Ők is nálunk végeztek

Demeter Dénes

1974-ben végzett dísznövény szakirányon. Diplomadolgozata témája a CCC-vel törpésített cserepes krizantém volt, és ezen téma által került az Óbuda TSZ-be, az akkori egyik legnagyobb és legtekintélyesebb krizantémtermesztő céghez, amely az egyetem utáni első munkahelyét is jelentette. Jelenleg családi vállalkozóként gerbera, fályolvirág, írisz és liliom termesztésével foglalkozik.
"Családi válalkozásban ma kertészkedni nehéz dolog, testi- lelki állóképesség kell hozzá. A mai fiataloknak azt tudom mondani, hogy a nulláról elindulni és felépíteni egy kertészetet igen keserves dolog, ugyanakkor egy nagyon szép feladat. Kezdetben a tőke jó részét vissza kell forgatni és sok mindenről le kell mondani, de ez más szakmában sincs másképp." A bejövő importtal az értékesítés egyre nehezebb, a marketingre és az összefogásra, a termelés összehangolására egyre nagyob szükség van, "ezért álltunk át szegfűről a gerberára, mert az nehezebben importálható".
A családjukban apáról fiúra szállt a kertész mesterség, már nagyapja (Demeter Ferenc) is kertészkedéssel foglalkozott - majdnem 30 holdas faiskolája volt Újszegeden -, a fiú pedig (Demeter Dávid) nemrégiben végzett a Kertészettudományi Karon, és most már a családi vállakozásban dolgozik (ő kezdte el az írisztermesztést a válalkozásban, és diplomamunkájában is e fajjal foglalkozott). Demeter Dénes amellett, hogy a saját vállakozásában kertészkedik, részt vesz a '90-es évek elején megalakult Dísznövény Szövetség munkájában, melynek 2 évig az elnöki feladatait is ellátta. "A mai fiataloknak azt tudom mondani, hogy szeressék nagyon a növényeket, ha ezt a szakmát választják. Nagyon fontosnak tartom, hogy a jövőben a magyar agrárértelmiségnek irányító szerepe legyen, és ebben már a mai fiataloknak, végzett kertészeknek kell résztvenniük."


Dr. Lelkes Lajos

1963-ban végzett okleveles kertészmérnökként, gyógynövényesként. Az egyetem elvégzése után a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalathoz került, mint kertészmérnök, és a kertészeti kiadványoknak lett a szerkesztője, ma pedig a Kiadó Vállalat utódjának számító Mezőgazda Kiadót igazgatja. Egyetemi évei alatt részt vett az egyetem kulturális életében, néptáncolt, színházi programokat szervezett.
"Származásomat tekintve szarvasi vagyok, ott jártam gazdászképzőbe. Nekünk akkor a főváros nagyon nagy dolog volt. Tizennyolc éves koromig nem voltam színházban, koncerten, nem láttam kiállítást. Így lettem én színházi közönségszervező, vittem a közönséget, így az életemben meghatározó darabokat láthattam." "Nagyon szabályozott kollégiumi rendszerben éltünk, nyolcan voltunk egy szobában. A főiskolai élet is szigorú volt, és az adott szabályok miatt a közösségi életnek sokkal nagyobb volt a szerepe. Az intézménynek volt egy erős, jó színjátszóköze, tánckara, énekkara, zenekara." Olyan - elmondása szerint is - nagyszerű tanárok oktatták, mint Csepregi Pál, Zilahy János, Mőcsényi Mihály, Gyúró Ferenc, Vashegyi Tibor, Kerekes József , Eperjesi Imre. A Mezőgazda Kiadó irányítása mellett még mindig táncol, bár persze már nem annyit, mint korábban, de elmondása szerint ebből nem lehet kiöregedni. Van egy néptánc-szövetsége, melynek a vezetője, a kiadónál szakkönyveket jelentet meg a témáról, melyek ápolják a régi hagyományokat, így igyekszik megőrizni a kultúránkat. 


