Ugrás a fő tartalomra

Mit csinálunk?

Kedves Közösségi partner! 

Ha kérdése van, aminek a megválaszolását tavasszal egyetemistákra és egyetemi oktatókra bízná, nézzen körül. Itt felsoroltuk azokat a tavaszi angol és magyar nyelvű kurzusokat, ahol már a korábbi félévekben is eredményesen dolgoztak közösségi partnerrel az oktatók és akkori hallgatóik, és most ismét van rá lehetőség. 

A felsorolásban jelöltük, hogy a kurzusok milyen képzésben (alap-, mester-, posztgraduális képzésben) és nyelven (angol vagy magyar) érhetőek el, valamint azt is, ha a tárgy nem a szokásos féléves kiméretben, hanem az első vagy a második negyedév, vagy a félévközi projekthét keretében zajlik. 

Ha van kérdése, de ezek a tárgyak nem adnának rá választ, örömmel keresünk hozzá kurzust, oktatót, diákot. 

Várjuk jelentkezését a science.shop@uni-corvinus.hu címünkön. 

Kurzusprojekt lehetőségek a 2024 tavaszi félévben:

Angol

Ha szeretnéd jobban megérteni és befolyásolni az érintettjeidet: Decision Making in Practice – Mesterszak, második negyedéves kurzus

A kurzusban olyan döntési helyzeteket elemeznek, készítenek elő és alkalmaznak az egyetemisták, amivel egy adott szervezet érintettjeinek (szervezeten belüli döntéshozók: vezetők és munkavállalók és/vagy külső partnerek: fogyasztók, önkéntesek, stratégia partnerek, helyi közösségek stb.) viselkedéséit, döntéseit szeretnék megérteni és befolyásolni tudatosan beépített úgynevezett csalikkal, azaz nudge-okkal.  

Példa: a kerékpárhasználatot ösztönző játékos ötletek, emlékeztető humoros email üzenetetek 

Ha van egy ügyed, aminek a háttérben meghúzódó problémákat tárnád fel: Decision Techniques – Alapszak, féléves kurzus

A kurzusban a diákok egy általuk választott témában vagy ügyért hajtanak végre egy akciót. Ennek előkészítéseként egy problémamegoldási folyamaton mennek végig, annak minden szakaszán egy döntési technikát alkalmazva, csoportosan. Hangsúlyt fektetnek a probléma azonosítására, a gyökérokok azonosítására, majd megoldásokat generálnak, azokat értékelik és a végén egy, a a probléma megszüntetésére irányuló akciót terveznek és hajtanak végre. 

Példa:  

  • A mozizás fenntarthatóbbá tételéért visszaváltható üdítőspoharak és pattogatott kukoricás vödrök bevezetése a Sugár Moziban 
  •  A fenntarthatóbb divat elterjedéséért a Corvinus környékén található használt ruha üzletek feltérképezése 

Ha érdekel, hogy szociológusok hogyan látják a társadalmi céljaitokat: Participatory Research Methods – Mesterszak, negyedéves kurzus

Részvételi módszereket tanulnak és terepmunkát végeznek, amit a közösségi partner kérdésével összhangban alakítanak ki. Végzős szociológusok, többnyire nemzetközi háttérrel, akik a munkátok valamely szociológiai aspektusát, esetleg korábbi részvételi projekt hatását vizsgálják egy rövid kutatási folyamatban, vagy egy következő kutatás előkészítését végzik, annak részvételiségét mérlegelve stb. 

Példa: Hogyan éltek meg egy korábbi kutatást annak résztvevői a terepen? Milyen előnyei és kockázatai azonosíthatóak egy tervezett részvételi kutatásnak? 

Ha a fenntartható értékteremtés van a fókuszotokban: Digital (Non-)Disruption – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus

Hogyan lehet a digitális technológiákat úgy alkalmazni, hogy egy regeneratív gazdaság kialakulását segítsék a fenntarthatóságon túlmutató változásokkal? Milyen társadalmi technológiák segíthetik elő a zöld digitalizációt? Hogyan, milyen regeneratív megoldásokkal lehet helyreállitani a gyakran az externáliák miatt kialakuló környezeti és gazdasági károkat? Hogyan javulhat az élet minőség a nem növekedés hatására?   

