Mit csinálunk?
Kedves Közösségi partner!
Ha kérdése van, aminek a megválaszolását ősszel egyetemistákra és egyetemi oktatókra bízná, nézzen körül. Itt felsoroltuk azokat az őszi angol és magyar nyelvű kurzusokat, ahol már a korábbi félévekben is eredményesen dolgoztak közösségi partnerrel az oktatók és akkori hallgatóik, és most ismét van rá lehetőség.
A felsorolásban jelöltük, hogy a kurzusok milyen képzésben (alap-, mester-, posztgraduális képzésben) és nyelven (angol vagy magyar) érhetőek el, valamint azt is, ha a tárgy nem a szokásos féléves kiméretben, hanem az első vagy a második negyedév, vagy a félév eleji projekthét keretében zajlik.
Ha van kérdése, de ezek a tárgyak nem adnának rá választ, örömmel keresünk hozzá kurzust, oktatót, diákot. Várjuk jelentkezését a science.shop@uni-corvinus.hu címünkön.
Kurzusprojekt lehetőségek a 2024 őszi félévben:
Angol
Ha társadalmi vállalkozásod egy kihívásához vállalati vezetők véleményére vagy kíváncsi: Social Enterprise Challenge – Executive MBA, féléves kurzus
Profi vállalatvezetőkkel dolgozhat együtt a társadalmi vállalkozásotok egy Benneteket érdeklő kérdésen. A kurzus célja a diákok – azaz közép- és felsővezetők számára –, hogy a szokásos business keretekből kitekintve más működési filozófiát és logikát is megértsenek, megtapasztaljanak, ezért is szerepel a challenge a tárgy nevében. No meg azért, hogy a Ti egyik kihívásotokra találjatok együtt választ, legyen az szervezési, pénzügyi, marketinges vagy bármely egyéb területről származó. Öt vezető fog egy csoportban dolgozni rajta, de találkozhattok a többi 30 vezetővel és a velük dolgozó szervezetekkel, többek között két egyetemi ebéd keretében.
Példa: hogyan állítható több labra a bevételszerzés?
Ha társadalmi vállalkozásként azonosítanád pozitív ökológiai és társadalmi hatásaitokat: Social Sustainability Business Project – Full-time MBA, teljes tanév
Ez a projekt két féléven nyúlik át, ami alkalmat ad az egyetemistáknak arra, hogy belemélyedjenek a hatásmérés módszertanaiba és a társadalmi vállalkozás számára ilyet ajánljanak, kidolgozzanak, adatgyűjtést és akár elemzést is végezzenek. Kiscsoportos formátumban zajlik, az egyetemisták várhatóan sokféle kontinensről érkeznek, eltérő háttérrel, így izgalmasan újfajta látásmódot hozhatnak a folyamatba. Rögtön ezzel kezdik tanulmányaikat, nagy kredit számban, azaz sok időt rászánva, és e folyamat már végső munkájuk, a teljes portfóliójuk része lesz, azaz van a jövőjük szempontjából a számukra is jelentős a tétje.
Példa: milyen eszközzel kezdje meg a hatásmérését felépíteni a társadalmi vállalkozás annak érdekében, hogy a hatásait az érintettjei számára jól mutathassa meg és gyarapíthassa?
Ha érdekel, hogy mások hogyan csinálják: Social Business and Social Innovation – Alapszak, féléves kurzus
Készülő vagy már bejáratott társadalmi vállalkozásként szeretnétek megismerni hasonló ügyért dolgozó nemzetközi társadalmi vállalkozások, őket támogató szervezetek gyakorlatát egy adott területen? Vannak olyan külföldi szervezetek, kezdeményezések, amelyek érdekesek a számotokra, netán példaképeitek, de nincs időtök jobban megismerni őket, feldolgozni a róluk szóló anyagokat, vagy éppen saját kutatásaikat, esetleg megtudni, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezelnek? Gyertek, meséljetek erről az egyetemistáknak, és ők felkutatják, összegyűjtik, rendszerezik, elemzik a számotokra érdekes információkat.
Példa: hogyan működnek szövetkezeti formában Európa különböző országaiban társadalmi vállalkozások?
Ha vállalati együttműködést terveztek: Corporate Sustainability and CSR – Mesterszak, féléves kurzus
Milyen vállalatokkal volna érdemes együttműködést kezdeményeznetek? Milyen piaci szervezeteknek fontos a Ti szervezetetek társadalmi, ökológiai ügye? Mely cégek lehetnek potenciális partnerek abban, hogy közösen tegyetek az ügyetekért? Milyen kapcsolódási pontokra alapozható az együttműködésetek? A hallgatók a félév során nyilvánosan elérhető adatokból elemezve szűkítik le azon vállalatok körét, amelyeknek a társadalmi felelősségvállalási célkitűzései összhangban vannak a Ti céljaitokkal, az általatok képviselt értékekkel. Elemzésekre építve, több szempontot figyelembe véve tudnak ajánlásokat tenni konkrét vállalatokra, akikkel érdemes lehet felvennetek a kapcsolatot, és érvekre, amikkel kezdeményezhető az együttműködés.
Példa: diverzitást fontosnak tartó vállalatok azonosítása és a partnerség lehetséges formáinak kigondolása egy marginalizált helyzetben lévők bevonására létrejött casting ügynökség számára
Ha vezetőként többet szeretnél tudni arról, mit tehetsz a veled dolgozók motivációjáért: Organizational Behavior – Mesterszak, féléves kurzus
Vezetőként vannak elképzeléseid és kérdéseid a kollégáid motiválásáról? Nem mindig találod a megfelelő eszközt, amivel – akár változások közepette is – össze tudnád tartani a csapatod?
A kurzus során az egyetemisták a szociál- és kognitív pszichológia szervezeti vonatkozásait megismerve tanulnak az emberek együttműködéséről és vezetéséről, ezek egyéni, csoportos és szervezeti szintű észleléséről, befolyásoló tényezőiről, működéséről, és ennek alapján a második negyedévben konkrét szervezeti keretben is gondolkodnak megoldásokon.
Példa: milyen kihívásokat jelent önkéntesekkel dolgozni, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az ő motiválásukkor?
Ha a fenntartható értékteremtés van a fókuszotokban: Digital (Non-)Disruption – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus
Hogyan lehet a digitális technológiákat úgy alkalmazni, hogy egy regeneratív gazdaság kialakulását segítsék a fenntarthatóságon túlmutató változásokkal? Milyen társadalmi technológiák segíthetik elő a zöld digitalizációt? Hogyan, milyen regeneratív megoldásokkal lehet helyreállitani a gyakran az externáliák miatt kialakuló környezeti és gazdasági károkat? Hogyan javulhat az élet minőség a nem növekedés hatására?
Az ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozó csoportok együttműködnek érdeklődő közösségi partnerekkel, és a regeneratív gazdaságba illeszkedő – gyakran nem piaci megközelítésű – fenntartható értékteremtésre vonatkozó projekt javaslatot is ki kell dolgozniuk.
Példa: milyen üzleti modellre, műszaki és társadalmi technológiákra van szükség egy zöld menza működéséhez egy egyetemen?
Ha a fenntartható és élhető jövőért tennétek még többet: Business Opportunities and Narrative changes in Business, Technology Use and Politics – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus
A kurzus panorámaképet nyújt az üzleti élet, a politika, a tudomány, a környezet és a társadalom közötti változó kapcsolatokról a XX. században. Elemzi ezek következményeit a XXI. században – az Antropocén kialakulása, a hatodik kihalási hullám veszélyének növekedése – és ezek hatását a szervezett emberi élet kontextusára. A változó tendenciák elemzése valós életből vett esetek vizsgálatával, párbeszédes formában, sok esetben csoportmunkában folyik. A résztvevők olvasmányok, filmek, podcastok, szakirodalom és szépirodalom segítségével alakíthatnak ki személyes elkötelezettséget az élhető jövő iránt. A cél újra definiálni az üzlet és a gazdaság szerepét és felfogását egy jól-lét és életminőség orientált jövőkép keretében. A csoportok az általuk kidolgozott projektek keretében bemutatják, hogy az innovatív megközelítések megvalósítása hogyan biztosíthatja az elsőként lépők előnyét a kialakulóban lévő regeneratív gazdaság tágabb kontextusában.
Példa: milyen üzleti modellel és technológiákkal lehet kivédeni, helyreállitani a fast fashion negatív hatásait?
Ha szeretnéd átgondolni, megtervezni a működésed: NGOs Management and Civil Society – Mesterszak, negyedéves és féléves kurzusként is indul
Milyen lépésekből áll össze a stratégia, és mi a tervezési folyamat? Hogyan tudod megtervezni a forrásaidat? Milyen toborzási, kiválasztási és menedzsment feladatok kapcsolódnak az önkénteseid szervezéséhez? Hogyan tudod a projektjeidet, programjaidat tervezni és értékelni? Milyen etikai kérdések merülnek fel a kommunikációs és vezetési feladatokkal, amiket jó, ha átgondolsz? Az egyetemisták először elméletben ismerkednek ezekkel a témakörökkel, majd veled közösen gondolkodva keresnek válaszokat, különböző modelleket és szempontokat figyelembe véve, rád szabva.
