Ugrás a fő tartalomra

2019 – 2020

2020. 4. szám

A teljes 2020. 4. szám (ISSN 1587-0928)

Turizmus Bulletin 2020/4. szám

A 2020. 4. szám cikkei

Kerékpáros turizmus újragondolva – a kerékpáros túraútvonalak és -szolgáltatások iránti kereslet felmérése a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben – Lőrincz K. et al.

A tanulmány célja a kerékpáros turizmusháttérterületeken való fejlesztésének megalapozása a Balaton turisztikaitérségben; továbbá ennek kapcsán a kerékpározás iránti kereslet, a kerékpárosmotivációk és attitűdök feltérképezése. A 2019 novembere és 2020 januárja közöttlezajlott felmérés részeként – online kérdőív segítségével – 1 087 fős értékelhetőminta állt elő a rendszeresen kerékpározók, illetve aktív életmódot folytatók köréből.Ezen felül a célcsoportban érintettekkel, illetve kerékpáros szolgáltatókkal ésdöntéshozókkal 6 fókuszcsoportos, valamint 23 strukturált interjúra került sor.Az eredmények iránymutatásként szolgálhatnak nemcsak a már létező kerékpárosutak fejlesztéséhez (Balatoni Bringakör), hanem a „Balatoni kerékpárosturisztikai szolgáltatás fejlesztése” megnevezésű projekt keretében kijelölésrekerülő, a parttól távolabb eső, összesen mintegy 600 km hosszú kerékpárostúraútvonalak és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások kialakításához is. Afejlesztés alapvetően a térség turizmusának területi és időbeli koncentrációjátcsökkenti, valamint hozzájárul a balatoni turizmus fenntartható fejlesztéséhez.


Szerzők: Lőrincz Katalin – Banász Zsuzsanna – Vizi István György – Princzinger Péter


DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.1

A teljes cikket letöltheti innen

Kerékpáros turizmus újragondolva – a kerékpáros túraútvonalak és -szolgáltatások iránti kereslet felmérése a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben

Hévízi nyugalom – életkori sztereotípiák a turizmusban – Michalkó G. et al.

A turizmussal összefüggő sztereotípiák, különösen azok életkori sajátosságainak feltárására a nemzetközi és a hazai kutatóműhelyek mindeddig kevesebb hangsúlyt helyeztek. A probléma elsősorban a fejlett társadalmakat sújtó idősödés miatt érdemel komolyabb figyelmet, mivel a turizmus egyrészt gerjesztője, másrészt feloldója az egymástól – részben a digitalizáció miatt – távolodó fiatal és idős korosztály sztereotípiaalkotási mechanizmusának. Annak érdekében, hogy megismerjük, mit gondolnak a magyarországi fiatalok az idősek utazásának legfontosabb célterületeiről és motivációiról, online kérdőíves felmérést végeztünk (n=600), mellyel párhuzamosan az időseket is megkérdeztük, ők hogyan látják a vizsgált problémakört (n=317). Az eredmény meglepetéssel szolgált, egyrészt a fiatalok és az idősek válaszai nagyon közel álltak egymáshoz, másrészt több évtizedes berögződéseket tükröztek. Az, hogy az idősek magyarországi utazásai a velük kapcsolatos hetero- és autosztereotípia alapján egyaránt a nyugalmat biztosító, gyógyturisztikai kínálattal rendelkező településekhez (kitüntetetten Hévízhez) kötődnek – a turizmus nemzetközi trendjeinek fényében –, feltétlenül a tárgyaltak átgondolására készteti a tervezésben, a fejlesztésben és a menedzsmentben érintett turisztikai szakembereket.


Szerzők: Michalkó Gábor – Kenesei Zsófia – Kiss Kornélia – Kolos Krisztina – Kovács Edina – Pinke-Sziva Ivett


DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.2

A teljes cikket letöltheti innen

Hévízi nyugalom – életkori sztereotípiák a turizmusban

Melegszik a helyzet? A klímaváltozás hatásai három hazai turisztikai desztináció példáján – Németh K. et al.

A napjaink időjárásában tapasztalható változások érezhető hatással vannak nemcsak a környezetre, hanem az emberi szervezetre, a társadalmi és gazdasági folyamatokra is. Bár a koronavírus járvány okozta helyzet időlegesen felülírta a klímakérdés turizmusra gyakorolt hatásainak tárgyalását, azért a téma egyáltalán nem veszített aktualitásából. A szektor érintettsége vitathatatlan e kérdéskörben, hiszen működésének alapját a földrajzi helyekhez kötött vonzerők adják, melyek zömének látogathatósága bizonyos időjárási körülményhez kötődik. Jelen tanulmányban a hazai turizmus szektor egyes kínálat oldali szereplőinek bevonásával vesszük górcső alá a klímaváltozás érzékelhető és változásokat generáló hatásait, valamint a helyi, térségi szintű klímaalkalmazkodás kérdéskörét. Ahogy vizsgálataink is alátámasztják, a folyamatok vesztesei és nyertesei nehezen határolhatók le, azonban a desztinációs szintű klímaalkalmazkodási kérdések széleskörű elemzése egyre inkább időszerű és elkerülhetetlen a turizmus szektorban is.


Szerzők: Németh Kornél – Czira Tamás – Sütő Attila – Domjánné Nyizsalovszki Rita – Péter Erzsébet


DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.3

A teljes cikket letöltheti innen

Melegszik a helyzet? A klímaváltozás hatásai három hazai turisztikai desztináció példáján

A Virágos Magyarország mozgalom szerepe a falufejlesztésben – Bérczi Sz. et al.

A Virágos Magyarország mozgalom hazánkban növekvő népszerűséggel bír. Az évente megrendezett versenynek egyre nagyobb a presztízse, a jelentkezők száma évről évre nő. A környezet szépítése mellett legtöbb esetben a turisztikai attrakciók bővítését jelenti a mozgalom a résztvevő települések számára. A pályázók rendszerint komplex környezetmegőrzési és turisztikai programot állítanak össze, melytől a település vonzerejének növekedését várják. Összességében tehát falu- és vidékfejlesztési eszközként tekintenek a Virágos Magyarország mozgalomra. Cikkünkben a falusi települések által benyújtott pályázatokat elemeztük, vizsgálva, hogy az egyes falvak településhálózatban betöltött szerepe mennyiben határozza meg a zöldinfrastruktúra fejlesztésének főbb programpontjait és irányait, illetve mik az összefüggések a hálózati szerepkör és a falvak fejlesztési stratégiája között.


Szerzők: Bérczi Szabolcs – Csemez Attila – Sallay Ágnes


DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.4

A teljes cikket letöltheti innen

A Virágos Magyarország mozgalom szerepe a falufejlesztésben

A magyar turizmus Kárpát-medence szintű kiterjesztésének lehetőségei – Tőzsér A.

A turizmus a gazdaságnak egy olyan ágazata, amely képes a kormány nemzetegyesítő céljait komplexen támogatni és megvalósításukat elősegíteni. Ezt elsősorban a térség szellemi-kulturális öröksége és kultúrnemzeti kapcsolódásának összefüggései támasztják alá, illetve a Magyarország számára rendelkezésre álló történelmi lehetőség, hogy már nem kényszerülünk izolált gondolkodásra és cselekvésre (DOBOS 2011, SZÁSZ 2015). Napjainkban az Európai Unió nemzetek közti együttműködésért tett törekvései lehetővé teszik, hogy egységes nemzetben és a sokszínű Kárpát-medencei magyar értékekben gondolkodjunk a turizmus területén is. Jelen kutatás a Kárpát-medence turisztikai termékeinek feltárására irányul, és szakmailag indokolja meg, hogy Magyarország turisztikai vonzerői és desztinációi sok esetben miért csak a határon túli elemekkel válhatnak teljessé, s miért csak általuk valósulhat meg igazán hatékony turisztikai hasznosításuk. Ezen kívül javaslatot fogalmaz meg a Kárpát-medencei turisztikai összefogás és hasznosítás stratégiai irányaira és lehetőségeire is.


Szerző: Tőzsér Anett


DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.5

A teljes cikket letöltheti innen

A magyar turizmus Kárpát-medence szintű kiterjesztésének lehetőségei

Jane Austen, Shakespeare és Harry Potter nyomában – turisztikai interakciók és élmények az örökség-, képernyős-, és irodalmi turizmus területén – Tóth T. Zs.

