E-learning tananyag

Wikipedia: kiindulópont egy téma áttekintéséhez.

Sose idézz tudományos munkában Wikipedia-szócikket, viszont a szócikk alatt lévő hivatkozások segítenek egy téma feltárásában.

Google: hírek keresésére, cégek, szervezetek honlapjának megtekintésére használd.

Google Scholar (GS): a neve alapján tudományos forrásokban keres, ez így is van, viszont megtalálja a predátor kiadók publikációit is. Predátor kiadók publikációiban megjelenés előtt nem történik tartalmi ellenőrzés (peer-review), így nem tudhatod, hogy helytálló-e a tartalom. A szakterületen kevésbé ismert szerzők, kiadók publikációi esetében érdemes forrásértékelést végezni. Bővebben lsd. a Forrásértékelés-modult.

A GS-ben beállítható, hogy a Corvinus könyvtár által előfizetett tartalom teljes szöveggel megjelenjen. Ehhez kövesd az alábbi lépéseket:

1. GS Beállítások,

2. Könyvtári linkek, keress rá a Corvinusra,

3.pipáld ki, mentsd el.

Előzmények törlése után újból be kell állítani. Az előfizetett tartalmaink megjelennek VPN-használatával is.

A könyvtári források kizárólag megbízható tudományos dokumentumokat tartalmaznak. 3 keresőfelületet használhatsz, attól függően, hogy konkrét dokumentumra vagy témára keresel. A kis  ikon alatt megtalálod ugyanezt a magyarázatot.

1.1. ábra – a Budapesti Corvinus Egyetem könyvtár honlapján található keresők

Katalógus

A Katalógusban főként a könyvtár fizikai állományát (nyomtatott könyvek és folyóiratok) találod, de kis mennyiségben előfordulnak benne elektronikus folyóiratok is. Amennyiben egy nyomtatott könyvhöz elektronikus példány is tartozik, azt is feltüntettük a katalógusban.

Egy katalógusban lévő rekord arról tájékoztat, hogy hány példány van az adott címből, melyik olvasóteremben, és azon belül melyik polcon található. Ezen kívül információt ad a kölcsönözhetőségéről, valamint, hogy aktuálisan elérhető-e. Vannak még könyveink a zárt raktárban, ezekből is tudsz kölcsönözni.

A kölcsönzési idő könyvtől függően 2 vagy 4 hét, és csak azokat tudod kölcsönözni, amelyek gerincén fehér csík (is) van. Ha csak sárgát találsz, az a könyv helyben használható. Egyszerre 8 könyvet kölcsönözhetsz ki az önkiszolgáló automatáinknál, és 3x hosszabbíthatod a lejárati dátumot, ha nincs rá előjegyzés.

Előjegyzést, raktári kérést, távolról történő hosszabbítást a katalógusba belépve tudsz indítani. Ehhez szükséged van a könyvtári kártyádra és a Neptun azonosítódra.

A hosszabbítás, előjegyzés menetéről, késedelmi díjakról, elvesztett könyv pótlásáról szóló információkhoz keresd fel ezt az oldalt.

Folyóiratok és e-könyvek keresője

A Folyóiratok és E-könyvek keresőben teljes szövegű elektronikus folyóiratokat és e-könyveket, valamint a nyomtatott folyóiratok adatait látod. Akkor használd, ha konkrét, online folyóiratot, cikket, könyvet, könyvfejezetet keresel. Ezeket távolról VPN használatával is eléred. Mindig a folyóirat-, e-könyv címével kezdd a keresést.

Miután megtaláltad az adott folyóiratot/e-könyvet, a rekord alatt látod, mely adatbázisban, milyen linken, milyen periódusban érhetőek el teljes szöveggel, pl.:

2.2. ábra – találati lista az e-folyóirat keresőben

 Szuperkereső

 A Szuperkeresőt témakeresésre javasoljuk. Egyszerre kereshetsz a katalógusban, a szakirodalmat tartalmazó előfizetett és ingyenes adatbázisokban. Főként angol nyelvű szakirodalmat tartalmaz. A keresést finomíthatod több kulcsszó megadásával, logikai operátorokkal és egyéb keresési technikákkal, mezőre szűkítéssel. A releváns dokumentumokat elmentheted.

