Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

„Ha komolyan érdekel a kutatói pálya, a Corvinus a legjobb választás” 

2024-03-11 17:15:00

Mesterszakról doktori képzésbe lépni hatalmas kihívás, a Corvinuson azonban támogató környezet és hozzáértő szakemberek segítik a doktori hallgatókat. Politikatudományi kutatásairól és induló karrierjéről mesélt PhD sztorijában Hadászi Szabolcs, aki a Politikatudományi Doktori Program harmadéves hallgatója. 
Budapesti Corvinus Egyetem

Hadászi Szabolcs tősgyökeres Corvinusos – nyolc éve szünet nélküli aktív résztvevője az egyetemi életnek. Jelenleg doktori tanulmányainak harmadik évében jár, miután az alap- és mesterképzését is a politikatudomány területén végezte el. „Furcsa lett volna más egyetemet választanom.  Amikor az ember már öt éve egy megszokott közösség tagja, és még jól is érzi magát, akkor semmi ok a váltásra” – meséli Szabolcs, aki már alapszak alatt elhatározta, hogy doktori címet szeretne szerezni. „Már akkor tudtam és éreztem, hogy szeretném a lehető legmagasabb szintre emelni az akadémiai pályafutásomat”. 

 

Egy doktorandusz kihívásai 

 

 A mesterszak és a doktori képzés között Szabolcs hatalmas ugrást érzékelt. Lehetőséget kapott arra, hogy a pulpitus másik oldalára álljon, most már előadásokat és szemináriumokat tart, illetve részt vesz számos oktatásszervezési és a kutatási feladatban is, amelyek az egyetemi oktatók mindennapjainak szerves részét képezik. „Ezek az új tapasztalatok teljesen más fényben világítják meg az egyetem működését. Doktoranduszként már látom, milyen kihívásokkal szembesülnek az oktatók” – mondta Szabolcs, akit nem riasztott el a rengeteg feladat az akadémiai pályától. „Egyre inkább látom a saját tanulmányaim előrehaladtával, hogy nagyon sok lehetőség és irány létezik a kutatói pályán”. A doktori képzésen minden egyes évvel egyre közelebb kerülnek a hallgatók ezekhez a lehetőségekhez.   

 

Kapcsolati tőke és szakmaiság 

 

Szabolcs kiemelte, hogy a politikatudomány területén a Corvinus kiemelkedő összeköttetésekkel rendelkezik. Ezzel a területtel viszonylag kevesen foglalkoznak az országban, ezért egy PhD hallgató pár év alatt személyesen is megismeri a hazai kutatók jelentős részét.  A Corvinus oktatói közül sokan a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkájában is részt vesznek, ami egy prominens kutatói hálózat alapját adja. „Ha komolyan érdekel a kutatói pálya a politikatudományon belül, akkor azt gondolom, hogy a Corvinus a legjobb választás. Komoly tapasztalattal rendelkező, évtizedek óta a pályán lévő oktatóink vannak”. Szabolcs szerint családias a légkör: „Mindenki támogat a doktori pályád kibontakozásában, és azt érzi az ember, hogy tényleg egy közös cél felé haladunk”. A lehetőségek sokszínűségét mutatja például, hogy Szabolcs részt vesz a Politikatudományi Szemle szerkesztőségének munkájában is, ami a legjelentősebb hazai folyóirat ezen a tudományterületen.   

 

Változatos lehetőségek között 

 

A doktorandusz az akadémiai pályán továbbra is kitart a politikatudomány mellett, pedig már marketingesként, menedzserként és elemzőként is kipróbálta magát. Jelenleg egy hazai vállalkozás stratégiai vezetőjeként dolgozik a KKV szektorban, de nagyon figyel arra, hogy a munkáját a PhD-val összeegyeztesse. Mivel az első két évben tárgyakat is teljesíteni kell a Politikaitudományi Doktori Programban, fontos előre felmérni, hogyan lehet a versenyszférában és az akadémiában egyszerre jelen lenni.  

 

„Ebben az időszakban kapod meg azt az eszköztárat, amely lehetővé teszi színvonalas cikkek, illetve később egy egész disszertáció megírását is. Emellett választható tárgyak is segítik a szakmai fejlődést, ahol számodra érdekes témákban mélyedhetsz el”. Szabolcs azt tanácsolja az érdeklődőknek, hogy alaposan tájékozódjanak a követelményekről, és kérdezzék meg akár személyesen is az doktori iskola munkatársait és oktatóit, hogy nagyjából mennyi időt kell a tanulmányokra fordítaniuk. „Biztos vagyok benne, hogy legalább kétszer annyit mondanak, mint amennyire számít az ember”.  

 

A politikatudomány útján 

 

Harmadévesként Szabolcs már nagyrészt a saját kutatására koncentrál. Azzal foglalkozik, hogy a posztszocialista országokban milyen generációs törésvonalak mutathatók ki a bizalom egyes szintjeiben, és mindez hogyan nyilvánul meg a politikai részvétel és attitűdök különböző formáiban. Többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen lenyomatai vannak a rendszerváltás után közel 30 évvel a szocializmus örökségének – egy olyan rendszernek, amelyben a bizalmatlanság légköre uralkodott. „Ralf Dahrendorf írta azt, hogy egy rendszerváltás után hat hónap kell a politikai rendszer tényleges átalakulásához, 6 év a gazdasági rendszer átállásához, és 60 év kell a társadalmi és a kulturális értékek megváltozásához.  Most épp a társadalmi változásokhoz szükséges idő felénél tartunk a rendszerváltás óta, tehát egy fordulópontnál kellene lennünk. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a térségben egyre sérülékenyebbé válik a demokrácia. Ennek a társadalmi okait próbálom feltárni” – magyarázza Szabolcs. „A doktori végén nem szeretném plakátokra tűzni a címet, és nem is egy külső nyomásnak megfelelve döntöttem a képzés mellett. Ezt a célt magamnak tűztem ki évekkel ezelőtt, és elsősorban a saját elvárásaimnak szeretnék megfelelni a doktori cím megszerzésével”.   

Írta: Taxner Tünde 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.07.17. - 17:08:13