Recenzió Sheela Agarwal és Gareth Shaw Heritage, Screen and Literary Tourism c. könyvéről (Channel View Publications, 2017)  


Szerző: Tóth Tímea Zsófia 


DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.6



A teljes cikket letöltheti innen

Jane Austen, Shakespeare és Harry Potter nyomában – turisztikai interakciók és élmények az örökség-, képernyős-, és irodalmi turizmus területén

Turizmus Bulletin 2020. 4. számának lektorai voltak

Turizmus Bulletin 2020. 4. számának lektorai voltak

Turizmus Bulletin 2020/4. szám lektorai voltak
Turizmus Bulletin 2020. 4. szám

 

2020. Különszám

A teljes 2020. Különszám (ISSN 1587-0928)

Turizmus Bulletin 2020. Különszám teljes

A 2020. Különszám cikkei

A nemkonvencionális turisztikai mobilitás magyarországi sajátosságai, különös tekintettel a turizmusból származó bevételek növelésének lehetőségére – Michalkó G. et al.

A turizmus természetében az ezredfordulót követően kikristályosodó változások szükségszerűvé tették értelmezésének és mérésének újragondolását. A politikai szféra a turisztikai szervezetekkel, statisztikai intézetekkel, akadémiai kutatóhelyekkel együttműködve törekszik az utazással összefüggő új jelenségek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásmechanizmusainak korszerű interpretálására. A turizmus hagyományos, a szálláshelyek igénybevételén alapuló értelmezése mára már a múlté. A szakpolitikának a stratégiaalkotás, a jogszabály-előkészítés, a fejlesztési irányok meghatározása és a támogatási rendszerek működtetése során a nemkonvencionális turisztikai mobilitásban rejlő lehetőségek kiaknázását is célszerű szem előtt tartania. Jelen tanulmány az elmélet és a gyakorlat határmezsgyéjén haladva (a hazai és a nemzetközi szakirodalom feldolgozására, valamint az UNWTO és a KSH adatbázisainak másodelemzésére építve) arra törekszik, hogy rávilágítson a statisztikai számbavételezésen kívül eső, úgynevezett láthatatlan turizmus hordozta potenciálra, amelynek felismerése helyi (térségi) és nemzetgazdasági szinten egyaránt jelentősen hozzájárulhat a turizmussal összefüggő bevételek növekedéséhez.
Szerzők: Michalkó Gábor – Ilyés Noémi

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n4.1

A teljes cikket letöltheti innen

A nemkonvencionális turisztikai mobilitás magyarországi sajátosságai, különös tekintettel a turizmusból származó bevételek növelésének lehetőségére – Turizmus Bulletin

Az egynapos látogatóforgalom elemzése mobilcella adatok alapján: esettanulmány Szentendre példáján – Kondor A. Cs. et al.

A tanulmány célja az egynapos látogatóforgalom (szatellit turizmus) nagyságának és speciális jellemzőinek elemzése a budapesti agglomerációhoz tartozó attraktív kisváros, Szentendre, példáján a Magyar Telekom mobiltelefon-hálózatának adatforgalma alapján. Elsőként meghatároztuk azokat a paramétereket, amelyek alkalmasak lehetnek a napi ingázás, ezen belül a külföldi és belföldi szatellit turisták azonosítására, majd ezeket egy saját fejlesztésű szoftver segítségével bizonyos időszakokra vonatkozóan lekérdeztük a cella-adatbázisból. A napi ingázási adathalmazból különböző validációs lépések segítségével elkülönítettük a turistákat a munkavállalási, a tanulási és a tranzit célú ingázóktól. Az adatbázisunk alapján 2019-ben kb. 510.000 főre becsültük a napi látogatóforgalom volumenét Szentendrén, amelynek 75%-a belföldi látogató. A hagyományos turizmushoz képest a szatellit turizmust kevésbé érinti a szezonalitás, de erőteljes hétköznap-hétvége dichotómia figyelhető meg, főleg a belföldi látogatók esetében.
Szerzők: Kondor Attila Csaba – Szabó Tünde – Prorok Márton

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n4.2

A teljes cikket letöltheti innen

Az egynapos látogatóforgalom elemzése mobilcella adatok alapján: esettanulmány Szentendre példáján – Turizmus Bulletin

Egynapos desztinációk követése a közösségi médiában közvetített fényképeken keresztül – a Balaton-felvidék és a Dunakanyar elemzése és összehasonlítása – Kádár B. et al.

A tanulmány célja, hogy bemutassa két turisztikai régió – a Balaton-felvidék és a Dunakanyar – kiránduló turizmusának közösségi médiában közzétett fényképes lenyomatait, és az azokból leszűrhető statisztikailag is releváns szabadidőhasználati mintázatokat. A más módszerekkel nehezen mérhető, így eddig rejtve maradt láthatatlan turizmus feltérképezésére ajánlott elemzési módszer módot nyújt a regisztrált szálláshelyeket igénybe nem vevő, hétvégi 1-2 napos látogatások, kirándulások, illetve a saját hétvégi házakban töltött vakációk során történő turisztikai fogyasztás felmérésére is. A látogatók közösségi médiában közreadott fényképei képesek feltárni a turisztikai viselkedés legrejtettebb motivációit, illetve egy régió legkisebb léptékű desztinációit, ezáltal a keresleti oldalról mérhető teljes turisztikai térhálózatot, hiszen a digitális fényképek legtöbbje egy geotag révén már a készítés pontos helyének koordinátáit is tartalmazza. A tanulmány módszereinek segítségével kimutattuk, hogy a két régióban mekkora a budapesti látogatók valós aránya, miben térnek el a budapestiek és a nyaralótulajdonosok kirándulási szokásai a külföldiekétől, és hogy a régiók különböző településein milyen szabadidős és fotózási lehetőségeket találnak a látogatók.
Szerzők: Kádár Bálint – Gede Mátyás

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n4.3

A teljes cikket letöltheti innen

Egynapos desztinációk követése a közösségi médiában közvetített fényképeken keresztül – a Balaton-felvidék és a Dunakanyar elemzése és összehasonlítása – Turizmus Bulletin

A turizmus közvetlen hozzájárulása a magyar gazdaság teljesítményéhez: a Turizmus Szatellit Számlák fejlesztésének alternatívái – Hinek M.

Mivel a turizmus nem önálló gazdasági ágazatként szerepel a nemzetgazdasági statisztikákban, teljesítményének mérése problémás. A turizmus gazdasági hozzájárulását mutató Turizmus Szatellit Számlák (Tourism Satellite Accounts, TSA) összeállításának az a célja, hogy megmutassa, hogyan alakul, illetve mekkora a turizmus közvetlen hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez. Magyarország már a kezdetektől összeállítja a TSA statisztikákat, azonban ezek a kimutatások nem tartalmaznak két fontos aggregált mutatót, a turizmus közvetlen bruttó hozzáadott értékét (TDGVA), valamint a turizmusra jellemző iparágak közvetlen hozzájárulását a bruttó hazai termékhez (TDGDP). Tanulmányunkban kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk a Turizmus Szatellit Számlák legfontosabb anomáliáit.
Szerző: Hinek Mátyás

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n4.4

A teljes cikket letöltheti innen

A turizmus közvetlen hozzájárulása a magyar gazdaság teljesítményéhez: a Turizmus Szatellit Számlák fejlesztésének alternatívái – Turizmus Bulletin

A hazai turizmus néhány feltáratlan területe – Tóth T. et al.

Létezika turizmusnak néhány kevésbé feltérképezett területe: egyrészt az egynapos,határok mentén zajló nemzetközi kiránduló forgalom, másrészt a nemzetköziátutazó forgalom, és harmadrészt a teljes (tehát belföldi és nemzetközi),regisztrált szálláshely igénybevétele nélküli forgalom. Jelen tanulmány elsőrésze bemutatja a Turizmus Szatellit Számlák (TSzSz) módszertani változásait,valamint az alábbi három területet: 

  • egynapos kirándulóforgalom, 
  • külföldi átutazóforgalom, 
  • belföldi szálláshelyforgalom. 

Tanulmányunkmásodik felében a KSH által publikált 2010–2017 közötti Turizmus Szatellit Számlák(KSH 2019) adatait használtuk fel a regionális turisztikai GDP becsléséhez.Célunk az volt, hogy a vizsgált időszak adataiból kiszámítsuk a regionálisturisztikai GDP-t, illetve megvizsgáljuk a magyarországi megyék turizmusbanbetöltött helyzetét és az ebből adódó területi egyenlőtlenségeket.


Szerzők: Tóth Tímea – Tóth Géza


DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n4.5

A teljes cikket letöltheti innen

A hazai turizmus néhány feltáratlan területe – Turizmus Bulletin

Vendégszerkesztői előszó a 2020. Különszámhoz

A vendégszerkesztői előszót innen töltheti le

Vendégszerkesztői előszó a Különszámhoz
Turizmus Bulletin 2020. Különszám

2020. 3. szám

A teljes 2020. 3. szám (ISSN 1587-0928)

Turizmus Bulletin 2020/3. szám

A 2020. 3. szám cikkei

Hidakból teremtett emlékek, avagy kísérlet egy innovatív tárgy megalkotására a B-bridge koncepción keresztül – Megyeri G. et al.

