Ugrás a fő tartalomra

Kutatások, projektek

A kutatóközpontok a tanszék három fő kutatási fókuszát tükrözik:

  • Vizuális Kultúra Kutatóközpont (Kárpáti Andrea vezetésével);
  • Digitalizáció és Médiakommunikáció Kutatóközpont (Bokor Tamás vezetésével);
  • Kommunikáció és Kogníció Kutatóközpont (Benczes Réka vezetésével).

A kutatóközpontok célja kettős. Egyrészt kutatói projekteket vonnak össze tanszéki és doktori szinten, hogy növeljék a kutatási potenciált; másrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanszéki kutatások láthatóbbá váljanak mind a tudományos élet, mind a nagyközönség számára. Az egyes projektek egyszerre több kutatóközponthoz is tartozhatnak (és egyesek szükségszerűen egyikbe sem sorolhatók).

Digitalizáció és Médiakommunikáció Kutatóközpont (Bokor Tamás vezetésével)

A Kommunikáció- és médiatudomány tanszék egyik jelentős kutatási területe a digitalizáció és a médiakommunikáció köré csoportosul. Ez a kutatási terület három fő pilléren nyugszik. A kollégák kutatási kapacitása és szakértelme a következőkre terjed ki:

  • Digitális (média)kompetenciák, azok fejlesztési potenciálja és a generációkon átívelő megfigyelése, különös tekintettel az olyan bomlasztó technológiákra, mint a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, a kiterjesztett valóság és a deepfake.
  • Digitális tanulás az oktatás, a művészetek és a retorika szempontjából, válaszok keresése a hatékony tanulásra, az érvelési képesség fokozására vagy a művészetek megértésére.
  • A médiareprezentációk és hatásuk a gondolkodásmódra, annak tanulmányozása, hogyan működnek a médiakeretek, tabuk és konceptualizációk, és hogyan befolyásolják a médiafogyasztók attitűdjét és mentális kereteit.

Ezek a pillérek stabil keretet biztosítanak a kommunikáció- és médiatudományban mind az alapkutatás, mind az alkalmazott kutatás szintjén. Az ilyen jellegű digitalizációs és médiakommunikációs tanulmányok gyümölcsözőek – többek között – a digitális újságírásban, a gyermek- és felnőttoktatásban, a technológiai innovációk kommunikációjában, a múzeumpedagógiában, az egészségügy társadalmi kommunikációjában, a különböző szektorok marketingkommunikációjában, a szakpolitikai stratégiák megalkotásában, valamint az alkalmazott viselkedéspszichológia kutatásában.

Developing Media Literacy in Public Education

International Visegrad Fund

Standard Grant No. 21510566

Developing Media Literacy in Public Education: A Regional Priority in a Mediatized Age

A joint project funded by the International Visegrad Fund.

Partners:

  • University of Silesia (Katowice, Poland)
  • Centre for Higher Education Studies (Prague, Czech Republic)
  • University of Ss. Cyril and Methodius (Trnava, Slovakia)
  • Budapesti Corvinus Egyetem

Digitális felkészültség

Kutatás a felsőoktatás digitalizációjáról: hallgatói/oktatói digitális kompetenciák, kompetenciafejlesztés, a tanulási eredmények mérése. Az NKFIH-869-4/201 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Tématerületi Kiválósági Program 2019 pályázati program finanszírozásában valósul meg.

A kutatásban részt vevő munkatársak: Bartus Tamás, Bokor Tamás és Pelle Veronika

Kutatásvezető: Dr. Vaszkun Balázs György

Víziók a mesterséges intelligencia és a társadalom kapcsolatáról

Kutatásvezető: Dr. Vicsek Lilla Mária (egyetemi docens, Kommunikáció és Szociológia Intézet, Szociológia és Társadalompolitika Tanszék)

A kutatás résztvevői: Dr. Köves Alexandra, Dr. Bokor Tamás, Pataki Gyöngyvér, Horváth Ágnes, Keszi Roland, Pajor Luca, Herke Boglárka, gyakornokok