Az ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozó csoportok együttműködnek érdeklődő közösségi partnerekkel, és a regeneratív gazdaságba illeszkedő – gyakran nem piaci megközelítésű – fenntartható értékteremtésre vonatkozó projekt javaslatot is ki kell dolgozniuk. 

Példa: milyen üzleti modellre, műszaki és társadalmi technológiákra van szükség egy zöld menza működéséhez egy egyetemen? 

Ha a fenntartható és élhető jövőért tennétek még többet: Business Opportunities and Narrative changes in Business, Technology Use and Politics – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus

A kurzus panorámaképet nyújt az üzleti élet, a politika, a tudomány, a környezet és a társadalom közötti változó kapcsolatokról a XX. században. Elemzi ezek következményeit a XXI. században – az Antropocén kialakulása, a hatodik kihalási hullám veszélyének növekedése – és ezek hatását a szervezett emberi élet kontextusára. A változó tendenciák elemzése valós életből vett esetek vizsgálatával, párbeszédes formában, sok esetben csoportmunkában folyik. A résztvevők olvasmányok, filmek, podcastok, szakirodalom és szépirodalom segítségével alakíthatnak ki személyes elkötelezettséget az élhető jövő iránt. A cél újra definiálni az üzlet és a gazdaság szerepét és felfogását egy jól-lét és életminőség orientált jövőkép keretében. A csoportok az általuk kidolgozott projektek keretében bemutatják, hogy az innovatív megközelítések megvalósítása hogyan biztosíthatja az elsőként lépők előnyét a kialakulóban lévő regeneratív gazdaság tágabb kontextusában. 

Példa: milyen üzleti modellel és technológiákkal lehet kivédeni, helyreállitani a fast fashion negatív hatásait? 

Ha kultúrákon átívelően szeretnéd érteni és növelni az ügyed támogatottságát: Cross-cultural Consumer Behavior – Mesterszak, első negyedéves kurzus

A kurzus a kultúrák közötti fogyasztói magatartást járja körbe, amelynek részeként az egyetemisták csoportokban dolgozhatnak például ügyfél (támogató, pártoló) személyiségen, ügyfélúttérképen egy kiválasztott országban vagy régióban stb. A felvetett kérdések kapcsán elemzik és értékelik a szervezet jelenlegi marketingstratégiáját a fogyasztói magatartási koncepciók és elméletek segítségével, majd a viselkedéselméletet integrálva, a környezet és a fogyasztók elemzését átfogó stratégiát, az eredetiséget és az egyedülálló versenyerősségeket, valamint a teljes kampány egyéb dicséretes szempontjait integráló javaslatot fogalmaznak meg. 

Példa: támogatói kör bővítése 

Magyar

Ha informatikai fejlesztésben gondolkodtok: Vállalati digitalizációs projektek – Alapszak, féléves kurzus

Felülvizsgálnátok a meglévő rendszere(i)tek? Előkészítenétek egy fejlesztést? Bevezetnétek egy új rendszert vagy folyamatot? Az egyetemisták kis csoportokban dolgoznak egy-egy komplex problémán, aminek része a probléma térképezés és felmérés (pl. interjúk vagy szakirodalmi kutatómunka által), és informatikai fejlesztés elkészítése (pl. adatbázis összeállítás, applikáció tervezés és/vagy fejlesztés, üzleti analitika készítés, stb.).

Példa: különböző adatbázisok összekapcsolása és az adatgyűjtési struktúra újragondolása átláthatóbb, egyszerűbb adatnyilvántartásért és könnyebb felhasználásért

Ha szeretnéd átlátni kiadásaitok és mérni azok hatékonyságát: Menedzsmentkontrolling – Alapszak, féléves kurzus

Hogyan rendeld tevékenységekhez a szűkös erőforrásokat? Miként gyűjts a költségeket, hogy áttekinthető riportokat állíthass össze? A tárgyban a működés folyamatos nyomon követéséhez és a szükséges, azonnali beavatkozásokról szóló döntések előkészítésére készülnek az egyetemisták terv-mérés-beavatkozás logikában.

