Április - 2020
H K S C P S V
  02 03 04 05
06 07 08 09 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30  

Jegybanki elemző specializáció - Komplex vizsga információk a 2018/2019/1. félévre vonatkozóan

 

Vizsga típusa: szóbeli

Feladat: Minden tárgy alább található tételsorából 1-1 tétel szóban történő kifejtése.

Felkészülési idő: kb. 12-15 perc/tétel

Felelési idő: kb. 12-15 perc/tétel

A vizsga során segédeszköz használata nem megengedett!

A komplex vizsga várható időpontja: a 2018/2019/1. félév vizsgaidőszakának utolsó hete (a pontos dátum a későbbiekben kerül kommunikálásra).

A komplex vizsga végső érdemjegyébe az egyes tárgyakból bemutatott feleletek értékelései azonos súllyal számítanak bele.

Az tájékoztató anyaga letölthető az alábbi linken PDF formátumban:

 

        I.   A monetáris politika elmélete és gyakorlata

  1. Az új-keynesi modell dióhéjban

  2. A monetáris politika céljai

  3. Monetáris rezsimek (árfolyam célkövetés, inflációs célkövetés)

  4. Inflációs célkövetés rugalmassága és alternatív rezsimek (rugalmasság növelése a válság alatt, múltfüggő rezsimek)

  5. A jegybank helye a pénzügyi rendszerben

  6. Monetáris politikai eszközök

  7. Devizatartalék és devizapiaci intervenció

  8. Monetáris politikai szabályok

  9. Optimális monetáris politika az új-keynesi modellben

  10. Jegybankfüggetlenség

  11. A monetáris transzmisszió elmélete

  12. A monetáris transzmisszió mérése

  13. Nemkonvencionális jegybanki eszközök és az eszközvásárlások transzmissziója

  14. A válságkezelés nemzetközi hatásai és a feltörekvő piaci monetáris politikai transzmisszió változása

 

      II.   Pénzügyi piacok elemzése

  1. A pénzpiacok fő funkciói és szerepük a monetáris transzmisszióban

  2. Hozamgörbe elméletek, hozam-várakozások a jegybanki gyakorlatban

  3. Az MNB hagyományos és nem hagyományos eszközei és piaci hatásuk

  4. Devizapiacok jellemzői és egyensúlyi árfolyam-becslések

  5. A hazai államadósság jellemzői, főbb adósságmutatók, fenntarthatóság

  6. Az államadósság-kezelési stratégia főbb mutatói és az ÁKK likviditáskezelése

  7. A hazai állampapírpiac főbb szegmensei, szereplői

  8. Az értékpapírtőzsde fő funkciói

  9. A hazai vállalatok tőzsdei finanszírozásának perspektívája

  10. Hitelminősítők módszertanának főbb jellemzői

  11. Magyarország kockázati megítélésének változásai az elmúlt 10 évben

  12. Külső egyensúlytalanság szerepe a 2008-as hazai válságban

  13. A hazai külső egyensúlytalanság korrekciója a válságot követően

  14. A devizatartalék-megfelelés mérőszámai, és a hazai megfelelés alakulása 2008-tól

  15. A nettó finanszírozási képesség különböző megközelítései

 

    III.   A bankrendszer szerepe a gazdaságban

  1. A banki mérleg felépítése, speciális banki kockázatok (Melyek az eszköz és a forrásoldal legfontosabb tételei a kereskedelmi bankoknál, és mik ezek főbb jellemzői? Mit jelent a hitelezési és a likviditási kockázat és hogyan mérhetjük ezeket? Milyen kockázatok voltak a válság előtt a magyar bankrendszerben?)

  2. Pénzügyi közvetítés szerepe és funkciói (Mi a pénzügyi közvetítés szerepe, funkciói, illetve formái? Melyek a főbb különbségek a bank-, illetve az értékpapír központú rendszerek között? Milyen szerepe van a bankoknak a pénzteremtésben?)