Pénzügyi, statisztikai adatokat tartalmazó adatbázisok (pl. Refinitiv, Statista), ill. jogi források (pl. Jogtár) nincsenek benne a Szuperkeresőben, ezeket nézd meg külön az adatbázisoknál a tematikus listában. További információért nézd meg az Adatbázisok-részt.

Így tudsz hatékonyan keresni a Szuperkeresőben:

• • fogalmazd meg a tételmondatot (a téma legfontosabb kulcsszavait tartalmazó mondat)
  • keresd ki a kulcsszavakat, keress hozzájuk szinonimákat
  • kombináld a kulcsszavakat logikai operátorokkal, alkalmazz egyéb keresési technikákat
  • szűkíts mezőre, javasoljuk az absztrakt használatát: ha egy kulcsszó ott megjelenik, biztos, hogy releváns lesz a találat
  • mentsd el a találatokat a My Dashboard-ra, esetleg azonnal egy hivatkozáskezelő szoftverbe. Bővebben lsd. a Ctrl C – Ctrl V – modul, Hivatkozáskezelő szoftverek – bekezdését.

Videó

Keresés a Szuperkeresőben

Játék

Kattints az alábbi játékra és teszteld a tudásod!

Témakeresés sorrendje

Keresési tippek haladóknak

A Szuperkeresőben az All filters alatt további szűrési lehetőségeket találsz, hasznos lehet pl. a nyelvi szűrés, ill. a subject-ek használata.

A subject és a keyword közötti különbség, hogy keyword bármi lehet, a subject viszont egy előre definiált, pontosabb, szűkebb kifejezés, általában a téma szakértői illesztik hozzá a dokumentumhoz.

Ha elakadsz egy keresésben, próbáld ki a hógolyó-módszert: keress olyan cikket a találatok között, amelyik releváns, és nézd meg annak a hivatkozásait. Így, bár régebbi cikkekre bukkansz rá, de el tudsz indulni a kereséssel.

Repozitóriumok

 A repozitóriumokban gyűjtjük azokat a kiadványokat, amelyek a Corvinus Egyetemen keletkeztek. Öt különböző repozitóriumunk van, összefoglaló néven Corviverzumnak hívjuk, és más-más dokumentumokat gyűjtenek.

Három közülük az oktatói publikációkat, a TDK-kat és szakdolgozatokat, ill. a doktori disszertációkat tárolja. Emellett két történeti repozitóriumunk is van, az egyik egyetemtörténeti, a másik a magyar közgazdaságtörténeti digitális gyűjtemény.

Ha szakdolgozathoz keresel témát, érdemes megnézni az azonos szakokon korábban írt szakdolgozatokat, inspirálódhatsz, a benne lévő hivatkozásokat felhasználhatod kiindulópontként, elkerülheted, hogy olyan témában írj, amit már megírtak előtted.

Az oktatói publikációkat tartalmazó repozitóriumból pedig megnézheted, hogy a szakodon lévő oktatók milyen területen publikálnak, ez segíthet a későbbiekben konzulenst választani.

Adatbázisok

Adatbázisainkban hiteles, megbízható forrásokat találsz, ezekben nincsenek predátor-folyóiratok, használatukkal nincs szükség forrásértékelésre sem. Többségük a két kereső (Folyóirat/E-könyv ill. Szuperkereső) valamelyikében vagy mindkettőben kereshető, keresd a listában a nevük melletti jeleket:

Szuperkereső alatt elérhető – 

Folyóirat/E-könyvkereső alatt elérhető:

Ha statisztikai, pénzügyi vagy jogi adatokra van szükséged, segít az adatbázisok tematikus felbontása az alfabetikus lista alatt. Minden adatbázisunk elérhető távolról is VPN használatával. Egyes adatbázisok esetén működik az EduID-s elérés is, illetve van, amelyiknél egyéni account kell (pl. Workspace, Orbis). A tartalmi és nem szokványos elérési információkat az egyes adatbázisok leírásánál találod.

