Miért és kinek érdemes az akadémiai pályát választani, és fiatal kutatóként milyen kihívásokkal szembesülhetün (…)
A tudomány ritkán ad egyértelmű és könnyen kommunikálható válaszokat, mégis a kutatók felelőssége eljuttatni e (…)
A januári Kutatási hét egyik központi témája Dr. Keszey Tamara új kutatási rektorhelyettes és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek bemutatkozása volt. Megismerhették a részvevők a REKK, CIAS és Doktori Iskolák felépítését és részletes tájékoztatást kaptak működésükről.
A Kutatásmenedzsment Iroda szervezésében kollégáink a fiatal kutatók perspektíváiról beszélgettek, akik kiemelten fontos szerepet játszanak az Egyetem stratégiájának és víziójának megvalósításában, mivel ők az elkövetkező 10-20 éven belül elért tudományos eredmények letéteményesei, a jövő iskolateremtői. A fiatal tehetségek megnyerését, a kutatói identitás kialakulását, az Egyetem által biztosított támogatási formákat, a pálya kihívásait és az ahhoz szükséges kitartás témáját is körüljárták a beszélgetőtársak.
A hetet a tudománykommunikációról szóló diskurzus zárta, amely során az érdeklődők megtudhatták, hogyan és milyen csatornákon érdemes a nagyközönségnek tudományos eredményekről kommunikálni. Simon Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Kommunikációs vezetője és Veszelszki Ágnes tanszékvezető egyetemi docens, valamint Lengyel Balázs, a Corvinus kutatója vettek részt. A résztvevők aláhúzták, hogy a tudósnak nem csak egyféleképpen kell tudnia kommunikálni. Alkalmazkodnia kell különböző célközönségekhez, melyek közül csupán egy a tudományos célközönség, és mindig az adott célközönségre kell szabnia a megfogalmazás módját. A beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy ma már a kutatói hivatás szerves részeként ki kell tudni lépni a nagyközönség elé, hogy mindenki megismerhesse a lefrissebb tudományos eredményeket. Szó volt az álhírek terjedési sebességéről, valamint azok negatív, társadalomi megosztó veszélyeiről.
Számos érdekes és színes program kapott helyet idén is a rendezvénysorozatban. Hallhattunk a gépi tanulás szerepéről a LEGO üzleti folyamatainak a javításában; vagy arról, hogy a COVID világjárvány milyen hatással van a KKV-k digitális átalakulási kezdeményezéseire, vagy hogy a felelős és fenntartható üzleti gyakorlat hogyan alkalmazható az egyetemi oktatásban.
Betekintést nyerhettünk a design gondolkodás különféle aspektusaiba, megjelenési formáiba az üzleti tudományokban. Közösen gondolkodhattunk az ózdi hátrányos helyzetű embereket támogató alapítvány tevékenységének hatékonyabbá tételéről és bővítéséről. Terítékre került a data science, és megtudhattuk, mi áll a magas energiaárak mögött.
Idén kiemelt szerepet kapott a témák között a családi vállalkozások helyzete és szerepe, amit többen több aspektusból jártak körbe. A Vezetéstudományi Intézet szervezésében Yvonne Benschop, a Radboud Egyetem professzora által nyerhettünk betekintést a szociálkonstruktivista és kritikai menedzsment kutatásokba.
Nagy öröm számunkra, hogy több idegen nyelvű előadás is szerepelt a programok között, és külföldi kollégáink is bemutatkoztak a Kutatási Héten. A programok nemcsak az egyetemi közönséget vonzották, hiszen számos külsős vendég és előadó is megtisztelte jelenlétével az eseménysorozatot, többek között nemzetközi kutatók, polgármesterek és több nagy nemzetközi civil szervezet képviselője.
Előadóink hozzájárulásával a legtöbb előadást rögzítettük és hamarosan elérhetővé tesszük azok számára is, akik nem tudtak jelen lenni az eseménysorozaton.
Az eseményt szervező Kutatásmenedzsment Iroda ezúton is köszöni az előadók munkáját és a közönség érdeklődését, valamint az Oktatástechnika és a Kommunikáció munkatársainak segítő részvételét.