Példa: Közösségi adománygyűjtő és nagykövet kampány tervezése
Ha kultúrákon átívelően szeretnéd érteni és növelni az ügyed támogatottságát: Cross-cultural Consumer Behavior – Mesterszak, első negyedéves kurzus
A kurzus a kultúrák közötti fogyasztói magatartást járja körbe, amelynek részeként az egyetemisták csoportokban dolgozhatnak például ügyfél (támogató, pártoló) személyiségen, ügyfélúttérképen egy kiválasztott országban vagy régióban stb. A felvetett kérdések kapcsán elemzik és értékelik a szervezet jelenlegi marketingstratégiáját a fogyasztói magatartási koncepciók és elméletek segítségével, majd a viselkedéselméletet integrálva, a környezet és a fogyasztók elemzését átfogó stratégiát, az eredetiséget és az egyedülálló versenyerősségeket, valamint a teljes kampány egyéb dicséretes szempontjait integráló javaslatot fogalmaznak meg.
Példa: támogatói kör bővítése
Magyar
Ha szeretnéd átlátni kiadásaitok és mérni azok hatékonyságát: Menedzsmentkontrolling – Alapszak, féléves kurzus
Hogyan rendeld tevékenységekhez a szűkös erőforrásokat? Miként gyűjts a költségeket, hogy áttekinthető riportokat állíthass össze? A tárgyban a működés folyamatos nyomon követéséhez és a szükséges, azonnali beavatkozásokról szóló döntésekhez készítenek az egyetemisták terv-mérés-beavatkozás logikában hosszú és rövid távú terveket, költségvetéseket.
Példa:
- jól jönne egy strukturált, átlátható és követhető rendszer, amiben előretekintve tervezni lehet, menetközben pedig nyomon követni, hogy hogyan haladnak a pénzügyek?
- pályázat vagy támogatás egy új rendszer szerint kéri a pénzügyi tervezést, elszámolást – hogyan alakítsuk át, építsünk újat?
- Hogyan mérjük a telephelyi költségeket, ha több telephelyen egyszerre?
- Hogyan határozzuk meg piaci és nonprofit alapon működő szolgáltatások – tanfolyamok, egyéni foglalkozások – árát? Hogyan mérjük fel a piacot és gyűjtsük a költségeket?
Ha érdekel, hogy mások hogyan csinálják: Társadalmi vállalkozás, társadalmi innováció – Alap- és mesterszak, féléves kurzus
Készülő vagy létező társadalmi vállalkozásként szeretnétek megismerni mások gyakorlatát egy adott területen? Vannak olyan hazai vagy külföldi szervezetek, kezdeményezések, melyek érdekesek a számotokra, netán példaképeitek, de nincs időtök jobban megismerni őket, feldolgozni a róluk szóló anyagokat, vagy éppen saját kutatásaikat, esetleg megtudni, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezelnek? Ebben a kurzusban felkutatják, összegyűjtik, rendszerezik, elemzik a számotokra érdekes információkat, levonva a tanulságokat.
Példa:
- adományboltként több ruhát kapunk, mint amennyit értékesíteni tudunk – más adományboltok milyen jó/zöld/felelős megoldásokat vetnek be a ruhafelesleg kezelésére?
- szeretnénk magunkról hitelesen kommunikálni – mások hogyan kerülik el, hogy ez zöldrefestés jellegű legyen?
Ha van egy ügyed, aminek a háttérben meghúzódó problémákat tárnád fel: Döntési technikák – Alapszak, projektheti és féléves kurzus
Ebben a kurzusban a diákok egy általuk választott témában vagy ügyért hajtanak végre egy akciót. Ennek előkészítéseként egy problémamegoldási folyamaton mennek végig, annak minden szakaszán egy döntési technikát alkalmazva, csoportosan. Hangsúlyt fektetnek a probléma azonosítására, a gyökérokok azonosítására, majd megoldásokat generálnak, azokat értékelik és a végén egy, a a probléma megszüntetésére irányuló akciót terveznek és hajtanak végre.
Példa:
- A mozizás fenntarthatóbbá tételéért visszaváltható üdítőspoharak és pattogatott kukoricás vödrök bevezetése a Sugár Moziban
- A fenntarthatóbb divat elterjedéséért a Corvinus környékén található használt ruha üzletek feltérképezése
Ha egy ügyben kampányt tervezel, konkrét célcsoportot érnél el: Üzleti kommunikáció és stratégiája – Mesterszak, féléves kurzus
A marketingkommunikációs stratégia elemeit és eszközeit tanulják mesterszakos hallgatók rögtön az első félévükben. Majd ezeket az eszközöket alkalmazzák a szervezet egy konkrét helyzetére, kampányára – adománygyűjtéstől, partner keresésen át nagyon változatos konkrét szituációkra.
Példa: a szervezet egy bizonyos körben, például a környező vállalatok, vagy egy új célcsoportja számára láthatóbbá kíván válni egy adott célért.
Kurzusprojekt lehetőségek a 2024 tavaszi félévben:
Angol
Ha szeretnéd jobban megérteni és befolyásolni az érintettjeidet: Decision Making in Practice – Mesterszak, második negyedéves kurzus
A kurzusban olyan döntési helyzeteket elemeznek, készítenek elő és alkalmaznak az egyetemisták, amivel egy adott szervezet érintettjeinek (szervezeten belüli döntéshozók: vezetők és munkavállalók és/vagy külső partnerek: fogyasztók, önkéntesek, stratégia partnerek, helyi közösségek stb.) viselkedéséit, döntéseit szeretnék megérteni és befolyásolni tudatosan beépített úgynevezett csalikkal, azaz nudge-okkal.
Példa: a kerékpárhasználatot ösztönző játékos ötletek, emlékeztető humoros email üzenetetek
Ha van egy ügyed, aminek a háttérben meghúzódó problémákat tárnád fel: Decision Techniques – Alapszak, féléves kurzus
A kurzusban a diákok egy általuk választott témában vagy ügyért hajtanak végre egy akciót. Ennek előkészítéseként egy problémamegoldási folyamaton mennek végig, annak minden szakaszán egy döntési technikát alkalmazva, csoportosan. Hangsúlyt fektetnek a probléma azonosítására, a gyökérokok azonosítására, majd megoldásokat generálnak, azokat értékelik és a végén egy, a a probléma megszüntetésére irányuló akciót terveznek és hajtanak végre.
Példa:
- A mozizás fenntarthatóbbá tételéért visszaváltható üdítőspoharak és pattogatott kukoricás vödrök bevezetése a Sugár Moziban
- A fenntarthatóbb divat elterjedéséért a Corvinus környékén található használt ruha üzletek feltérképezése
Ha érdekel, hogy szociológusok hogyan látják a társadalmi céljaitokat: Participatory Research Methods – Mesterszak, negyedéves kurzus
Részvételi módszereket tanulnak és terepmunkát végeznek, amit a közösségi partner kérdésével összhangban alakítanak ki. Végzős szociológusok, többnyire nemzetközi háttérrel, akik a munkátok valamely szociológiai aspektusát, esetleg korábbi részvételi projekt hatását vizsgálják egy rövid kutatási folyamatban, vagy egy következő kutatás előkészítését végzik, annak részvételiségét mérlegelve stb.
Példa: Hogyan éltek meg egy korábbi kutatást annak résztvevői a terepen? Milyen előnyei és kockázatai azonosíthatóak egy tervezett részvételi kutatásnak?
Ha a fenntartható értékteremtés van a fókuszotokban: Digital (Non-)Disruption – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus
Hogyan lehet a digitális technológiákat úgy alkalmazni, hogy egy regeneratív gazdaság kialakulását segítsék a fenntarthatóságon túlmutató változásokkal? Milyen társadalmi technológiák segíthetik elő a zöld digitalizációt? Hogyan, milyen regeneratív megoldásokkal lehet helyreállitani a gyakran az externáliák miatt kialakuló környezeti és gazdasági károkat? Hogyan javulhat az élet minőség a nem növekedés hatására?
Az ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozó csoportok együttműködnek érdeklődő közösségi partnerekkel, és a regeneratív gazdaságba illeszkedő – gyakran nem piaci megközelítésű – fenntartható értékteremtésre vonatkozó projekt javaslatot is ki kell dolgozniuk.
Példa: milyen üzleti modellre, műszaki és társadalmi technológiákra van szükség egy zöld menza működéséhez egy egyetemen?
Ha a fenntartható és élhető jövőért tennétek még többet: Business Opportunities and Narrative changes in Business, Technology Use and Politics – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus
A kurzus panorámaképet nyújt az üzleti élet, a politika, a tudomány, a környezet és a társadalom közötti változó kapcsolatokról a XX. században. Elemzi ezek következményeit a XXI. században – az Antropocén kialakulása, a hatodik kihalási hullám veszélyének növekedése – és ezek hatását a szervezett emberi élet kontextusára. A változó tendenciák elemzése valós életből vett esetek vizsgálatával, párbeszédes formában, sok esetben csoportmunkában folyik. A résztvevők olvasmányok, filmek, podcastok, szakirodalom és szépirodalom segítségével alakíthatnak ki személyes elkötelezettséget az élhető jövő iránt. A cél újra definiálni az üzlet és a gazdaság szerepét és felfogását egy jól-lét és életminőség orientált jövőkép keretében. A csoportok az általuk kidolgozott projektek keretében bemutatják, hogy az innovatív megközelítések megvalósítása hogyan biztosíthatja az elsőként lépők előnyét a kialakulóban lévő regeneratív gazdaság tágabb kontextusában.
