Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Turizmus Bulletin

MEGJELENT A TURIZMUS BULLETIN 2020. 2. SZÁMA!

Turizmus Bulletin szakmai és tudományos folyóirat alapvető szerkesztési elve, hogy egyszerre szólítsa meg a turisztikai felsőoktatásban, az akadémiai, valamint más kutató- és háttér intézményekben, a közigazgatásban, a döntés-előkészítésben, a tanácsadásban, a non-profit szférában, a szakmai érdek képviseletekben és a gyakorlat legkülönbözőbb szegmenseiben dolgozó, a turizmust hivatásuknak tekintő olvasókat. . A Turizmus Bulletin tudományos profilját a “Lektorált tanulmányok”, szakmai arculatát a “Műhely” rovat testesíti meg.

Budapesti Corvinus Egyetemet 2017-ben érte az a megtiszteltetés, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségtől felkérést kapott, hogy az 1997-ben alapított rangos szakmai és tudományos folyóirat gondozására. MMI Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont felvállalta a lap megjelenésével kapcsolatos koordinációt, létrehozta a napi operatív munkát végző Szerkesztőbizottságot és a stratégiai kérdésekben állást foglaló Tudományos Tanácsadó Testületet.

A XVII. évfolyam két, összevont, 5-5 tanulmányt tartalmazó kiadványban látott napvilágot. A XVIII. évfolyamtól kezdődően már évi négy különálló szám kerül kiadásra, amelyekben számonként 4-6 cikk jelenik meg. 2020-ban pedig már a jubileumi, XX. évfolyam számai kerülnek megjelentetésre.
 
A folyóirat hivatalos email elérhetősége:
turizmusbulletin(kukac)uni-corvinus(pont)hu

Lapszámok

A teljes 2020. 2. szám

Turizmus Bulletin 2020. 2. szám
A digitalizáció ma már a turizmusban is kikerülhetetlen tényezőnek számít. A digitálisgazdaság egyre gyorsabb ütemű fejlődése, újításai, az internet, az okostelefonok egyreinkább átformálják a turizmus iparágát is. A digitális turizmushoz szükséges eszközök ésmódszerek gyorsan teret hódítanak a hazai turisták körében is. A tanulmány azt vizsgálja,mennyire terjedtek el Magyarországon ezek a lehetőségek, hogyan, mikor és milyen módonvesznek részt a magyar turisták a digitális turizmusban. A kutatás szekunder forrásokelemzésével, illetve primer kutatás segítségével vizsgálja Magyarországon a digitális turizmusjelenlegi helyzetét, elfogadottságát és a magyar turisták fogyasztói magatartását a digitáliseszközökre, módszerekre vonatkozólag. A kutatás 2018 októbere és 2019 márciusa közöttzajlott több mint 500 fő online megkérdezésével. A kitöltött kérdőívek elemzése választ adarra, hogyan viszonyulnak a magyarok a digitális fejlődéshez a turizmusban.  

Szerzők: Happ Éva – Ivancsóné Horváth Zsuzsanna – Kupi Marcell

A teljes cikket letöltheti innen

Digitális eszközök és módszerek használatának marketingszempontú feltáró elemzése a magyar turisták körében – Happ É. et al.
Az egyedülálló hazai turisztikai kínálat, kulturális élet meghatározó jelenségei a rom- és artkocsmák.Tanulmányunk az egyedi turisztikai attrakciót egy újabb perspektívából közelíti meg. Holisztikusélménymegközelítést alkalmazva az egyénre fókuszálunk. A turisztikai élmény fontos összetevőjeaz egyéni elkötelezettség, átélés, mely kiválthat emlékezetes élményeket, így befolyásolva aszolgáltatás további fogyasztását. Egyéni szinten az eszképizmus egyfajta aktivitást, bevonódástjelent az élmény során. Ez az átélés vezethet egy mélyebb kapcsolathoz, mely egyéni átalakulásteredményezhet. A szolgáltató részéről megfogalmazódhat a kérdés, hogy az élmény mennyibenbefolyásolja a fogyasztók elégedettségét és a szolgáltatás további ajánlását. A kutatás célja azélményfokozatok: az eszképizmus, a transzformáció és az emlékezetes élmények vizsgálata egyéniszinten. További cél az élményhatások, az elégedettség és az ajánlás összefüggéseinek elemzése.Eredményeinket tematikus turisztikai attrakciók és vendéglátóegységek menedzsmentjénekajánljuk.  

