Budapesti Corvinus Egyetem ×

Hallgatóknak

(1) A komplex vizsgára történő jelentkezés feltételei:

  • a) az idegen nyelvi kötelezettségek teljesítése: Az Egyetemi Doktori Szabályzatban (EDSZ) előírtaknak megfelelően. A komplex vizsga nyelvi követelménye az elfogadott világnyelvek egyikéből (angol, német, francia, olasz, spanyol, arab, orosz, kínai) legalább „B2” szintű komplex államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. Külföldi hallgatók esetében az anyanyelvén kívüli világnyelvből kell legalább „B2” szintű komplex államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezni. A szükséges dokumentumokat, igazolásokat, illetve azok másolatait a komplex vizsgára történő jelentkezési laphoz kell csatolni (annak mellékletét képezi).

  • b) a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában legalább 120 kredit megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő hallgató esetében, akinek a hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre). A 120 kredit megszerzéséről szóló igazolást az Egyetemi Doktori Iroda állítja ki, a dokumentumot a komplex vizsgára történő jelentkezési laphoz kell csatolni.

  • c) a hallgató publikációinak az MTMT Adatbázisban való rögzítése és jóváhagyása. Az MTMT-ből letöltött Általános táblázatot és az MTMT-ben rögzített közlemények bibliográfiai adatait (jóváhagyó záradékkal ellátva) a komplex vizsgára történő jelentkezési laphoz kell csatolni (annak mellékletét képezi).

(2) A komplex vizsga két fő részből áll: az első részben a doktorandusz-hallgató tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”), a második részben a doktorandusz-hallgató elméleti-módszertani felkészültségét mérik fel („elméleti rész”) .

(3) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább öt, legfeljebb hat tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatási jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel.

A komplex vizsgabizottságot a doktori iskola vezetőjének előterjesztése alapján a Doktori Iskola Tanácsa véglegesíti és az Egyetemi Doktori Tanács hagyja jóvá. A vizsgabizottság tagjaival az Egyetemi Doktori Iroda előzetesen koordinál, majd hivatalosan értesíti a tagokat a vizsga napjáról.

(4) A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens vagy professor emeritus vagy az MTA doktora címmel rendelkező oktató, kutató. Külföldi szakértő nem lehet a vizsgabizottság elnöke.

(5) A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak külföldi szakértő tagja is lehet. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a doktorandusz-hallgató témavezetője.

A vizsgabizottságot úgy kell összeállítani, hogy ha bármelyik szakmai tag egyben a jelölt témavezetője lenne, akkor vagy két bizottság felállítása szükséges vagy az érintett szakmai tagot az adott feleleti szakaszban egy másik szakmai tag váltja fel. 

(6) A vizsgabizottság szakmai összetétele a GDI-ben:

Elnök, kvalitatív módszertan képviselője, kvantitatív módszertan képviselője, specializációs ismeretek képviselője, prezentációs technikában, tudományos kommunikációban jártas szakember, titkár.

Ahhoz, hogy a komplex vizsgát szabályozó kormányrendeletben előírt külső részvétel arányát biztosíthassuk az Elnök (külsős), kvalitatív módszertan képviselője (belsős), kvantitatív módszertan képviselője (belsős), specializációs ismeretek képviselője (belsős, szükség esetén külsős), prezentációs technikában, tudományos kommunikációban jártas szakember (külsős), a titkár PhD fokozattal rendelkező, nem szavazati jogú jegyzőkönyvvezető.

(7) A témavezető ugyan nem tagja a vizsgabizottságnak, de köteles előzetesen írásban és a komplex vizsga disszertációs részének megkezdésekor szóban is értékelni a doktorandusz-hallgató munkáját.