Matarka

 Ha speciális itthoni témák szakirodalma érdekel (pl. a tao, vagy a kkv-k helyzete), nézd meg a MATARKA-t, a magyar tudományos és szakmai folyóiratok tartalomjegyzékét kínáló adatbázist. Bár teljes szöveget nem találsz benne, de sok esetben linkkel eljutsz a kiadók honlapján elérhető teljes szöveghez, vagy kérheted a cikkeket könyvtárközi kölcsönzéssel.

Ezen túlmenően van még néhány egyéb külső forrás, ahol magyar nyelvű szakirodalmat találsz (repozitóriumok, folyóirat-adatbázisok), ezeket itt gyűjtöttük össze.

Játék

Kattints az alábbi játékra és teszteld a tudásod!

Hol keresnéd az alábbiakat?

• bizonyítja a témában való jártasságod, hogy megtaláltad a téma szempontjából fontos szerzőket, műveket, melyekre reflektálsz;
• alátámasztja ötleteidet, gondolataidat;
• visszakereshetővé teszi mások számára is a felhasznált irodalmat;
• ne kövess el etikai vétséget, s elkerüld a plágiumot.

Játék!

Kattints az alábbi játékra és teszteld a tudásod!

Hivatkozás igaz-hamis

A hivatkozás alapvetően két módon történhet: szószerinti idézéssel és/vagy parafrázissal (tartalmi idézéssel). Mindkét esetben pontosan meg kell adnod az idézett szövegrész forrásadatait.

Szó szerinti idézés definíció, frappáns megfogalmazás, jogszabály, ill. interjúrészlet idézésénél indokolt. 2-3 mondatnál többet ne idézz szó szerint, az APA szabvány ezt 40 szóban határozza meg.[1]

Példa

Néhány példa szószerinti idézetekhez:

– Ha az idézett szövegből kihagysz valamit, akkor azt szögletes zárójelbe tett három ponttal jelöld, de figyelj arra, hogy ne sérüljön az eredeti szerző gondolatmenete.

„Készüljünk fel arra, hogy [minimum] egy félnapot el kell tölten[ünk] a […] könyvtárban.”

– Ha az idézet nem az eredeti mondat elején kezdődik, akkor az idézőjel után tegyél három pontot, majd kis betűvel kezdd a szöveget.

„…a vizsgálat alapján a lakosság kétharmada érintett”

– Ha az átvett meghatározáson, ábrán, táblázaton módosítasz, akkor a hivatkozás mellett tüntesd fel, hogy „alapján” vagy „felhasználásával.”

X.ábra: Ábra címe, (egyéb adatok) alapján saját szerkesztés

– Szóbeli közlésre hivatkozás esetében is kötelező a név pontos megjelölése, kivéve, ha az illető maga kérte nevének elhallgatását. Lehetőleg ne túl gyakran élj az ellenőrizhetetlen hivatkozások módszerével. További tippekért nézd meg az interjú hivatkozásáról szóló segédletünket.

A szó szerinti hivatkozás formai elemei: idézőjel a szövegben és a kötelező adatelemek megadása (szerző vezetékneve, évszám, oldalszám).

„A szövegben öt-hat sornál rövidebb hivatkozásokat (citátumot) célszerű használni, hogy ne törjük meg a szöveg, illetve okfejtés folyamatosságát” (Szabó, 2001, p. 215).

Parafrázis: hosszabb szöveg tömör tartalmi összefoglalása saját szavaiddal. A parafrázis esetében éppoly korrekt módon és visszakereshetően kell megadni az említett mű forrásadatait, mint a szó szerinti idézés esetében.

A parafrázis formai elemei: szerző vezetékneve, évszám.

