Adatelemzés és Informatika Intézet

A Matematika tanszék látókörbővítő előadás-sorozatot indít érdeklődő hallgatók számára. Az előadás-sorozat célja, hogy közelebb hozza a hallgatókhoz a matematikát, olyan témák és alkalmazási területek bemutatásával, amelyek kiegészítik, színesítik az egyetemi oktatás keretében tanultakat. Szeretnénk, ha ezek az előadások lehetőséget teremtenének, hogy a hallgatók kötetlen hangulatban megismerkedhessenek az adott témán túl az előadókkal is, gondolatébresztő beszélgetéseket elindítva. Bízunk benne, hogy ezek az eszmecserék a későbbiekben közös kutatások, szakdolgozatok, TDK-dolgozatok kiindulási pontjai lehetnek. Mert a matematika mindenkié!

A sorozat alábbi 3 előadása a Matematika tanszék, az SPM és a GEM diákszervezetek közös szervezésében valósul meg. További előadások szervezés alatt, emellett nyitottak vagyunk újabb témafelvetésekre is.

A március 5-ei alkalomra az alábbi linken lehet regisztrálni március 4. éjfélig: 

https://forms.gle/qNvn3Z1LpB61G3aS7

Szakmai felelős: Radványi Anna, egyetemi adjunktus (anna.radvanyi@uni-corvinus.hu)

Program:

Március 5., 17:20-18:50, C107

Kiss Gergely, egyetemi docens: Pártatlan játékok

A pártatlan játékok a játékelméletben olyan kombinatorikus játékok, ahol a játékosoknak azonos lehetőségeik vannak az adott helyzetben. A játékosok (általában ketten) felváltva lépnek, a játék véges és döntetlen nélkül végződik.

Az előadás a pártatlan kombinatorikus játékok alapfogalmait és a Nim megoldásának lényegét (nim-összeg/XOR, nyerő stratégiák) járja körül. Eljutunk a Sprague–Grundy függvény rekurzív definíciójáig és a Sprague–Grundy tételhez, amely a játékok diszjunkt összegét a nim-összeggel írja le. Megnézzük, mit ad ez a módszer bizonyos pártatlan játék esetén. 

Március 19., 17:20-18:50, C105

Bednay Dezső, egyetemi adjunktus: Intranzitív valószínűségi változók 

Azt fogjuk megnézni, hogy ki lehet-e tölteni három dobókockán a számokat úgy, hogy a kockák „körbeverjék” egymást, azaz az első kockán 1/2-nél nagyobb valószínűséggel nagyobb érték legyen, mint a másodikon, a másodikon 1/2-nél nagyobb valószínűséggel kapunk nagyobb értéket a harmadiknál, a harmadikon meg, mint az elsőnél. Ez a probléma nagyon sok helyen előjön, például szavazáselméletben is, és nagyon sok irányú általánosítását lehet vizsgálni.  

Április 28., 17:20-18:50, C417

Tarcsay Zsigmond, egyetemi docens: Metrikus terek és alkalmazásaik

A világ különböző objektumaihoz hajlamosak vagyunk (tudatosan, vagy tudat alatt) távolságot társítani, ezzel kifejezve, hogy azok egymáshoz képest milyen ‘messze’ vannak. Ha például három ász van a kezünkben, az közelebb van a pókerhez, mintha csupa különböző kártyalapunk lenne. A matematika egy absztrakt, de rendkívül szemléletes fogalma a metrikus tér, amely ezt az elvont távolság fogalmat axiomatizálja, ezáltal egzakt módon kezelhetővé teszi. Az előadásom célja, hogy a hallgatóságot a metrikus terek elméletébe röviden bevezessem, és a széles körű alkalmazások közül néhányat bemutassak.

Megkezdődött a jelentkezés a Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseire a 2026-os évre. Ez a felhívás azoknak a jelölteknek szól, akik tudományos elmélyülésre, nemzetközi kutatói karrierre és a komplex globális kihívások legmagasabb szintű megoldásához szükséges szakértelem megszerzésére törekednek.

Magyarország egyetlen olyan Egyetemeként, amely a társadalomtudományok területén #AACSB és #AMBA akkreditációval is rendelkezik, a Corvinus rangos platformot kínál a doktori hallgatóknak, kutatásuk elvégzéséhez.