A témavezetői értékelés egyrészt bemutatja a doktorandusz addig végzett munkáját, legfontosabb tudományos eredményeit, a témavezetővel való együttműködés milyenségét, másrészt röviden kitér a vizsgára benyújtott beadandó előnyeire, hátrányaira. Nyilatkozik, hogy javasolja-e a hallgató doktori képzésben való részvételének folytatását. A témavezetői értékelés minimum 0,5, maximum 1 A/4 oldal. A témavezetői értékelés beszerzéséről és leadásáról a hallgató gondoskodik.

(8) A komplex vizsga „elméleti részében” egyrészt a készülő disszertáció módszertani hátterének ismeretét, másrészt a saját kutatási téma szaktudományi kontextusában való jártasságot kell a jelöltnek meggyőzően igazolni. A jelölt a képzés negyedik félévében egy beadandó formájában összeállítja a készülő disszertáció kutatási tervét (research design), melyben megfogalmazza a témaválasztás személyes indokát, aktualitását, társadalmi, gazdasági, környezeti kontextusát, a kutatási célokat és a kutatási kérdéseket. Továbbá közreadja kutatásmódszertani alapvetéseit, szakirodalommal alátámasztva megindokolja a módszertan választását, törekszik teljes körűen bemutatni azt a módszertani arzenált, amelyet a későbbiekben hasznosítani kíván (kvalitatív, kvantitatív vagy hibrid módszerekhez igazodóan, adatfelvételi és adatelemzési eszközök stb.), elkészíti kutatási témájának kritikai szakirodalmi elemzését (literature review). A 20-30 oldal terjedelmű beadandót 1 példányban nyomtatva és elektronikusan is legkésőbb május 11-ig eljuttatja az Egyetemi Doktori Irodába (írásbeli modul). A vizsgabizottság az írásbeli beadandó alapján a vizsga „elméleti részének” szóbeli moduljában kérdéseket fogalmaz meg, vitára, szakmai konzultációra inspirálja a jelöltet, melynek során meggyőződik a jelölt széleskörű módszertani és szaktudományos ismeretkörökben való jártasságáról.

A beadandó egy úgynevezett értekezéstervezetet megalapozó dokumentum. Ennek tartalmi része minimum 25 oldal (+címlap, tartalomjegyzék, irodalom, mellékletek), A/4 méretű, 2,5 cm-es margóval, 1-es sorközzel, 12 TNR betűvel, a bekezdéseket tabulátorral elkülönítve, egy lap egy oldal, az oldalakat jobb alsó sarokban számozva. A beadandóban a módszertani résznek minimum 10 oldalasnak kell lennie. A beadandó kifejezetten legyen alkalmas arra, hogy annak alapján a komplex vizsga keretében érdemi vitát lehessen lefolytatni a készülő disszertáció módszertani megfelelőségéről. A vitán a készülő disszertációban alkalmazásra kerülő kvalitatív és/vagy kvantitatív módszertani kurzusokon elsajátított ismeretekről meggyőző tudással kell rendelkezni és azokat tudni kell adaptálni a specializáció területére is.

A dokumentum elkészíthető úgy is, hogy egy, a jelölt által egyedül vagy társszerzőségben (utóbbi esetben elvárás az első szerzőség vagy levelező szerzői – corresponding author –   státusz), MTA listás, A-D kategóriájú folyóiratban írt, már megjelent vagy befogadó nyilatkozattal rendelkező cikk kerül bedolgozásra a beadandóba. A cikk beledolgozása a beadandóba úgy történik, hogy az a kötelező tartalmi elemeket (témaválasztás indoklása, a téma aktualitásának, társadalmi, gazdasági, környezeti kontextusának bemutatása, a kutatási célok és a kutatási kérdések megfogalmazása, elméleti keret tisztázása, módszertan minimum 7 oldalon történő bemutatása) mintegy alátámasztja, és alkalmas arra, hogy a beadandóról módszertan-orientált szakmai párbeszédet lehessen folytatni a komplex vizsga keretében.