Példa:

  • több telephelyen működő szervezet telephelyi költségeinek mérése
  • piaci és nonprofit alapon működő szolgáltatások – tanfolyamok, egyéni foglalkozások – ármeghatározása, piacfelmérés és költséggyűjtés alapján

Ha érdekel, hogy mások hogyan csinálják: Társadalmi vállalkozás, társadalmi innováció – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus

Készülő vagy létező társadalmi vállalkozásként szeretnétek megismerni mások gyakorlatát egy adott területen? Vannak olyan hazai vagy külföldi szervezetek, kezdeményezések, melyek érdekesek a számotokra, netán példaképeitek, de nincs időtök jobban megismerni őket, feldolgozni a róluk szóló anyagokat, vagy éppen saját kutatásaikat, esetleg megtudni, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezelnek? Ebben a kurzusban felkutatják, összegyűjtik, rendszerezik, elemzik a számotokra érdekes információkat, levonva a tanulságokat.

Példa:

  • adományboltként több ruhát kapunk, mint amennyit értékesíteni tudunk – más adományboltok milyen jó/zöld/felelős megoldásokat vetnek be a ruhafelesleg kezelésére?
  • szeretnénk magunkról hitelesen kommunikálni – mások hogyan kerülik el, hogy ez zöldrefestés jellegű legyen?

Kurzusprojekt lehetőségek a 2023 őszi félévben:

Ha informatikai fejlesztésben gondolkodtok: Vállalati digitalizációs projektek – Alapszak, féléves kurzus

Felülvizsgálnátok a meglévő rendszere(i)tek? Előkészítenétek egy fejlesztést? Bevezetnétek egy új rendszert vagy folyamatot? Az egyetemisták kis csoportokban dolgoznak egy-egy komplex problémán, aminek része a probléma térképezés és felmérés (pl. interjúk vagy szakirodalmi kutatómunka által), és informatikai fejlesztés elkészítése (pl. adatbázis összeállítás, applikáció tervezés és/vagy fejlesztés, üzleti analitika készítés, stb.). Az egyetemisták a projektfeladat sikeres elvégzésével a tanulmányaikat lezáró komplexvizsgájukat tudják kiváltani.

Példa: különböző adatbázisok összekapcsolása és az adatgyűjtési struktúra újragondolása átláthatóbb, egyszerűbb adatnyilvántartásért és könnyebb felhasználásért

Ha szeretnél tudatosabban gazdálkodni: Vezetői számvitel – Alapszak, féléves kurzus

Ismered a költségeidet? Tudod, hogy melyik hogyan viselkedik a változó gazdasági körülmények között? Tudod, hogy melyik az, amelyiket befolyásolhatod a döntéseiddel? A tantárgy a gazdálkodó szervezetek tervezési, döntéselőkészítési és ellenőrzési folyamataival foglalkozik, fókuszában a különböző erőforrások mérése és felhasználása.

Példa: hogyan dönthetünk egy-egy újabb akció – pl. gyerekek nyári táborba szállítása – megvalósíthatóságáról?

Ha a lehető leghatékonyabban szeretnéd elkölteni a kapott támogatást és mérni a hatékonyságát: Kontrolling és anyavállalati riportok (projekt tárgy) – Mesterszak, féléves kurzus

Hogyan rendeld tevékenységekhez a szűkös erőforrásokat?  Miként gyűjts a költségeket, hogy áttekinthető riportokat állíthass össze? A tárgyban a működés folyamatos nyomon követéséhez és a szükséges, azonnali beavatkozásokról szóló döntések előkészítésére készülnek az egyetemisták terv-mérés-beavatkozás logikában.

Példa:

  • több telephelyen működő szervezet telephelyi költségeinek mérése
  • piaci és nonprofit alapon működő szolgáltatások – tanfolyamok, egyéni foglalkozások – ármeghatározása, piacfelmérés és költséggyűjtés alapján

Ha szeretnéd közelebbről is megismerni, hogy mi jellemzi a szervezeted kultúráját: Szervezeti kultúra és konfliktusok – Mesterszak, féléves kurzus

Szívesen elgondolkodnál arról, hogy milyen módon támogatják vagy épp akadályozzák a szervezetben vallott értékeitek a mindennapi közös sikereiteket, illetve okozzák nehézségeiteket? Érdekel, hogy mélyebben is megismerd a szervezetben jelenlévő kiscsoportok eltérő sajátosságait és ezek hatását egymásra? A kurzus keretében az egyetemistákkal együtt a szervezeti kultúra sajátosságaival és annak hatásmechanizmusaival ismerkedhetsz meg, különös tekintettel azokra a szempontokra, amelyek fokozott kihívást jelentenek a dolgozók mindennapi együttműködésében. A kurzus a szervezeti hagyományokat, valamint a vallott és követett értékek világának sokszínűségét is tanulmányozza.

