Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Magyar Felsőoktatás 2009

“Magyar felsőoktatás 2009” konferencia

Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem
Időpont: 2010. január 27.

Az első szekcióban a bolognai rendszer első szakaszának eredményeiről, a felsőoktatás K + F tevékenységéről, a magyar diákhitel rendszer sikereiről és a magyar felsőoktatásban is egyre fontosabbá váló intézményi teljesítménykövetelményekről hallottak a résztvevők. A második szekció a tudomány felsőoktatásban betöltött szerepére, helyzetére fókuszált. A 2009-es év fontos eseménye volt, hogy a tudomány és a felsőoktatás vezető személyiségeinek kezdeményezésére megkezdődtek a konkrét munkálatok a kutatóegyetem – kiváló egyetem rendszerének kidolgozására. A szekció előadásai a téma különböző aspektusait járták körül, kiemelt figyelmet fordítva a tudományterületi sajátosságokra és a hasonló európai kezdeményezésekre, már létező gyakorlatokra. A harmadik – angol nyelvű – szekció az egyetemi kiválóság, a felsőoktatási stratégiák kérdését járja körül. Ez utóbbi kérdés szoros kapcsolatban van a nemzetközi versenyképességgel, különösen, ha figyelembe vesszük az egyre nagyobb érdeklődést keltő egyetemi rangsorok és az egyetemi kiválóság mérése körül kialakult szakmai vitákat. Külön rangot biztosított ebben az évben a konferenciának, hogy Andrei Marga, a Babes-Bolyai Egyetem rektora, Románia volt oktatási minisztere (Corvinus díszdoktorrá avatása kapcsán) tartotta vitaindító előadást.

A részletes program megtekinthető itt:

“Magyar Felsőoktatás 2009” – Program
Előadások
 
I. szekció: Felsőoktatási teljesítmények, 2009
 
Rudas Imre (Óbudai Egyetem, rektor):A magyar felsőoktatás a Bologna folyamatban

A Bologna-folyamathoz, az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozás a magyar felsőoktatás egyetlen lehetősége volt az ezredfordulón. A felsőoktatás szervezetei (MRK, FFK, FTT, MAB, HÖOK, FDSZ) kezdettől fogva támogatták a Bologna-folyamat bevezetését. A hagyományos képzési rendszerre történő visszaállás elképzelhetetlen. Az eltelt időszak azonban még nem elegendő ahhoz, hogy a rendszerről átfogó, a rendszer egész működését minden vonatkozásban megítélő képet kapjunk, különösen nem elegendő gyökeres változások végrehajtásához. Szükség van viszont a rendszer működésének folyamatos monitorozására, a finomhangolások elvégzésére. A magyar felsőoktatás előtt álló kihívások közül az előadás kiemelten négy témával foglalkozik:
  • csatlakozás az európai felsőoktatási térséghez,
  • a felsőoktatás globális piacának kialakulása,
  • demográfiai hullámvölgy,
  • intézményhálózat.
A prezentáció letölthető ide kattintva:
Rudas Imre: A magyar felsőoktatás a Bologna folyamatban
Csopaki Gyula (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, elnök): A magyar felsőoktatás és a Kutatási és Technológia Innovációs Alap

Az előadás első része röviden ismerteti a hazai kutatás-fejlesztés és innováció területének főbb problémáit, áttekintést ad Magyarországnak a nemzetközi K+F pozíciójáról a European Innovation Scoreboard (EIS) 2008. adatai alapján (összesített innovációs index, illetve ennek néhány mutatószáma kibontva) és összefoglalja a hazai kormányzati tudomány-, technológiaés innováció-politikai (TTI) irányítási rendszerben 2009-ben bekövetkezett változásokat. (A K+F+I szakterületért felelős a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, a tudományos szakterületért felelős az oktatási és kulturális miniszter, létrejött egy Kutatási és Tudománypolitikai Tanács a miniszterelnök vezetésével, az NKTH esetében miniszteri felügyelet kabinetfőnöki operatív koordinációval). Az előadás következő része foglalkozik a K+F+I terület számára rendelkezésre álló forrásokkal, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal: (a felsőoktatás részére megítélt és kifizetett támogatásokkal, az Alap programportfóliójával). Külön elemzi a Tudásközpontok helyét, szerepét a nemzeti innovációs rendszerben, és jelzi a továbbfejlesztésük főbb irányaival kapcsolatos elképzeléseket is. Az előadás a felsőoktatás részéről érdeklődésre számot tartó programokra részletesebben kitér (NKTH-OTKA közös pályázatok, TECH program). Az összeállítás a K+F+I terén kiemelt nemzetközi feladataink (EU elnökség, EITI, ELI, stb.) ismertetésével zárul.