  3. Banki stratégia, eszköz-forrás menedzsment (Hogyan elemezhető a banki stratégia [PESTEL, TOWS]? Mi az eszköz-forrás menedzsment célja? Milyen modelleket használ az eszköz-forrás menedzsment [statikus és dinamikus, aktív és passzív, érték- és hozam-vezérelt]?)

  4. A bankrendszer működési környezete (Mi a pénzügyi rendszer kapcsolata a reálgazdasággal? Hogyan definiálható és mit jelent a pénzügyi mélység? Mit jelent a bankrendszer prociklikussága? Milyen kategorizálása, szereplői és ármeghatározói vannak az ingatlanpiacnak? Hogyan hat a jegybanki kamatpolitika a bankokra? Milyen okai, következményei, kockázatai voltak a hazai devizahitelezésnek és milyen szabályozói lépések történtek a válság után?)

  5. Válságok, a „Nagy Válság” tanulságai (Miért vannak bankválságok? Milyen intézményi megoldások születtek a bankrohamok kezelésére? Hogyan működnek ezek? Mit jelent az originate and distribute modell? Hogyan működik, miért jó? Mit jelent a subprime hitelezés?)

  6. Bázel I-II-III. (Miről szólt a Bázel I-es szabályozás? Mik voltak a hiányosságai? Milyen változásokat hozott Bázel II a Bázel I-es szabályozáshoz képest? Milyen likviditási szabályokat vezettek be Bázel III-mal? Mik ezeknek a szabályoknak az erősségei, gyengeségei?

  7. Makroprudenciális politika (Mit jelent a makroprudenciális politika? Milyen típusú problémákat lehet kezelni vele? Hogyan kapcsolódik egymáshoz a monetáris politika és a makroprudenciális politika? Milyen adósságfék szabályok léteznek? Milyen esetben, és hogyan érdemes őket használni? A hazai makroprudenciális politika milyen eszközöket használ jelenleg, és milyen célból vezette be őket?)

  8. Mikroprudenciális felügyelet, fogyasztóvédelem (Melyek a magyar hitelintézeti szektor főbb jellemzői? Milyen főbb kockázatai vannak a hitelintézeteknek [Üzleti modell, Stratégia, Hitelkockázat, Működési kockázat, Likviditási kockázat, Compliance + AML]? Mi az MNB, mint pénzügyi felügyelet szerepe?)

  9. Stressztesztek (Milyen típusú stressztesztek vannak? Miket vizsgálunk a stressztesztekkel? Hogyan épül fel a szolvencia stresszteszt? Mi a különbség a szolvencia és a likviditási stresszteszt között a gyakorlatban?)

  10. Pénzügyi infrastruktúrák (Mi a pénzforgalom és a pénzügyi infrastruktúrák gazdasági szerepe és működése? Mi a pénzforgalommal és a pénzügyi infrastruktúrákkal kapcsolatos jegybanki szerepvállalás indoka és célja? Hogyan növelhető a pénzforgalom és a pénzügyi infrastruktúrák hatékonysága? Milyen kockázatokról beszélhetünk a pénzügyi infrastruktúrákkal kapcsolatban? Mi az MNB szerepe a pénzforgalomban?)

  11. FinTech (Mit takar a fogalom és milyen területei vannak? Milyen változásokat hoz és hozhat a FinTech? Milyen kihívások és kockázatok vannak ezen a területen? Mi a blockchain működési elve? Mit takar a kriptovaluták fogalma és mennyire tekinthetőek ezen eszközök pénznek?)

 

    IV.   Modellezés a jegybanki gyakorlatban

  1. A DSGE modell

  2. Súrlódások DSGE modellekben

  3. DSGE modellek bayesi becslése

  4. DSGE és (S)VAR modellek viszonya

  5. Identifikáló megkötések SVAR modellekben

  6. Tőkeáttétel és adósság korlátok jelentősége a makroökonómiában

  7. A likviditási csapda és a tartós stagnálás makroökonómiája

  8. Állapotfüggő költségvetési multiplikátor

  9. Az MNB makrogazdasági előrejelző modelljének főbb tulajdonságai

 

 

Utolsó frissítés: 2018.11.30.