Tudománymetria
Tudománymetria, mérőszámok
A tudománymetria kvantitatív módszerek segítségével méri és elemzi a kutatók, tudományos intézmények, tudományos kiadványok tevékenységét. Célja, hogy a tudományos teljesítményt objektív mutatókkal jellemezze, amely mutatók jelzik egy kutató vagy kutatócsoport fontosságát, hatását a kutatói közösség számára.
A mérőszámokat gyakran használják kutatási eredmények mérésére és rangsorolására, továbbá kutatási erősségek felismerésére, jövőbeni kutatási stratégiákkal kapcsolatos koncepciók kialakításában.
A mérőszámok három szinten érhetők el:
FOLYÓIRAT SZINTJÉN
A folyóirat-szintű mérőszámokat a tudományos folyóiratok értékelésére használják. Céljuk, hogy tükrözzék egy folyóirat helyét, befolyását egy adott szakterületen. A mutatókat az alábbiakban a forrásként használt adatbázisok szerint mutatjuk be. Fontos kiemelni, hogy a két nagy, folyóiratokat indexelő bibliográfiai adatbázis (a Web of Science és a Scopus) eltérő osztályozási rendszert használ a folyóiratok szakterületi besorolásához.
Web of Science alapú mérőszámok:
Impakt faktor
Az impakt faktor (IF vagy JIF) a folyóirat hatásmutatója. JIF értékkel kizárólag a Web of Science adatbázisban nyilvántartott folyóiratok rendelkeznek. A hivatalos JIF adatok a WoS felületén a Journal Citation Reports (JCR) adatbázisból érhetők el. A szolgáltatás előfizetéshez kötött, elérhető a BCE informatikai hálózatából az Egyetem területéről vagy távolról VPN-nel. Az impakt faktor az adott évben az előző két év cikkeire jutó átlagos hivatkozási szám. Számításának módja: az adott évben, a folyóirat előző két évi cikkeire vonatkozó hivatkozások száma osztva a folyóirat előző két évi (hivatkozható) cikkeinek számával. Értéke erősen szakterületfüggő, ezért azonos szakterületű folyóiratok összevetésére érdemes használni.
Az adott évben JIF értékkel rendelkező folyóiratokat tematikus csoportokra osztják. A tematikus listákat JIF szerint rendezik és ez alapján alakítják ki a quartilisokat, amelyek nem keverendők össze a Scimago szerinti Q1-Q4 besorolással.
Az MTMT-ben nem láthatók JIF értékek. A Folyóirat-keresőben megtekinthető, hogy egy-egy folyóirat rendelkezik-e impakt faktorral.
Eigenfactor Metrics
Az Eigenfactor a folyóiratokat hatásuk alapján rangsorolja. Adott folyóirat cikkeinek idézettségét méri, de különbséget tesz magas és alacsony presztízsű folyóiratokból származó idézetek között. Megmutatja, hogy egy adott folyóiratban található cikkek mennyire idézettek az elmúlt 5 évre visszamenőleg. A számításból kimaradnak az önidézetek.
Az Eigenfactor Score a folyóirat jelentőségének mértéke a kutatók közösségére, az Article Influence Score a folyóirat átlagos hatását méri.
A EF és AI mérőszámok 2016-tól a JCR adatbázisban érhetők el.
Scopus alapú mérőszámok:
SCImago Journal Rank (SJR)
A SCImago Journal & Country Rank (SJR) egy ingyenesen elérhető portál, amely a Scopus adatbázisra épülve folyóiratokról és országokról tudományos mutatókat, rangsorokat szolgáltat. Az SJR az idézetek átlagértékét mutatja adott évre vonatkozóan. Számítása: az adott évben kapott súlyozott hivatkozások átlagos számát osztják az előző 3 évben publikált dokumentumok számával.
Az SJR indikátor alapján tudományterületenként csökkenő sorrendbe rendezik a folyóiratokat és 4 kvartilist határoznak meg: Q1, Q2, Q3, Q4. A legjobb 25%-ba eső folyóirat tartozik a Q1 kvartilisbe, amelyben az első 10 % D1 jelölést kap az MTMT-ben.
Az MTMT a Q1-Q4 adatokat a Scimago adatközléséből veszi át, ezeket az értékeket rendeli a folyóiratokhoz, és teszi nyilvánosan elérhetővé az adatbázisban. Az adatok évente egyszer (nyáron) kerülnek frissítésre.
A Scopus által indexelt kiadványok idézettségi adatait mutató mérőszám. A CiteScore-t nem csak folyóiratokra, de bármilyen más sorozati kiadványra is vonatkoztatják. Számítása: az aktuális és az azt megelőző 3 év publikációira érkezett hivatkozások száma osztva az aktuális és az azt megelőző 3 évben megjelent publikációk számával.