A 2026-os év legfontosabb jellemzői:
🎓 A havi 320 000 forint összegű ösztöndíj lehetővé teszi, hogy teljes mértékben a kutatási kiválóságra koncentrálhassanak.

Tudjon meg többet a gazdaságinformatika doktori programról az alábbi linken, és jelentkezzen most: https://www.uni-corvinus.hu/post/landing-page/phd/gazdasaginformatika/

Először ismerték el magyar oktató teljesítményét a világ egyik meghatározó nemzetközi módszertani versenyén. A The Case Centre szervezet 36. Global Awards and Competitions zsűrije idén győztesként hirdette ki a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Vas Réka Franciska és Isabelle Fagnot, a KEDGE Business School oktatója közös esettanulmányát.

A The Case Centre elismerései a világ minden tájáról érkező, kiemelkedő esettanulmány-szerzőket és oktatókat díjazzák, és az esettanulmány-írásban és -oktatásban nyújtott nemzetközi kiválóságot ünneplik, idén 36. alkalommal. Az ez évi díjak február 23-i kihirdetése megmutatta az esettanulmány-módszer kulcsszerepét abban, hogy a jövő vezetői meg tudjanak küzdeni a világ összetettségével. 

Az esettanulmány-módszer olyan oktatási megközelítés, amelyben a hallgatók valós helyzetek elemzésén keresztül tanulnak. Az idei díjazott esetek közvetlenül hozzák be az üzleti döntéshozatalt alakító kihívásokat a tanterembe: a geopolitikai instabilitástól és a technológiai versengéstől kezdve a fenntarthatóságon át egészen a hosszú távú ellenállóképességig. 

Vas Réka (Corvinus) és Isabella Fagnot (KEDGE Business School) közös esettanulmányát a Tudás-, információ- és kommunikációs rendszerek menedzsmentje kategóriában díjazták,  munkájuk címe: How to Make Data Work for Your Organization: Is Data Culture the Missing Link? (Hogyan állítsuk a szervezet szolgálatába az adatokat: az adatvezérelt kultúra a hiányzó láncszem?).  

Az esettanulmány középpontjában egy fiktív felsőoktatási intézmény éves jelentésében szereplő ellentmondásos adatok állnak a diákok beiratkozási számairól. Az esettanulmány olyan kihívást vizsgál, amellyel a legtöbb felsőoktatási intézmény valóban szembesül mindennapi működése során. Valós helyzeten alapul, és olyan problémával foglalkozik, amelyre nincs egyszerű vagy nyilvánvaló megoldás. Ahelyett, hogy kész válaszokat kínálna, az esettanulmány segít a strukturált gondolkodás beindításában, felvázolja a lehetséges irányokat, és támogatja az intézményeket abban, hogy érdemi előrelépést tegyenek a valóban adatvezérelt működés felé. 

Vas Réka és Isabella Fagnot így fogalmazott: „Az esettanulmány rendkívül adaptálhatónak és sokoldalúnak bizonyult az oktatásban. Nemcsak az adatvezérelt kultúra alapjainak feltárására használható, hanem a felelős döntéshozatal szempontjainak kiemelésére is. Minden tanítási kontextusban arra ösztönözte a diákokat, hogy kritikusan, kreatívan és a megszokottól eltérően gondolkodjanak. Különösen hálásak vagyunk a lehetőségért, hogy hozzájárulhatunk a felsőoktatás adatvezérelt átalakulásával kapcsolatos folyamatban lévő párbeszédhez, és reméljük, hogy ez az eset továbbra is átgondolt párbeszédre és reflektív tanulásra ösztönöz majd a különböző intézményi környezetekben.” 

A szerzők elmondták, hogy az esettanulmány megírásakor az egyik fő kihívásuk az volt, hogy bár maga a probléma univerzális, intézményenként eltérően nyilvánul meg. Ehhez olyan esetet kellett kidolgozniuk, amely egyszerre konkrét és könnyen megérthető, mégis elég rugalmas ahhoz, hogy a szervezeti kontextusok széles skálájával összhangban legyen. Egy másik kihívás az volt, hogy az esetmegoldókat a helyes gondolkodásmód felé tereljék anélkül, hogy megoldásokat írnának elő – a megfelelő gondolkodásmód kialakulását ösztönözve a végleges válaszok helyett. 

