Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

A szakmai önismeretet is fejleszti a nemzetközi projektmenedzser képzés

2023-07-12 15:41:00

Miért fontos a projektmenedzsment emberi oldala, és hogyan tanulhatunk többet róla? Interjú Czifra Julianna pszichológus-közgazdásszal, a Corvinus nemzetközi projektmenedzser szakirányú továbbképzésének oktatójával.

Érdekelnek szakirányú képzéseink? Jelentkezz augusztus 31-ig! 

További információkért kattints ide! 

 

Czifra Julianna a két évtizedes szakmai életútjából 12 évet multinacionális vállalatoknál töltött projekt-, program- és portfóliómenedzserként. „Mindig a projektmenedzsment emberi részét képviseltem. Nagylétszámú szakmai csapatokat kellett koordinálnom, és azt hiszem, érzékem volt ahhoz, hogy ezt a komplexitást kezelni tudjam, és jó kapcsolatokat építsek ki a szervezeten belül” – emlékezik vissza az elmúlt évekre. Julianna közgazdászként kezdte a pályáját, és olyan nagyvállalatoknál dolgozott, mint a British American Tobacco és a Vodafone.  

„A munkám jelentős része arról szólt, hogy a projekt legfőbb érdekeltjeivel, a vezetőkkel olyan kapcsolatot alakítsak ki, amely lehetővé teszi, hogy nagyon komplex projekteket sikerre vigyünk a csapataimmal” – emlékezik vissza a Vodafone-nál töltött időszakra, amikor 80-100 fős csapatokat is vezetett senior programmenedzserként. A korlátlan beszélgetések tarifacsomag bevezetéséért, amely egy kiemelt stratégiai projekt volt a Vodafone-nál, a felettese 2013-ban az Év Projektmenedzsere Díjra jelölte, amit meg is nyert. Az országos elismerésből fakadóan lehetőséget kapott arra, hogy konferenciákon adjon elő, és a nyilvánosság előtt beszéljen a projektmenedzser szakmáról. Ekkor ismerte fel, hogy szeretne többet tenni a szakma népszerűsítéséért. A magyar Project Management Institute (PMI) és a Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) aktív önkéntese lett, és mintegy öt éven át az ideje jelentős részét annak szentelte a munkáján kívül, hogy a szakmát képviselje egyetemeken és szakmai fórumokon.  

Projektmenedzsment és pszichológia 

A szakmai sikerek és a projektmenedzsment szeretete ellenére negyvenéves korára úgy érezte, váltania kell. Nagyon stresszes időszakon volt túl, és érezte magán a kiégés jeleit. Ekkor fogott neki a pszichológiai és coaching tanulmányainak. „Elkezdtem hivatalosan tanulni azt, amit már korábban kipróbáltam.” A 2008-as világgazdasági válság idején ugyanis már dolgozott vezetői és csapat coachként. „A multis tudásomból táplálkozva elkezdtem ügyvezetőket és csapataikat támogatni. Pár évet kipróbáltam a vezető-, csapat- és szervezetfejlesztő szakmában, de aztán ismét visszatértem a multis közegbe 2012-ben, amikor a Vodafone-hoz csatlakoztam.” Juli 2017 óta több szakmai képzést is elvégzett, itthon, Angliában és Amerikában egyaránt. Mára több mint 700 órát fektetett bele abba, hogy mélyebben megismerje a coach, a rendszerszemléletű team coach, a mediátor és a szervezeti ombudsman szakmákat. Emellett pszichológus végzettséget is szerzett, munka- és szervezetpszichológia szakirányon, jelenleg pedig PhD-tanulmányokat folytat a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetében. 

„A multis életemből táplálkozva a pszichológia szakos kutatásaim témáit a munkahelyi tapasztalataimból merítettem.” Amikor alapszakon az egyik vezetéspszichológia órán felmerült a toxikus vezetés témaköre, Juli azonnal ráismert. „A mai napig annak a négy évvel ezelőtti felismerésnek a hatása alatt vagyok, amikor rádöbbentem, hogy ez egy létező jelenség” – mesél lelkesen az első kutatási témájáról, amiből az alapszakos szakdolgozatát írta. A toxikus vezetésnek több összetevője van: a vezető nem tudja elfogadni, ha valaki kiemelkedik a csapatából, nehezen fogadja a kritikát, és félelemalapú uralmi rendszert alakít ki. „A toxikus légkör egyik ismertetőjele, hogy túlélésre hajtanak a munkatársak, és a stresszmegküzdés kerül a csapat fókuszába.”  