Példa

Eredeti szöveg:

„Mint tudjuk a század első két évtizedében a magyar futball belső társadalmi kontextusa mindenekelőtt az MTK-FTC derbi (illetve annak szimbolikája) révén ismerhető meg. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban a válogatott játékosok többsége is főleg e két csapatból kerül ki. Az 1888-ban túlnyomórészt belvárosi zsidó polgárok által alapított Magyar Testgyakorlók Köre és az 1899-ben ferencvárosi sváb kispolgárok és szakmunkások által létrehozott Ferencvárosi Torna Club közötti több évtizedes küzdelem egyfajta asszimilációs versenyfutásként értelmezhető.”

Az idézett mű: Hadas, M. (1999). Stílus és karakter: Futballhabituológiai traktátus. Replika, 36 (június), 125-144.

Parafrázis az eredeti szövegből:

Az általam vizsgált csoportok társadalomtörténetét tekintve, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy asszimilációs törekvéseiknek a labdarúgás világában különös hangsúlyt adtak. A zsidó polgárok, illetve a ferencvárosi sváb kispolgárok által alapított és támogatott két klub, az MTK, illetve az FTC küzdelme már a század elején komoly szimbolikus jelentőséggel bírt e két csoport közötti vetélkedésben (Hadas, 1999).

[1] A példákban az APA-szabvány előírásait követjük.

A szövegben csak utalásszerű a hivatkozás. A hivatkozások jelölésekor legyen egyértelmű, hogy mettől meddig terjed az állítás, amit a hivatkozással alátámasztasz. A szövegközi hivatkozásnak két fajtája van: zárójeles és narratív hivatkozás.

– Zárójeles hivatkozás: az idézés végén zárójelben jelöld a szerző vezetéknevét, az évszámot és szó szerinti idézés esetén az oldalszámot.

Példa

„A szövegben öt-hat sornál rövidebb hivatkozásokat (citátumot) célszerű használni, hogy ne törjük meg a szöveg, illetve okfejtés folyamatosságát. E rövid idézetek csupán azt szolgálják, hogy a cikk végén levő irodalomjegyzék, illetve hivatkozások segítségével az olvasó kikereshesse a bővebb, teljesebb szöveget az eredeti műből (referencia)” (Szabó, 2001, p. 215).

– Narratív hivatkozás esetén a hivatkozás beágyazódik a szövegbe, a hivatkozás elemei kettéválnak. A szerző és az évszám a szövegbe kerül, azt oldalszám (szószerinti idézés esetén) zárja a mondatot.

Példa

Szabó (2001) arra hívja fel a figyelmet, hogy „a szövegben öt-hat sornál rövidebb hivatkozásokat (citátumot) célszerű használni, hogy ne törjük meg a szöveg, illetve okfejtés folyamatosságát” (p. 215).

A hivatkozásjegyzék azon művek jegyzéke, amelyekre a dolgozat főszövegében szó szerint vagy tartalmilag hivatkozol.

Bár a hivatkozásjegyzék a dolgozat végére kerül, a bírálók ezzel kezdik az olvasást. Ebből látják, megtaláltad-e a téma legfontosabb műveit s, hogy mennyire vagy tájékozott a témában.

A hivatkozásjegyzék alapvető formai jegyei:

• • nincs sorszámozás,
  • új oldalon kezdődik,
  • a szerző vezetékneve szerinti betűrendben; ha nincs szerző vagy szerkesztő, akkor cím szerint kell besorolni.

Nézd meg ezt a segédletet, hogy folyó szövegben lásd a szövegközi hivatkozások és a hivatkozásjegyzék használatát.

Mindig olyan témát válassz, amivel szívesen foglalkozol, ami közel áll hozzád, amihez van egyéni motivációd, hiszen hónapokon keresztül kell dolgoznod rajta/vele. Nézz utána a tanszéked témaválasztással szemben támasztott követelményeinek, és az alapján gondold végig, hogy mi az, amiről szívesen írnál: gyakorlat során szerzett tapasztalatról, szakterületed valamelyik más tudomány- vagy szakterülettel való kapcsolatáról – a lehetőségek tárháza végtelen.