Példa:

  • a szervezet számára milyen az ideális munkavállaló?
  • melyek az igazán jelentőséggel bíró csoporttörténések a szervezetben?
  • milyen jó gyakorlat mintázatok alakulnak ki a szervezetben arra az esetre, ha hirtelen változtatni kell a már megszokott ügymeneten?

Ha érdekel, hogy mások hogyan csinálják: Társadalmi vállalkozások és szociális gazdaság – Mesterszak, féléves kurzus

Készülő vagy létező társadalmi vállalkozásként szeretnétek megismerni mások gyakorlatát egy adott területen? Vannak olyan hazai vagy külföldi szervezetek, kezdeményezések, melyek érdekesek a számotokra, netán példaképeitek, de nincs időtök jobban megismerni őket, feldolgozni a róluk szóló anyagokat, vagy éppen saját kutatásaikat, esetleg megtudni, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezelnek? Gyertek, meséljetek erről az egyetemistáknak, és ők felkutatják, összegyűjtik, rendszerezik, elemzik a számotokra érdekes információkat az adott területen, társadalmi vállalkozási körben stb., levonva a tanulságokat.

Példa:

  • adományboltként több ruhát kapunk, mint amennyit értékesíteni tudunk – más adományboltok milyen jó/zöld/felelős megoldásokat vetnek be a ruhafelesleg kezelésére?
  • szeretnénk magunkról hitelesen kommunikálni – mások hogyan kerülik el, hogy ez zöldrefestés jellegű legyen?

Ha társadalmi vállalkozásod egy kihívásához vállalati vezetők véleményére vagy kíváncsi: Social Enterprise Challenge – Executive MBA, féléves kurzus

Profi vállalatvezetőkkel dolgozhat együtt a társadalmi vállalkozásotok egy Benneteket érdeklő kérdésen. A kurzus célja a diákok – azaz közép- és felsővezetők számára –, hogy a szokásos business keretekből kitekintve más működési filozófiát és logikát is megértsenek, megtapasztaljanak, ezért is szerepel a challenge a tárgy nevében. No meg azért, hogy a Ti egyik kihívásotokra találjatok együtt választ, legyen az szervezési, pénzügyi, marketinges vagy bármely egyéb területről származó. Öt vezető fog egy csoportban dolgozni rajta, de találkozhattok a többi 25 vezetővel és a velük dolgozó szervezetekkel, többek között két egyetemi ebéd keretében.

Példa: hogyan állítható több lábra a társadalmi vállalkozás bevételszerző tevékenysége?

Ha társadalmi vállalkozásként azonosítanád pozitív ökológiai és társadalmi hatásaitokat: Social Sustainability Business Project Full-time MBA, teljes tanév

Ez a projekt két féléven nyúlik át, ami alkalmat ad az egyetemistáknak arra, hogy belemélyedjenek a hatásmérés módszertanaiba és a társadalmi vállalkozás számára ilyet ajánljanak, kidolgozzanak, adatgyűjtést és akár elemzést is végezzenek. Kiscsoportos formátumban zajlik, az egyetemisták várhatóan sokféle kontinensről érkeznek, eltérő háttérrel, így izgalmasan újfajta látásmódot hozhatnak a folyamatba. Rögtön ezzel kezdik tanulmányaikat, nagy kredit számban, azaz sok időt rászánva, és e folyamat már végső munkájuk, a teljes portfóliójuk része lesz, azaz van a jövőjük szempontjából a számukra is jelentős a tétje.

Példa: milyen eszközzel kezdje meg a hatásmérését felépíteni a társadalmi vállalkozás annak érdekében, hogy a hatásait az érintettjei számára jól mutathassa meg és gyarapíthassa?

Ha vezetőként többet szeretnél tudni arról, mit tehetsz a veled dolgozók motivációjáért: Organizational Behavior and Leadership – Mesterszak, féléves kurzus

Vezetőként vannak elképzeléseid és kérdéseid a kollégáid motiválásáról? Nem mindig találod a megfelelő eszközt, amivel – akár változások közepette – össze tudnád tartani a csapatodat?