A tanulmány a turizmus és a tárgy kapcsolatával foglalkozik, amelyben nem a turizmus és a tárgy viszonyának alapvető kérdéseit boncolgatjuk, hanem azt mutatjuk meg, hogyan lehet egy innovatív tárgyat megalkotni három különböző tudományág közös jellemzőinek megtalálásán, erősségeinek ötvözésén és végül egy tervezői koncepció felállításán keresztül. A B-bridge koncepció lényege egy olyan eszköz megteremtése, amely aktív és inaktív módon is segíti a Budapestre érkező turisták élményszerzését. Aktív állapotban a tárgy hozzájárul a turista aktív és passzív időeltöltéséhez, míg a hazatérés után inaktívan, emléktárgyként szolgál az utazási élmények elraktározására, később pedig felidézésére. Munkánk nem lenne teljes a tárgy gazdasági hasznosságának ismertetése nélkül, hiszen mai világunkban elengedhetetlen, hogy egy jó ötlet pénzügyileg is releváns megalapozottsággal rendelkezzen. Kutatásunk záróakkordjaként bemutatjuk a javasolt tárgy megalkotásában rejlő kihívásokat és a jövőbeli lehetőségeket.

Szerzők: Megyeri Gábor – Boros Kitti – Fekete Balázs

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n3.1

A teljes cikket letöltheti innen

Hidakból teremtett emlékek, avagy kísérlet egy innovatív tárgy megalkotására a B-bridge koncepción keresztül – Megyeri G. et al.

Játékosítási megoldásokra való nyitottság zenei fesztiválokon – Iványi T.

Az úgynevezett játékosítási (gamification) megoldások a turizmus területén is egyre nagyobb mértékben terjednek. Számos város és esemény próbálkozik játékosítási megoldások bevezetésével. A tanulmány a játékosítás turisztikai, azon belül is a könnyűzenei fesztiválokhoz köthető megvalósításaival foglalkozik. Az irodalmi áttekintés és a feltáró kvantitatív kutatás eredményei rámutatnak, hogy intenzív élményekkel teli környezetben is létezik olyan csoportja a fogyasztóknak, akik nyitottak a játékosítási megoldásokra, és jelentős élménynövelő tényezőnek tartják ezeket. Közöttük sokan vannak, akik élményeiket minőségi online tartalmakban osztják meg. Számos olyan kitöltő is található a kérdőív mintájában, akik számára a történetmesélés, a komolyabb kihívások jelentik azt a pluszt, ami miatt a játékosított megoldásokat választják, különösen azok, akik kevésbé elkötelezett fesztiválozók. Sokan vannak közöttük azonban olyanok is, akik az élményeikről maguknak készítenek emlékeket, és ritkábban osztják meg a közösségi médiában.  

Szerző: Iványi Tamás

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n3.2

A teljes cikket letöltheti innen

Játékosítási megoldásokra való nyitottság zenei fesztiválokon – Iványi T.

A falusi gasztrofesztiválok iránti kereslet és kínálat vizsgálata dél-alföldi példák alapján – Tóth B. et al.

A gasztrofesztiválok jelentősége világszerte és Magyarországon is növekszik. Település- és turizmusfejlesztési szerepük ellenére tudományos vizsgálatuk kevésbé elterjedt, ami a falusi gasztrofesztiválokra különösen jellemző. Kutatásunkban a Dél-Alföld tervezési-statisztikai régióban vizsgáljuk a gasztrofesztiválok jellemzőit, az ilyen fesztiválok iránti keresletet és ezek kínálatát esettanulmányi megközelítésben. A különböző stakeholderek (szervezők, helyi látogatók és turisták) turisztikai keresletet és kínálatot alakító szerepét és hatását kvalitatív módszerrel kutatjuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a fesztiválok nagy kínálata és célcsoportjaik változó igényei hatására a szervezők megújítási válsággal néznek szembe. Emiatt indokolt a közösség nagyobb arányú bevonása a stratégiai tervezésbe, ami nélkül a falusi gasztrofesztiválok megrendezése várhatóan konfliktusokba fog ütközni.  

Szerzők: Tóth Bettina – Hegedűs Gábor – Pusztai Bertalan

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n3.3

A teljes cikket letöltheti innen

A falusi gasztrofesztiválok iránti kereslet és kínálat vizsgálata dél-alföldi példák alapján – Tóth B. et al.

Jorcájtok és Sábátok, avagy a zsidó vallási turizmus térhódítása és társadalmi hatása Tokaj-Hegyalján – Drotár N.

A XVIII. századtól a XX. század közepéig Tokaj-Hegyalján élő zsidóság emlékei napjainkig megmaradtak. A temetők, a csodarabbi sírok, valamint a zsinagógák meghatározóak. Az 1970-es évektől kezdődően a térségbe érkező amerikai és izraeli vallási turisták újra élesztették a csodarabbi mítoszt. A statisztikák évente emelkedő számot mutattak, ami napjainkra átlagosan húszezer zsidó vallási turistaérkezést jelent évente a csodarabbik halálévfordulója alkalmából. A zsidó vallási turizmus működtetését amerikai és izraeli zsidó szervezők végzik, budapesti koordinációval. A szálláshelyek hiánya miatt a szervezők részéről elindult egy ingatlanvásárlási hullám, amely társadalmi feszültséget generált az indokolatlanul magas ingatlanárak következtében. A megvásárolt házakban szálláshelyet biztosítanak a turistáknak, valamint a helyi lakosok és vállalkozók részére munkalehetőséget biztosítanak. További lehetőség a turisztikai infrastruktúra javítása, illetve az étkezés helyben termesztett és készített kóser termékekkel való megoldása. A szervezők hatékony marketingmunkájának köszönhetően Tokaj-Hegyalja bekapcsolódott a nemzetközi zsidó vallási turizmusba.  

Szerző: Drotár Nikolett 

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n3.4

A teljes cikket letöltheti innen

Jorcájtok és Sábátok, avagy a zsidó vallási turizmus térhódítása és társadalmi hatása Tokaj-Hegyalján – Drotár N.

A hazai borfesztiválok közönségének vizsgálata – Gál Zs.

Jelen tanulmány a borfesztiválok közönségének összetételét, motivációit, attitűdjét vizsgálja Magyarországon egy budapesti és három vidéki rendezvényen keresztül. A borturizmus egyes vonatkozó fogalmainak ismertetését követően a tanulmány feltárja a hazai borfesztiválok látogatóinak demográfiai jellemzőit, fesztivállátogatási szokásait, pénzköltésük összetételét, a rendezvényekkel és azok kínálatával való elégedettségüket, valamint bemutatja azok klasztercsoportjait. A tanulmány célja, hogy pontosabb képet adjon a borfesztiválok látogatóiról a borászati, valamint a turisztikai szektor számára.  

Szerző: Gál Zsombor

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n3.5

A teljes cikket letöltheti innen

A hazai borfesztiválok közönségének vizsgálata – Gál Zs.

Etnoárucikk, domesztikált idegen és a hulladék politikai gazdaságtana – Hübner A.

Recenzió Régi Tamás “Hogyan gondolkodnak a „bennszülöttek”…például a turistákról” c. könyvéről (MTA BTK Néprajztudományi intézet, L’Harmattan, 2019)  

Szerző: Hübner Andrea

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n3.6

A teljes cikket letöltheti innen

Etnoárucikk, domesztikált idegen és a hulladék politikai gazdaságtana – Hübner A.

2020. 2. szám

A teljes 2020. 2. szám (ISSN 1587-0928)

Turizmus Bulletin 2020. 2. szám

A 2020. 2. szám cikkei

Digitális eszközök és módszerek használatának marketingszempontú feltáró elemzése a magyar turisták körében – Happ É. et al.

A digitalizáció ma már a turizmusban is kikerülhetetlen tényezőnek számít. A digitálisgazdaság egyre gyorsabb ütemű fejlődése, újításai, az internet, az okostelefonok egyreinkább átformálják a turizmus iparágát is. A digitális turizmushoz szükséges eszközök ésmódszerek gyorsan teret hódítanak a hazai turisták körében is. A tanulmány azt vizsgálja,mennyire terjedtek el Magyarországon ezek a lehetőségek, hogyan, mikor és milyen módonvesznek részt a magyar turisták a digitális turizmusban. A kutatás szekunder forrásokelemzésével, illetve primer kutatás segítségével vizsgálja Magyarországon a digitális turizmusjelenlegi helyzetét, elfogadottságát és a magyar turisták fogyasztói magatartását a digitáliseszközökre, módszerekre vonatkozólag. A kutatás 2018 októbere és 2019 márciusa közöttzajlott több mint 500 fő online megkérdezésével. A kitöltött kérdőívek elemzése választ adarra, hogyan viszonyulnak a magyarok a digitális fejlődéshez a turizmusban.  