Source-Normalized Impact per Paper (SNIP)
Forrás szerint normalizált impakt. Kontextuális hivatkozási hatást mér az idézők súlyozásával, alapul véve a tématerület/tárgyterület összes hivatkozását. Célja a különböző tématerületek forrásainak összehasonlítása. Hároméves adatokon alapszik, évente számolják a Scopus alapján.
További információk:
MTA folyóiratlisták
Egyes szakterületeken gyakori a magyar nyelvű, valamint a WoS-ban és a Scopusban nem szereplő, de színvonalas nemzetközi folyóiratokban való közlés. Ezért az MTA egyes osztályai és bizottságai A, B, C, D minősítéssel látják el a szakterületük folyóiratait. Ezek a minősítések az MTMT-ben szerepelő rekordoknál láthatók, a nemzetközi szakterületi folyóiratrangsorolás mellett.
Az MTA osztályainak folyóiratlistái a tudományos osztályok doktori eljárásra vonatkozó szabályzatait tartalmazó oldalakon, illetve az MTMT nyilvános felületén az MTA folyóiratlisták oldalon érhetők el osztályok szerinti bontásban. Az egyes folyóiratokra vonatkozó adatok (lektoráltság, SJR indikátorok, MTA értékelések stb.) az MTMT Folyóirat-keresőjében láthatók.
SZERZŐ SZINTJÉN
A szerzői szintű mérőszámok a szerző tudományos teljesítményének hatását a publikációi és a rájuk érkezett hivatkozások száma alapján mérik. A mérőszámok (h-index, hivatkozások száma stb.) az egyes adatbázisok, portálok (WoS, Scopus, ORCID, Google Scholar) szerzői profiljában érhetők el. Bővebb információ a Kutatói azonosítók oldalon található.
Hirsch index
A h-index a szerző hatását méri publikációira mutató hivatkozások aránya alapján. A h-index a szerző olyan publikációinak h száma, amelyek legalább h-számú idézetet kaptak. A h-index számításának módja: sorba állítjuk a publikációkat, első helyen a legtöbb idézetet kapott közlemény szerepel, és a sorrend az idézetek csökkenő számában folytatódik. A h-index azon publikáció sorszáma, melynek az idézői még mindig legalább annyian vannak, mint a sorszám.
Az MTMT-ben a szerző az Összefoglaló táblázatban találja a h-indexét. A h-index sorrend lekérdezésére lehetőség van az MTMT-ben. Bejelentkezés után Keresések és sablonok menüpontban az Új keresés gombbal, a Hirsch-index sorrend sablont választva.
Az MTMT h-indexbe nem számítanak bele a Disszertációk és az Egyéb típusú közlemények. Figyelembe veszi azonban a függő hivatkozásokat.
A h-index a különböző adatbázisokban eltérő, mindig az adott adatbázisban szereplő szerzői közleményeket és az azokra kapott idézéseket veszi figyelembe.
i10 index
Az i10 index a Google Scholar által használt mutató, amely a szerzőnek legalább 10 hivatkozással rendelkező közleményeinek a számát adja meg.
Az MTMT-ben az i10 index számításánál a szerzőnek csak azokat a tudományos jellegű publikációit veszik figyelembe, ahol a szerző: szerző, forráskiadás készítője vagy kritikai kiadás készítője.
Az i10 indexbe nem számítanak bele a Disszertációk és az Egyéb típusú közlemények.
PUBLIKÁCIÓ SZINTJÉN
Field-weighted Citation Impact (FWCI)
A Scopus által bevezetett súlyozott idézettségi mérőszám. Azt jelzi, hogy az egyes közleményekre kapott hivatkozások száma hogyan viszonyul az adott tudományterület összes többi hasonló közleményére várható hivatkozások átlagához. Ha az FWCI értéke 1 (FWCI=1), akkor a hivatkozások száma átlagos, ha egynél (FWCI > 1) nagyobb, akkor a cikket többször idézték, mint a tudományterületi átlag.
Category Normalized Citation Impact (CNCI)
A Web of Science-hez kapcsolódó publikációs mérőszám, kategória szerinti normalizált idézettségi hatást mér. Számítása úgy történik, hogy az idézett publikációk tényleges számát elosztják az azonos típusú, témájú és az azonos évben megjelent közlemények várható idézettségi arányával. Ha a CNCI nagyobb, mint egy (CNCI > 1) az tudományterületi átlag feletti idézettséget jelent.
***