A kurzus során az egyetemisták a szociál- és a kognitív pszichológia szervezeti vonatkozásait megismerve tanulnak az emberek együttműködéséről és vezetéséről, ezek egyéni, csoportos és szervezeti szintű észleléséről, befolyásoló tényezőiről, működéséről, és ennek alapján a második negyedévben konkrét szervezeti keretben is gondolkodnak megoldásokon.

Példa: milyen kihívásokat jelent önkéntesekkel dolgozni, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az ő motiválásukkor?

Ha a fenntartható értékteremtés van a fókuszotokban: Digital (Non-)Disruption – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus

Hogyan lehet a digitális technológiákat úgy alkalmazni, hogy egy regeneratív gazdaság kialakulását segítsék a fenntarthatóságon túlmutató változásokkal? Milyen társadalmi technológiák segíthetik elő a zöld digitalizációt? Hogyan, milyen regeneratív megoldásokkal lehet helyreállitani a gyakran az externáliák miatt kialakuló környezeti és gazdasági károkat? Hogyan javulhat az élet minőség a nem növekedés hatására?

Az ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozó csoportok együttműködnek érdeklődő közösségi partnerekkel, és a regeneratív gazdaságba illeszkedő – gyakran nem piaci megközelítésű – fenntartható értékteremtésre vonatkozó projekt javaslatot is ki kell dolgozniuk.

Példa: milyen üzleti modellre, műszaki és társadalmi technológiákra van szükség egy zöld menza működéséhez egy egyetemen?

Ha a fenntartható és élhető jövőért tennétek még többet: Business Opportunities and Narrative Changes in Business, Technology Use and Politics – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus

A kurzus panorámaképet nyújt az üzleti élet, a politika, a tudomány, a környezet és a társadalom közötti változó kapcsolatokról a XX. században. Elemzi ezek következményeit a XXI. században – az Antropocén kialakulása, a hatodik kihalási hullám veszélyének növekedése – és ezek hatását a szervezett emberi élet kontextusára. A változó tendenciák elemzése valós életből vett esetek vizsgálatával, párbeszédes formában, sok esetben csoportmunkában folyik. A résztvevők olvasmányok, filmek, podcastok, szakirodalom és szépirodalom segítségével alakíthatnak ki személyes elkötelezettséget az élhető jövő iránt. A cél újradefiniálni az üzlet és a gazdaság szerepét és felfogását egy jól-lét és életminőség orientált jövőkép keretében. A csoportok az általuk kidolgozott projektek keretében bemutatják, hogy az innovatív megközelítések megvalósítása hogyan biztosíthatja az elsőként lépők előnyét a kialakulóban lévő regeneratív gazdaság tágabb kontextusában.

Példa: milyen üzleti modellel és technológiákkal lehet kivédeni, helyreállítani a fast fashion negatív hatásait?

Ha szeretnéd jobban érteni a támogatóidat, az ügyed “fogyasztóit”: Theory of Consumption and Consumer Behavior – Mesterszak, féléves kurzus

Fontos számodra megérteni, hogy hogyan jön létre a vásárlási döntés, illetve milyen tényezők befolyásolják a döntéshozatalt? Tudni szeretnéd, hogy a különböző információkat hogyan hasznosíthatod hatékonyan a különböző fogyasztói, támogatói szegmensek kapcsán? A félév során az egyetemisták a főbb elméleti megközelítéseket, modelleket vizsgálva olyan kérdésekre adnak választ, hogy a fogyasztók hogyan és miért választanak termékek, szolgáltatások, valamint márkák között és milyen belső (például percepció, attitűd, tanulás, motiváció, személyiség) és külső (például kultúra, társadalmi réteg, család, referenciacsoport) tényezőktől függően alakul a fogyasztói magatartás. Kiemelten szerepet kapnak továbbá a félév során az ügyfélélmény (customer experience), a fogyasztói út feltérképezése (customer journey mapping) és a különböző, jelenleg meghatározó fogyasztási trendek (fogyasztói mozgalmak, alternatív fogyasztás, fenntartható fogyasztás).

Példa: kik a te ügyed fogyasztói, vagyis támogatóid és az ő döntéseiket milyen tényezők befolyásolják?