A jelentkező a beadandót 2020. április 1-ig köteles eljuttatni a komplex vizsga módszertani képviselőihez (pdf formátumban email mellékletben), akik 2020. április 30-ig előzetesen véleményezik a dokumentumot, amelyet a jelentkezőnek a javításokat elvégezve 2020. május 11-ig végleges formátumban, 1 példányban kell az Egyetemi Doktori Irodában leadnia.

A komplex vizsgára történő jelentkezéskor, a jelöltnek a jelentkezési lapon nyilatkoznia kell arról, hogy a beadandó dokumentumban a kvalitatív vagy a kvantitatív, esetleg a kettőt ötvöző, vegyes (hibrid) módszertant kíván alkalmazni.

(9) A komplex vizsga „disszertációs” részében a vizsgázó 15-20 perces előadás formájában beszámol addigi kutatási tevékenységéről, eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási ütemtervét, valamint a doktori értekezés elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.

Az előadást követően a témavezető legfeljebb 5 perc időtartamban értékeli a vizsgázó által addig elvégzett munkát és nyilatkozik, hogy alkalmasnak találja-e a jelöltet a doktori képzés eredményes befejezésére, reálisnak érzi-e az ütemtervet, a publikációs tervet. A bizottság kérdéseket fogalmaz meg az előadáson elhangzottakkal kapcsolatban.

 (10) A DI komplex vizsgát évente egyszer, a tavaszi félév végén szervez. A komplex vizsgát úgy kell megszervezni, hogy annak „elméleti” és „disszertációs” része is a lehető legszélesebb szakmai nyilvánosság előtt kerüljön lebonyolításra, azonban a nyilvánosság ne zavarja a vizsgázó eredményes teljesítését. A komplex vizsgára jelentkezők számától függően lehet ugyanazon vagy egymástól eltérő napokon, illetve egymást közvetlenül követően vagy egy napon belül nagyobb szünettel bonyolítani az „elméleti” és a „disszertációs” vizsgarészeket. A vizsgabizottság minden tagjának a vizsga bonyolításától függetlenül mindkét vizsgarészen folyamatosan jelen kell lennie.

A komplex vizsgára minden év júniusában kerül sor. A vizsga egy napon, egymást követő két etapban kerül lebonyolításra. Az első etap a disszertációs rész, ahol a vizsgázó szabad előadásban, prezentáció keretében tartja meg előadását és tanácskozás jellegűen folyik a vita, a második a módszertani etap, melyben a vizsgázó formálisan a vizsgabizottság előtt kérdésekre válaszol. A két etap között rövid, legfeljebb 1 órás szünet tervezhető. A vizsgázók egymást közvetlenül követően felelnek, illetve tartanak előadást, teljesítményük értékelésére az egyes etapokat követően, a nyilvánosság kizárásával kerül sor.   

(11) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga disszertációs és elméleti részét, a komplex vizsgáról részletes, a doktorandusz-hallgató munkáját tudományos szempontból minősítő szöveges értékelést is tartalmazó, a tagok aláírásával ellátott jegyzőkönyvet készít. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni.

A második etapot követően a vizsgabizottság visszavonul, egyenként minősíti a vizsgázók összteljesítményét és kihirdeti az eredményt.

(12) A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg.

(13) A komplex vizsga mindkét részének értékelése szöveges minősítéssel (megfelelt, nem felelt meg) történik:

sikeres, ha mindkét rész értékelése megfelelt;

sikertelen, ha bármelyik vizsgarész értékelése nem felelt meg.

 (14) Sikertelen „elméleti” vizsgarész esetén a doktorandusz-hallgató az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát.

Tekintettel arra, hogy az elméleti vizsgarész alapja egy beadandó, amelynek elkészítése időigényes, ezért az elméleti vizsga megismétlésére a mintatanterv szerinti 5. félévre történő beiratkozást megelőzően kerül sor, vélhetően az őszi szemeszter első hetében. Megismételt elméleti vizsga esetén a módosított beadandót a vizsgára jelentkező legkésőbb augusztus 21-ig eljuttatja az Egyetemi Doktori Irodába, ennek elmulasztása a doktori képzésből való kizárással jár.