Ha megteheted, ne konzulenst válassz, aki majd ad egy témát, hanem találd meg a saját kutatási érdeklődésedet, és ahhoz keress konzulenst, mert így biztosan azon fogtok együtt dolgozni, ami neked fontos, érdekes, izgalmas.

Mindig olyan témát válassz, amihez megvan a kellő szakmai tudásod, elméleti és gyakorlati képzettséged! Ezt akkor jelentheted ki biztosan, hogyha a felvetett kérdést vagy problémát új ismeret elsajátítása nélkül tudod kontextusba helyezni és/vagy adekvátan elemezni. Tisztázd előbb magadban, majd a konzulenssel, hogy pontosan mit vállalsz, és az alapján alakítsd ki a kutatás vezérfonalát.

Igyekezz olyan témát választani, ami valóban problémamegoldásra késztet, aminek van elméleti ereje – ami aktuális (nem csak divatos) és jelentős, mások által még nem (túl sokszor) feldolgozott, tehát olyat, aminek már van előzménye, és van még „fehér foltja” is. Ahogyan Szabó Katalin nagyon találóan megfogalmazta: „Inkább olyan témát válasszunk, amely holnap lesz érdekes, mint olyant [sic!], amiről ma beszélnek!” (Szabó, 2009; p. 71.).   Ha sikerül ilyen témát találnod, akkor egyúttal a szakmai érdeklődésedet és hozzáállásodat is bizonyítod, és jó eséllyel számíthatsz pozitív értékelésre a dolgozat tartalmának és minőségének bírálatakor.

A téma körvonalazásakor végezz egy gyors kutatást, amiben felméred, hogy milyen forrásokhoz van hozzáférésed teljes szöveggel. Vizsgáld meg, hogy elegendő mennyiségű háttéranyag áll-e rendelkezésedre az elmélet felvázolásához, amire majd a gyakorlati/kutatási eredményeidet bemutató, elemző részben reflektálsz. Amennyiben egy cégnél vagy intézménynél írod a szakdolgozatodat, győződj meg róla, hogy van-e olyan kijelölt kontaktszemély, aki folyamatosan biztosítja neked a szükséges adatokat, dokumentumokat, illetve segít az esetleges interjúk, kérdőívezések megszervezésében, lebonyolításában.

Ellenőrizd, hogy rendelkezésre álló források formátumát technikailag, informatikailag és nyelvileg tudod-e kezelni, van-e eszközöd a használatukhoz, kell-e/akarsz-e fizetni a használatukért.

Mindig adj elegendő időt magadnak az alapos kutatáshoz, irodalomkereséshez és feldolgozáshoz, az esetleges csúszások, határidő-módosulások miatt szükséges újratervezéshez (különösen akkor, hogyha kérdőíves kutatást végzel és/vagy interjúkat készítesz, hiszen bele kell kalkulálni a válaszadás és a kiértékelés idejét is).

Tartsd szem előtt az alábbi figyelmeztetést: a dátumok a naptárban sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint ahogyan elsőre látszanak!

Ha úgy érzed, hogy a fenti kritériumok alapján sikerült megtalálnod a saját kutatási témádat, vizsgáld meg, hogy az valóban alkalmas-e szakdolgozatnak. Gondold végig, hogy mit vállalsz ennek a szakdolgozatnak a megírásával, vagyis mit (nem) kell teljesítened és mi a célod. Győződj meg róla, hogy a kutatási kérdésed nyitott, vagyis kifejtendő kérdés legyen, aminek a megválaszolása igényli a kutatást és vizsgálódást. Vizsgáld meg, hogy a felvetett hipotézise(i)d vagy kutatási kérdése(i)d valóban megválaszolhatók egy kutatáson keresztül.

Amennyiben nehézségekbe ütközöl vagy bizonytalan vagy a témaválasztásodban, annak megfelelőségében, bátran konzultálj a szakfelelőssel.

Játék!