Szerzők: Happ Éva – Ivancsóné Horváth Zsuzsanna – Kupi Marcell

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n2.1

A teljes cikket letöltheti innen

Digitális eszközök és módszerek használatának marketingszempontú feltáró elemzése a magyar turisták körében – Happ É. et al.

Eszképizmustól az ajánlásig – Élményfokozatok és hatásai a romkocsmákban – Kelemen-Erdős A. et al.

Az egyedülálló hazai turisztikai kínálat, kulturális élet meghatározó jelenségei a rom- és artkocsmák.Tanulmányunk az egyedi turisztikai attrakciót egy újabb perspektívából közelíti meg. Holisztikusélménymegközelítést alkalmazva az egyénre fókuszálunk. A turisztikai élmény fontos összetevőjeaz egyéni elkötelezettség, átélés, mely kiválthat emlékezetes élményeket, így befolyásolva aszolgáltatás további fogyasztását. Egyéni szinten az eszképizmus egyfajta aktivitást, bevonódástjelent az élmény során. Ez az átélés vezethet egy mélyebb kapcsolathoz, mely egyéni átalakulásteredményezhet. A szolgáltató részéről megfogalmazódhat a kérdés, hogy az élmény mennyibenbefolyásolja a fogyasztók elégedettségét és a szolgáltatás további ajánlását. A kutatás célja azélményfokozatok: az eszképizmus, a transzformáció és az emlékezetes élmények vizsgálata egyéniszinten. További cél az élményhatások, az elégedettség és az ajánlás összefüggéseinek elemzése.Eredményeinket tematikus turisztikai attrakciók és vendéglátóegységek menedzsmentjénekajánljuk.  

Szerzők: Kelemen-Erdős Anikó – Mitev Ariel Zoltán

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n2.2

A teljes cikket letöltheti innen

Eszképizmustól az ajánlásig – Élményfokozatok és hatásai a romkocsmákban – Kelemen-Erdős A. et al.

A 2017. évi hazai rendezésű nemzetközi sporteseményekre érkező külföldi turisták fogyasztásának nemzetgazdasági hatásai – Laczkó T. et al.

Az elmúlt néhány évben a sportcélú turizmus lényeges mértékben fejlődött Magyarországon,és az elkövetkező évtized tekintetében további szignifikáns erősödés várható. A kormányzatitámogatás miatt létrejövő nagyszámú, jelentős sportesemény komoly turisztikai vonzerővelrendelkezik, amelynek hatására a sporthoz kötődő beutazások száma lényegesen növekedettaz elmúlt években. 2017-ben 496 ezer külföldi utazó érkezett hazánkba sportrendezvényekmegtekintése céljából, akik összesen 2,197 millió napot töltöttek Magyarországon, amelyből 1,7millió vendégéjszaka keletkezett. A beutazó passzív sportturisták 4,4 napos átlagos tartózkodássalés 22 758 forintos napi átlagköltéssel jellemezhetők, amelyek lényegesen meghaladják azátlagos külföldi turisták tartózkodási idejét és napi költését, ráadásul lényegesen többet költenekkultúrára és szórakozásra is. A sportszektor egyéb nemzetgazdasági ágakkal való kapcsolatátis figyelembe véve a 2017. évi külföldi passzív sportturizmus 21,3 milliárd forint GDP-t termelt,illetve 17 milliárd forint költségvetési bevételt eredményezett, ami vendégéjszakánként 12 530forint átlagos GDP termelést és 10 ezer forint átlagos költségvetési bevételt jelent, hosszabbtartózkodás és magas visszatérési hajlandóság mellett.  

Szerzők: Laczkó Tamás – Stocker Miklós

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n2.3

A teljes cikket letöltheti innen

A 2017. évi hazai rendezésű nemzetközi sporteseményekre érkező külföldi turisták fogyasztásának nemzetgazdasági hatásai – Laczkó T. et al.

Területileg kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan turisztikai fejlesztések? – Turisztikai forrásallokációs vizsgálatok a Balatonnál – Horváth Z. et al.

Jelen tanulmány egy nagyobb kutatási témakör kiválasztott szelete, amelynek célja azeurópai uniós forrásokból megvalósult fejlesztések köréből a dedikáltan turizmusfejlesztésrefordítható források allokációjának prioritásonkénti, területi és időbeli változásainak feltárásaés értékelése a desztinációfejlesztés folyamatában, fejlesztéspolitikai dokumentumokbankitűzött célokkal összevetve. A kutatás mintaterületéül a Balaton térségét jelöltük ki. A vizsgáltterületi egységben 285 turisztikai pályázat adatait tartalmazó adattáblát hoztunk létre apalyazat.gov.hu, valamint a terkepter.nfu.hu oldalak projektkeresőjének felhasználásával.Az elemzés során varianciaanalízissel vizsgáltuk a megvalósult és a támogatói döntésselrendelkező turisztikai tárgyú projektek területi vonatkozásait. Az elnyert támogatásokterületi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy azok súlypontja a vizsgált időszakban apart menti települések irányába tolódott el.  

Szerzők: Horváth Zoltán – Alpek B. Levente

DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n2.4

A teljes cikket letöltheti innen

Területileg kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan turisztikai fejlesztések? – Turisztikai forrásallokációs vizsgálatok a Balatonnál – Horváth Z. et al.

A magyar lakosság utazási szokásai 2018 májusa és 2019 júniusa között – Rácz A.

A Magyar Turisztikai Ügynökség és jogelődje folyamatosan, 2000 és 2006 között évente, 2006és 2016 között kétévente, vizsgálta a magyar lakosság utazási szokásait egy-egy nagymintásreprezentatív kérdőíves adatfelvétellel. A kutatás célja, hogy feltárja a magyar háztartásokutazásokkal kapcsolatos szokásait, attitűdjeit, valamint feltérképezze az egyes utazásokkalkapcsolatosan felmerülő igényeket és az utazási tapasztalatok kapcsán regisztrált elégedettséget.Elemzésünk során a 2019-ben készült adatfelvétel főbb eredményeit mutatjuk be.  

Szerző: Rácz Attila



DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n2.5

A teljes cikket letöltheti innen

A magyar lakosság utazási szokásai 2018 májusa és 2019 júniusa között – Rácz A.

2020. 1. szám

A teljes 2020. 1. szám (ISSN 1587-0928)

Turizmus Bulletin 2020. 1. szám

A 2020. 1. szám cikkei

„Szép szavak, jó tettek?” A párizsi top zöld szállodák CSR értékeinek és tevékenységének vizsgálata – Ásványi K. et al.

A tanulmány célja, hogy összevessük a szállodák weblapjain és vendégértékeléseiben megjelenő CSR4 tartalmakat. Kutatási eredményeink körvonalazzák a szállodák CSR tevékenysége és a valós fogyasztói tapasztalatok közötti különbséget, vagyis az úgynevezett value-action gap-et (VAG). A vizsgálatot a TripAdvisor listája szerinti párizsi top 10 zöld szálloda körében végeztük. Tartalomelemzéssel értékeltük a szállodák weblapjain elérhető CSR információkat, valamint megvizsgáltunk a TripAdvisoron összesen 8974 db szállodai vendégvéleményt, melyből 156 db vendégértékelés volt CSR tevékenységet minősítő visszajelzés. A kutatás eredménye rámutatott arra, hogy a szállodák eltérő részletességgel tájékoztatják honlapjaikon a vendégeket a CSR tevékenységeikről. A kommentek túlnyomórészt pozitív véleményt alkottak az egyes CSR kategóriákban, azonban nem minden témakör jelent meg. A kutatás eredményei nagymértékben hozzájárulhatnak a hotelek CSR stratégiájának kiépítéséhez.


Szerzők: Ásványi Katalin – Chaker Hager – Varga Ákos



DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n1.1

A teljes cikket letöltheti innen

„Szép szavak, jó tettek?” A párizsi top zöld szállodák CSR értékeinek és tevékenységének vizsgálata – Ásványi K. et al.

A világörökségi helyszínek kapcsolata a turisztikai versenyképességgel – Bacsi Zs. et al.