Vicky Lester, a The Case Centre vezérigazgatója elmondta: „Ezek a díjak megmutatják, hogy az esettanulmány-módszer továbbra is képes a való világot bevinni a tanterembe és így segíteni a jövő vezetőinek, hogy eligazodjanak a komplexitásban, és megalapozott döntéseket hozzanak egy folyamatosan változó környezetben. A geopolitikai bizonytalanságtól és a fenntarthatósági kihívásoktól a mesterséges intelligencia térnyeréséig az idei nyertes esetek azokat a kérdéseket tükrözik, amelyek ma az üzleti életet formálják.” 

Ez a Corvinus Egyetem – és Magyarország – első sikere a The Case Centre-elismerések történetében. 

Az egy nxn-es négyzetrácson legfeljebb hány rácspontot választhatunk úgy ki, hogy semelyik (euklideszi) egyenesen se legyen k+1 (vagy több) pont? A vízszintes egyeneseket tekintve világos, hogy a válasz legfeljebb kn. Az eredeti k=2 eset már egy évszázada nyitott. Valószínűségi és algebrai módszerekkel az alábbi friss eredményeket tárgyaljuk.

– Ha n nem túl nagy k-hoz képest, akkor a fenti felső korlát éles [1].

– Tetszőleges n esetén a korlát (k növekedtével) aszimptotikusan éles [2].

[1] Benedek Kovács, Zoltán Lóránt Nagy, Dávid R. Szabó: Settling the no-(k+1)-in-line problem when k is not small, https://arxiv.org/abs/2502.00176

[2] Benedek Kovács, Zoltán Lóránt Nagy, Dávid R. Szabó: Randomised algebraic constructions for the no-(k+1)-in-line problem, https://arxiv.org/abs/2508.07632

A szeminárium helyszíne a Soház 203-as terem (szép Jenő terem.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A szemináriumokat a félévben csütörtökönként 14:00-tól 15:00-ig tartjuk a Szép Jenő teremben (Sóház 203.) A következő szemináriumot 2025. szeptember 25-én Titkos Tamás fogja tartani ,,Néhány elemi gondolat pozitív szemidefinit mátrixok erőfüggvényéről” címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A Corvinus csapata 3. helyezést ért el a CaseIT 2025 International MIS esettanulmány versenyen Vancouverben. A Sapphire Consulting csapat tagjai Tiszlavicz Janka, Kiss Tímea, Czifra Máté és Czifra Máté (nem elírás!) – 3. éves BSc hallgatók, a fenti képen láthatók.

A verseny két fordulóból állt, mindegyikben külön esettel. A Corvinus csapata az első körben csoportelső lett, a második esettel bejutott az elődöntőbe és a döntőbe, végül a harmadik helyen végzett.

A versenyt a Manchesteri Egyetem csapata nyerte.

A csapat tagjai az Üzleti informatikai esettanulmányok tárgy hallgatói, amelyet az Egyetem a gazdálkodás és menedzsment szak üzleti digitalizáció specializációja keretében oktatunk, illetve kötelezően választható tárgyként a gazdaságinformatikus szakon. A csapat az egyetemi házi verseny megnyerésévél érdemelte ki a lehetőséget, hogy a Corvinus Egyetemet képviseljék a CaseIT-en, ahova 2012 óta hívnak meg bennünket. A házi versenyünkre alapozva a Minneapolisban megrendezésre kerülő CoMIS esettanulmány versenyre is minden évben küldünk csapatot, hasonló business-IT témában. A Corvinus felkészítő csapatának tagjai Varga Krisztián, Aranyossy Márta és Fehér Péter, akiket olyan öregdiákok segítettek, akik korábban nemzetközi esettanulmány versenyeken vettek részt.

Gratulálunk a csapatnak és a mentoroknak!

