell vennie a tagállamok különbözőségét is.

A 7. Keretprogramban már számos egyszerűsítési lépés valósult már meg (így csökkentették az előzetes ellenőrzések és a benyújtandó pénzügyi igazolások számát), de szükség van további lépések megtételére (rugalmasabb pénzügyi és adminisztratív szabályzat, átlátható informatikai eszközök és segédletek létrehozása, stb.) ahhoz, hogy vonzóbbá tegyék e programot, és megkönnyítsék a pályázást a potenciális pályázók számára.

A 7. Keretprogram keretében 2007 és 2010 között több mint négyezer magyar pályázó közül 818 kapott támogatást – a húszszázalékos sikerarány kissé elmarad az uniós 22,4 százalék átlagtól. A magyar pályázók eddig összesen 34,6 milliárd forint (125,9 millió euró) értékű támogatást nyertek el; az egy nyertes pályázóra jutó támogatás 153,9 ezer euró, amely az uniós átlag fele. A magyar pályázók a támogatás mértéke alapján az Információs és Kommunikációs Technológiák (25 millió euró), az Egészségügy (10 millió euró), valamint az Energia (2,5 millió euró) programokban voltak a legsikeresebbek.

A támogatott projektekben a magyar felsőoktatási intézmények szerepelnek a legnagyobb arányban (32 százalék), ezt követik a kis- és középvállalkozások (29 százalék), majd a kutatóintézetek (25 százalék). A pályázati sikeresség szempontjából Magyarország a tizenötödik, az elnyert támogatások nagyságát tekintve a tizenhatodik helyen áll az EU 27 tagállama között.A legsikeresebb magyar intézmény a Budapest Műszaki Egyetem, amely összesen 2,85 milliárd forint támogatást nyert el, a második helyen az ELTE áll 1,62 milliárddal, majd az MTA SZTAKI következik 1,54 milliárddal és a Nemzeti Innovációs Hivatal 1,48 milliárddal.

A 7. keretprogram időközi értékelése

Az Európai Bizottság közzétette a 7. keretprogram időközi értékeléséről készült szakértői jelentést. Az elismert külső, nemzetközi szakemberekből álló 10 tagú panel 6 hónapon keresztül dolgozott az értékelésen, munkájukat kiterjedt adatbázis, Bizottsági értékelések és egy online konzultáció is segítették, melyet az érintettek számára szerveztek. Figyelembe vettek a 7. keretprogram egyes speciális területekre fókuszáló időközi értékelések eredményeit is, például a Risk Sharing Finance Facility (RSFF) esetében. A szakértői csoportot Rolf Annerberg, a Svéd Környezeti, Agrárkutatási és Területfejlesztési Kutatási Tanács főigazgatója vezette. A Bizottság részletesen elemzi a jelentést és a következő hetekben hozza nyilvánosságra hivatalos véleményét.
Bővebben...

EU 7. keretprogram - mi a baj a magyar kutatókkal?

Egyelőre az uniós átlagtól elmarad a magyar pályázók sikeressége a 2007 és 2013 közötti futó, több mint 53 milliárd euró összköltségvetésű EU 7. Keretprogramban (FP7).  A program a tagállamok közti kutatási együttműködések támogatásával, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását szolgálja, amelyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi-gazdasági fejlődést.

Utolsó frissítés: 2012.06.06.