A toxikus vezetés egyik fontos motívuma a mérgező konfliktusok jelenléte, ezért Julit elkezdte érdekelni az is, hogyan lehet jól kezelni a konfliktusokat egy szervezeten belül. „Azt látjuk a kutatásokban, hogy a munkavállalók jelentős része nem viszi el a problémáit a HR-hez vagy a menedzsmenthez a hivatalos úton, mert fél a következményektől, hanem kiviszi a szervezetből, vagy benne ragad. Az izgat, hogyan lehet jól kezelni a konfliktusokat informális utakon” – mesél Juli a jelenlegi doktori kutatási témájáról. „A konfliktusokat lehet transzformálni. Ha jól oldják meg őket a szervezeten belül, akkor abból a cég és a munkavállaló is nyerhet” – teszi hozzá. A kutatás mellett az új szakmáját vezető-, csapat- és szervezetfejlesztő coachként is gyakorolja.  

Szakmai önismeret az egyetemen 

Azt gondolhatnánk, hogy a teljes karrierváltás törést jelentett a projektmenedzsmenttel, azonban Juli esetében inkább egy integratív szemlélet létrejöttéhez járult hozzá. „A sokféle tanulmányom miatt átfogóan tanítom a projektmenedzsment emberi részét” – mondja a szakember, aki a szak 2021-es indulása óta tanít a Corvinus nemzetközi projektmenedzser szakirányú továbbképzésén is.  

„A projektmenedzsment jelenleg az oktatással van jelen az életemben. Azt gondolom, hogy nagyon fontos ezt a tudást átadni, mert a projektek világa körbevesz minket.” Juli elmondása szerint a képzésen részt vevők összetétele vegyes szokott lenni, jogászok, banki dolgozók, egyetemi oktatók is jelentkeznek. Sőt, külföldről is érkeznek hallgatók, mert a képzés angolul van. Olyanok is beiratkozhatnak, akiknek még nincs projektmenedzsment tapasztalatuk, mert gyakorlatorientált az oktatás. „Próbálok olyan tudást átadni, ami nem iparág specifikus, és összekapcsolni a pszichológiai tanulmányaimat a multis és a tanácsadói tapasztalatommal.”  

A csapatvezetésen kívül önmenedzselést is oktat, ami az érzelmi és társas intelligencia fejlesztéséről szól. „A szak kialakításakor azt gondoltuk, fontos, hogy egy projektmenedzser rendelkezzen olyan kompetenciákkal, mint a stresszmegküzdés, az önkontroll vagy az önértékelés.” Juli szerint azért fontos tanulni ezekről, mert a projektmenedzsment stresszes szakma, amiben szoros határidőkkel kötött rendszerben kell mozogni és meglátni az összefüggéseket, és kiemelten fontos a stressz megfelelő kezelése. Emellett a társas intelligencia olyan aspektusai, mint például az empátia, a szervezeti tudatosság, a csoportdinamika észlelése és a szervezeten belüli kapcsolatok menedzselése ugyancsak meghatározó. „Hálózatban dolgozunk, ezért nagyon fontos, hogyan vagyunk összekapcsolva egymással.” A társas és érzelmi intelligencia révén fejlődhet a hallgatók szakmai önismerete, és jobban vezethetik a csapataikat. 

„A legnagyobb elismerés, ha egy hallgató azt mondja nekem, hogy hétfőn már be is tudta építeni a munkájába az órán tanultakat” – meséli Juli, aki 2021 óta háromszor is elnyerte a kedvenc oktató díjat, mert a legélvezetesebb órákat tartotta a képzésen. Rájöttem, hogy az önismerettel foglalkozó kurzusok arra is jók, hogy jobban megismerjem a hallgatókat, és ők is egymást, ami gyakran hiányzik az egyetemeken. Az óráimon lehetőséget kapnak a tapasztalataik megosztására.”  

Írta: Taxner Tünde 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.28. - 16:48:27