(15) Sikertelen „disszertációs” vizsgarész esetén a doktorandusz-hallgató nem ismételheti meg az adott vizsgaidőszakban a vizsgát, de két passzív félévet igénybe vehet. Ha a doktorandusz-hallgató egy éven belül sikeresen teljesíti a komplex vizsga „disszertációs” részét, akkor folytathatja doktori tanulmányait. Az állami ösztöndíjas doktorandusz-hallgató ebben az esetben kizárólag önköltséges képzésben folytathatja doktori tanulmányait.

Aki nem felel meg a disszertációs részen, az egy évre elhalasztja a doktori tanulmányait és a következő év február 15-ig ismételten jelentkezik a komplex vizsgára. Ennek elmulasztása a doktori képzésből való kizárással jár.  

(16) A komplex vizsgát magyar vagy angol nyelven kell teljesíteni. Ha a vizsgára jelentkező magyar anyanyelvű doktorandusz-hallgató angol nyelven készíti el a „disszertációs” rész benyújtandó tanulmányát, a vizsga ebben az esetben is magyar nyelven zajlik. Amennyiben nem magyar anyanyelvű hallgató jelentkezik a komplex vizsgára, akkor a vizsga minden eleme angol nyelven is teljesíthető (az erre vonatkozó igényt a jelölt a komplex vizsgára jelentkezéskor közli).


Feladat Határidő Felelős
A komplex vizsga lebonyolításának kihirdetése, tájékoztatás, hallgatók, témavezetők felkészítés doktori iskolai szinten 2020. január 31. Doktori iskolák
Komplex vizsga bizottságainak összeállítása doktori iskolai szinten 2020. február 28. Doktori iskolák
Komplex vizsgára jelentkezési lap benyújtása 2020. február 20. Doktori iskolák
Komplex vizsga bizottságainak EDT általi jóváhagyása 2020. március 31. EDT
Beadandó (értekezéstervezetet megalapozó dokumentum) benyújtása előzetes bírálatra a módszertan képviselőjéhez 2020. április 1. Módszertan képviselője
Beadandó visszajuttatása a jelentkezőhöz 2020. április 30. Módszertan képviselője
A vizsga napjának kitűzése, a bizottság tagjaival egyeztetés 2020. április. 15. Doktori iskolák
Beadandó (értekezéstervezetet megalapozó dokumentum) végleges benyújtása 2020. május 11. Doktori iskolák
Témavezetői értékelés és a további szükséges mellékletek benyújtása 2020. május 4. Doktori iskolák
A vizsga lebonyolításának befejezése 2020. június 23. Doktori iskolák
Megismételt vizsga lebonyolításának befejezése 2020. szeptember 11. Doktori iskolák

(1) A doktorandusz-hallgató értekezéstervezete kutatói felkészültségének és alkalmasságának előzetes dokumentálása.

(2) Az értekezéstervezet vitájára kizárólag a komplex vizsga sikeres letétele és a hallgató publikációinak az MTMT Adatbázisban való rögzítése és jóváhagyása után van lehetőség.

(3) A doktorandusz-hallgató köteles nyilatkozni arról, hogy értekezéstervezetét meg nem engedett segítség nélkül, saját maga készítette, és abban csak a megadott forrásokat használta fel. Egyértelműen, a forrás megadásával megjelölt minden olyan részt – beleértve saját korábbi munkáját is –, amelyet szó szerint vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból vett át.