Ha tudatosabban kommunikálnád az ügyed: Thesis Project/Project seminar – Marketing Communication – Mesterszak, féléves kurzus

Felismerted a kommunikáció szerepét a mindennapi működésetekben? Szeretnéd jobban megismerni a marketingkommunikáció szerepét és tudatosabban élni a lehetőségeivel és eszközeivel a céljaid és a célcsoportod elérése érdekében? A kurzus során közösen találjuk meg a számodra megfelelő kommunikációs stílust és ötleteket gyűjtünk a különböző offline és online felületek használatára.

Példa: Segítőkutyákat képező alapítvány kommunikációs tevékenységének áttekintése, rendszerezése és javaslatok és ötletek megfogalmazása használandó csatornákra és azok tartalmára

Ha szeretnéd átgondolni, megtervezni a működésed: NGO management and Civil Society – Mesterszak, negyedéves kurzus (nov-dec)

Milyen lépésekből áll össze a stratégia, és mi a tervezési folyamat? Hogyan tudod megtervezni a forrásaidat? Milyen toborzási, kiválasztási és menedzsment feladatok kapcsolódnak az önkénteseid szervezéséhez? Hogyan tudod a projektjeidet, programjaidat tervezni és értékelni? Milyen etikai kérdések merülnek fel a kommunikációs és vezetési feladatokkal, amiket jó, ha átgondolsz? Az egyetemisták először elméletben ismerkednek ezekkel a témakörökkel, majd veled közösen gondolkodva keresnek válaszokat, különböző modelleket és szempontokat figyelembe véve, rád szabva.

Példa: Közösségi adománygyűjtő és nagykövet kampány tervezése

Korábbi kurzusprojektek

2020 tavasz

2019 ősz

2019 tavasz

2018 ősz

2018 tavasz

2017 ősz

2017 tavasz

Szakdolgozat

Civil szervezetek problémái épp oly relevánsak az üzleti oktatásban, mint vállalkozásoké. A marketing, HR, szervezetfejlesztés, logisztika, pénzügy, kommunikáció stb. kérdései itt is hasonlóan merülnek fel, így remek szakdolgozati kérdéseket adnak, miközben néhány markáns előnnyel jár a civilekkel való közös munka. 
A Corvinus Science Shop ebben segít: összegyűjti a közösségi partnerek témáit és támogatja a szakdolgozó, a témavezető és a szervezet közötti együttműködést, a közös munka kereteinek kialakítását és a szakdolgozati kérdés megfogalmazását.

Míg egy szakdolgozóként gyakran szembesülhetnek a hallgatók belső céges adatokhoz való korlátozott hozzáféréssel, titoktartási kötelezettséggel, a nonprofit szektor szereplői örömmel osztják meg felhalmozott tudásukat, ismereteiket és adataikat. 

Sőt, abban is biztos lehetnek a hallgatók, hogy ha dolgozatuk következtetései gyakorlatba ültethetők, a szervezet hasznosítani fogja azokat. Ily módon munkájuk nem a fióknak készül, hanem egy jó cél érdekében felhasználásra kerül. 

Keress fel minket, hogy megkereshessük azt a közösségi partnerünket és azt a kutatási témát, ami Téged valóban érdekel!    

Kapcsolat

Megvalósult szakdolgozatok

Jelen szakdolgozati projektek az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató- A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatásával jöttek létre.

A Science Shop közreműködésével létrejött szakdolgozatok

Science Shop szakdolgozatok 2017-

TDK kutatás társadalmi hatással

Ha a kutatásoddal azonnali társadalmi, ökológiai hatást szeretnél elérni…

Ha kutatási terepet keresel…

Ha szívesen kutatnál olyan témát, amely előre mozdítja egy társadalmi vállalkozás vagy nonprofit szervezet céljait, működését…

