Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Mivel tehetjük a legtöbbet a környezetünk védelme érdekében?

2023-06-20 10:56:00

A tavaszi félév utolsó havi témájáról, a fenntartható élelmiszeriparról írt összefoglalót Berezvai Zombor, a Corvinus Marketingmenedzsment Tanszékének adjunktusa, a projekt ötletgazdája.
Budapesti Corvinus Egyetem

Elektromos autóra váltás, szelektív hulladékgyűjtés, repülőutak számának csökkentése, hazai élelmiszerek fogyasztása – vélhetően sokakban felvetődik a kérdés, hogy mivel tehetjük a legtöbbet a környezet védelme, a személyes környezeti lábnyomunk csökkentése érdekében, mire érdemes a legjobban odafigyelnünk.

Joseph Poore, az Oxfordi Egyetem kutatója, az Oxford Martin Programme on Food Sustainability Analytics igazgatója szerint az állati eredetű élelmiszerek (elsősorban a hús, a tej és a tojás) elhagyásával érhetjük el a legnagyobb pozitív változást, hiszen ezáltal nem csak a szén-dioxid-kibocsátást tudjuk csökkenteni, hanem a savasodást, az eutrofizációt (az élővizek elalgásodását), a föld- és a vízhasználatot is.

Az üvegházhatású gázkibocsátás 35%-a az élelmiszertermeléshez kötődik, azonban az élelmiszerek előállítása emellett jelentős mennyiségű termőföldet is igényel. Amennyiben kisebb területen is képesek vagyunk előállítani a szükséges élelmiszermennyiséget, akkor a felszabaduló területen szén-dioxid megkötésére képes természetes növényzet (pl. fák, bokrok) alakul ki (vagy telepíthető), ezáltal tovább csökkentve a légköri szén-dioxid mennyiségét. Emellett az élelmiszertermelés az eutrofizáció elsődleges okozója, és jelentősen hozzájárul a környezet elsavasodásához is, ezen keresztül pedig kihat a biodiverzitásra és az ökológiai rendszerek rezilienciájára.

A földhasználat tekintetében az állati eredetű termékek hatása kiemelkedően jelentős, a világ mezőgazdasági területeinek 83%-át használják a hús, az akvakultúra, a tojás és a tejtermékek előállítására, miközben e termékek az elfogyasztott energiamennyiség (kalória) mindössze 18%-át adják. A jelentős eltérés oka, hogy az állati eredetű termékek előállításához jelentős mennyiségű gabonára és takarmányra (elsősorban szójára és kukoricára) van szükség, amelyeknek az előállítása nagyon jelentős területeket igényel. Erre jó példa, hogy egy nagy tejhozamú tehén napi 50–55 kg takarmányt és 200 liter vizet fogyaszt el ahhoz, hogy nagyságrendileg 65 liter tejet adjon. Vagyis egy liter tehéntej előállításához kb. 800 g takarmány szükséges.

Ezzel szemben a hasonló fehérjetartalmú (ráadásul koleszterinmentes és telített zsírsavakat is alig tartalmazó) szójaital literjének előállításához mindössze 80–120 g szója szükséges. A keletkező üvegházhatású gázkibocsátás során szintén figyelembe kell venni, hogy a tehenek jelentős mennyiségű metánt bocsátanak ki emésztésük során, ami a szójaital választása esetében természetszerűleg nem keletkezik. Hasonló okokra vezethető vissza, hogy a margarinok és növényi alapú vajalternatívák környezeti lábnyoma akár 72%-kal kisebb lehet a tehéntejből készült vajhoz képest.

Peter Singer, a világ egyik legbefolyásosabb élő morálfilozófusa 2020-ban kiadott Why vegan? Eating Ethically című könyvének (Liveright Publishing, New York) bevezetőjében négy érvet sorol fel a vegán életmód mellett: etikus a földön élő minden érző lénnyel – így az emberekkel és az állatokkal – kapcsolatban; fenntarthatóbb; egyes esetekben egészségesebb, de legalábbis nem egészségtelenebb, mintha állati eredetű termékeket is fogyasztanánk; illetve lényegesen csökkenti az állatról emberre terjedő vírusok kialakulásának esélyét (amilyen a Covid19-járvány is lehet, bár erről részben megoszlanak az álláspontok).

A növényi alapú élelmiszerek esetén ráadásul könnyebben ellenőrizhető az eredet is, míg egy állati eredetű termék esetén a takarmány származási helye jellemzően nem kerül feltüntetésre a címkéken. Erre jó példa, hogy a világon megtermelt szója 77%-a takarmányként kerül felhasználásra a hús- és tejtermelő gazdaságokban. A világ legnagyobb szójatermelője pedig Brazília, ahol direkt, illetve jellemzően közvetett módon az őserdőirtások egyik okozója a szójatermesztés, illetve annak növekedése. Tehát könnyen elképzelhető, hogy egy pohár magyar tej vagy egy szelet magyar sertéshús elfogyasztásával is hozzájárulunk a brazil őserdők irtásához, hiszen a hazai tej- és hústermelés alapvetően takarmány alapú (és nem legeltető jellegű).

Az étkezési szokásaink alakításával tehát sokat tehetünk egy szebb, boldogabb és fenntarthatóbb jövő érdekében. Ha nem is a vegán életmód elérése a cél mindenki számára, a hús- és tejfogyasztás mérséklése mindenképp pozitív hatásokkal jár. Érdemes megfogadni az EAT-Lancet Bizottság (a világ 37 vezető szakértője és kutatója által összeállított) egészségügyi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő étkezési ajánlásait: naponta fogyasztani zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, magokat és teljes kiőrlésű gabonát, míg mindössze hetente 200 gramm csirkehúst és halat enni, és maximum 100 gramm vöröshúst (de leginkább semennyit sem).

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.25. - 04:32:59