OTKA K-131733 kutatás

A Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt célja a mesterséges intelligencia és a társadalom kapcsolatára fókuszáló jövővíziók és azok jelenben kivehető hatásának vizsgálata. Lényegesnek tartjuk annak vizsgálatát, hogy ezek a várakozások, kizárva bizonyos lehetőségeket, és lezárva adott utakat, miként formálják a jövőt és a jelent. A mesterséges intelligenciáról alkotott elképzelések a társadalom számos szintjén jelen vannak, ennélfogva kiemelten fontosnak tartjuk a téma szociológiai vizsgálatát. Vizsgálatunk elsősorban a 2050-ig létrejövő, mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekre és a munkaerőpiacra fókuszál. Kutatási céljaink elérésének érdekében egyrészt a tradicionális szociológiai interjú módszerét, másrészt speciális jövőkutatási eszközöket használunk.

Kommunikáció és Kogníció Kutatóközpont (Benczes Réka vezetésével)

A Kommunikáció és Kogníció Kutatóközpont a kommunikáció kognitív vonatkozásaira összpontosít. Általánosságban célja, hogy leírja és elmagyarázza, miként értelmezi az emberi elme a bejövő üzeneteket, és hogyan gyárt újakat. A központ a kommunikációtudományon belül számos alterülethez járul hozzá, ilyen például a politikai kommunikáció, az egészségügyi kommunikáció, a kultúrák közötti kommunikáció és a szervezeti kommunikáció. A fő kutatási kérdések a következők:

  • Hogyan tükrözik a kommunikatív üzenetek konceptualizációinkat és ezáltal a világról alkotott tudásunkat?
  • Hogyan járul hozzá a figuratív nyelvhasználat metafora/metonímia/stb. formájában az üzenetek jelentéséhez és a kommunikáció hatékonyságához?
  • Hogyan épül fel a jelentés különböző kereteken és platformokon keresztül?

A jelenlegi projektek között szerepel nemzetközi együttműködés a legkiválóbb egyetemekkel (ilyen például a Monash University), illetve hazai együttműködés kutatóközpontokkal, például az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal. A központ szorosan együttműködik a Corvinus Metafora Műhellyel is, amely azzal a céllal jött létre, hogy a Corvinus oktatói és hallgatói által végzett alkalmazott metaforakutatás eredményeit szélesebb körben terjessze.

Vizuális Kultúra Kutatóközpont (Kárpáti Andrea vezetésével)

A Vizuális Kultúra Kutatóközpont a vizuális nyelvhasználat fejlesztésére és értékelésére összpontosít mind a szakmai, mind a személyes kommunikáció tükrében. A jelenlegi kutatási területek a következők:

  • gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek vizuális nyelvhasználata portfólió-dokumentáción, illetve jelek, szimbólumok, narratívák és multimédiás tartalmak elemzésén keresztül (pl. média ikonográfiák fejlesztése az Instagramon).
  • újmédia és a kultúra vizuális kommunikációja: a közösségi média és az AR/VR technológiák lehetőségei a kiállítási kommunikációban; Múzeum 3.0: a múzeumi élmény átalakítása befogadóbb, interaktívabb és élvezetesebb oktatási térré.
  • divatkommunikáció: önkifejezés serdülők és felnőttek öltözködésén és sminkjén keresztül: kulturális (történelmi) elemzések és aktuális esettanulmányok ikonikus „stílustörzsekről” (nemzedékek öltözködési stílusa); a művészetek és a társadalmi kérdések integrálása a divatmárkaépítésbe.