Kattints az alábbi játékokra és teszteld a tudásod!

Témaválasztás kritériumai

A TVSz 3. sz. mellékletében részletesen megtalálható követelmények alapján a szakdolgozat szakfelelős által meghatározott terjedelmi követelménye mindig a mellékletek és a tartalomjegyzék nélkül értendő, kizárólag a dolgozat szövegét foglalja magában. Minden szakdolgozatnak kötelező hivatkozásjegyzéket, valamint összefoglalás/összegzés fejezetet tartalmaznia.

Részletezve:

• külső és belső címlap
• tartalomjegyzék
• dolgozat => bevezetés, tárgyalás, befejezés
• hivatkozás- és ábrajegyzék

A TVSz 3. sz. mellékletében részletesen megtalálható követelmények alapján

• formázás:
  • 12 pontos talpas betűtípus[1], 1,5 sorköz, sorkizárt szöveg;
  • a fő- és alfejezeteket tagolással és kiemeléssel egyértelműen jelölni kell;
• számozások
  • az oldalszámozás folyamatos, nem indul újra fejezetenként;
  • a fő- és alfejezeteket számozni kell, a számozásnak utalnia kell a hierarchiára (3.; 3.1; 3.1.1; 3.1.2; 3.2.);
  • a dolgozatban szereplő illusztrációknak legyen címe és sorszáma, továbbá látszódjon, hogy milyen típus (kép, ábra, grafikon, stb.);

1. kép – példa a fő- és alfejezetek, illetve az illusztrációk számozására (saját szerkesztés)

A korábbi leckékben megtanultad, hogy hogyan és honnan keress szakirodalmat a (szak)dolgozatodhoz. Ebben a fejezetben megtanulod, hogyan nyerd ki a talált források releváns tartalmát, majd a rendelkezésedre álló adatok és információk alapján hogyan írd meg/állítsd össze a szakdolgozatot.

Játék!

Kattints az alábbi játékokra és teszteld a tudásod!

Illusztrációk a szakdolgozatban

Szakdolgozat tartalmi elemei

[1] Ilyen típus a Times New Roman

Az irodalomkutatás során talált dokumentumokból a választott témához, az általa fölvetett kérdésekhez és problémákhoz gyűjtesz ki minden olyan tényt, adatot, információt és/vagy definíciót, amelyik alátámasztja vagy megcáfolja a bevezetőben felvetett hipotézise(i)det, megválaszolja a kutatási kérdése(i)det. A jegyzetelés során NE tartalmat jegyzetelj (passzív jegyzetelés), hanem minden olyan információt, ami újdonsággal bír a számodra, ami több szempontból közelíti meg a kutatási témádat (pl. elméleti és gyakorlati; hazai és nemzetközi) – aktív jegyzetelés.

Játék!

Kattints a linkre, és teszteld a tudásod!

A „cédulázás” kifejezés még az internet előtti időszakból származik, amikor a szerzők papír alapon jegyzeteltek, és a fontosnak tartott tartalmakat kis cédulákra jegyezték föl. Természetesen, ma már több szoftver is rendelkezésünkre áll erre a célra, mindenki ki tudja választani a neki legmegfelelőbbet. A lényeg, hogy elektronikus formában is könnyen mozgatható elemeket hozz létre a jegyzeteidből, amelyek segítségével könnyebben össze tudod majd állítani a dolgozat vázát.

2. kép – jegyzetelés kézzel vagy szoftverrel

Egy „cédula” egy forrásból (cikk, könyvfejezet, könyv, stb.) szerzett információk, adatok összességét jelenti.

A cédulázáshoz csak akkor kezdj hozzá, ha már kellően lehatároltad a kidolgozandó témát, térben és időben is pontosítottad annak kereteit, és végig tartsd magad ezekhez a határokhoz; ne a kezdetektől kezdd az elméleti/történeti bemutatást, ne tegyél globális kitekintést!