Jelen kutatás keretében azt vizsgáltuk, hogy a világörökségként elismert turisztikai vonzerők és a turisztikai versenyképesség közt kimutatható-e összefüggés. A vizsgálatot 129 ország adatait felhasználva végeztük el a 2014-2015 és a 2016-2017 időszakokra vonatkozóan, többváltozós regresszióanalízissel. Vizsgálataink határozott pozitív kapcsolatot mutattak ki az Utazási és Turisztikai Versenyképességi Index (TTCI) értékei és a természeti, valamint kulturális világörökségi helyszínek száma között. A versenyképességet emellett jelentősen befolyásolta a vizsgált országok 1 főre jutó GDP értéke, amely egyúttal bizonyos mértékig tükrözni képes az ország infrastruktúráját, üzleti környezetét, egészségi és biztonsági állapotát is. Eredményeink szerint az eszmei kulturális örökség, szemben a fizikai örökségekkel, nem képes kimutathatóan befolyásolni a turisztikai versenyképességet. Hasonló eredmények ismertek a turistaérkezések és a turistabevételek tekintetében, azonban a TTCI és a világörökségi helyszínek többtényezős elemzésére vonatkozóan korábbi eredmények nem állnak rendelkezésre.


Szerzők: Bacsi Zsuzsanna – Tóth Éva



DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n1.2

A teljes cikket letöltheti innen

A világörökségi helyszínek kapcsolata a turisztikai versenyképességgel – Bacsi Zs. et al.

Az idősek turizmusban való részvétele Magyarországon: motivációk és turisztikai élmények vizsgálata – Kolos et al

Az idős fogyasztók teljes népességen belüli arányának növekedése kihívás elé állít számosiparágat. Ez alól a turizmus sem kivétel. Az idősek turizmusban való részvételének elősegítésea piaci lehetőségeken túlmenően tágabb kontextusban értelmezendő. Az aktív életmódösszefüggésben áll a társadalmi jólléttel és az élettel való elégedettséggel. Kutatásunkban az időskorosztály utazási motivációit és élményeit vizsgáljuk, és arra keressük a választ, hogy az idősebbturisták milyen motivációs tényezők hatására utaznak leginkább, illetve milyen nehézségeket,kockázatokat észlelnek utazásaik során. Mélyinterjúink megerősítik azt a vélekedést, hogy azidősek összetett társadalmi csoportnak tekinthetők, és utazásaik során nemcsak anyagi, hanemsok más, érzelmi és intellektuális tényező is érvényesül, mint például a szocializáció, a tudásvágyvagy akár a nosztalgia.


Szerzők: Kolos Krisztina – Kövesdi Júlia



DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n1.3

Az idősek turizmusban való részvétele Magyarországon: motivációk és turisztikai élmények vizsgálata – Kolos et al

A külföldi cserehallgatók egyetemi támogatásának lehetőségei az oktatásturizmus és a nemzetköziesedés tükrében – Bifkovics et al

Kutatásunk célja annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan, mimódon segíthetik a csereprogramok keretében hozzájuk érkező külföldi hallgatókat. Áttekintjüka nemzetköziesedés témáját a felsőoktatásra vonatkoztatva, miközben ismertetjük különbözőországok egyetemeinek nemzetköziesedési modelljeit. Tartalomelemzés és mélyinterjúksegítségével bemutatjuk a csereprogramokban részt vevő hallgatók támogatásának lehetségesterületeit, példákat és jó gyakorlatokat felvonultatva e területeket illetően. Kutatásunkban egyhazai és kilenc külföldi egyetem honlapját térképeztük fel 26 szempont alapján. Emellett a témaátfogóbb vizsgálatához mélyinterjút készítettünk egy hazai felsőoktatási intézmény Erasmusprogram koordinátorával és egy egyetemi diákszervezet (ESN) vezetőjével.


Szerzők: Bifkovics Bettina – Malota Erzsébet – Mucsi Attila



DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n1.4

A külföldi cserehallgatók egyetemi támogatásának lehetőségei az oktatásturizmus és a nemzetköziesedés tükrében – Bifkovics et al.

A Virágos Magyarország és az Entente Florale Europe verseny szerepe a desztinációmarketingben – Veszprém esettanulmánya – Lőrincz et al.

2017-ben a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny jubileumi, 25. évfordulóján többmint 300 résztvevő közül, az 50 ezer lakos feletti település kategóriában Veszprém nyerte el afődíjat, így a királynék városa 2018-ban megmérethette magát a nívósnak számító nemzetköziEntente Florale Europe versenyen. 2018 szeptemberében az írországi eredményhirdetésenVeszprém „Entente Florale Europe” arany minősítést és „Közterület megújításáért járó elnökikülöndíjat” kapott. Jelen kutatás a hazai és nemzetközi szakirodalom elemzésével, valaminta veszprémi verseny témafelelőseivel készített strukturált interjúkon keresztül vizsgálja aVirágos Magyarország és az Entente Florale Europe versenyre való felkészülés, és az azon valórészvétel desztinációmarketingre és városimázsra gyakorolt hatását. A kutatási eredményekismertetik Veszprém jövőbe mutató elképzeléseit, és best practice tanácsokkal látják el azokat atelepüléseket, amelyek e környezetszépítő versenyen való részvételt fontolgatják.


Szerzők: Lőrincz Katalin – Kruppa-Jakab Éva – Szabó Renáta



DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n1.5

A Virágos Magyarország és az Entente Florale Europe verseny szerepe a desztinációmarketingben – Veszprém esettanulmánya – Lőrincz et al.

2019. 4. szám

A teljes 2019. 4. szám (ISSN 1587-0928)

Turizmus Bulletin 2019. 4. szám

A 2019. 4. szám cikkei

Barát vagy ellenség? Negatív online fogyasztói értékelések szerepe az Airbnb oldalon – Féki Zs. et al.

Az e-WOM (eletronic word-of-mouth, online szájreklám) értelmezhető valamely szolgáltatásról alkotott pozitív vagy negatív állításként. A negatív töltetű e-WOM háttérbe szorul a kutatásokban, így ennek befolyásoló hatása került kutatásunk középpontjába. Az online szállásfoglalásnál a fogyasztók nem tudnak előzetesen meggyőződni a minőségről, így kénytelenek társaik véleményére hagyatkozni, tehát az e-WOMnak kiemelt szerep jut. Az egyik legnépszerűbb szállásfoglaló oldal, az Airbnb, működésének alapja a közösség és a tagok által al¬kotott fogyasztói értékelések, amelyek segítenek másoknak az észlelt kockázat csökkentésében és a döntés meghozatalában. A fentiek alapján kutatásunk arra fókuszált, hogyan jelenik meg a negatív e-WOM a fogyasztók szálláskeresési folyamatában. Kutatásunk eredménye alapján elmondható, hogy elsősorban azon hozzászólások a hasznosak, melyek extra információt szolgáltatnak, valamint hogy a szélsőségesen negatív e-WOM háttérbe szorul az objektivitás hiánya miatt. Láthatóvá vált továbbá, hogy bár a negatív e-WOM képes elrettentő hatást gyakorolni, releváns tartalom esetén azonban felkészít a szállás hiányosságaira.
 
Szerzők: Féki Zsuzsanna és Markos-Kujbus Éva

A teljes cikket letöltheti innen

Barát vagy ellenség? Negatív online fogyasztói értékelések szerepe az Airbnb oldalon – Féki Zs. et al.

Utazás az akadálymentesség, a fogyatékosság és a fenntarthatóság multidiszciplináris és bölcseleti dimenzióiba – Farkas J. et al.

A fenntarthatóság elvei egyre inkább teret nyernek a turizmus tudományának gondolatkörében és gya-korlatában. Ennek egyik dimenziója az akadálymentesítés, amit az EU által megfogalmazott keretrendsze-rekben és a hozzájuk kapcsolódó konkrét ajánlásokban is megtalálunk. Ha akadálymentesítésről beszélünk azt tapasztaljuk, hogy a fogalmat a többség a közösségi élettérben létrejövő helyváltoztatás fizikai korlátainak felszámolásaként értelmezi. Véleményünk szerint azonban az akadálymentesség gondolatkörében nem kizárólagosan annak fizikai megvalósulása jelenti az egyetlen hasznosítható értelmezési keretet. Mint látni fogjuk, az életfilozófia olvasatában az ember alapvető tulaj¬donságai között tartjuk számon az akadálymentesítő és az egzisztenciálisan fogyatékos mivoltot is. Tehát sem az akadálymentesség, sem a fogyatékosság meghatározásunk nem eredeztethető – kizárólag – a je¬lenkori kulturális és társadalmi kiteljesedésünkből, sokkal inkább az emberségünket adó alaptulajdonságok közé kell sorolnunk mindkettőt. Jelen tanulmányunk célja rávilágítani arra, hogy az akadálymentesítés fogalomköre messze túlmutat a fizikai élettér elérhetővé tételén, ahogyan a fenntarthatóság keretei is jelentősen átértelmeződnek, kitágul¬nak az életfilozófiai megközelítéseknek a turizmus tudományterületére történő beemelésével.
 
