Search
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Akadálymentesített nézet

Kutatások és projektek

Kutatási területek

A Corvinus egyik alapító tanszékeként a szociológia a kezdetektől fogva a nagy társadalmi problémákra összpontosított. A fiatalok és az oktatás témája mellett (felsőoktatáshoz való hozzáférés, nemzetközi hallgatói mobilitás); a nemek a munkaerőpiacokon (munka és magánélet egyensúlya, nők a menedzsmentben); az elitek és a kulturális szociológia; a migráció (globális hierarchiák, népesedési diskurzus), a vallás és a társadalom; a deviancia (drogok alkohol, öngyilkosság) és a mesterséges intelligencia témakörét felölelő jelenlegi kutatásainkkal kollégáink a társadalom legaktuálisabb és legfontosabb kérdéseit járják körül, és azokat innovatívan, elméleti és módszertani  megalapozottsággal vizsgálják. 

A kutatóközpontjainkban folyó termékeny munka mellett a tanszéki műhelyek olyan helyszínt biztosítanak, ahol a PhD hallgatók és oktatók bemutatják a folyamatban lévő kutatásaikat, és megvitatják a munkájuk során felmerülő módszertani és tartalmi kihívásokat. Emellett, az intézeti szemináriumsorozat keretén belül, nemzetközileg elismert kutatók látogatnak el hozzánk, hogy előadások keretében osszák meg velünk a társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit. 

MTA-BCE Társadalomepidemiológiai Kutatócsoport

  1. július 1-vel alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia – Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomepidemiológiai Kutatócsoport Elekes Zsuzsa vezetésével. A Kutatócsoport célja – Andorka Rudolf hagyományait folytatva – olyan hiánykutatások lebonyolítása, amelyek hozzásegítenek a függőséget okozó egészségkárosító magatartások társadalmi mintázatának, sajátosságainak, okainak, összefüggéseinek a feltárásához, megértéséhez.

A Kutatócsoport honlapja: devianciakutas.hu

Víziók a mesterséges intelligencia és a társadalom kapcsolatáról

OTKA K-131733 kutatás 

A Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt célja a mesterséges intelligenciára fókuszáló jövővíziók vizsgálata. Lényegesnek tartjuk annak vizsgálatát, hogy ezek a várakozások, kizárva bizonyos lehetőségeket, és lezárva adott utakat, miként formálják a jövőt és a jelent. A mesterséges intelligenciáról alkotott elképzelések a társadalom számos szintjén jelen vannak, ennélfogva kiemelten fontosnak tartjuk a téma szociológiai vizsgálatát. Kutatási céljaink elérésének érdekében egyrészt a tradicionális szociológiai interjú módszerét, másrészt speciális jövőkutatási eszközöket használunk. 

Ahelyett, hogy a társadalmi diskurzust arra összpontosítanánk, hogy mi lesz a technológia hatása, és a technológiai fejlődést egyfajta elkerülhetetlen, a társadalmon kívüli, ellenőrizhetetlen jelenségnek tekintenénk, úgy gondoljuk, hogy fontos lenne olyan kérdésekkel foglalkozni, mint például: Hogyan segíthet a technológiai fejlődés egy kívánatos jövőbeli állapot megteremtésében? Milyen egyáltalán egy kívánatos jövőbeli állapot? Kinek és hogyan lehetne és kellene beleszólnia a mesterséges intelligencia fejlesztésébe? 

A kutatási projekt keretein belül többek között interjúkat készítettünk, szcenárió építő módszert, és backcasting módszert alkalmaztunk a tudományos életből, az üzleti szférából és a civil szektorból érkező MI-szakértőkkel.  Arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek a szakértők milyen lehetséges jövőbeli forgatókönyveket képzelnek el a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatban, és milyen víziójuk van egy általuk preferált jövőről. 

Az alábbi linken egy pár perces videó található az igazságos munka jövője Emerald kampány részeként, melyben a kutatásvezető kifejti a projekt néhány vendérgondolatát:  

Kutatásvezető: Dr. Vicsek Lilla Mária (egyetemi docens, Szociológia Tanszék)  

A kutatás résztvevői: Dr. Köves Alexandra, Dr. Fehér Katalin, Horváth Ágnes, Dr. Tóth Tamás, Dr. Herke Boglárka, Dr. Bokor Tamás, Dr. Pataki Gyöngyvér, Dr. Keszi Roland, gyakornokok 

A kutatási projekt eddigi főbb publikációi:  

Vicsek, L. (2021). Artificial intelligence and the future of work – lessons from the sociology of expectations, International Journal of Sociology and Social Policy, Vol. 41 No. 7/8, pp. 842-861. https://doi.org/10.1108/IJSSP-05-2020-0174 

Vicsek, L., Bokor, T. and Pataki, Gy. (2022). Younger generations’ expectations regarding artificial intelligence in the job market: Mapping accounts about the future relationship of automation and work, Journal of Sociology, OnlineFirst, 29 March, https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/14407833221089365 

Herke, B., Vicsek, L. (2022). The attitudes of young citizens in higher education towards universal basic income in the context of automation – A qualitative study.  International Journal of Social Welfare, 1– 13. https://doi.org/10.1111/ijsw.12533  

Vicsek, L., Tóth, T. (2022). Visions of human-centered artificial intelligence – Relations with ethics and power. In: Michael Filimowicz (Ed.) Algorithmic Ethics, Routledge. Accepted, in print. 

Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ

A Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ célja, hogy koordinálja a Corvinuson a társadalmi nemekre irányuló oktatási és kutatási tevékenységet, valamint egyetemünket bekapcsolja a témakörrel kapcsolatos hazai és nemzetközi tudományos hálózatokba. 

A Központ közvetítő szerepet kíván betölteni a Corvinus különböző tanszékein és szervezeti egységeinek keretében tevékenykedő kollégák, valamint más hazai felsőoktatási és kutatási intézmények szervezeti egységei, illetve hasonló érdeklődésű munkatársai között. Ilyen értelemben tehát a központ intézmény- és diszciplínaközi tevékenységet kíván folytatni. 

Arra törekszünk majd, hogy az eddigieknél hangsúlyosabban vegyünk részt az egyetemünkön folyó idegen nyelvű képzésekben, valamint bekapcsolódjunk a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe is. 

Az oktatásban és a kutatásokban jelentős szerepet kívánunk biztosítani a témával foglalkozó PhD-hallgatóknak. Természetesen elsősorban az egyetemünkhöz is kötődő PhD-képzések résztvevőit szeretnénk bevonni a központ munkájába. 

A kutatóközpont vezetője: Dr. Nagy Beáta 

Vágólapra másolva
X
GEN.:2022.11.29. - 05:36:11