Példa: milyen üzleti modellel és technológiákkal lehet kivédeni, helyreállitani a fast fashion negatív hatásait?
Ha kultúrákon átívelően szeretnéd érteni és növelni az ügyed támogatottságát: Cross-cultural Consumer Behavior – Mesterszak, első negyedéves kurzus
A kurzus a kultúrák közötti fogyasztói magatartást járja körbe, amelynek részeként az egyetemisták csoportokban dolgozhatnak például ügyfél (támogató, pártoló) személyiségen, ügyfélúttérképen egy kiválasztott országban vagy régióban stb. A felvetett kérdések kapcsán elemzik és értékelik a szervezet jelenlegi marketingstratégiáját a fogyasztói magatartási koncepciók és elméletek segítségével, majd a viselkedéselméletet integrálva, a környezet és a fogyasztók elemzését átfogó stratégiát, az eredetiséget és az egyedülálló versenyerősségeket, valamint a teljes kampány egyéb dicséretes szempontjait integráló javaslatot fogalmaznak meg.
Példa: támogatói kör bővítése
Magyar
Ha informatikai fejlesztésben gondolkodtok: Vállalati digitalizációs projektek – Alapszak, féléves kurzus
Felülvizsgálnátok a meglévő rendszere(i)tek? Előkészítenétek egy fejlesztést? Bevezetnétek egy új rendszert vagy folyamatot? Az egyetemisták kis csoportokban dolgoznak egy-egy komplex problémán, aminek része a probléma térképezés és felmérés (pl. interjúk vagy szakirodalmi kutatómunka által), és informatikai fejlesztés elkészítése (pl. adatbázis összeállítás, applikáció tervezés és/vagy fejlesztés, üzleti analitika készítés, stb.).
Példa: különböző adatbázisok összekapcsolása és az adatgyűjtési struktúra újragondolása átláthatóbb, egyszerűbb adatnyilvántartásért és könnyebb felhasználásért
Ha szeretnéd átlátni kiadásaitok és mérni azok hatékonyságát: Menedzsmentkontrolling – Alapszak, féléves kurzus
Hogyan rendeld tevékenységekhez a szűkös erőforrásokat? Miként gyűjts a költségeket, hogy áttekinthető riportokat állíthass össze? A tárgyban a működés folyamatos nyomon követéséhez és a szükséges, azonnali beavatkozásokról szóló döntések előkészítésére készülnek az egyetemisták terv-mérés-beavatkozás logikában.
Példa:
- több telephelyen működő szervezet telephelyi költségeinek mérése
- piaci és nonprofit alapon működő szolgáltatások – tanfolyamok, egyéni foglalkozások – ármeghatározása, piacfelmérés és költséggyűjtés alapján
Ha érdekel, hogy mások hogyan csinálják: Társadalmi vállalkozás, társadalmi innováció – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus
Készülő vagy létező társadalmi vállalkozásként szeretnétek megismerni mások gyakorlatát egy adott területen? Vannak olyan hazai vagy külföldi szervezetek, kezdeményezések, melyek érdekesek a számotokra, netán példaképeitek, de nincs időtök jobban megismerni őket, feldolgozni a róluk szóló anyagokat, vagy éppen saját kutatásaikat, esetleg megtudni, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezelnek? Ebben a kurzusban felkutatják, összegyűjtik, rendszerezik, elemzik a számotokra érdekes információkat, levonva a tanulságokat.
Példa:
- adományboltként több ruhát kapunk, mint amennyit értékesíteni tudunk – más adományboltok milyen jó/zöld/felelős megoldásokat vetnek be a ruhafelesleg kezelésére?
- szeretnénk magunkról hitelesen kommunikálni – mások hogyan kerülik el, hogy ez zöldrefestés jellegű legyen?
Kurzusprojekt lehetőségek a 2023 őszi félévben:
Ha informatikai fejlesztésben gondolkodtok: Vállalati digitalizációs projektek – Alapszak, féléves kurzus
Felülvizsgálnátok a meglévő rendszere(i)tek? Előkészítenétek egy fejlesztést? Bevezetnétek egy új rendszert vagy folyamatot? Az egyetemisták kis csoportokban dolgoznak egy-egy komplex problémán, aminek része a probléma térképezés és felmérés (pl. interjúk vagy szakirodalmi kutatómunka által), és informatikai fejlesztés elkészítése (pl. adatbázis összeállítás, applikáció tervezés és/vagy fejlesztés, üzleti analitika készítés, stb.). Az egyetemisták a projektfeladat sikeres elvégzésével a tanulmányaikat lezáró komplexvizsgájukat tudják kiváltani.
Példa: különböző adatbázisok összekapcsolása és az adatgyűjtési struktúra újragondolása átláthatóbb, egyszerűbb adatnyilvántartásért és könnyebb felhasználásért
Ha szeretnél tudatosabban gazdálkodni: Vezetői számvitel – Alapszak, féléves kurzus
Ismered a költségeidet? Tudod, hogy melyik hogyan viselkedik a változó gazdasági körülmények között? Tudod, hogy melyik az, amelyiket befolyásolhatod a döntéseiddel? A tantárgy a gazdálkodó szervezetek tervezési, döntéselőkészítési és ellenőrzési folyamataival foglalkozik, fókuszában a különböző erőforrások mérése és felhasználása.
Példa: hogyan dönthetünk egy-egy újabb akció – pl. gyerekek nyári táborba szállítása – megvalósíthatóságáról?
Ha a lehető leghatékonyabban szeretnéd elkölteni a kapott támogatást és mérni a hatékonyságát: Kontrolling és anyavállalati riportok (projekt tárgy) – Mesterszak, féléves kurzus
Hogyan rendeld tevékenységekhez a szűkös erőforrásokat? Miként gyűjts a költségeket, hogy áttekinthető riportokat állíthass össze? A tárgyban a működés folyamatos nyomon követéséhez és a szükséges, azonnali beavatkozásokról szóló döntések előkészítésére készülnek az egyetemisták terv-mérés-beavatkozás logikában.
Példa:
- több telephelyen működő szervezet telephelyi költségeinek mérése
- piaci és nonprofit alapon működő szolgáltatások – tanfolyamok, egyéni foglalkozások – ármeghatározása, piacfelmérés és költséggyűjtés alapján
Ha szeretnéd közelebbről is megismerni, hogy mi jellemzi a szervezeted kultúráját: Szervezeti kultúra és konfliktusok – Mesterszak, féléves kurzus
Szívesen elgondolkodnál arról, hogy milyen módon támogatják vagy épp akadályozzák a szervezetben vallott értékeitek a mindennapi közös sikereiteket, illetve okozzák nehézségeiteket? Érdekel, hogy mélyebben is megismerd a szervezetben jelenlévő kiscsoportok eltérő sajátosságait és ezek hatását egymásra? A kurzus keretében az egyetemistákkal együtt a szervezeti kultúra sajátosságaival és annak hatásmechanizmusaival ismerkedhetsz meg, különös tekintettel azokra a szempontokra, amelyek fokozott kihívást jelentenek a dolgozók mindennapi együttműködésében. A kurzus a szervezeti hagyományokat, valamint a vallott és követett értékek világának sokszínűségét is tanulmányozza.
Példa:
- a szervezet számára milyen az ideális munkavállaló?
- melyek az igazán jelentőséggel bíró csoporttörténések a szervezetben?
- milyen jó gyakorlat mintázatok alakulnak ki a szervezetben arra az esetre, ha hirtelen változtatni kell a már megszokott ügymeneten?
Ha érdekel, hogy mások hogyan csinálják: Társadalmi vállalkozások és szociális gazdaság – Mesterszak, féléves kurzus
Készülő vagy létező társadalmi vállalkozásként szeretnétek megismerni mások gyakorlatát egy adott területen? Vannak olyan hazai vagy külföldi szervezetek, kezdeményezések, melyek érdekesek a számotokra, netán példaképeitek, de nincs időtök jobban megismerni őket, feldolgozni a róluk szóló anyagokat, vagy éppen saját kutatásaikat, esetleg megtudni, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezelnek? Gyertek, meséljetek erről az egyetemistáknak, és ők felkutatják, összegyűjtik, rendszerezik, elemzik a számotokra érdekes információkat az adott területen, társadalmi vállalkozási körben stb., levonva a tanulságokat.
Példa:
- adományboltként több ruhát kapunk, mint amennyit értékesíteni tudunk – más adományboltok milyen jó/zöld/felelős megoldásokat vetnek be a ruhafelesleg kezelésére?
- szeretnénk magunkról hitelesen kommunikálni – mások hogyan kerülik el, hogy ez zöldrefestés jellegű legyen?