Szerzők: Farkas Jácint – Petykó Csilla

A teljes cikket letöltheti innen

Utazás az akadálymentesség, a fogyatékosság és a fenntarthatóság multidiszciplináris és bölcseleti dimenzióiba – Farkas J. et al.

A narancsborok nyújtotta lehetőségek a szlovén, a horvát és az olasz gasztronómiai turizmusban – Bene Zs. et al.

Az UNESCO definiálásában a mediterrán étrend, mint világörökség, a növénytermesztést, a betakarítást, a halászatot, az állattenyésztést, a tartósítást, a feldolgozást, az elkészítést és kiemelten az ételek elkészí¬tését magába foglaló készségek, tudás, valamint hagyományok összessége. Hívószavai az egészség, a helyi termékek, a tradíció, az élet élvezete. A narancsborok olyan naturalista természetes fehérborok, melyeket héjon erjesztenek több ezer éves hagyományokon alapuló eljárással. Ezek a borok kedvező élettani hatású vegyületeket (polifenolok, katechinek, antioxidánsok) tartalmaznak, készítésükhöz legtöbbször ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagot használnak, illetve mellőznek minden kémiai segédanyag haszná¬latot és kén-dioxidot egyáltalán nem vagy csak kismértékben alkalmaznak. Számos országban készítenek ilyen borokat, de leginkább a mediterrán térség borászataiban, kiemelten Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban lehet találkozni velük. Munkánk során egyrészt azt vizsgáltuk, hogy ez a bortípus önmagában mennyire képes turisztikai vonzerőként funkcionálni, így mozdítva elő a gasztronómiai tu¬rizmust ezekben az országokban, másrészt azt, hogy milyen helyet foglal el a mediterrán gasztronómiában, illetve lehet-e és érdemes-e a narancsborra turizmust építeni.
 
Szerzők: Bene Zsuzsanna – Piskóti István

A teljes cikket letöltheti innen

A narancsborok nyújtotta lehetőségek a szlovén, a horvát és az olasz gasztronómiai turizmusban – Bene Zs. et al.

„Ki fizeti a masszázst?” Fürdőgyógyászati szolgáltatások közfinanszírozása Európa egyes országaiban és Magyarországon – Hinek M. et al.

Jelen tanulmány a fürdőgyógyászati szolgáltatások közfinanszírozásának rendszerét vizsgálja Európa öt országában és Magyarországon. Ismertetjük és összehasonlítjuk a fürdőgyógyászati kezelések igénybevételének főbb szabályait az egyes országokban, illetve áttekintjük, hogy a biztosítók milyen jellegű ellátásokat, milyen szabályok alapján, milyen mértékben finanszíroznak. A nyugat-európai rendszerekkel összevetve részleteiben tekintjük át a magyar finanszírozási szabályokat. Legfontosabb konklúziónk, hogy jól működő közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer nélkül nincs versenyképes egészségturisztikai kínálat.
 
Szerzők: Hinek Mátyás – Dózsa Csaba – Mató-Juhász Annamária – Juhász Szabolcs


A tanulmány a „Fürdőgyógyászati szolgáltatások finanszírozási kérdéseinek vizsgálata a hazai gyógyfürdőkben” című, a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából készült elemzés és javaslattevő tanulmány alapján készült.

A teljes cikket letöltheti innen

„Ki fizeti a masszázst?” Fürdőgyógyászati szolgáltatások közfinanszírozása Európa egyes országaiban és Magyarországon – Hinek M. et al.

Magyarország országképe és a turizmusbiztonsággal kapcsolatos attitűdök empirikus vizsgálata 2018-ban – Rácz A.

A turizmus alapvetően bizalmi iparág, komplex rendszerének egyik legfontosabb alapja a biztonság. A biztonság problematikája rendkívül sokrétű, a természeti katasztrófáktól a pénzügyi folyamatokon és a terrorizmuson át egészen a szálláshely-szolgáltatás, a környezet, az élelmiszerek, az egészség vagy a közlekedés biztonságáig terjed. A turizmus rendszerében minden biztonságot befolyásoló tényező hat az utazási döntésre is, így egy-egy desztináció meghatározó elemei a prekoncepció és a tapasztalat. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a biztonságérzettel kapcsolatos prekoncepciók és tapasztalatok miként alakultak Magyarországgal kapcsolatban a hazai rendezvények résztvevőinek körében.
 
Szerző: Rácz Attila

A teljes cikket letöltheti innen

Magyarország országképe és a turizmusbiztonsággal kapcsolatos attitűdök empirikus vizsgálata 2018-ban – Rácz A.

2019. 3. szám

A teljes 2019. 3. szám (ISSN 1587-0928)

Turizmus Bulletin 2019. 3. szám

A 2019. 3. szám cikkei

A fesztiválélmény megjelenése a közösségi médiában: a Sziget Fesztivál példája – Hinek M. et al.

A tanulmány célja, hogy bemutassa egy nagy hazai fesztivál által generált fogyasztói élmény dimenzióit. Az áttekintő fesztiválkörkép és a fesztiválok szerepének elméleti bemutatása után, affektív és kognitív értékdimenziók mentén megvizsgálja a Sziget Fesztivál, mint vezető kulturális turisztikai termék látogatói számára élményt generáló tényezőket, különös tekintettel az affektív és a kognitív értékdimenziókra, amelyeket tanulmányunkban az élményteremtés pilléreinek nevezünk. A vizsgálatot a 2016-os Sziget Fesztiválon részt vett külföldi és hazai látogatók által a Facebookon elhelyezett vélemények kvalitatív tartalomelemzése alapján hajtottuk végre.
 
Szerzők: Hinek Mátyás – Kulcsár Noémi

A teljes cikket letöltheti innen

A fesztiválélmény megjelenése a közösségi médiában: a Sziget Fesztivál példája – Hinek M. et al.

Turizmus és biztonság: a magyar lakosság utazási szokásaihoz köthető, biztonsággal kapcsolatos attitűdök reprezentatív vizsgálata – Csapó J. et al.

Tudjuk, hogy a fogyasztói döntések szempontjai, illetve meghozataluk módjai időről időre változnak, ezért a döntéshozóknak és a kutatóknak is újabb és újabb kérdéseket kell megvizsgálniuk, hogy releváns megállapításokat tehessenek. Bár mindig is jelen volt a desztinációválasztásban, a biztonság kérdésköre nem túl régen jelent meg fokozottabb jelentőséggel a döntési szempontok között. Azért nyert ma más jelentőséget ez a kérdéskör, mert napjainkban a turizmussal egyre több olyan térség érhető el a szélesebb célközönség számára is, amelyek esetében relevánssá válik a biztonság vizsgálata, akár elsődleges szempontként kezelve azt. A tömegturizmus kedvelői nem vágynak kockázatra, sokkal inkább a kiszámíthatóságot preferálják, így számukra alapvető a biztonság. Tudjuk, hogy a vásárlási döntések komplexek, és nem csupán egyetlen tényező határozza meg a kimenetet, mégis célszerű időnként egy összetevőre koncentrálva feltenni az arra vonatkozó kérdéseket. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, mennyiben határozzák meg a magyar lakosság döntéseit a biztonság különböző területei, milyen szegmensek esetében játszanak kiemelt szerepet, és milyen arányú csoportok számára válnak sokadlagos kérdéssé. Munkánk alapja egy 2018-ban végzett országos, a felnőtt 15-74 éves lakosságra reprezentatív online megkérdezés adatbázisa. Ennek elemzésével jutunk eredményekhez.
 
Szerzők: Csapó János – Törőcsik Mária

A teljes cikket letöltheti innen

Turizmus és biztonság: a magyar lakosság utazási szokásaihoz köthető, biztonsággal kapcsolatos attitűdök reprezentatív vizsgálata – Csapó J. et al.

Hogyan befolyásolja a vendégek személyisége a magyar wellness-szállodákkal kapcsolatos elégedettséget? – Kökény L. et al.

Kutatási tanulmányok szerint egyre nagyobb teret kap a vállalatok marketingtevékenységében az a felfogás, hogy a fogyasztók egyediek, saját, személyiségükből következő értékrenddel bírnak. Erre a felfogásra a vállalatok is egyre inkább nyitottak, mivel a céljuk a minél hatékonyabb kiszolgálás és ezáltal a minél nagyobb profit. A személyiségtípusok azonosításával lehetőség nyílik a fogyasztók személyiségalapú csoportosítására. Kutatásunk célja azt megvizsgálni, hogy a fogyasztói személyiségtípusok hogyan, és milyen mértékben befolyásolják a szállodai szolgáltatással kapcsolatos elégedettséget. Az elégedettség területét a szállodai szolgáltatás tényezőire fókuszáljuk, és a szakirodalom alapján különböző részterületeket alakítunk ki, mint például a fizikai környezettel és a személyzettel kapcsolatos elégedettség. A személyiségtípus elemzéshez a Big Five Faktor tesztet használjuk. Összességében megállapítható, hogy a személyiségtípusok közül a barátságosság és a tudatosság szignifikánsan befolyásolja, a vártnak megfelelő irányba, a személyzetre és a fizikai környezetre vonatkozó elégedettség faktort. Ezzel ellentétben a neuroticitás, az extraverzió és a nyitottság egyáltalán nem befolyásolja szignifikánsan egyik elégedettség faktort sem.
   