(4) Az értekezéstervezetet magyar vagy angol nyelven kell benyújtani. A specializációk előírhatják, hogy az értekezéstervezetet magyar és angol nyelven is benyújtsa a doktorandusz-hallgató. A tervezetet hat, nyomtatott, bekötött példányban és pdf file-formátumban elektronikusan is le kell adni a GDI programkoordinátoránál. Az értekezéstervezet folyamatosan leadható a GDI programkoordinátorának. Az értekezéstervezetben be kell mutatni a témaválasztás aktualitását, gazdasági, társadalmi, környezeti relevanciáját; kutatási kérdéseket, illetve hipotéziseket kell megfogalmazni; fel kell tárni és elemezni kell a szakirodalmi hátteret, be kell mutatni és szakirodalmi hivatkozásokkal indokolni kell a választott módszertant (complex research design). A 70-100 oldal terjedelmű értekezéstervezetet 2,5 cm-es margóval, 1-es sorközzel kell elkészíteni, az illusztrációkat lehetőleg a szövegen belül kell elhelyezni.   

(5) Az értekezéstervezet vitája az értekezéstervezet nyelvéhez illeszkedően magyar vagy angol nyelven zajlik. Amennyiben az adott specializáción az értekezéstervezetet angol és magyar nyelven is be kell nyújtani, akkor a vitára jelentkező doktorandusz-hallgató a témavezetővel való konzultációt követőn a specializáció vezetővel egyeztet a vita lebonyolításának nyelvéről, és a döntésről a specializáció vezetője tájékoztatja a GDI programkoordinátorát.

 (6) Az értekezéstervezetet legalább négy, de legfeljebb hattagú, erre a célra felkért Értekezéstervezet Értékelő Bizottság (a továbbiakban: ÉTÉB) értékeli, amelynek minden tagja tudományos fokozattal rendelkezik. Az ÉTÉB elnöke egyetemi tanár, Professor Emeritus, illetve habilitált egyetemi docens lehet. Tagjai közül legalább egy fő külső szakember (nem teljes állású BCE munkatárs). Az ÉTÉB-nek minden esetben tagjai a hivatalos opponensek és a doktorandusz-hallgató témavezetője (aki nem lehet sem vitavezető elnök, sem opponens).

(7) Az Értekezéstervezet Értékelő Bizottságára (ÉTÉB) – a témavezetővel előzetesen egyeztetve – a specializáció vezető tesz javaslatot az erre rendszeresített űrlapon, amelyen a vita lebonyolításának nyelvét is meghatározza (3. számú melléklet). Az ÉTÉB összetételéről a Doktori Iskola Tanácsa dönt. Az ÉTÉB tagjaként két opponens kerül felkérésre, akik közül az egyik az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakember. Az opponenseknek a megküldéstől/kézhezvételtől számítva 60 nap áll rendelkezésére, hogy elkészítsék és a DI programkoordinátorához eljuttassák írásos véleményüket. A 60 nap leteltével a programkoordinátor szükség esetén emlékeztetőt küld az opponensnek, s amennyiben az opponens a 90. napon sem küldi meg véleményét, a DI vezetője automatikusan a DIT által jóváhagyott tartalékopponenst kéri fel az értekezéstervezet értékelésére.

(8) Az értekezéstervezetet – az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkező szakértők jelenlétében – nyilvános ülésen kell megvitatni. A vita után az értekezéstervezet szakmai színvonalát és készültségi fokát az ÉTÉB értékeli.

(9) Az ÉTÉB feladata, hogy a vitát is figyelembe véve megítélje, hogy az értekezéstervezetben foglalt eredmények és a jelölt felmutatott kutatói kvalitásai garantálják-e egy sikeresen védhető doktori értekezés határidőre történő elkészítését és benyújtását, illetve az, hogy tanácsaival segítse a doktorandusz-hallgatót a végső értekezés elkészítésében.

(10) Az ÉTÉB értékelést (jegyzőkönyvet) készít és állást foglal abban a kérdésben, hogy a bizottság a doktorandusz-hallgató értekezéstervezetét

  • a) változtatás nélkül elfogadásra ajánlja;
  • b1) a felsorolt kisebb változtatásokkal elfogadásra ajánlja; 
  • b2) a felsorolt jelentősebb változtatásokkal elfogadásra ajánlja;
  • c) a felsorolt indokok miatt nem javasolja elfogadásra, és újabb értekezéstervezet összeállítását javasolja.