A kutatási tevékenység előnyei: mindhárom terület alap- és alkalmazott kutatást is végez. Az „új gyermek/serdülő művészet” leírása megváltoztatta a nevelési koncepciókat arról, hogyan lépnek be a fiatal generációk a „képi fordulat” korába. Képességfejlesztő tanulmányaink eredményei visszaköszönnek a közoktatás tanterveiben és tankönyveiben. A kiállítási kommunikáció a média- és marketinggyakorlat fontos területe, eredményeink pedig támogatják a kulturális üzenetek hatékonyabb közvetítését a jelenlegi (és a fiatalabb közönség számára releváns) technológiákon keresztül. Mivel a divat a „magas művészet” integrálására és a társadalmi problémák tematizálására törekszik, eredményeink felhasználhatók a divatkommunikáció oktatásának és gyakorlatának fejlesztésére.

Együttműködés a Kommunikáció- és médiatudomány tanszék kutatóközpontjaival: szakértelmünk és érdeklődési körünk átfedésben van a Digitalizáció és Médiakommunikáció Kutatóközponttal a közösségi média tanulmányozása révén, a Kommunikáció és Kogníció Kutatóközponttal pedig a verbális és vizuális kommunikáció szinergiáinak értelmezése révén.

Korábbi kutatási projektek

AMASS projekt

Művészetpedagógia a társadalom perifériájára sodródottakért (Acting on theMargins: Arts as Social Sculpture) a címe a HORIZON 2020, SC6-TRANSFORMATIONS-2018-2019-2020 pályázati kiírásán nyertes projektnek, amely 2020−2022 között a„Társadalmi-gazdasági átalakulás a 4. ipari forradalomban” című pályázati forrásban, a „Társadalmi kihívások és a művészetek” (Societal challenges and the arts) témakörben valósul meg a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetében. (EU nyilvántartási szám: 870621)

A finn vezetésű, hét ország felsőoktatási és művészeti intézményeit tömörítőkutatói közösség magyar csoportjában a Corvinus partnerei a Ludwig Múzeum és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A kutatás során először nemzetközi összehasonlító tanulmányok készülnek iskolai, múzeumi és közösségi projektekről, amelyek sikeresen integráltak és fejlesztettek hátrányos helyzetű gyermekekből vagy fiatalokból álló csoportokat. Ezután Intézetünk égisze alatt Vizuális kultúra címmel online folyóiratot indítunk, amely a képi nyelv kortárs használatának fejlesztéséről, kutatásáról és oktatásáról közöl hazai és nemzetközi beszámolókat.

A nemzetközi tapasztalatokra építve négy projektet valósítunk meg, amelyek célja egy választott, hátrányos helyzetű gyermekekből vagy fiatalokból álló csoporttámogatása egy jobb életminőség elérésében, a művészet eszközeivel. Intézetünk munkatársai„Találd meg és hallasd a hangod!”munkacímmel, 16−25 éves, fiatal roma nők számára nyújtanak majd olyan kommunikációs képzést, amely egyaránt segíti a hatékony önkifejezést és a munkavilágában való boldogulást. A fejlesztőképzés során létrejött tananyagokkal és a többi magyar projekt alapján készült tananyagokkal feltöltve MOOC-t (Massive Open Online Course) fogunk fejleszteni magyar és angol nyelven.

Még több információ érhető el a kutatásról az alábbi linken:

#kommlab kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Dr. Székely Levente (Kommunikáció és Szociológia Intézet)

A #kommlab a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetéhez kapcsolódó kutatócsoport. Tagjai olyan hallgatók és oktatók, akik nem pusztán érdeklődnek az empirikus kutatások iránt, hanem gyakorolni is kívánják azt. A #kommlab tematikája elsősorban generációs fókuszú, így különös figyelmet szentel a generációk, elsősorban fiatalokkal és idősekkel kapcsolatos kutatásoknak. A kutatócsoport 2018-ban alakult, a 2019-es évben tagjai előadóként és szakmai kerekasztalban vettek részt a Médiapiac éves konferenciáján. 2020-ban a #kommlab tervei között több szakmai publikáció is szerepel influencer-marketing, ifjúság és civil szervezetek, generációk közötti kommunikáció témákban.

A #kommlab kutatócsoport legfrissebb eredményei:

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.02.22. - 20:03:49