 
Szerzők: Kökény László – Kenesei Zsófia
 
A publikáció az Európai Unió (Európai Szociális Alap) és Magyarország társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében jött létre.


A teljes cikket letöltheti innen

Hogyan befolyásolja a vendégek személyisége a magyar wellness-szállodákkal kapcsolatos elégedettséget? – Kökény L. et al

Családok fesztiválélménye – két családbarát fesztivál elemzése – Ásványi K. et al.

A fesztiválokat sok esetben a családbarát szabadidős tevékenységek közé sorolják, ugyanakkor kifejezetten erre a célcsoportra vonatkozóan a korábbiakban még nem végeztek kutatást a fesztivállátogatások tekintetében. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy a szakirodalom alapján milyen dimenziói vannak az élménynek, és értelmezzük azt a fesztiválokra vonatkozóan. Primer kutatást végeztünk és azt vizsgáltuk, hogy ezek a dimenziók milyen mértékben jelennek meg két magyarországi családi fesztiválnál, illetve hatással vannak-e a fesztivál emlékezetességére. A kutatás alapján megállapítható, hogy mindkét fesztivál esetében a szórakozás élménye hat legerősebben az emlékezetességre.

Szerzők: Ásványi Katalin – Mitev Ariel – Jászberényi Melinda – Mert Mentes

 

A teljes cikket letöltheti innen

Családok fesztiválélménye – két családbarát fesztivál elemzése – Ásványi K. et al.

Múzeumi látogatói élmény – Bodnár D.

Jelen cikk részletes szakirodalmi áttekintést nyújt az új muzeológia paradigmájához vezető trendekről, a múzeumi látogatói élményről, valamint az interpretációt segítő módszerekről. A szerző az interpretációt segítő módszereket beilleszti PINE és GILMORE (1998) élménymodelljének múzeumi kontextusban továbbfejlesztett verziójába. Az eszképizmus dimenziójának részletes vizsgálata ugyancsak megtörténik annak változatos értelmezései alapján, valamint az edutainment gyakorlata is beillesztésre kerül a modellbe. A cikk előkészítésül szolgál a témában megvalósítandó primer kutatáshoz.


Szerző: Bodnár Dorottya
 

A teljes cikket letöltheti innen

Múzeumi látogatói élmény – Bodnár D.

2019. 2. szám

A teljes 2019. 2. szám (ISSN 1587-0928)

Turizmus Bulletin 2019. 2. szám

A 2019. 2. szám cikkei

Az Airbnb szerepe a Balatoni Turisztikai Régióban – Dudás G. et al.

Naponta emberek tízezrei döntenek úgy, hogy nem a hagyományos, hanem a peer-to-peer (P2P) elven működő online szállásmegosztó platformokon – ilyen például az Airbnb – ismeretlenek által meghirdetett szálláshelyeken szállnak meg. Ez a folyamat napjainkban még döntően nagyvárosi jelenség, azonban egyre inkább teret nyer a jelentős turisztikai potenciállal rendelkező térségekben, komoly kihívások és verseny elé állítva a hagyományos piaci szereplőket. A tanulmány célja, hogy a korábbi, elsősorban nagyvárosokra fókuszáló Airbnb kutatásokkal szemben egy turisztikai régióban (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) vizsgálja meg az Airbnb kínálatát és területi jellemzőit. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a balatoni Airbnb kínálat illeszkedik a hazai és nemzetközi trendekhez, azonban a szálláskínálat volumene jelentősen elmarad a fővárosétól. A vizsgálat rávilágított továbbá arra, hogy az Airbnb-n keresztül történő professzionális lakáskiadás fokozottan van jelen a térségben, így a balatoni régióban az Airbnb nem tekinthető pusztán a felesleges ingatlankapacitások magánjellegű megosztására és hasznosítására használt platformnak (ahogyan maga a vállalat értelmezi saját szerepét a nyilvánosság felé), hanem bizonyos esetekben sokkal inkább egy üzleti motiváció által vezérelt lakáskiadó oldal.
 
Szerzők: Dudás Gábor – Nagy Gyula – Boros Lajos

A teljes cikket letöltheti innen

Az Airbnb szerepe a Balatoni Turisztikai Régióban – Dudás G. et al.

A minőség–elégedettség–lojalitás mérésének módszerei és tapasztalatai egy hazai gyógyfürdőben – Lőke Zs.

A hazai 98 gyógyfürdő-szolgáltató jól példázza, hogy egy szektorban minél nagyobb a verseny, annál inkább fókuszba kerül a vendégelégedettség. A 100%-ban állami tulajdonban lévő Hévízgyógyfürdő is vendégközpontúan működik, tudva, hogy újravásárlással, kedvező továbbajánlással a nagyon elégedett lojális fogyasztó egy igen hatékony marketingeszköz. A Hévízgyógyfürdőben 300 magyar vendéget kérdeztünk meg a szolgáltatásminőség, az elégedettség és a lojalitás dimenziókban. A minőség-elégedettség, valamint az elégedettség és a visszatérési hajlandóság, pozitív szájreklám lojalitásdimenziók között szignifikáns pozitív kapcsolat igazolódott. A regresszióanalízis az örömteli hévízi tartózkodás elégedettség dimenzió kulcsszerepére hívja fel a figyelmet. A kutatás alapján az is megállapítható, hogy nem elegendő csak a vendégelégedettséget mérni, hanem fel kell tárni a fürdővendégek lojalitására ható további tényezőket, valamint hogy a negatív szájreklám elkerülése érdekében kulcsfontosságú a szolgáltatási hiba megelőzése.
 
Szerző: Lőke Zsuzsanna

A teljes cikket letöltheti innen

A minőség–elégedettség–lojalitás mérésének módszerei és tapasztalatai egy hazai gyógyfürdőben – Lőke Zs.

Egy nagyszabású rendezvény hatása a rossz városimázsra: Ferenc pápa látogatásának befolyása Juarez város megítélésére – I. C. Omar et al.

A tanulmány célja, hogy egy negatív megítélésű város példáján keresztül mutassa be a városimázs javításának lehetőségeit. Ehhez a pápalátogatás nagyszabású rendezvényének lehetséges imázsjavító hatásait elemeztük a mexikói Juarez város példáján keresztül. Az elméleti áttekintés részeként bemutatjuk a városmarketing és városmárkázás fogalmait, majd az Anholt-féle városmárka hatszög segítségével értelmezzük Juarez helyzetét. A pápalátogatás szerepét online turisztikai oldalak és online médiatartalmak segítségével elemeztük és megállapítottuk, hogy az esemény médiafigyelme és pozitív üzenete megadta a lehetőséget a város megítélésének javítására, azonban a külső adottságok, a mélyben rejlő strukturális problémák nem tették lehetővé ennek kiaknázását.
 
Szerzők: Irigoyen Carlos Omar – Neulinger Ágnes – Molnár-Csomós Ilona

A teljes cikket letöltheti innen

Egy nagyszabású rendezvény hatása a rossz városimázsra: Ferenc pápa látogatásának befolyása Juarez város megítélésére – I. C. Omar et al.

A magyarországi wellness-szállodák marketingkommunikációjának új trendjei – Dunai T. et al.

“Pihenni bárhol tud! Nálunk újjászületik!” – szól a Caramell Premium Resort szálloda hívószava, amely a hotel minden megjelenésekor felbukkan, s amely a turisztikai szolgáltató vendégekért való küzdelmének egyik eszköze. De mégis hol, milyen új eszközökön keresztül juttathatók el ezen szlogenek a potenciális látogatókhoz? A tanulmány a magyarországi wellness-szállodák marketingkommunikációjában megjelenő online eszközök rendszerezésére vállalkozik. A központi vonatkoztatási keret ellenére azonban e technikák használhatósága minden bizonnyal más, akár nem turisztikai jellegű termékekre is kiterjed.


Szerzők: Dunai Tamás – Lengyel Nikolett Lilla

 

A teljes cikket letöltheti innen

A magyarországi wellness-szállodák marketingkommunikációjának új trendjei – Dunai T. et al.

Az egészségturizmus értelmezése a turizmus változó rendszerében – Ruszinkó Á. et al.