A prezentáció letölthető ide kattintva:
Csopaki Gyula: A magyar felsőoktatás és a Kutatási és Technológia Innovációs Alap
Csillag Tamás (Diákhitel Zrt., vezérigazgató): Kinek az érdeke? (Eredmények, kihívások és kihasználatlan lehetőségek a magyar hallgatói hitelezésben)

A magyar diákhitel-rendszert 2001-ben indította el a Kormány, meglehetősen ambiciózus célokkal és összetett elvárásokkal. A szakértők által kidolgozott modell és a megoldásként javasolt Diákhitel komplexitásában a mai napig egyedülálló a hallgatói hitelek nemzetközi gyakorlatában. A hitelkonstrukció unikális, a hitelezés lebonyolításába bevont közreműködők köre és együttműködésük pedig jó példa a magán- és a közszféra hatékony együttműködésére.

Az előadás felvázolja a magyar hallgatói hitelrendszer kialakításában szerepet játszó elvi megfontolásokat és a Diákhitel lényegi elemeit, bemutatja a lebonyolításban közreműködőket és lehetséges motivációikat, kitér a felsőoktatási intézmények kiemelt szerepére, az elért eredményekre és a hallgatói hitelezés előtt álló kihívásokra.

A prezentáció letölthető ide kattintva:
Csillag Tamás: Kinek az érdeke? (Eredmények, kihívások és kihasználatlan lehetőségek a magyar hallgatói hitelezésben)
Temesi József (Budapesti Corvinus Egyetem, NFKK társigazgató): Intézményi teljesítménymutatók, teljesítménykövetelmények

A magyar felsőoktatásban is fontossá váltak az intézményi teljesítménymutatók. Az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a MAB akkreditációs gyakorlatában, illetve az újonnan kifejlesztett intézményi minőségbiztosítási rendszerekben jelentek meg, szerepük, fontosságuk egyre nő. A 2005-ös felsőoktatási törvény az intézményfejlesztési tervek, illetve a fenntartóval kötött szerződések rendszerében jeleníti meg a teljesítménymutatókat. A legújabb fejlemények a hazai és a nemzetközi rangsorokban tulajdonítanak egyes oktatásikutatási mutatóknak kiemelt szerepet, jelenleg pedig a kutatóegyetemi pályázatokban van meghatározó jelentőségük. Az előadás mindezeket a területeket felvázolva részletesebben az intézményi szerződések ellentmondásos mutatókezeléséről, a megvalósítás nehézségeiről szól, majd kitér arra, hogyan lehet a teljesítménymutatókat az intézményi és ágazati stratégia részévé tenni.

A prezentáció letölthető ide kattintva:
Temesi József: Intézményi teljesítménymutatók, teljesítménykövetelmények
II. szekció: Kutató egyetem – kiváló egyetem

Dezső Tamás (ELTE-BTK, dékán): A “kutatóegyetem” koncepció Európában és Magyarországon

Az előadás a magyar felsőoktatás európai sikeresség szempontjából talán legfontosabb kérdését, a kutatóegyetemek létrehozásának szükségességét tárgyalja. A magyar felsőoktatás helyét Európában és a világban lemérhetjük a nemzetközi ranglistákon elfoglalt helyünkkel, a rendelkezésünkre álló költségvetési forrásokkal illetve a kiemelt kutatás támogatási projektekkel. Fontos felmérnünk, hogy Magyarország vezető egyetemei milyen súlyt képviselnek a magyar felsőoktatásban (hallgatólétszám, oktató és kutatólétszám, PhD hallgatók és diploma kibocsátás aránya, stb.). A legfontosabb kérdés talán az lehet, hogy egy sikeres kutatóegyetemi pályázat (a cím elnyerésén túl elsősorban a TÁMOP-4.2.1.B-09/1- pályázat) elindít-e olyan folyamatokat, amelyek a kutatóegyetemi támogatás terén is biztosíthatják a fenntartható fejlődést.

A prezentáció letölthető ide kattintva:
Dezső Tamás: A “kutatóegyetem” koncepció Európában és Magyarországon
Patkós András (ELTE-TTK, tanszékvezető): Esély a természettudományokban az európai kiválóság elérésére

Az 1980-as évek közepétől figyelemreméltó kezdeményezések történtek a magyar akadémiaikutatói közösségben az egyéni és intézeti kutatói kiválóság támogatására. Előadásom a számos kérdés közül hárommal való keményebb szembenézésre szeretne ösztönözni:
1. Miért nem épült ki az elmúlt negyedszázad során egyént és intézményt tartósan orientálni képes kiválósági rendszer a felsőoktatásban folyó kutatások területén?
2. Károsan vagy hasznosan hatnak-e a kutatókra és az egyetemekre az egyéni/intézeti/egyetemi természettudományi kutatások kiválóságának kvantitatív jellemzésére világszerte fokozódó erőfeszítések?
3. Mekkora esélye lehet az európai láthatóság elérésére a „marslakó komplexus”-tól megszabadult magyar egyetemek természettudományi intézeteinek?