A bevezetés alapvető feladata az érdeklődés felkeltése a dolgozat iránt. Ebben a részben fogalmazod meg az olvasóid számára, hogy

• miről szól és miről nem szól a dolgozatod,
• miért releváns a tárgyalt témád, mi az aktualitása a választott problémának/kérdésnek,
• milyen egyéni motivációk alapján történt a témaválasztás,
• a dolgozat elérni tervezett célját, és a hipotézise(i)det^[1]/kutatási kérdése(i)det,
• az alkalmazott módszer(eke)t[2] és a választás(uk) indoklását, illetve
• röviden összefoglalva, hogy mit sikerült vagy nem sikerült teljesíteni, és miért.

Bár a dolgozat a bevezetéssel kezdődik, az egyes részek megírásának sorrendjében ez a befejező lépés, hiszen azt csak a dolgozat elkészülte után tudod megmondani, hogy mi valósult meg az eredeti elképzelésből és mi nem, mik voltak az esetleges akadályozó tényezők.

Ha valamit nem érintesz a dolgozatban, pedig a téma indokolná, vagy nem sikerült az elképzelések szerint teljesíteni a kutatást, szükséges valami objektív magyarázatot adnod, így nem lesz hiányérzete a bírálóknak és nem vonnak le pontot az értékeléskor. Ilyen objektív magyarázat lehet, hogyha nyelvi vagy technikai akadály miatt nem jutottál hozzá fontos forrásokhoz, hogyha többszöri időpont egyeztetés és módosítás után sem sikerült egy vagy több fontos interjút lefolytatni, vagy kérdőívet kitöltetni.

[1] A kutatás alapjául szolgáló előzetes feltevés, ami miatt maga a kutatás zajlik. A cél, hogy kiderüljön, hogy igaz-e az állításunk. Fontos: a hipotézis nem kérdés, hanem állítás.

[2] A választott módszer lehet elméleti/történeti bemutatás, kérdőíves felmérés, interjú és/vagy saját kutatás.

A dolgozat tartalmi része. Kivétel nélkül minden esetben a meghatározás – állítás – bizonyítás „szentháromsága” alapján íródik, vagyis, mindig fogalmazd meg egy-két mondatban, hogy miről szól az adott (al)fejezet, majd add meg, hogy mit állítasz (vagy nem állítasz) az adott felvetésről, amely állítást végül támaszd alá vagy cáfold meg a jegyzetelés során összegyűjtött adatokkal, tényekkel, kutatási eredményekkel, definíciókkal.

A dolgozat mindenképpen tartalmaz elméleti és gyakorlati részeket is, ezeknek tartalmilag ki kell egészíteniük egymást. A szakirodalmi áttekintés során tisztázd a fogalmakat és vezesd föl a kutatásod elméleti alapjait és hátterét, majd pedig ismertesd és ütköztesd a gyakorlati tapasztalataidat, elemezd(!!) a kapott kutatási eredményeidet. Nagyon fontos, hogy az elmélet és a gyakorlat szorosan „tükrözze egymást”; ne értekezz olyan elméletről, amelyre aztán nem reflektálsz saját gyakorlati példával, és ne vizsgálj olyasmit, aminek a szakirodalmi áttekintésben nem mutattad be az elméleti hátterét!

Érdemes a dolgozatot fejezetenként írni (és elmenteni legalább három különböző helyre!), de nagyon figyelj arra, hogy az egyes részek logikailag és nyelvezetileg is kapcsolódjanak egymáshoz és illeszkedjenek a dolgozat egészébe. Sok időt spórolhatsz, ha az írás megkezdése előtt a „céduláid” segítségével csoportosítod a gondolati egységeket, jelölöd azok kapcsolati pontjait, majd egy-egy gondolati egység mentén alakítod ki a struktúrát.

A befejezés alapvető célja és feladata, hogy megválaszolja a bevezetőben felvázolt hipotézis(eke)t és/vagy kutatási kérdés(eke)t, összegzi a dolgozat eredményeit és ezek alapján további terveket és/vagy célokat fogalmaz meg, amelyek mentén később esetleg folytatni lehet a kutatást, vagy észrevételeket, ajánlásokat tesz a vállalatnak/intézménynek, amiről írsz.