A totális turizmus időszakában egyre szélesedik a termékpaletta, és az egyes termékeken belül egyre sokszínűbbé és specializáltabbá válnak a szolgáltatások. Olyan új vagy eddig csak részben érintett szakterületek is markánsabb szerepet kapnak, amelyeknek eredendően csekély kapcsolódásuk volt a turizmushoz. Egyúttal felértékelődött az egészség, az utazási motivációk között hangsúlyosabb szerepet kap annak megőrzése, vagy a visszaszerzésére való törekvés. Ezáltal folyamatosan nő az egészségturisztikai szolgáltatásokat igénybe vevők száma. Mindez azzal jár, hogy olyan területeken is megjelent a turizmus, amelyek kívül esnek a korábban elfogadott fogalmi rendszeren. A cikk igyekszik tisztázni a fogalomrendszer pontatlanságait, illetve korrigálni a vonatkozó definíciókat.
 
Szerzők: Ruszinkó Ádám – Donka Attila

A teljes cikket letöltheti innen

Az egészségturizmus értelmezése a turizmus változó rendszerében – Ruszinkó Á. et al.

2019. 1. szám

A teljes 2019. 1. szám (ISSN 1587-0928)

Turizmus Bulletin 2019. 1. szám

A 2019. 1. szám cikkei

Nyaralás alatti munkavégzés: a workcation turizmus elméleti és gyakorlati kérdései – Pécsek B.

Munka, szabadidő és alvás a három fő tevékenység, melyek ciklikus váltakozásai mentén éli életét a modern ember. A három alaptevékenység a múltban egyértelműen elkülönült egymástól. A határok elmosódása a későmodernitás trendje, melynek következményeképpen napjainkban két, egymással ellentétes, utazási forma terjedésének lehetünk tanúi: a staycation (turizmus az otthon elhagyása nélkül) és a workcation (nyaralás alatti munkavégzés). A tanulmány ez utóbbi jelenséget vizsgálja meg elméleti és gyakorlati oldalról: a szerző először egy saját workcation koncepciót fogalmaz meg, majd a szakirodalom és az online kérdőíves megkérdezés elemzésének eredményeként hat különböző workcation turista típust különít el és jellemez. Ezek alapján meghatározza azt a szegmenst, mely igények figyelembevételével egy adott település fenntartható turisztikai fejlesztéseket vihet végbe. A szerző zárásként egy külföldi példát is bemutat, ahol ezek a fejlesztések már megvalósultak, és sikeresen működnek. 
 
Szerző: Pécsek Brigitta

A teljes cikket letöltheti innen

Nyaralás alatti munkavégzés: a workcation turizmus elméleti és gyakorlati kérdései – Pécsek B.

A mindfulness és liminalitás felértékelődése: spirituális elvonulási központok, a fenntartható jövő desztinációi? – Lengyel A.

A globális szocio-ökológiai válság mélyülésével párhuzamosan felértékelődik a desztinációk belső transzformációt katalizáló liminális jellege. A liminális potenciál aktualizálódásának és így az ennek nyomán megvalósuló belső transzformációnak is alapfeltétele az éber, nyitott jelenlét, a tudatosság és a figyelem, amit mindfulness néven ismer a szakirodalom. A belső transzformáció igénye a fenntarthatóság kontextusában nagy jelentőségű, mivel a jelenkori válság nem elsődlegesen tudományos-technikai kihívás, hanem alapvetően egzisztenciális problematika. A spirituális elvonulási központok fókuszáltan jelenítik meg a desztinációs térre generálisan jellemző liminális potenciált, vagy heideggeri terminológiával élve, Spielraum jelleget. A spirituális elvonulási központ transzformációt fokozottan katalizálni képes jellege kiemeli a desztinációt a turizmust ma még dominánsan jellemző, hedonista motivációkra és eszkapizmusra épülő, fogyasztást kiszolgáló szerepkörből és helyette annak spirituális jellegét, transzformatív potenciálját emeli a középpontba. Turizmusszociológiai szempontból az elvonulási központok témaköre eddig szinte érintetlen terület a magyar nyelvű szakirodalomban. A cikk célja a döntéshozók figyelmének felhívása a téma fontosságára.
 
Szerző: Lengyel Attila

A teljes cikket letöltheti innen

A mindfulness és liminalitás felértékelődése: spirituális elvonulási központok, a fenntartható jövő desztinációi? – Lengyel A.

Felelős turizmus, felelős döntéshozók, avagy CSR, ahogy a balatoni turizmusban érintett szereplők látják – Hajmásy

A klímaváltozásnak, valamint az egyre inkább kimerülőben levő természeti erőforrásoknak köszönhetően növekvő trendet mutat mind a társadalmilag, környezetileg és gazdaságilag felelős turisztikai termékek terjedése, mind az irántuk mutatkozó kereslet. Mivel a turizmus erőteljesen a desztinációk természeti vonzerején alapszik, a környezetvédelem és a környezet megőrzése kiemelten fontos. Ugyanakkor a turisztikai vállalkozások felelősek az adott közösségért is, amelyben működnek. Ennek jegyében megfelelően kell kezelniük a turizmus természeti környezetre, valamint közösségre gyakorolt hatását. Ez a tanulmánya Balaton régió turizmusában érintett szereplők aktuális CSR-ral kapcsolatos nézőpontját vizsgálja.
 
Szerző: Hajmásy Gyöngyi

A teljes cikket letöltheti innen

Felelős turizmus, felelős döntéshozók, avagy CSR, ahogy a balatoni turizmusban érintett szereplők látják – Hajmásy

Az egészségturizmus folyamatainak terminológiai változásai – Zsarnóczky M.

Az egészségturizmus térhódítása és iparági növekedése évről évre elég dinamikusan fejlődik ahhoz, hogy az elmúlt évtizedek hazai tapasztalatait összegyűjtve kiértékelésre kerülhessenek a fejlődési folyamatok. A korábbi periódusban a természeti tényezők nyújtotta lehetőségeken túlmenően a kiegészítő szolgáltatások is népszerűbbé váltak. A folyamatokat vizsgálva mára megfigyelhető, például a gyógyturizmuson belül, hogy a gyógyfürdők legnagyobb profitú bevételi forrásai nem az önálló fürdőbelépő jegyek, hanem a hozzájuk kapcsolódó, de külön, helyben is igénybe vehető, magas megtérülést hozó orvosi szolgáltatások, mint a plasztikai sebészet, a keringési betegségek gyógyászata, a szemészet, a meddőségi kezelések, illetve a professzionális fogászat. A külföldi vendégek számára megtévesztő lehet, ha egy szolgáltató a klasszikus szállodai wellness használatot (szauna, konditerem, medence) szolgáltatásként, orvosi jelenlétet is feltételező egészségturisztikai csomagban értékesíti vagy kínálja eladásra. Tekintettel a kedvező nemzetközi pozíció fenntartására, időszerűvé vált, hogy a hazai egészségturizmusban érdekeltek közös terminológiai szabványosítást végezzenek, amelynek keretében a szolgáltatási csomagok helyes elnevezése további sikereket indukálhat a kiélezett versenyben.


Szerzők: Zsarnóczky Martin
 

A teljes cikket letöltheti innen

Az egészségturizmus folyamatainak terminológiai változásai – Zsarnóczky M.

Valóban aktív a magyar lakosság? Aktív és ökoturisztikai keresletet és motivációt felmérő kutatás – Mártonné Máthé K. et al.

A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (továbbiakban MTÜ) mint a hazai turizmus fejlesztéséért és a turisztikai szakmai információk biztosításáért felelős állami szervezet fel kívánta mérni a magyarországi aktív és ökoturisztikai kereslet jellemzőit és befolyásoló tényezőit, különös tekintettel a célcsoport aktivitására, motivációjára és az utazással kapcsolatos információkra. Az MTÜ megbízásából az Universitas-Győr Szolgáltató Nonprofit Kft. 2017. november-decemberben egy általános és öt tematikus kérdőív segítségével több, mint 2500 válaszadótól gyűjtött információkat az aktív és ökoturizmussal kapcsolatos üdülési szokásokról. A kérdőívek információi alapján készített anyag részletesen bemutatja az aktív és ökoturizmus altermékeivel kapcsolatos társadalmi attitűdöket, különös tekintettel az azokban már megvalósult vagy tervezett részvételre és a korábbi tapasztalatokra. Jelen tanulmány a kutatás legfontosabb eredményeit összefoglalva mutatja be, és választ ad arra a kérdésre: vajon valóban aktív-e a magyar lakosság.
 
Szerzők: Mártonné Máthé Kinga – Császár Zsuzsa

A teljes cikket letöltheti innen

Valóban aktív a magyar lakosság? Aktív és ökoturisztikai keresletet és motivációt felmérő kutatás – Mártonné Máthé K. et al.
Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.28. - 23:42:41