2024 ősszel csatlakoztunk az ERCIS (European Research Center for Information Systems) nemzetközi kutatói hálózathoz. Az éves kutatási riport megjelent elérhető itt (Intézetünk a 64. oldalon található): https://www.ercis.org/wp-content/uploads/2024/12/ercis_annual_report.pdf

Örömmel tudatjuk, hogy kedves kollégáink,

Gelei Andrea, Fodor Szabina és Ternai Katalin,

Az ipar 4.0-felkészültség értékelési rendszere a témamodellezés segítségével–középpontban a kis-és középvállalatok. Közgazdasági Szemle, 70(11), 1230-1260.

című publikációja elnyerte a MTA IX. Osztály Gazdálkodástudományi Bizottság 2023. évi Publikációs Nívódíját. Mindhármuknak szívből gratulálunk!

Megrendülten tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy kedves kollégánk, Szidarovszky Ferenc professzor elhunyt.

Emlékét szívünkben megőrizzük! 

Szidarovszky Ferenc 1968-ban szerzett kitüntetéses matematikus diplomát az ELTE TTK-n, 1970-ben summa cum laude doktorált numerikus módszerekből, majd 1975-ben szerezte meg második doktori fokozatát az Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) játékelméletből, ugyanebben az évben lett a matematikai tudományok kandidátusa. Az MTA 1986-ban avatta a műszaki tudományok doktoráva, a Budapesti Műszaki Egyeteem habilitált doktora, a Pécsi Tudományegyetem honoris causa professzora, a Corvinus Egyetem oktatója.

Számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja és számos nemzetközi szakmai tudományos társaság elismert tagja, szakmai kapcsolatai kiterjedtek, és szerteágazóak.

Főbb kutatási területe a játékelméleti, matematikai rendszerelméleti kérdések voltak, általában a matematikai gazdasági és műszaki alkalmazásainak széles körével foglalkozott. Kutatásai felölelik a numerikus módszerek, dinamikus rendszerek, a játékelmélet, a többcélú programozás és a konfliktus-feloldás számos területét. Különösen a dinamikus oligopol probléma stabilitási és irányítási kérdéseiben ért el alapvető eredményeket, de számos tanulmányt írt a matematika különböző alkalmazásairól a vízgazdálkodás, a bányászat és az energiagazdálkodás problémáinak megoldásában.

Közös kutatásokat folytatott a japán Tokyo Metropolitan Egyetemmel, Chuo Egyetemmel és a Gifu Shotokugakuen Egyetemmel, valamint a sydney-i Műszaki Egyetemmel, a bécsi Műszaki Egyetemmel, a University of Southern Denmark-kal. Ezen túlmenően az USA NSF-keretében számos nemzetközi kutatási projekt vezetője volt az alkalmazott matematikai kutatások területein.

Oktatási tevékenysége igen sokrétű és széleskörű volt, számottevő és szerteágazó nemzetközi háttérrel. Az ELTÉ-n 1968-tól a TTK Geometriai, majd az újonnan alakult Numerikus és Gépi Matematikai Tanszékének oktatója volt. 1977-től a Kertészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára lett, majd 1986-tól az MKKE Matematikai és Számítástudományi Intézetében dolgozott. Főállású professzorként 1990 és 2011 között a tucson-i University of Arizona Systems and Industrial Engineering intézetében oktatott és kutatott, ezalatt több mint 50 diplomamunka témavezetését teljesítette sikeresen, felügyelete mellett 8 doktorandusz szerzett PhD fokozatot. A PTE TTK Matematikai és Informatikai Intézetének egyetemi tanára volt 2007-től 2013-ig, majd ezt követően a Corvinus Egyetem professor emeritusa volt. Meghívott előadója volt többek között a tucson-i University of Arizoná-nak, az el pasó-i University of Texas-nak, a haifai Technion Kutatóegyetemnek, az iráni Sharif Műszaki Egyetemnek, a Graz-i Egyetemnek, a sydney-i Műszaki Egyetemnek. Több mint 700 publikációját közölték referált szakfolyóiratokban, ebből több mint 400 idegennyelvű szakfolyóiratokban jelent meg, műveire több mint 10 000 hivatkozást kapott, Hirsch-indexe 46-os. Öt magyar nyelvű és 13 idegen nyelvű szakkönyv szerzője ill. társszerzője, negyven, többségében idgennyelvű szakkönyvben jelent meg könyvfejezete. Jelenleg 3 könyvét használják az USA egyetemein tankönyvként.