Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Új kísérletek tárták fel a politikai megosztottság eredetét

2023-11-28 13:29:00

Politikai preferenciák és demográfiai adatok nélkül is meg lehet határozni a társadalmat megosztó témákat egy új matematikai módszer alapján, amelyet a Corvinus CCL kutatóközpont-igazgatójának vezetésével dolgoztak ki. Az eredményekről novemberben a Nature Human Behavior folyóiratban számoltak be.
Budapesti Corvinus Egyetem

Ha van valami, ami 2023-ban szinte minden országban közös, az a politikai megosztottság aggasztó mértéke. De milyen problémák húzódnak meg e polarizáció hátterében? Hogyan fedezhetjük fel őket? A Nature Human Behavior folyóiratban novemberben megjelent, új mérföldkőnek számító tanulmányban francia, brazil és chilei kutatók egy új módszert mutatnak be a népesség megosztottságának megértésére. A szerzők a Budapesti Corvinus Egyetem Kollektív Tanulás Központját (CCL) is vezető César Hidalgo irányításával dolgoztak. 

Egyetértés övezi a minimálbér-emelést és az egészségügy fejlesztését 

A kutatócsoport egy-egy kísérletet végzett a 2022-es franciaországi és brazíliai választások alatt. A kísérletek során két digitális részvételi felület segítségével (itt és itt) az állampolgárok közösen állíthatták össze a számukra ideális kormányzati programot. A platformokon a felhasználók kiválaszthatták és rangsorolhatták a 2022-es francia és brazil elnökválasztás jelöltjeinek kormányzati programjaiból kinyert javaslatokat. A résztvevők így összeállíthatták saját kormányzati programjukat, sőt, közös, kombinált preferenciáik alapján együttműködési programot is készíthettek.  

A tudósok a francia forradalom óta a politikai preferenciák összesítésének módszerein dolgoznak. Ezek a módszerek a konszenzus vagy az egyetértés területeinek megtalálására összpontosítanak, amelyek elengedhetetlenek annak meghatározásához, hogy melyik jelöltnek kellene megnyernie a választásokat. Mind Franciaországban, mind Brazíliában a kísérletek résztvevői egyetértettek a minimálbérek emelését és az egészségügyi rendszer javításának fontosságában. De nem minden kérdésben születik konszenzus: egyes kérdések, még ha előkelő helyen szerepelnek is ezeken a platformokon, megosztóak lehetnek, tehát a lakosság egy része erősen ellenzi őket. Franciaországban például a határellenőrzés visszaállításának gondolatát, a kilépést a schengeni térségből (az EU-n belüli határellenőrzés nélküli térségből) a magukat jobboldalinak tartó résztvevők mintegy 70%-a támogatta, míg a magukat baloldalinak valló résztvevők kevesebb mint 30%-a.  

Megosztó téma a francia alkotmányozás és a brazil őslakosföld-kérdés is 

A kutatók szerint a megosztottság többdimenziós jelenség. Ha az adatokat a politikai orientáció helyett életkor alapján vizsgálják, azt találják, hogy – nem meglepő módon – az idősebb résztvevők inkább támogatják az ingatlanadók csökkentését.  
Ami ennél meglepőbb volt, az a tény, hogy egy kérdés megosztó jellegét a résztvevőkre vonatkozó demográfiai adatok hiányában is meg lehetett határozni. Egy okos technikával a kutatók azonosították azokat a problémákat, amelyek nagyobb valószínűséggel polarizálják a népességet. Franciaország esetében a hatodik köztársaság elfogadását célzó alkotmányozó gyűlés létrehozására irányuló javaslat erősebben megosztotta a résztvevőket. Brazíliában ez a kérdés az őslakos földek megőrzése és elhatárolása volt. 

A közgazdászok, a politológusok és a matematikusok régóta gondolkodnak azon, hogyan lehet a legjobban összesíteni az egyéni preferenciákat. Ezek a módszerek azonban nem képesek felismerni az olyan, megosztó kérdéseket, amelyek kategorikusan különböznek azoktól, amelyek konszenzust teremtenek. Ezek mindenképpen külön figyelmet érdemelnek. 

A tanulmányt jegyző szerzőcsoportot César A. Hidalgo, a Toulouse-i Közgazdaságtudományi Egyetem chilei-amerikai tudósa vezette, aki a franciaországi Toulouse-i Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem multidiszciplináris kutatócsoportját, a Kollektív Tanulás Központ (CCL) kutatócsoportot irányítja. A platformokat a Kollektív Tanulás Központjában építette Carlos Navarrete, a Toulouse-i Egyetem PhD-hallgatója. A csapat együttműködött a brazíliai Pernambuco Egyetem, a franciaországi Toulouse-i Capitole Egyetem és a Paris-Dauphine Egyetem kutatóival.  

A tanulmány az alábbi linken érhető el: https:/www.nature.com/articles/s41562-023-01755-x. 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.07.22. - 04:34:52