Ha társadalmi vállalkozásod egy kihívásához vállalati vezetők véleményére vagy kíváncsi: Social Enterprise Challenge – Executive MBA, féléves kurzus
Profi vállalatvezetőkkel dolgozhat együtt a társadalmi vállalkozásotok egy Benneteket érdeklő kérdésen. A kurzus célja a diákok – azaz közép- és felsővezetők számára –, hogy a szokásos business keretekből kitekintve más működési filozófiát és logikát is megértsenek, megtapasztaljanak, ezért is szerepel a challenge a tárgy nevében. No meg azért, hogy a Ti egyik kihívásotokra találjatok együtt választ, legyen az szervezési, pénzügyi, marketinges vagy bármely egyéb területről származó. Öt vezető fog egy csoportban dolgozni rajta, de találkozhattok a többi 25 vezetővel és a velük dolgozó szervezetekkel, többek között két egyetemi ebéd keretében.
Példa: hogyan állítható több lábra a társadalmi vállalkozás bevételszerző tevékenysége?
Ha társadalmi vállalkozásként azonosítanád pozitív ökológiai és társadalmi hatásaitokat: Social Sustainability Business Project – Full-time MBA, teljes tanév
Ez a projekt két féléven nyúlik át, ami alkalmat ad az egyetemistáknak arra, hogy belemélyedjenek a hatásmérés módszertanaiba és a társadalmi vállalkozás számára ilyet ajánljanak, kidolgozzanak, adatgyűjtést és akár elemzést is végezzenek. Kiscsoportos formátumban zajlik, az egyetemisták várhatóan sokféle kontinensről érkeznek, eltérő háttérrel, így izgalmasan újfajta látásmódot hozhatnak a folyamatba. Rögtön ezzel kezdik tanulmányaikat, nagy kredit számban, azaz sok időt rászánva, és e folyamat már végső munkájuk, a teljes portfóliójuk része lesz, azaz van a jövőjük szempontjából a számukra is jelentős a tétje.
Példa: milyen eszközzel kezdje meg a hatásmérését felépíteni a társadalmi vállalkozás annak érdekében, hogy a hatásait az érintettjei számára jól mutathassa meg és gyarapíthassa?
Ha vezetőként többet szeretnél tudni arról, mit tehetsz a veled dolgozók motivációjáért: Organizational Behavior and Leadership – Mesterszak, féléves kurzus
Vezetőként vannak elképzeléseid és kérdéseid a kollégáid motiválásáról? Nem mindig találod a megfelelő eszközt, amivel – akár változások közepette – össze tudnád tartani a csapatodat?
A kurzus során az egyetemisták a szociál- és a kognitív pszichológia szervezeti vonatkozásait megismerve tanulnak az emberek együttműködéséről és vezetéséről, ezek egyéni, csoportos és szervezeti szintű észleléséről, befolyásoló tényezőiről, működéséről, és ennek alapján a második negyedévben konkrét szervezeti keretben is gondolkodnak megoldásokon.
Példa: milyen kihívásokat jelent önkéntesekkel dolgozni, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az ő motiválásukkor?
Ha a fenntartható értékteremtés van a fókuszotokban: Digital (Non-)Disruption – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus
Hogyan lehet a digitális technológiákat úgy alkalmazni, hogy egy regeneratív gazdaság kialakulását segítsék a fenntarthatóságon túlmutató változásokkal? Milyen társadalmi technológiák segíthetik elő a zöld digitalizációt? Hogyan, milyen regeneratív megoldásokkal lehet helyreállitani a gyakran az externáliák miatt kialakuló környezeti és gazdasági károkat? Hogyan javulhat az élet minőség a nem növekedés hatására?
Az ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozó csoportok együttműködnek érdeklődő közösségi partnerekkel, és a regeneratív gazdaságba illeszkedő – gyakran nem piaci megközelítésű – fenntartható értékteremtésre vonatkozó projekt javaslatot is ki kell dolgozniuk.
Példa: milyen üzleti modellre, műszaki és társadalmi technológiákra van szükség egy zöld menza működéséhez egy egyetemen?
Ha a fenntartható és élhető jövőért tennétek még többet: Business Opportunities and Narrative Changes in Business, Technology Use and Politics – Alap- és Mesterszak, féléves kurzus
A kurzus panorámaképet nyújt az üzleti élet, a politika, a tudomány, a környezet és a társadalom közötti változó kapcsolatokról a XX. században. Elemzi ezek következményeit a XXI. században – az Antropocén kialakulása, a hatodik kihalási hullám veszélyének növekedése – és ezek hatását a szervezett emberi élet kontextusára. A változó tendenciák elemzése valós életből vett esetek vizsgálatával, párbeszédes formában, sok esetben csoportmunkában folyik. A résztvevők olvasmányok, filmek, podcastok, szakirodalom és szépirodalom segítségével alakíthatnak ki személyes elkötelezettséget az élhető jövő iránt. A cél újradefiniálni az üzlet és a gazdaság szerepét és felfogását egy jól-lét és életminőség orientált jövőkép keretében. A csoportok az általuk kidolgozott projektek keretében bemutatják, hogy az innovatív megközelítések megvalósítása hogyan biztosíthatja az elsőként lépők előnyét a kialakulóban lévő regeneratív gazdaság tágabb kontextusában.
Példa: milyen üzleti modellel és technológiákkal lehet kivédeni, helyreállítani a fast fashion negatív hatásait?
Ha szeretnéd jobban érteni a támogatóidat, az ügyed “fogyasztóit”: Theory of Consumption and Consumer Behavior – Mesterszak, féléves kurzus
Fontos számodra megérteni, hogy hogyan jön létre a vásárlási döntés, illetve milyen tényezők befolyásolják a döntéshozatalt? Tudni szeretnéd, hogy a különböző információkat hogyan hasznosíthatod hatékonyan a különböző fogyasztói, támogatói szegmensek kapcsán? A félév során az egyetemisták a főbb elméleti megközelítéseket, modelleket vizsgálva olyan kérdésekre adnak választ, hogy a fogyasztók hogyan és miért választanak termékek, szolgáltatások, valamint márkák között és milyen belső (például percepció, attitűd, tanulás, motiváció, személyiség) és külső (például kultúra, társadalmi réteg, család, referenciacsoport) tényezőktől függően alakul a fogyasztói magatartás. Kiemelten szerepet kapnak továbbá a félév során az ügyfélélmény (customer experience), a fogyasztói út feltérképezése (customer journey mapping) és a különböző, jelenleg meghatározó fogyasztási trendek (fogyasztói mozgalmak, alternatív fogyasztás, fenntartható fogyasztás).
Példa: kik a te ügyed fogyasztói, vagyis támogatóid és az ő döntéseiket milyen tényezők befolyásolják?
Ha tudatosabban kommunikálnád az ügyed: Thesis Project/Project seminar – Marketing Communication – Mesterszak, féléves kurzus
Felismerted a kommunikáció szerepét a mindennapi működésetekben? Szeretnéd jobban megismerni a marketingkommunikáció szerepét és tudatosabban élni a lehetőségeivel és eszközeivel a céljaid és a célcsoportod elérése érdekében? A kurzus során közösen találjuk meg a számodra megfelelő kommunikációs stílust és ötleteket gyűjtünk a különböző offline és online felületek használatára.
Példa: Segítőkutyákat képező alapítvány kommunikációs tevékenységének áttekintése, rendszerezése és javaslatok és ötletek megfogalmazása használandó csatornákra és azok tartalmára
Ha szeretnéd átgondolni, megtervezni a működésed: NGO management and Civil Society – Mesterszak, negyedéves kurzus (nov-dec)
Milyen lépésekből áll össze a stratégia, és mi a tervezési folyamat? Hogyan tudod megtervezni a forrásaidat? Milyen toborzási, kiválasztási és menedzsment feladatok kapcsolódnak az önkénteseid szervezéséhez? Hogyan tudod a projektjeidet, programjaidat tervezni és értékelni? Milyen etikai kérdések merülnek fel a kommunikációs és vezetési feladatokkal, amiket jó, ha átgondolsz? Az egyetemisták először elméletben ismerkednek ezekkel a témakörökkel, majd veled közösen gondolkodva keresnek válaszokat, különböző modelleket és szempontokat figyelembe véve, rád szabva.