A Corvinus Science Shop TDK-szekciójában témaötletekkel és kutatási partnerekkel várunk változatos szervezeteknél, eltérő iparágakban, sokféle életterületen, számtalan lehetséges gazdasági-társadalmi szempontból vizsgálódva. A science shop összeköt partnerrel és akár konzulenssel is. A szekció lényege, hogy a TDK-kutatás egyúttal civilt, nonprofit szervezet, társadalmi vállalkozást – azaz a közösséget, társadalmi, ökológiai ügyet – is szolgáljon. Olyan témában, ami a szervezetet és az egyetemistát egyaránt érdekli. Ehhez a közösségbe ágyazott (community engaged) kutatást kínáljuk, mely sokféle módszertan lehetőségét hordozza úgy, hogy közben az egyetemista és a szervezet partnerré váljon, kölcsönös tanulás legyen az eredménye. A science shoppal dolgozó szervezetek többnyire társadalmi innovációt valósítanak meg, maguk is küzdenek szokásos szervezeti kérdésekkel, sokszor szeretnének mélyebben megérteni valamilyen társadalmi-gazdasági folyamatot, hasonló ügyért dolgozó hazai és nemzetközi szervezetek gyakorlatát. Így a javasolt kutatási kérdéseik is gyakran kötődnek ezekhez. Lásd a mellékelt példákat, melyek kiindulópontok, más szervezettel, témában is szervezünk kapcsolatot. A szekcióba saját ötlettel is várunk, legyen az téma vagy szervezet (társadalmi vállalkozás, civil, nonprofit), netán mindkettő.

SZEKCIÓ TITKÁR: FRIGYIK MÁRTA, Science Shop manager, marta.frigyik@uni-corvinus.hu

TÉMÁK:

Közösségi partnerekKutatási témák
Aura EgyesületMilyen akadályozó és elősegítő tényezői vannak a megváltozott munkaképességű emberek, azon belül autizmussal élő személyek alkalmazásának a vállalatoknál? Hogy történt az autizmussal élő munkavállalók integrálása például az SAP gyakorlatában?
BeecoMilyen üzleti modellel rendelkeznek a csomagolásmentes boltok és milyen fejlesztési irányok rajzolódnak ki ma Magyarországon? Hogyan érdemes egy minősítési rendszer jellemzőit kialakítani, megalapozni? Milyen vásárlói szándék, mekkora vásárlóerő működik ma Magyarországon a fenntarthatóságot képviselő cégek termékei esetében?
BeecoBeecoin – gamifikált motiváló eszköz – bevezetéséhez milyen értéket, árat adjunk, mitől lesz motiváló az öko-iránytű felhasználói számára? Milyen zöld küldetéseket jutalmazzon a leginkább?
CargonomiaCargobike, azaz a teherbringa kölcsönzés tapasztalatai és piaci, fejlődési lehetőségei Magyarországon
Cargonomia-Zsámboki BiokertMerre tart a biogazdálkodás és bioélelmiszerek megítélése, és milyen üzleti, piaci következményekkel jár hitelességük pozitív/negatív alakulása? Milyen módon érdemes egy ökogazdaságnak megújítania az üzleti modelljét piaci változások közepette?
Corvinus Science ShopKözösségbe ágyazott oktatás és kutatás egyetemi körképe, összehasonlító elemzése, hatásvizsgálata
Levegő MunkacsoportHogyan növelhető a fiatalok bevonódása a városi levegő minőségének javításába?
MaacraftMelyek a diverz és virtuális csoportok munkavégzésének, fejlesztésének, működtetésének jellemzői? Hogyan érdemes diverz és virtuális csoportokat építeni, azokban dolgozni, hogy az a csoport előnyére váljon?
MTVSZ-KESZMilyen akadályai és ösztönzői a társasházi naperőmű beruházásoknak Magyarországon?
NestingplayMekkora a gazdasági, pénzbeli veszteségünk azáltal, hogy a 6-12 éves korosztályban nem inklúzív a foci?
OncoVRVirtuális valóságot gyerekek orvosi kezelésénék alkalmazó szervezet termék és szolgáltatási ötleteinek milyen üzleti relevanciája? Milyen piacokon, milyen vevői igényekre adhatnak ezek választ? Mi jellemzi a versenytársaikat és a versenyhelyzetet? Mi jellemzi az árazási gyakorlatot?
Rakun DobozközösségMilyen üzleti modellel érdemes egy többször használható étel elviteles dobozrendszert üzemeltetni?
Rakun DobozközösségMilyen logisztikai megoldások léteznek a többször használható étel elviteles dobozok visszagyűjtésére?
Rakun DobozközösségMilyen jellemzőkkel bíró fogyasztók számára vonzó csomagolásmentesen vásárolni és étel rendelni, elhozni? Milyen kommunikációval, üzenetekkel lehet a social médiában elérni, hogy a 20-30 év közötti korosztály odafigyeljen arra, hogy kevesebb csomagolási hulladékot termeljen?
Rakun DobozközösségMilyen üzenetek/értékajánlat hatására választják az éttermek a környezettudatosabb működést? Milyen üzenetekkel/értékajánlattal lehet az éttermeket, vendéglátóhelyeket megszólítani, hogy az étel elvitelhez használt egyszer használatos dobozokat lecseréljék többször használható, elmoshatóra tárolókra?
SzunoTársadalmi vállalkozás-vállalati együttműködés alapján: meddig bővíthető, skálázható fel a Szuno Decathlonnal közös együttműködési modellje? Mi adaptálható ebből más társadalmi vállalkozások számára?
Tűzcsiholó EgyesületMi jellemzi és hogyan értékelhetők az egyesület jelenlegi vállalati együttműködései? Hogyan térképezhetők fel új vállalati kapcsolódási lehetőségek?  Miképp célszerű kialakítani a vállalati partnerek nyilvántartásának rendszerét?
Watchdog Örökbefogadás vagy vásárlás? Milyen tényezők, jellemzők mentén döntünk háziállatunk kiválasztásának módja mellett?
Milyen viselkedéstudományi eszközökkel támogatható a felelős állattartóvá válás?