A prezentáció letölthető ide kattintva:
Patkós András: Esély a természettudományokban az európai kiválóság elérésére
Vinkler Péter (MTA Kémiai Kutatóintézet, tudományos titkár): A tudományos publikációk tudománymetriai értékelésének lehetőségei

Magyarországon – hasonlóan más országokhoz – a tudományos kutatások döntő hányadát az egyetemek végzik. A tudományos kutatások eredményeinek meghatározó részét tudományos publikációkban hozzák nyilvánosságra. Ezért a tudományos eredmények értékelése nem hagyhatja figyelmen kívül a publikált információ mennyiségének és a tudományos kutatók közösségére gyakorolt hatásának matematikai-statisztikai módszerekkel történő vizsgálatát.
Az előadás röviden bemutatja, milyen módszereket és mutatókat ajánl a tudománymetria a következő célok elérésének elősegítéséhez: országok tudományos kutatásai szakterületi szerkezetének feltárása – súlypontok, prioritások; kutatócsoportok és intézetek publikációs stratégiájának megismerése; kutatócsoportok, intézetek publikációinak értékelése összesített (composite) mutatószámok alapján. Az előadás konkrét példák révén összehasonlítja egyes hazai és néhány külföldi kutatóhely publikációinak mutatószámait.

A prezentáció letölthető ide kattintva:
Vinkler Péter: A tudományos publikációk tudománymetriai értékelésének lehetőségei
Fésüs László (Debreceni Egyetem rektor): Kutatóegyetem Magyarországon: ambíciók és realitások

A kutatóegyetemi címre és támogatásra aspiráló magyarországi intézmények jelentős kihívások elé néznek, ami új megközelítéseket, paradigmaváltást igényel. Az alapkérdés – különösen regionális oktatási és szakemberképzési feladatokat is ellátó intézmény esetében – hogy milyen módon tudja növelni a tudományos teljesítményeket, miközben a munkaerőpiac igényeinek megfelelő alap- és mester- és szakképzésekben is teljesítenie kell az elvárásokat.
Az intézmény jövőképének megformálásakor figyelembe kell vegye, hogy jelentős eltérés van a nemzetközi, elsősorban tudományos eredmények alapján történő rangsorolás, és a hazai puha és nem túl megbízható oktatási rangsorolások között. A paradigmaváltásokban megfontolandó a doktori iskolák külön szervezeti egységként való működtetése és összekötése a tehetséggondozás szervezett rendszerével. Sok karú intézményként fókuszterületek kialakításával elősegítheti az interdiszciplináris együttműködések erősítését, hogy még szűkülő források esetén is a legkiemelkedőbb teljesítményeket tudja hatékonyan támogatni. A technológia transzfer szervezetek elmúlt időszakban történő megjelenése lehetőséget teremt az alapkutatásból az alkalmazott innovációs kutatási területek, a cégalapítások, klaszterek felé nyitásra is. Mindezekről, a Debreceni Egyetem adataiból és formálódó elképzeléseiből kiindulva példákkal ad illusztrációt az előadó.

A prezentáció letölthető ide kattintva:

Fésüs László: Kutatóegyetem Magyarországon: ambíciók és realitások
III. szekció: Higher education strategies – Panel discussion

Andrei Marga (Babes Bolyai Egyetem): Quality and Excellence

A dokumentum letölthető ide kattintva:
Andrei Marga: Quality and Excellence
Csaba Csáki: How to create a world class university? Csaba Csaki BCU

Major characteristics of an internationally outstanding university include:
  • excellent teaching programs both on undergraduate and graduate levels,
  • world class research done by the faculty,
  • motivated, able and multicultural student body
  • outstanding, motivated and multicultural faculty,
  • English as dominant language of education on graduate level,
  • strong links with the international academic world,
  • strong links with the business community and the civil society,
  • transparent and effective management,
  • modern infrastructure with adequate financing.
Today very few universities meet these criteria in Central and Eastern Europe. Several institutions have the potential. To reach a world class level requires well defined strategy commitment and additional financial resources.

Ákos Detrekői: Knowledge Transfer from Universities to the Companies

Those universities that have strong connections with applied sciences (e.g. universities with technical faculties) usually have four major functions (Hering, 2005):
  • Education of young people (studies),
  • Transfer of knowledge from the universities to the companies,
  • Applied research projects to innovate technical and economical topics,
  • Life long learning for all people, upon completion of an academic exam.
In my comments the second and third units will be discussed. The examples of the comments are mostly connected with Budapest University of Technology and Economics.

Ferenc Szűcs: Excellence of Christian Universities

Christian Universities worldwide want to preserve the traditional values of the European “university idea” as well as to face the challenges of the postmodern , multicultural societies.
The aim of excellence is threefold: scholarly academic activity in teaching and research and community service; They are esteemed for their focus on ethical values, the development of
the whole person following the generally agreed definition of education (even in the higher education ) i.e. “person centered learning process”. The main areas of their education : humanities, social sciences, law and religion (theology) focus on training leaders and teachers to both society and churches.
  • As for the excellence of the teaching staff, the European tradition of habilitation should be revisited concerning the real ‘habilitas ‘ of the professors in their teaching methodology and ability for strategic planning in their curriculum on all the three levels (BA.MA. Phd).
  • Joint research with other academic institutions in the cultural changes and challenges concerning the Central and Eastern European countries. (Using the word “culture”‘ in both the Anglo-Saxon and European sense.)
 
A konferencia megrendezését a TÁMOP-4.2.3-08/1/KMR-2009-0004 projekt támogatta.


Vágólapra másolva