Példa: Közösségi adománygyűjtő és nagykövet kampány tervezése
Korábbi kurzusprojektek
2020 tavasz
| Szervezet | Oktató | Eset |
| Ferencvárosi Közösségi Alapítvány | Révész Éva | A Ferencvárosi Közösségi Alapítvány alapvető küldetése a helyi, kerületi közösségek fejlesztése, támogatása, elsősorban helyi források kiaknázásával. Működésünk során nem kérünk és nem fogadunk el sem központi sem önkormányzati forrásból származó támogatást, mivel nem szeretnénk senki számára konkurenciát jelenteni. Az elmúlt években számos sikeres adománygyűjtő kampányt bonyolítottunk, például a Swimathon nevű rendezvényt, mely 4 éve alatt közel 60 millió forintot osztottunk szét 24, Ferencvároshoz kötődő szervezet között.Ugynakkor, az FKA majd’ 10 éves fennálása során még nem készült a munkánk eredményességét, hatását vizsgáló kutatás a kerületben. Égető szükségét érezzük annak, hogy hiteles képünk legyen a szervezet beágyazottságáról, ismertségéről a ferencvárosi emberek körében, nem utolsó sorban pedig szeretnénk informális közösségek felé aktívan kinyitni támogatásosztási tevékenységünket. A kerek évforduló mellett a kutatást aktuálissá teszi, egy mikroadomány-gyűjtő program tavaszra, nyár elejére tervezett elindítása. Előzetes terveink szerint minimum 500 fő kerületi lakos/itt dolgozó stb..válaszával már elfogadható, értékelhető adatot kapnánk. (ez ügyben Kuti Éva segítette a tervezést) A felmérést egy év elteltével szeretnénk megismételni. A Science Shop részéről módszertani és gyakorlati támogatást szeretnénk kérni ehhez a projekthez. |
| Fedák Sári Színház | Vállalkozásfejlesztés Klub | Egy ékszerdoboz Budapest külső kerületében – Fedák Sári SzínházA kultúra jelenlegi állapota nem mondható kedvezőnek. A kulturális intézmények – csakúgy, mint sok más intézmény – pénzszűkében vannak és ebből fakadóan nagyon sok problémával kell megküzdeniük. Mindezt úgy, hogy az általuk tolmácsolt művészeti értékek ne csorbuljanak. Változatlanul magas művészi színvonalon kell teljesíteniük és meg kell tartaniuk és el kell érniük a közönségüket. A Fedák Sári Színház, ével óta küzd az életben , maradásért, támogatás hiányában saját portfoliónk bevétele a fennmaradásunk egyetlen forrása. Sajnos anyagi nehézségeink , eszközeink, elért fórumaink nem teszik lehetővé, hogy az egyébként színes és minőségi programjaink még szélesebb körben ismert és elismert , valamint magasabb létszámot elér látogatottságú legyen.A Science Shop felhívásra a következő kérdéssel pályáznánk:Hogyan lehet színesebbé, érthetőbbé és mindenki számára fogyaszthatóvá tenni a színház kommunikációját, úgy hogy ismertsége és látogatói száma nőjön? Milyen eszközös, milyen trendek azok ma, amik a kultúrát értékké teszik? |
| Watchdog Info Hub | Faludi Julianna | Az új szervezeti honlaphoz kapcsolódó kampány kialakítása, megtervezése. |
| HAT Alapítvány | Simay Attila | Social Ideathon – társadalmi célokat szolgáló innovatív ötletverseny kommunikációjának megtervezése, CSR stratégiába építés, szponzorációs ajánlat elkésztése |
| Mompreneurs | Simay Attila | |
| AdniJóga | Ásványi Katalin | |
| Ethnic Talents | Ásványi Katalin | |
| AdniJóga | Agárdi Irma | |
| Autistic Art | Kasza-Kelemen Kata | |
| Aba Turisztikai Egyesület | Kiss Kornélia | |
| Szatyorbolt | Kiss Julianna, Matolay Réka | Kommunikációs jó gyakorlatok gyűjtése a Szatyorbolttal hasonló működést mutató szervezetektől |
| Szatyorbolt | Kiss Julianna, Matolay Réka | Greenwashing |
| Kóspallagi Ökotájház projekt | Kiss Julianna, Matolay Réka | A tájház / múzeum / közösségi központ pénzügyi fenntarthatóságának tervezése. Hogyan lehet egy ilyen nonprofit intézményt hatékonyan üzemeltetni úgy, hogy megtermelje a saját fenntartásához szükséges tőkét? |
| Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány | Kiss Julianna, Matolay Réka | Jó gyakorlatok felkutatása a következő témában: társadalmi vállalkozás, amely közösségi teret működtet. Tevékenységi struktúra, pénzügyi struktúra, fenntarthatóság, felhasznált források (pl. helyszín bérlés / vásárlás kedvezményes módon), partnerségek (vállalat, önkormányzat, civil szervezetek), sikeres modellek. |
2019 ősz
2019 tavasz
| Szervezet | Oktató | Eset |
| AdniJóga | Kenesei Zsófia | AdniJóga jótékonysági jóga céges óráinak árazási és értékesítési stratégiájának kidolgozása. A hallgatói csoport feladata volt, hogy saját ötleteivel és a már partner vagy lehetséges partner vállalatok igényeinek felmérésével kialakítsanak egy szolgáltatás-javaslatot a kezdeményezés számára. Meg kell határozni azt a folyamatot, customer journey-t, amely során a vállalatok megismerkednek a lehetőséggel, megkapják az ajánlatot, és eljut hozzájuk a szolgáltatás. Ki kell alakítani szolgáltatáscsomagokat és ehhez tartozó árakat, majd ki kell alakítani a visszajelzésre lehetőséget adó rendszert. |
| Neurodivaersitas | Harangozó Gábor | CSR stratégia kidolgozása autizmussal élő potenciális munkavállalók gyakornoki elhelyezése céljából |
| Búzavirág Alapítvány | Simay Attila, Varga Ákos | Javaslatok a társadalmi vállalkozás (szálláshely és érzékenyítő program) kommunikációjának módosítására |
| Civil Rádiózásért Alapítvány | Matolay Réka, Lazányi Orsolya, Kiss Julianna | A Civil Rádió saját tudására és kompetenciáira alapozva vállalatok és magánszemélyek számára kíván szolgáltatást nyújtani. Ennek érdekében média megszólalás tréningeket tervez. E szolgáltatás kialakításához érdekes volna a számára, hogy milyen hasonló képzések, szolgáltatások vannak már jelen a hazai piacon. A feladat a hasonló célú, vállalatoknak és magányszemélyeknek kínált képzések összegyűjtése és összehasonlító elemzése annak érdekében, hogy az Alapítvány megtalálja saját célközönségét, minél innovatívabb, körültekintőbb és vonzóbb szolgáltatást alakíthasson ki. |
| Neurodivaersitas | Matolay Réka, Lazányi Orsolya, Kiss Julianna | Hazai és nemzetközi crowdfinance kezdeményezések kommunikációs jellemzőinek gyűjtése.A Neurodiversitast az érdekli, hogy miként lehet a crowdfinance hatásosságát növelni. Ennek egyik tényezője, hogy miként lehet azt bemutatni az adományozók, befektetők számára, hogy mi is pontosan az, amihez a pénzükkel a crowdfinance során hozzájárulnak. Vajon az egyes crowdfinance kezdeményezések ezt hogyan csinálják? Azaz hogyan kommunikálják a célt, milyen információkat és hogyan adnak a támogatandó projektekről/szervezetekről/ügyekről, miként igyekeznek a kommunikáció oldaláról a lehető legnagyobbra srófolni a hatást, a befektetést/adományozást.A feladat tehát hazai és nemzetközi crowdfinance kezdeményezések kommunikációs gyakorlatának megismerése, össszevetése, a fontos különbségek és hasonlóságok azonosítása, a hatást vélhetőleg leginkább növelő jellemzők kiemelése volt. |
| Budapest Bike Maffia | Matolay Réka, Lazányi Orsolya, Kiss Julianna | A szervezet céges csapatépítő programja keretében vállalatok munkatársai megismerhetik munkájukat, egymást, jól érezhetik magukat miközben segíthetnek rászoruló embereken. A program célja amellett, hogy bevételt biztosítson a szervezet számára, a résztvevők társadalmi érzékenyítése, nyitottabbá válása társadalmi problémák iránt. Szeretnék megismerni, hogy a céges csapatépítő programjuk mennyiben tölti be társadalmi érzékenyítés célját, vagyis a feladat e program hatásmérése: a résztvevőkkel való interjúzás vagy kérdőíves felmérés segítségével. |
| Szatyorbolt | Matolay Réka, Lazányi Orsolya, Kiss Julianna | A Szatyorbolt egy újszerű közösség/társadalmi vállalkozás, melynek van egy üzleti része, ami a környezettudatos vásárlás alternatíváját kínálja helyi és szezonális élelmiszerek értékesítése révén. Valamint van egy civil szervezeti része, mely szemléletformáló programokat, gyakorlati műhelymunkákat, termelői találkozásokat szervez a fenntarthatóság témájában.A Szatyorboltosok a vásárlóikra és programjaik résztvevőire tett hatását szeretnék vizsgálni kvalitatív interjús kutatás segítségével. Egyrészt arra kíváncsiak, hogy a Szatyorboltban vásárlás, a Szatyor Egyesület közösségi programjain való részvétel hogyan alakítja a tudatossághoz való viszonyukat. Másrészt azt szeretnék látni, hogy miben tudnák még segíteni célcsoportjaikat a tudatos vásárlás erősítésében. |