Publikációk, megjelenések

  A CSS műhelymunkáinak szervezői és facilitátorai, és mindkét szerepbe szervesen integrálják oktatói és kollegiális tapasztalataikat. Kutatói szerepük is megjelent, mert a CSS fejlesztésének érdekében a saját belső folyamataikat, és az oktató-kutató kollégákkal, közösségi partnerekkel és diákokkal való közös munkájukat elemzik és csatolják vissza az érintetteknek, valamint osztják meg tudományos közegben is. Itt hazai és nemzetközi megjelenéseinket gyűjtöttük össze.  

Toarniczky Andrea, Matolay Réka, Gáspár Judit : Responsive Higher Education through Transformational Practices – The Case of a Hungarian Business School
Az ún. átalakító tanulás (transformational learning) elméleti keretében vizsgáltuk a scienceshopot előkészítő munkánkat a Futures-ben megjelent cikkünkben. Azt elemeztük, ahogy a kollégákkal végzett munka felszínre hozta a közös dilemmákat az oktatásban; hogy e folyamat biztonságos-e a résztvevők számára; a nyitott befogadó keret elegendő-e az egyenlőség és együttműködés megteremtéséhez; és ezen tapasztalatok hogyan vezethetnek el az átalakítótanulás feltételeinek a kialakulásához?  

Közös tanulás

Hogyan tudunk a science shop érintettjeivel és az érintettjeiért jól dolgozni? Mitől lesznek például a kurzusprojektek elmélyültek;hogyan adnak ténylegesen hasznosítható választ a közösségi partner kérdésére; és miként lehet ez valóban együttműködésen alapuló munka: a közösségi partner, a diák és az oktató tudására egyaránt építőközös alkotás? Olyan összetalálkozó,rácsodálkozó, tudatosító és fejlesztő alkalmakat szervezünk, amelyeken oktatók egymással, közösségi partnerek szintén együtt, illetve minden érintett csoport közösen is találkozik, és “félig strukturált” vagy éppen formálisabb keretek között megosztják a tapasztalataikat. A közös tanulás és alkotás filozófiáját és gyakorlatát tehát nem csupán a kurzusprojektekben, szakdolgozatokban stb. szeretnénk meghonosítani, hanem a science shop működésmódjában is: kialakítani az együttgondolkodás terepét.  

Műhelymunkák oktatókkal és közösségi partnerekkel

Oktatói műhelymunkáinkhoz a lendületet az EnRRICH adta, az a nemzetközi projekt, amely a CSS létrejöttéhez is alapvetően hozzájárult. Ebben éppen a fejlesztő műhelymunkáinkal vívtuk ki a nemzetközi konzorcium, s benne tapasztalt science shopok elismerését: nagyra értékelték,hogy nem egy-egy kurzuson molyolunk, hanem a lehetőséget kitártuk az egész Kar számára, jelentős létszámot érünk el aki dolgozott műhelyeinkkel, kreatív és interaktív módokon,érdemi változásokat generálva. Habár az EnRRICH keretében elsősorban RRI műhelymunkákat szerveztünk, az jó alapot adott az – ahhoz szorosan kapcsolható– közösségi alapú tanulás és kutatás és így a science shopoktatói workshopokhoz.

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.16. - 23:15:43