Visszavadítás és vízvisszatartás: miért fontosak a természetalapú megoldások?

A Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi Intézete Jordán Ferencet, a Pármai Egyetem kutatóját és a Stazione Zoologica Anton Dohrn társult kutatóját látta vendégül „Rewilding and water retention” (Visszavadítás és vízvisszatartás) című kutatószemináriumán. Az előadás azt járta körül, hogyan kínálhatnak a természetalapú megoldások választ az egyre súlyosbodó környezeti és gazdasági kihívásokra. 

Jordán Ferenc az aszályok és árvizek kezelését nem csupán mérnöki problémaként közelítette meg, hanem rendszerszemléletben mutatta be az emberi tevékenységek és a természetes ökoszisztémák közötti összetett kapcsolatot. Rámutatott arra, hogy a természetes élőhelyek helyreállítása, különösen a vizes élőhelyek, az erdők és a folyórendszerek rehabilitációja, hozzájárulhat a vízvisszatartás javításához, a szélsőséges környezeti hatások mérsékléséhez és az ökológiai rendszerek hosszú távú ellenállóképességének erősítéséhez. 

Az előadás a környezeti változások szélesebb körű gazdasági következményeire is rávilágított. A vízhiány és az árvizek jelentős kockázatot jelentenek a mezőgazdaság, az ipar, az energetika és a közlekedés számára, ezért a hatékony vízgazdálkodás a gazdasági stabilitás szempontjából is kiemelt jelentőségű. A magyarországi kihívásokra is kitérve Jordán hangsúlyozta az olyan integrált, hosszútávú stratégiák fontosságát, amelyek összekapcsolják az ökológiai fenntarthatóságot a gazdasági fejlődéssel. 

A szeminárium jelentős érdeklődést váltott ki az egyetem különböző intézeteinek munkatársai körében, az eseményen különleges vendégként Bartus Tamás, kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes is részt vett. Az előadást élénk és interaktív szakmai beszélgetés követte, amelynek során a résztvevők kérdéseket, meglátásokat és különböző nézőpontokat osztottak meg egymással. Az aktív részvétel jól mutatta a téma interdiszciplináris jelentőségét és a különböző tudományterületek kutatói közötti párbeszéd értékét. 

A szeminárium egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a tudományos eredményeket, a technológiai innovációkat, a pénzügyi eszközöket és a jogi szabályozást egy szélesebb körű alkalmazkodási kultúrának és rendszerszemléletnek kell kiegészítenie. Az esemény értékes lehetőséget teremtett az interdiszciplináris tudásmegosztásra, és rávilágított arra, hogy a természettel együttműködve egy ellenállóbb és fenntarthatóbb jövőt építhetünk.