| Höflinger Hajnalka, Watchdog Projekt | Matolay Réka, Lazányi Orsolya, Kiss Julianna | Kutyabarát munkahely terjesztése érdekében az ezen dolgozó társadalmi vállalkozásnak nemzetközi gyakorlatok és tapasztalatok desk research gyűjtése két vonatkozásban:Belülről, a kutyabarát munkahely oldaláról – annak tapasztalatai HR szemszögből: hogyan működik és hogyan működtetik a ‘kutyabarátságot” HR eszközként, motivációs eszközként olyan vállalatok/iparágak, amelyek már ráharaptak erre a témára.Kívülről, azaz a kutyabarát munkahely terjedését, gyakorlatát támogató, fejlesztő eszközök és szervezetek köre: milyen eszközöket kínálnak társadalmi vállalkozások, civil szervezetek a nemzetközi színtéren vállalatok számára, hogy a kutyabarát munkahely gyakorlata terjedjen, elfogadottá és kedveltté váljon? |
| Wesley János Óvoda, Ált.Iskola, Szakiskola és Gimnázium | Matolay Réka | A hallgatók egy kiszállításra termelő vegán konyha beüzemelésének komplex üzleti tervét dolgozták ki az Iskola számára, mely a bevétel mellett gyakorlati tanulási lehetőséget is biztosíthat tanulók vagy szüleik számára. |
| Magikme | Matolay Réka | Az inklúzív játszótéri játékokat tervező társadalmi startup osztrák piacra lépését vizsgálta a hallgatói csapat. |
| Pressley Ridge Alapítvány | Szilas Roland | Humánerőforrás térképezés: a kurzusprojektben a szervezet humánerőforrás térképét szeretnénk elkészíteni és ennek segítségével beazonosítani a jelenleg ellátatlan területeket, illetve megtervezni, hogy az a Alapítvány környékén lévő, részmunkaidős munkatársakat hogyan, milyen ütemezésben lehet bevonni jobban a z alapítvány működésébe. |
| Höflinger Hajnalka, Watchdog Projekt | Faludi Julianna | Kutyabarát munkahellyé válásban segítő (frissen induló) társadalmi vállalkozás márkakommunikációjának áttekintése és fejlesztése |
| Autistic Art Alapítvány | Kasza-Kelemen Kata | A projekt során a hallgatók európai országokat vizsgáltak meg az Alapítvány termékeinek szemszögéből, és áttekintést adtak az adott nemzetközi piacra lépés előnyeiről és hátrányairól |
| Csimota Kiadó | Faludi Julianna | Az ún. Papírszínház márkakommunikációjának áttekintése és fejlesztése |
2018 ősz
| Szervezet | Oktató | Eset |
| Neurodiversitas Alapítvány | Révész Éva | Autista fiatalok művészképző akadémiájának társadalmi hatásmérése. Ennek célja művészeti és társadalmi közélet részévé válás, ezen keresztül széles körű ismertség és elismertség. Az értékesítés mellett pályázatok, szponzorok bevonása céljából fontos a társadalmi hatást pontosan meghatározni és hatékonyan kommunikálni. |
| Neurodiversitas Alapítvány | Zsóka Ágnes | Márkaépítés autista fiatalok művészképző akadémiája számára |
| Stúdió “K” Alapítvány | Horváth Dóra, Csordás Tamás | Alternatív finanszírozási lehetőségek kibontása a színház működésére |
| Stúdió “K” Alapítvány | Faludi Julianna | A Stúdió “K” Színház márkakommunikációjának áttekintése és fejlesztése |
| AdniJóga | Faludi Julianna | Az AdniJóga márkakommunikációjának áttekintése és fejlesztése azzal a céllal, hogy egy hiteles, megbízható, széles körben ismert (“menő”) brand legyen. Hogy ez a brand a jótékony jóga szimbólumává váljon és előnyt jelentsen oktatóknak, stúdióknak és cégeknek, ha az AdniJóga logót használják. |
| Jövőt nekik is Alapítvány | Simay Attila, Varga Ákos, Horváth Dóra | A tordasi Szivárvány Együttes kommunikációjának fejlesztése |
| Jövőt nekik is Alapítvány | Szabó Zsolt Roland | Koncertszervezés budapesti középiskolákba a tordasi Szivárvány Együttes számára |
| Gyökerek és Szárnyak Alapítvány | Komár Zita, Faludi Julianna, Markos-Kujbus Éva | Az Alapítvány programjának egyik célja és tevékenységi területe, hogy Budapesten egy adományozói csoportot, közösséget hívjon életre. A csoport tagjai „Élő Adás” nevű rendezvényeken ismerhetnek meg és támogathatnak társadalmi projekteket. Az Alapítvány nem saját részére kér támogatást ezáltal, ezért komoly kihívás a potenciális adományozók beazonosítása, a célcsoport felmérése.Kiket és hogyan tudnak hatékonyan elérni? Mik a célcsoportok motivációi és igényei? Hogyan tudnak kapcsolatot építeni velük, közelebb hozni és bevonni őket egyes folyamatokba – fenntartani érdeklődésüket, aktivizálni őket? |
| Város és Folyó Egyesület | Jászberényi Melinda | Milyen szakmai érvek és ellenérvek szólnak a budai és pesti alsó rakpartok autós közlekedésének kiváltása mellett és ellen? |
| Jövő Öko-nemzedéke Alapítvány | Szilas Roland | Önkéntesek koordinálása, önkéntes menedzsment rendszer kidolgozása |
| Jövő Öko-nemzedéke Alapítvány | Kiss GabriellaVeress Tamás | Hallgatók környezetvédelmi, hulladékmegelőzési és szelektív hulladékgyűjtési motivációinak mélyebb megismerése, ennek eszközfejlesztése |
| Motiváció Alapítvány | CEMS Club / részben: Zsóka Ágnes | Fogyatékkal élőkért dolgozó szervezet nyiltabb, új célközönséget is bevonzó kommunikációs stratégiájának kidolgozása, amellyel ki tudnak lépni saját kommunikációs buborékukból, közegükből. |
| Motiváció Alapítvány | Kiss Kornélia | Fogyatékkal élők viszonya a turizmushoz – kiegészítő hallgatói kurzusprojekt egy szerb-magyar pályázathoz. Egyrészt HR megközelítésből: a turizmusban számos munkakört betölthetnének megváltozott munkaképességű emberek. Másrészt felhasználói oldalról: sok lehetőség áll a rendelkezésükre, azonban a szolgáltatók nincsenek felkészülve rájuk mint célcsoport, nem tudják mit kezdjenek velük. |
| Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért | Faludi Julianna | A Szurikáta Alapítvány márkakommunikációjának áttekintése és fejlesztése |
| Esély-kert Alapítvány | Kenesei Zsófia | Közösségi ház szolgáltatásainak árképzési kérdései és marketing stratégiájának kidolgozása |
| Magyar Élelmiszerbank Egyesület | Szabó Zsolt Roland | Fundraising kommunikációs kampány kidolgozása az Élelmiszerbank tevékenységének támogatására |
| Magyar Élelmiszerbank Egyesület | Révész Éva | Az Élelmiszerbank működésének hatásmérése. Milyen módon, mely elemek mentén lenne hatékony mérni az Élelmiszerbank működésének hatását? |
| WWF | Reizingerné Ducsai Anita | Belső és külső (projekt/donor) számvitel és kontrolling jelentési rendszer továbbfejlesztése |
| KIKAPCS | Petheő Attila | Hogyan alakítsunk ki egy megfelelő üzleti modellt, mely képes lesz profittermelésre a fő célunk mellett? |
| Wesley János Óvoda, Ált.Iskola, Szakiskola és Gimnázium | Petheő Attila | Értékesíthető termékek és/vagy szolgáltatások kialakítása társadalmi vállalkozás keretében |
| Civil Rádiózásért Alapítvány | Petheő Attila | Értékesíthető termékek és/vagy szolgáltatások kialakítása társadalmi vállalkozás keretében |
| Höflinger Hajnalka | Simay Attila, Varga Ákos, Horváth Dóra | A kutyabarát hellyé válásnak van-e hatása van a forgalomra? Ha igen, milyen? Milyen szempontok merülnek fel egy cégben a kutyabarát hellyé válásban? |
| Höflinger Hajnalka | Kiss Kornélia | Kutyatartás hatása az életmódra, élettani hatása. Az életminőségre gyakorolt hatás, kutyabarát helyek száma (ha több lenne, több kutyás lenne?, milyen az elfogadottságuk, mennyire fontos/vonzó különböző csoportoknak, üzleti szempontú megközelítés (bevezetnéd?, dolgoznál ilyen helyen?)). A kutyatartás is egyre divatosabb (ez milyen hatással van az állat igényeinek, az állattartási szabályok ismeretére)?Bármelyik kérdés feldolgozásának eredményét fel lehet használni az örökbefogadás, a felelős állattartás népszerűsítésére, ezzel reményeim szerint a gazdátlan állatok számának csökkentésére, így nem csupán egy, hanem több szervezet munkáját is segítve. |
| Höflinger Hajnalka | Révész Éva | SROI számítás: kutyatartás |
| Cargonomia | Simay Attila, Varga Ákos, Horváth Dóra | Az ún. kozteherbringa program terjesztése Budapesten: marketing (a felhasználók felé), másodsorban forrásszerző kommunikáció (szponzorok, támogatók felé). |