Szintén ebben a fejezetben tudod bemutatni a kutatás és/vagy a dolgozatírás közben felmerült nehézségeket, korlátokat.

A cím a legelső fontos információ a dolgozatról, már abból ki kell derülnie, hogy mi a témája. Éppen ezért a címadás a dolgozatírás utolsó mozzanata, hiszen a kész dolgozatból látod, hogy végül mit sikerült pontosan megvalósítani és lefedni, abból tudsz konkrét, kifejező és egyértelmű címet alkotni. További fontos kritériumok a címadással kapcsolatban, amelyek érdemes szem előtt tartanod:

• „… összhangban áll a dolgozat témájával, céljával, tükrözi a dolgozat tartalmát,
• … érthető, kiemeli a lényeget, de nem túl hosszú,
• … lehetőség szerint figyelemfelkeltő [de nem bulvár!] s érdeklődővé teszi az olvasót.” (Wimmer, Juhász & Jeney, 2009; p. 58-59.)

Ha nem sikerül a fenti kritériumoknak megfelelő címet alkotnod, akkor egy alcímmel tudod pontosítani vagy kifejteni a címben megadott adatokat.

Az „Az AI elveszi a magyar banki ügyintézők munkáját” helyett (ami egy bulvárlapban vagy egy személyes blogban kiváló választás lehet) az „A mesterséges intelligencia lehetséges veszélyei Magyarországon a bankban dolgozó diplomás közgazdászok körében” sokkal alkalmasabb választás szakdolgozat címének.

Játék!

Kattints az alábbi játékokra és teszteld a tudásod!

A szakdolgozat felépítése

A szakdolgozat felépítése 02

A legtöbb hallgatónak a második legnagyobb problémája a „Hogyan álljak neki egyáltalán?” után a dolgozatban alkalmazott stílus és a nyelvezet kérdése. Amikor elérkezel a dolgozat összeállításához, tisztázd, hogy kik lesznek annak olvasói, ez határozza meg a stílust és a szóhasználatot. A felsőfokú tanulmányok ideje alatt írt dolgozatok mindegyikét az oktatók olvassák, azaz, szakmai közönségnek írsz szakmai témáról.

Dolgozatod szövege legyen érthető és követhető; fogalmazz pontosan, következetesen és egyértelműen. Figyelj a szakkifejezések helyes használatára, de kerüld az idegen szavak fölösleges használatát! Nem attól lesz tudományos értékű a dolgozat, ha teletűzdeled latin vagy görög, illetve fölöslegesen angol nyelvű szavakkal és kifejezésekkel, ugyanakkor, a szakkifejezések nem helyettesíthetők köznapi szavakkal.

Fogalmazz határozottan: szeretném bemutatni helyett bemutatom/be fogom mutatni; ezzel egyszerre növeled az önbizalmad és az olvasó előtt is határozottnak, szakmailag felkészültnek tűnsz.

Nagyon figyelj a helyesírásra (akármilyen nyelven írsz) és a pontos gépelésre, elütésekből sem adódjanak hibák a dolgozatban! Amikor úgy érzed, készen vagy, add oda egy szaktársadnak és egy laikusnak is átolvasásra, akik még nincsenek hozzászokva a szöveghez, emiatt könnyebben észreveszik az esetleges nyelvtani és nyelvhelyességi hibákat. Ne hagyatkozz csak a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrzőjére, mert az sem tévedhetetlen és az egyébként értelmes, de az adott szövegkörnyezetben hibás szavakat nem jelzi (pl.: könyvtár helyett könyvtér).

Fogalmazz tárgyilagosan és érzelemmentesen, mindig tartsd szem előtt a vitakultúra szabályait és kereteit! Lehet egyet nem érteni és ezt szabad kifejezni, de tilos minősíteni.

Játék!

Kattints az alábbi játékokra és teszteld a tudásod!

Akasztófavirág – íráskészség