Adatelemzés és Informatika Intézet
Intézetünk víziója, hogy hazai viszonylatban vezető, míg a régióban kiemelkedő tudásközpont legyen az adattudomány, az elméleti és alkalmazott matematika, a gazdaságinformatika és a statisztika területén.
Hírek, események
Látókörbővítő matematikai előadások az Intézetben: 2026. május 13., A végtelen fogalma és szerepe a matematikában
A Matematika tanszék látókörbővítő előadás-sorozatot indít érdeklődő hallgatók számára. Az előadás-sorozat célja, hogy közelebb hozza a hallgatókhoz a matematikát, olyan témák és alkalmazási területek bemutatásával, amelyek kiegészítik, színesítik az egyetemi oktatás keretében tanultakat. Szeretnénk, ha ezek az előadások lehetőséget teremtenének, hogy a hallgatók kötetlen hangulatban megismerkedhessenek az adott témán túl az előadókkal is, gondolatébresztő beszélgetéseket elindítva. Bízunk benne, hogy ezek az eszmecserék a későbbiekben közös kutatások, szakdolgozatok, TDK-dolgozatok kiindulási pontjai lehetnek. Mert a matematika mindenkié!
A sorozat alábbi előadásai a Matematika tanszék, az SPM és a GEM diákszervezetek közös szervezésében valósul meg. További előadások szervezés alatt, emellett nyitottak vagyunk újabb témafelvetésekre is.
Szakmai felelős: Radványi Anna, egyetemi adjunktus (anna.radvanyi@uni-corvinus.hu)
Regisztrálni az alábbi linkeken lehet az előadást megelőző nap éjfélig:
Máj. 13.: https://forms.gle/Zp3HbLx3rh878eDi6
Program:
Március 5., 17:20-18:50, C107
Kiss Gergely, egyetemi docens: Pártatlan játékok
A pártatlan játékok a játékelméletben olyan kombinatorikus játékok, ahol a játékosoknak azonos lehetőségeik vannak az adott helyzetben. A játékosok (általában ketten) felváltva lépnek, a játék véges és döntetlen nélkül végződik.
Az előadás a pártatlan kombinatorikus játékok alapfogalmait és a Nim megoldásának lényegét (nim-összeg/XOR, nyerő stratégiák) járja körül. Eljutunk a Sprague–Grundy függvény rekurzív definíciójáig és a Sprague–Grundy tételhez, amely a játékok diszjunkt összegét a nim-összeggel írja le. Megnézzük, mit ad ez a módszer bizonyos pártatlan játék esetén.
Március 19., 17:20-18:50, C202
Bednay Dezső, egyetemi adjunktus: Intranzitív valószínűségi változók
Azt fogjuk megnézni, hogy ki lehet-e tölteni három dobókockán a számokat úgy, hogy a kockák „körbeverjék” egymást, azaz az első kockán 1/2-nél nagyobb valószínűséggel nagyobb érték legyen, mint a másodikon, a másodikon 1/2-nél nagyobb valószínűséggel kapunk nagyobb értéket a harmadiknál, a harmadikon meg, mint az elsőnél. Ez a probléma nagyon sok helyen előjön, például szavazáselméletben is, és nagyon sok irányú általánosítását lehet vizsgálni.
Április 28., 17:20-18:50, C IX. előadó
Tarcsay Zsigmond, egyetemi docens: Metrikus terek és alkalmazásaik
A világ különböző objektumaihoz hajlamosak vagyunk (tudatosan, vagy tudat alatt) távolságot társítani, ezzel kifejezve, hogy azok egymáshoz képest milyen ‘messze’ vannak. Ha például három ász van a kezünkben, az közelebb van a pókerhez, mintha csupa különböző kártyalapunk lenne. A matematika egy absztrakt, de rendkívül szemléletes fogalma a metrikus tér, amely ezt az elvont távolság fogalmat axiomatizálja, ezáltal egzakt módon kezelhetővé teszi. Az előadásom célja, hogy a hallgatóságot a metrikus terek elméletébe röviden bevezessem, és a széles körű alkalmazások közül néhányat bemutassak.
Május 13., 17:20-18:50, C103
Tarcsay Zsigmond, egyetemi docens: A végtelen fogalma és szerepe a matematikában
A végtelen fogalma filozófiai szempontból az egyik legnehezebben megragadható kérdés, amely mély problémákat vet fel a létezés és a végtelen folyamatok természetével kapcsolatban. A matematikában viszont a végtelen, ha nem is triviálisa módon, de kezelhető. Az egyik legmeglepőbb felismerés az, hogy a végtelen nem egy egyetlen, egységes fogalom: végtelen sok különböző „nagyságú” végtelen létezik, sőt bizonyos értelemben „még annál is több”. Az előadás során olyan kérdéseket vizsgálunk meg többek között, hogy hogyan hasonlíthatók össze a végtelen halmazok, és miért lehetnek egyes végtelenek „nagyobbak” másoknál. Emellett szó lesz a végtelen további, izgalmas és gyakran meglepő aspektusairól is, például a kiválasztási axióma szerepéről. A cél, hogy közérthető módon bemutassuk, miként válik egy filozófiailag nehezen megragadható fogalom a matematika egyik leggazdagabb és legstrukturáltabb elméletévé.
Adatelemzés és Informatika Intézet alá tartozó tanszékek
Az Intézet kutatóközpontjai:
- Corvinus FinTech Center, amelynek célja a pénzügyi technológia és digitális transzformáció területén az egyetemi oktatás, a kutatás, a közösség és az innováció egyesítése és fejlesztése
- Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző Központ – a kutatócsoport elsősorban a Statisztika Tanszék bázisán, önálló szervezeti egységként működik. Feladata a gazdaság- és társadalomstatisztika eszközeivel elemezhető gyakorlati problémák elemzése, az eredmények beépítése a gazdaságstatisztikai, modellezési jellegű tárgyak oktatásába.
- SAP Next-Gen Lab – egy olyan innovációs közösség, amely a legújabb technológiákat magában ötvöző SAP digitális innovációs rendszer funkcionalitására építve összekapcsolja a vállalatokat, hallgatókat, start-upokat, akadémiai gondolkodókat, kutatókat, vállalkozásokat. A kezdeményezés keretében létrejött hálózat az egyetemi partnerek számára hozzáférést biztosít a legújabb technológiákhoz többek között az IoT, machine learning, analytics, big data, design thinking, blockchain, data intelligence területeken.
Az Intézet tudáshíd szerepet tölt be az üzleti, közgazdasági és technológiai területek között, az oktatói és kutatói közösség matematikai, statisztikai és informatikai elméleti, módszertani és technológiai hátteret biztosít a közgazdaságtudományi, gazdálkodástudományi és társadalomtudományi terület számára az oktatásban és a kutatásban is.