Dr. Mártonffy Béla

1972-ben végezett kertészmérnökként. "Soha nem voltam nemesítő- vagy kutató alkat, inkább szintetizáló, mindig is az üzleti és gazdaságossági kérdések foglalkoztattak. A doktori disszertációm is ezeken az alapokon nyugszik, melyet csemegekukoricából írtam, és a későbbiekben ebben a témában végzett munkámnak köszönhetően mára vezető csemegekukorica-termesztő országgá lettünk." Mártonffy Béla jelenleg a Magyar Zöldség - Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója, mely az EU-csatlakozás után szakmaközi szervezetté alakult át. Ez a szervezet a termelővel és a kereskedővel kívánja összefogni a szakmai feladatokat, és a kormányzattal közösen kialakított stratégia alapján foglalkozik a számára fontos kérdésekkel.
"Nem tömegtermelésre kell ösztönözni a gazdaságot, hanem ún. prémiumterméket kell előállítani. Nagyon jó minőséget, kiválóan csomagolva, igényesen megfizettetve azt. Nekünk réspiacra érdemes dolgozni, amely viszont szaktudást és szervezettséget igényel. Ehhez viszont az kell, hogy amit a fiatal kertészek megtanulhatnak az egyetemen, azt tanulják meg. A mai világban széles látókör nélkül nem lehet megélni. Magyarországon egy kertész nem lehet meg anélkül, hogy a kertészet szakmájához kapcsolódó tudásanyaghoz ne kapcsolná hozzá az EU tökéletes ismeretét. És meg kell mondani, hogy ma már a cégek nagyon keresik ezeket a szakembereket, akik a szaktudás mellett gazdasági szemlélettel is rendelkeznek. A kertészet egy jól prosperáló ágazata a mezőgazdaságnak. Ilyen szempontból is jónak tartom, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem egységébe a közgazdaságtan és a vállalat- gazdaságtan is beletartozik, ezek a dolgok nagyon egymásra épülnek."


Dr. Szendrák Erika

Kertészmérnöki diplomája megszerzése után párhuzamosan Magyarországon és az USA-ban doktori programban vett részt és doktori fokozatot szerzett. 1998-tól a Tudományos és Technológia Alapítványnál helyezkedett el EU program menedzserként, ahol az intézmény EU programjának kiépítésével és kutatóknak szóló pályázati tanácsadással foglalkozott. 2000-től Brüsszelben, az EU Kutatási Főigazgatóságán kapott gyakornoki ösztöndíjat. Jelenleg is Brüsszelben dolgozik, az egy évvel ezelőtt megkezdődött, 2007 elején induló ún. 7-es keretprogramra való felkészülésben vesz részt, az alapkutatásokat támogató alprogram részére vonatkozó pályázati hátteret biztosító rendszer kiépítésében. A brüsszeli munkája befejezése után a Magyar Tudományos Akadémia Központi Titkárságán, az EU központjában megkezdődött munkáját szeretné folytatni.
Szerinte az agrár- és a kertészeti ágazat viszonylatában nem feltétlenül vagyunk mi annyival hátrébb, mint ahogy azt hisszük magunkról, tehát a perspektíváink jobbak, de meg kell találnunk azokat a lehetőségeket, amelyekben Magyarországnak van esélye piaci rést találni. "Nem feltétlenül tulipánban kell versenyeznünk a hollandokkal, hanem olyan termékben, amiben látható, hogy erősebbek vagyunk. Például a faiskolai termesztésben igenis van helye a magyar faiskoláknak, mert a holland anyag nem azokra az éghajlati igényekre van felkészítve, ami például Magyarországra alkalmas lenne. ? Ezen felül nemcsak a megfelelő termékek megtalálására kell figyelnünk, hanem azok "prezentálására" is a nemzetközi piacon."
Elmondása szerint egykori évfolyamtársai közül sokan vannak külföldön, sokan faiskolások lettek, sokan dogoznak kertépítőként, de van olyan is, aki a szaksajtóban találta meg a hivatását: "nem csak a szakmára kell felkészíteni a hallgatókat, hanem a "hogyan tovább"-ra is, így el kell sajátítani a pályázási, előadási és publikációs technikákat." Ha valaki csak egy adott szakmai terület vagy szint iránt mutat szakmai érdeklődést, akár kisebb, de elmélyült tudásanyaggal is találhat magának helyet a munkaerőpiacon, ezért lesz hasznos a lineáris képzési rendszer (Bsc és Msc) bevezetése, ahol a szűkebb szakma elsajátításán kívül a hallgató a későbbi megélhetése szempontjából nélkülözhetetlen ismereteket is tanulhat.

Utolsó frissítés: 2012.11.05.