(11) Amennyiben az ÉTÉB nem javasolja az értekezéstervezet elfogadását, akkor a jelölt leghamarabb 6 hónap múlva nyújthat be új értekezéstervezetet. Ha az újonnan benyújtott értekezéstervezet vitája is sikertelenül zárul vagy egyik opponens sem javasolja a vitára bocsátást, akkor a DIT javasolhatja az EDT számára a jelölt doktori képzésből történő kizárását.

(12)     A jegyzőkönyvet az ÉTÉB elnöke és titkára aláírásával hitelesíti, s azt megküldi a DI programkoordinátorának. A DI programkoordinátora az eredeti jegyzőkönyvet továbbítja az Egyetemi Doktori Irodának.

A nemzetközi trendekhez igazodva a Gazdálkodástani Doktori Iskola 2013 szeptembere óta lehetőséget biztosít a doktorjelölt hallgatóknak disszertációtervezetük és végső disszertációjuk saját tudományos publikációkon alapuló formában történő beadására. Ennek gyakorlata a nemzetközi gyakorlat mintájára doktori iskolánkban elindult, szabályainak a DI SZMSZ-ében történő pontos rögzítésére jelen előterjesztésben teszünk javaslatot.

A cikk alapú disszertáció formai követelményei megfelelnek az Egyetemi Doktori Szabályzatban és annak TTDT általi Kiegészítő Mellékletében foglaltaknak (a terjedelem is).

A cikk alapú disszertáció tartalmi követelményei:

  • A disszertáció tartalmazzon egy hosszabb (kb. 30 oldalnyi) értekezést, amelyben a jelölt megfelelő szakirodalommal alátámasztva indokolja, összekapcsolja a disszertáció fő részét alkotó cikkeit.
  • A fő rész legalább három, legfeljebb öt cikkből álljon.
  • Megjelenés fázisa: legalább 3 db ténylegesen megjelent folyóirat cikk
  • Szerzők száma: a cikkek közül legalább egy darab egyszerzős legyen, a többszerzős cikkek közül legalább egy esetben első szerzős legyen a doktorjelölt.
  • A publikációk nyelve: legalább egy cikk angol nyelvű legyen.
  • A publikációk minősítése: Legalább egy cikk a WoS adatbázisban indexált folyóiratban megjelent cikk legyen. A disszertációban szereplő további cikkek közül egy darab a WoS adatbázisban indexált folyóiratban megjelent cikk VAGY az MTA Gazdaság és Jogtudományok Osztálya folyóirat listájában legalább A vagy B kategóriás legyen, a további cikkek közül egy darab ugyanezen listában legalább C kategóriájú VAGY a WoS adatbázisban indexált folyóiratban megjelent cikk legyen.
  • Összegzés

A cikk alapú disszertációt megelőző disszertációtervezet tartalmi követelményei:

  • A disszertációtervezet már tartalmazza a hosszabb (kb. 30 oldalnyi) értekezést, amelyben a jelölt megfelelő szakirodalommal alátámasztva indokolja, összekapcsolja a (készülő) disszertáció fő részét alkotó cikkeit.
  • A disszertációtervezethez a minimum három cikkből a WoS adatbázisban szereplőt megjelent állapotában be kell nyújtani és a további cikkek közül legalább az egyikre vonatkozó szerkesztőségi elfogadó nyilatkozattal kell rendelkezni (az elfogadó nyilatkozat tartalmazza a pozitív lektori vélemények tényét és a megjelenés várható dátumát.
  • Előzetes összegzés

Publikációs szabályzat 2019 előtt
A BCE Szenátusa által 2019.03.26-án elfogadott új publikációs szabályzata
Folyóiratlista
  MTA Gazdaság- és jogtudományok Osztály folyóiratlistája erről a linkről is letölthető.

Plágium-vizsgálati tájékoztató
Vágólapra másolva