| Civil Rádiózásért Alapítvány | Szabó Zsolt Roland | A rádió ismertségének, hallgatottságának növelése |
2018 tavasz
| Szervezet | Oktató | Eset |
| Gondolkodj egészségesen! | Matolay Réka | A Gondolkodj Egészségesen óvodai nevelési program bizonyos részeinek üzleti alapokra helyezése mint társadalmi vállalkozás |
| Szimbiózis Alapítvány | Matolay Réka | Az Alapítvány termékeinek és szolgáltatásainak láthatóvá tétele, promóciójának megtervezése vállalatok felé |
| Közösségi Szociális Szövetkezet E-cherry Adományboltja | Takács Sándor | Teljesítményértékelés és a visszajelzés kultúrájának megerősítése, valamint a munkaszervezési kérdések |
| Hulladék Munkaszövetség | Kiss Gabriella | Az egyetemi szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatod hallgatói attitűdök |
| Város és Folyó Egyesület | Kiss Kornélia, Formádi Katalin | A Duna és a Duna-part életminőségre gyakorolt hatása, kiemelten vizsgálva a Margit-híd – Szabadság-híd szakaszt Budapesten |
| HAT Alapítvány | Simay Attila, Varga Ákos, Horváth Dóra | A szervezet által működtetett gudi.hu kuponoldal üzleti kommunikációs stratégiájának kidolgozása |
| Város és Folyó Egyesület | Faludi Julianna | Valyo mint brand: reflexió a létező márkára. Szegmentációt, abból perszonaépítést, a UX- szempontok felhasználását építik be a márka üzenetébe hallgatók, ehhez kapcsolódóan készül az imázs kialakítására egy koncepció. |
| Város és Folyó Egyesület | Faludi Julianna | Római-part mint brand: reflexió a létező márkára. Szegmentációt, abból perszonaépítést, a UX- szempontok felhasználását építik be a márka üzenetébe hallgatók, ehhez kapcsolódóan készül az imázs kialakítására egy koncepció. |
| Wekerlei Társaskör Egyesület | Faludi Julianna | Wekerlei séták szolgáltatás márkafejlesztése: reflexió a létező márkára. Szegmentációt, abból perszonaépítést, a UX- szempontok felhasználását építik be a márka üzenetébe hallgatók, ehhez kapcsolódóan készül az imázs kialakítására egy koncepció. |
| Város és Folyó Egyesület | Takács Sándor | Önkéntes és projekt alapú munkára alapozó szervezet vezetési és stratégiai nehézségei – benchmarking |
| Pressley Ridge Alapítvány | Kenesei Zsófia | Szolgáltatás árazás és kommunikációs stratégia (célcsoportjukat milyen csatornákon érik el és hogyan szólítsák meg) kidolgozása az Alapítvány nehezen kezelhető gyermekekket is foglalkoztató inkubátorprojektje számára. A társadalmi vállalkozás egy salgótarjáni helyi lakosság és vállalkozók bevonásával működtetett bevonásával működtetett családbarát túraútvonal. |
| Demokratikus Ifjúságért Alapítvány | Ásványi Katalin | Egyetemek társadalmi felelősségvállása, a service learning mint ennek egy típusa:milyen jó gyakorlatok léteznek Magyarországon az ún. ‘Service Learning’ modellre vagyis arra, hogy a diákok kurzusba ágyazva (tehát strukturált tanulási folyamat részeként) vehessenek részt helyi projektek megvalósításában civil szervezetekkel együttműködésben, azok munkáját segítve? |
| Wekerlei Társaskör Egyesület | Kiss Kornélia | A “Wekerlei séták” közösségi turisztikai vállalkozással kapcsolatban:Hogyan érjük el a Magyarországra látogató külföldieket vagy az itt élő külföldieket?Hova lenne érdemes eljuttatni a magyar és angol szórólapjainkat? A szórólapon és fb hirdetésen kívül hogyan tehetnének ismertségre szert? Hogyan lehetne a Wekerletelep -et bevemelni a budapesti turisztikai látnivalók közé? Hogyan lehetne a vidéki városokból Budapestre látogatókat megszólítani? |
| Kunbábonyi Tízek Közösségi Szövetkezet | Révész Éva | Közösségi vállalkozásban hogyan és mikor történjen a közösen megszerzett javak elosztása? Mi a részesedés alapja? Hogyan hozzanak döntést? Mi legyen a régi és új tagok viszonya a szövetkezet vagyonához? |
| Kunbábonyi Tízek Közösségi Szövetkezet | Kiss Kornélia | Turisztikai termékfejlesztés a Kunbábonyi Képzési Központ részére |
| Nagy Lépés Futárszövetkezet | Révész Éva | SROI (social return of investment) számítás megváltozott munkaképességűek csomagszállítási szolgáltatásához |
| HAT Alapítvány | Matolay Réka, Pataki György | Hogyan lehet ismertebbé tenni az adományboltot, a kultúrát, az élményt? Hogyan lehet elérni az egyes célcsoportokat (adományozók, rászoruló vásárlók, tudatos vásárlók, civil szervezetek)? |
| BAGázs Egyesület | Matolay Réka, Pataki György | A BAGázs Bazár társadalmi vállalkozás egy mozgó adományboltot működtet Pest megyében. Eddig nem találkoztunk hasonló modellel sem itthon, sem külföldön, csak hasonló hangzású kezdeményezésekkel, mint pl. az angol Vöröskereszt önkéntestoborzó “mobile charity” busza. Bízva a hallgatók kutatásában, kutakodásában, szeretnénk, ha megnéznék, milyen valós mozgó adományboltok léteznek vagy léteztek, ezeknek mik a főbb jellemzőik? |
| BAGázs Egyesület | Matolay Réka, Pataki György | A diákok a projekt során magyar és külföldi példákat gyűjtöttek és vettek górcső alá használt ruha feldolgozására, „upcyclingra”, azaz egy új, értékesíthető, hasznos termék előállítására. |
| Ferencvárosi Közösségi Alapítvány | Ásványi Katalin | IX. kerületi cégek adományozási szokásainak feltérképezéseCégekkel való kommunikáció segítése, hogy át tudjon törni az Alapítvány a passzivitáson |
2017 ősz
| Szervezet | Oktató | Eset |
| Közösségi Szociális Szövetkezet E-cherry Adományboltja | Takács Sándor | Hogyan tudnánk javítani az adománybolti dolgozók munkahelyi közérzetét, vonzóbbá tenni a munkát? Hogyan tudnánk motiválni a dolgozókat a munkaidőn kívüli közösségi/szabadidős programokra? Hogyan lehetne javítani a vezetőség és a munkavállalók (tagok) közötti kommunikációt? |
| Wekerlei Közösségi Iroda | Matolay Réka, Pataki György | Hogyan tehetnénk a frissen nyitott co-working irodát ismertté és vonzóvá a helyiek számára? |
| Wekerlei Közösségi Iroda | Matolay Réka, Pataki György | Árazási stratégia és felhasználói monitoring rendszer kialakítása, ami segít mérni az irodában töltött időt és a látogatások gyakoriságát. |
| Wekerlei Zöldségkommandó | Matolay Réka, Pataki György | A Wekerlei Zöldségkommandó különleges hozzáadott értékeinek feltáró vizsgálata az önkéntesek és az adományozók körében a jövőbeni hatékony kommunikációs üzenetek megfogalmazásához. |
| HAT Alapítvány | Szabó Zsolt Roland | Egy népszerűsítő találkozó megszervezése az egyetemen a támogató vásárlásról és a gudi.hu webáruházról |
2017 tavasz
| Szervezet | Oktató |
| Salva Vita Alapítvány | Kenesei Zsófia |
| Utcáról Lakásba Egyesület | Matolay Réka |
| Igazgyöngy Alapítvány | Matolay Réka |
| Budapesti Fesztiválzenekar | Ásványi Katalin |
| Gólem Színház Egyesület | Zsóka Ágnes |
| Salva Vita Alapítvány | Takács Sándor |
Szakdolgozat
Civil szervezetek problémái épp oly relevánsak az üzleti oktatásban, mint vállalkozásoké. A marketing, HR, szervezetfejlesztés, logisztika, pénzügy, kommunikáció stb. kérdései itt is hasonlóan merülnek fel, így remek szakdolgozati kérdéseket adnak, miközben néhány markáns előnnyel jár a civilekkel való közös munka.
A Corvinus Science Shop ebben segít: összegyűjti a közösségi partnerek témáit és támogatja a szakdolgozó, a témavezető és a szervezet közötti együttműködést, a közös munka kereteinek kialakítását és a szakdolgozati kérdés megfogalmazását.
Míg egy szakdolgozóként gyakran szembesülhetnek a hallgatók belső céges adatokhoz való korlátozott hozzáféréssel, titoktartási kötelezettséggel, a nonprofit szektor szereplői örömmel osztják meg felhalmozott tudásukat, ismereteiket és adataikat.
Sőt, abban is biztos lehetnek a hallgatók, hogy ha dolgozatuk következtetései gyakorlatba ültethetők, a szervezet hasznosítani fogja azokat. Ily módon munkájuk nem a fióknak készül, hanem egy jó cél érdekében felhasználásra kerül.
Keress fel minket, hogy megkereshessük azt a közösségi partnerünket és azt a kutatási témát, ami Téged valóban érdekel!
Kapcsolat
Megvalósult szakdolgozatok
Jelen szakdolgozati projektek az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató- A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatásával jöttek létre.
A Science Shop közreműködésével létrejött szakdolgozatok
Science Shop szakdolgozatok 2017- TDK kutatás társadalmi hatással
Ha a kutatásoddal azonnali társadalmi, ökológiai hatást szeretnél elérni…
Ha kutatási terepet keresel…
Ha szívesen kutatnál olyan témát, amely előre mozdítja egy társadalmi vállalkozás vagy nonprofit szervezet céljait, működését…
A Corvinus Science Shop TDK-szekciójában témaötletekkel és kutatási partnerekkel várunk változatos szervezeteknél, eltérő iparágakban, sokféle életterületen, számtalan lehetséges gazdasági-társadalmi szempontból vizsgálódva. A science shop összeköt partnerrel és akár konzulenssel is. A szekció lényege, hogy a TDK-kutatás egyúttal civilt, nonprofit szervezet, társadalmi vállalkozást – azaz a közösséget, társadalmi, ökológiai ügyet – is szolgáljon. Olyan témában, ami a szervezetet és az egyetemistát egyaránt érdekli. Ehhez a közösségbe ágyazott (community engaged) kutatást kínáljuk, mely sokféle módszertan lehetőségét hordozza úgy, hogy közben az egyetemista és a szervezet partnerré váljon, kölcsönös tanulás legyen az eredménye. A science shoppal dolgozó szervezetek többnyire társadalmi innovációt valósítanak meg, maguk is küzdenek szokásos szervezeti kérdésekkel, sokszor szeretnének mélyebben megérteni valamilyen társadalmi-gazdasági folyamatot, hasonló ügyért dolgozó hazai és nemzetközi szervezetek gyakorlatát. Így a javasolt kutatási kérdéseik is gyakran kötődnek ezekhez. Lásd a mellékelt példákat, melyek kiindulópontok, más szervezettel, témában is szervezünk kapcsolatot. A szekcióba saját ötlettel is várunk, legyen az téma vagy szervezet (társadalmi vállalkozás, civil, nonprofit), netán mindkettő.
SZEKCIÓ TITKÁR: FRIGYIK MÁRTA, Science Shop manager, marta.frigyik@uni-corvinus.hu
TÉMÁK:
| Közösségi partnerek | Kutatási témák |
| Aura Egyesület | Milyen akadályozó és elősegítő tényezői vannak a megváltozott munkaképességű emberek, azon belül autizmussal élő személyek alkalmazásának a vállalatoknál? Hogy történt az autizmussal élő munkavállalók integrálása például az SAP gyakorlatában? |
| Beeco | Milyen üzleti modellel rendelkeznek a csomagolásmentes boltok és milyen fejlesztési irányok rajzolódnak ki ma Magyarországon? Hogyan érdemes egy minősítési rendszer jellemzőit kialakítani, megalapozni? Milyen vásárlói szándék, mekkora vásárlóerő működik ma Magyarországon a fenntarthatóságot képviselő cégek termékei esetében? |
| Beeco | Beecoin – gamifikált motiváló eszköz – bevezetéséhez milyen értéket, árat adjunk, mitől lesz motiváló az öko-iránytű felhasználói számára? Milyen zöld küldetéseket jutalmazzon a leginkább? |
| Cargonomia | Cargobike, azaz a teherbringa kölcsönzés tapasztalatai és piaci, fejlődési lehetőségei Magyarországon |
| Cargonomia-Zsámboki Biokert | Merre tart a biogazdálkodás és bioélelmiszerek megítélése, és milyen üzleti, piaci következményekkel jár hitelességük pozitív/negatív alakulása? Milyen módon érdemes egy ökogazdaságnak megújítania az üzleti modelljét piaci változások közepette? |
| Corvinus Science Shop | Közösségbe ágyazott oktatás és kutatás egyetemi körképe, összehasonlító elemzése, hatásvizsgálata |
| Levegő Munkacsoport | Hogyan növelhető a fiatalok bevonódása a városi levegő minőségének javításába? |
| Maacraft | Melyek a diverz és virtuális csoportok munkavégzésének, fejlesztésének, működtetésének jellemzői? Hogyan érdemes diverz és virtuális csoportokat építeni, azokban dolgozni, hogy az a csoport előnyére váljon? |
| MTVSZ-KESZ | Milyen akadályai és ösztönzői a társasházi naperőmű beruházásoknak Magyarországon? |
| Nestingplay | Mekkora a gazdasági, pénzbeli veszteségünk azáltal, hogy a 6-12 éves korosztályban nem inklúzív a foci? |
| OncoVR | Virtuális valóságot gyerekek orvosi kezelésénék alkalmazó szervezet termék és szolgáltatási ötleteinek milyen üzleti relevanciája? Milyen piacokon, milyen vevői igényekre adhatnak ezek választ? Mi jellemzi a versenytársaikat és a versenyhelyzetet? Mi jellemzi az árazási gyakorlatot? |
| Rakun Dobozközösség | Milyen üzleti modellel érdemes egy többször használható étel elviteles dobozrendszert üzemeltetni? |
| Rakun Dobozközösség | Milyen logisztikai megoldások léteznek a többször használható étel elviteles dobozok visszagyűjtésére? |
| Rakun Dobozközösség | Milyen jellemzőkkel bíró fogyasztók számára vonzó csomagolásmentesen vásárolni és étel rendelni, elhozni? Milyen kommunikációval, üzenetekkel lehet a social médiában elérni, hogy a 20-30 év közötti korosztály odafigyeljen arra, hogy kevesebb csomagolási hulladékot termeljen? |
| Rakun Dobozközösség | Milyen üzenetek/értékajánlat hatására választják az éttermek a környezettudatosabb működést? Milyen üzenetekkel/értékajánlattal lehet az éttermeket, vendéglátóhelyeket megszólítani, hogy az étel elvitelhez használt egyszer használatos dobozokat lecseréljék többször használható, elmoshatóra tárolókra? |
| Szuno | Társadalmi vállalkozás-vállalati együttműködés alapján: meddig bővíthető, skálázható fel a Szuno Decathlonnal közös együttműködési modellje? Mi adaptálható ebből más társadalmi vállalkozások számára? |
| Tűzcsiholó Egyesület | Mi jellemzi és hogyan értékelhetők az egyesület jelenlegi vállalati együttműködései? Hogyan térképezhetők fel új vállalati kapcsolódási lehetőségek? Miképp célszerű kialakítani a vállalati partnerek nyilvántartásának rendszerét? |
| Watchdog | Örökbefogadás vagy vásárlás? Milyen tényezők, jellemzők mentén döntünk háziállatunk kiválasztásának módja mellett? Milyen viselkedéstudományi eszközökkel támogatható a felelős állattartóvá válás? |
Science Shopos módszertani irodalmak
Publikációk, megjelenések
A CSS műhelymunkáinak szervezői és facilitátorai, és mindkét szerepbe szervesen integrálják oktatói és kollegiális tapasztalataikat. Kutatói szerepük is megjelent, mert a CSS fejlesztésének érdekében a saját belső folyamataikat, és az oktató-kutató kollégákkal, közösségi partnerekkel és diákokkal való közös munkájukat elemzik és csatolják vissza az érintetteknek, valamint osztják meg tudományos közegben is. Itt hazai és nemzetközi megjelenéseinket gyűjtöttük össze.
Toarniczky Andrea, Matolay Réka, Gáspár Judit : Responsive Higher Education through Transformational Practices – The Case of a Hungarian Business School
Az ún. átalakító tanulás (transformational learning) elméleti keretében vizsgáltuk a scienceshopot előkészítő munkánkat a Futures-ben megjelent cikkünkben. Azt elemeztük, ahogy a kollégákkal végzett munka felszínre hozta a közös dilemmákat az oktatásban; hogy e folyamat biztonságos-e a résztvevők számára; a nyitott befogadó keret elegendő-e az egyenlőség és együttműködés megteremtéséhez; és ezen tapasztalatok hogyan vezethetnek el az átalakítótanulás feltételeinek a kialakulásához?
Közös tanulás
Hogyan tudunk a science shop érintettjeivel és az érintettjeiért jól dolgozni? Mitől lesznek például a kurzusprojektek elmélyültek;hogyan adnak ténylegesen hasznosítható választ a közösségi partner kérdésére; és miként lehet ez valóban együttműködésen alapuló munka: a közösségi partner, a diák és az oktató tudására egyaránt építőközös alkotás? Olyan összetalálkozó,rácsodálkozó, tudatosító és fejlesztő alkalmakat szervezünk, amelyeken oktatók egymással, közösségi partnerek szintén együtt, illetve minden érintett csoport közösen is találkozik, és “félig strukturált” vagy éppen formálisabb keretek között megosztják a tapasztalataikat. A közös tanulás és alkotás filozófiáját és gyakorlatát tehát nem csupán a kurzusprojektekben, szakdolgozatokban stb. szeretnénk meghonosítani, hanem a science shop működésmódjában is: kialakítani az együttgondolkodás terepét.
Műhelymunkák oktatókkal és közösségi partnerekkel
Oktatói műhelymunkáinkhoz a lendületet az EnRRICH adta, az a nemzetközi projekt, amely a CSS létrejöttéhez is alapvetően hozzájárult. Ebben éppen a fejlesztő műhelymunkáinkal vívtuk ki a nemzetközi konzorcium, s benne tapasztalt science shopok elismerését: nagyra értékelték,hogy nem egy-egy kurzuson molyolunk, hanem a lehetőséget kitártuk az egész Kar számára, jelentős létszámot érünk el aki dolgozott műhelyeinkkel, kreatív és interaktív módokon,érdemi változásokat generálva. Habár az EnRRICH keretében elsősorban RRI műhelymunkákat szerveztünk, az jó alapot adott az – ahhoz szorosan kapcsolható– közösségi alapú tanulás és kutatás és így a science shopoktatói workshopokhoz.