Szerzők: Kelemen-Erdős Anikó – Mitev Ariel Zoltán

A teljes cikket letöltheti innen

Eszképizmustól az ajánlásig – Élményfokozatok és hatásai a romkocsmákban – Kelemen-Erdős A. et al.
Az elmúlt néhány évben a sportcélú turizmus lényeges mértékben fejlődött Magyarországon,és az elkövetkező évtized tekintetében további szignifikáns erősödés várható. A kormányzatitámogatás miatt létrejövő nagyszámú, jelentős sportesemény komoly turisztikai vonzerővelrendelkezik, amelynek hatására a sporthoz kötődő beutazások száma lényegesen növekedettaz elmúlt években. 2017-ben 496 ezer külföldi utazó érkezett hazánkba sportrendezvényekmegtekintése céljából, akik összesen 2,197 millió napot töltöttek Magyarországon, amelyből 1,7millió vendégéjszaka keletkezett. A beutazó passzív sportturisták 4,4 napos átlagos tartózkodássalés 22 758 forintos napi átlagköltéssel jellemezhetők, amelyek lényegesen meghaladják azátlagos külföldi turisták tartózkodási idejét és napi költését, ráadásul lényegesen többet költenekkultúrára és szórakozásra is. A sportszektor egyéb nemzetgazdasági ágakkal való kapcsolatátis figyelembe véve a 2017. évi külföldi passzív sportturizmus 21,3 milliárd forint GDP-t termelt,illetve 17 milliárd forint költségvetési bevételt eredményezett, ami vendégéjszakánként 12 530forint átlagos GDP termelést és 10 ezer forint átlagos költségvetési bevételt jelent, hosszabbtartózkodás és magas visszatérési hajlandóság mellett.  

Szerzők: Laczkó Tamás – Stocker Miklós

A teljes cikket letöltheti innen

A 2017. évi hazai rendezésű nemzetközi sporteseményekre érkező külföldi turisták fogyasztásának nemzetgazdasági hatásai – Laczkó T. et al.
Jelen tanulmány egy nagyobb kutatási témakör kiválasztott szelete, amelynek célja azeurópai uniós forrásokból megvalósult fejlesztések köréből a dedikáltan turizmusfejlesztésrefordítható források allokációjának prioritásonkénti, területi és időbeli változásainak feltárásaés értékelése a desztinációfejlesztés folyamatában, fejlesztéspolitikai dokumentumokbankitűzött célokkal összevetve. A kutatás mintaterületéül a Balaton térségét jelöltük ki. A vizsgáltterületi egységben 285 turisztikai pályázat adatait tartalmazó adattáblát hoztunk létre apalyazat.gov.hu, valamint a terkepter.nfu.hu oldalak projektkeresőjének felhasználásával.Az elemzés során varianciaanalízissel vizsgáltuk a megvalósult és a támogatói döntésselrendelkező turisztikai tárgyú projektek területi vonatkozásait. Az elnyert támogatásokterületi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy azok súlypontja a vizsgált időszakban apart menti települések irányába tolódott el.  

Szerzők: Horváth Zoltán – Alpek B. Levente

A teljes cikket letöltheti innen

Területileg kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan turisztikai fejlesztések? – Turisztikai forrásallokációs vizsgálatok a Balatonnál – Horváth Z. et al.
A Magyar Turisztikai Ügynökség és jogelődje folyamatosan, 2000 és 2006 között évente, 2006és 2016 között kétévente, vizsgálta a magyar lakosság utazási szokásait egy-egy nagymintásreprezentatív kérdőíves adatfelvétellel. A kutatás célja, hogy feltárja a magyar háztartásokutazásokkal kapcsolatos szokásait, attitűdjeit, valamint feltérképezze az egyes utazásokkalkapcsolatosan felmerülő igényeket és az utazási tapasztalatok kapcsán regisztrált elégedettséget.Elemzésünk során a 2019-ben készült adatfelvétel főbb eredményeit mutatjuk be.  

Szerző: Rácz Attila

A teljes cikket letöltheti innen

A magyar lakosság utazási szokásai 2018 májusa és 2019 júniusa között – Rácz A.

A teljes 2020. 1. szám

Turizmus Bulletin 2020. 1. szám
A tanulmány célja, hogy összevessük a szállodák weblapjain és vendégértékeléseiben megjelenő CSR4 tartalmakat. Kutatási eredményeink körvonalazzák a szállodák CSR tevékenysége és a valós fogyasztói tapasztalatok közötti különbséget, vagyis az úgynevezett value-action gap-et (VAG). A vizsgálatot a TripAdvisor listája szerinti párizsi top 10 zöld szálloda körében végeztük. Tartalomelemzéssel értékeltük a szállodák weblapjain elérhető CSR információkat, valamint megvizsgáltunk a TripAdvisoron összesen 8974 db szállodai vendégvéleményt, melyből 156 db vendégértékelés volt CSR tevékenységet minősítő visszajelzés. A kutatás eredménye rámutatott arra, hogy a szállodák eltérő részletességgel tájékoztatják honlapjaikon a vendégeket a CSR tevékenységeikről. A kommentek túlnyomórészt pozitív véleményt alkottak az egyes CSR kategóriákban, azonban nem minden témakör jelent meg. A kutatás eredményei nagymértékben hozzájárulhatnak a hotelek CSR stratégiájának kiépítéséhez.

Szerzők: Ásványi Katalin – Chaker Hager – Varga Ákos

A teljes cikket letöltheti innen

„Szép szavak, jó tettek?” A párizsi top zöld szállodák CSR értékeinek és tevékenységének vizsgálata – Ásványi K. et al.
Jelen kutatás keretében azt vizsgáltuk, hogy a világörökségként elismert turisztikai vonzerők és a turisztikai versenyképesség közt kimutatható-e összefüggés. A vizsgálatot 129 ország adatait felhasználva végeztük el a 2014-2015 és a 2016-2017 időszakokra vonatkozóan, többváltozós regresszióanalízissel. Vizsgálataink határozott pozitív kapcsolatot mutattak ki az Utazási és Turisztikai Versenyképességi Index (TTCI) értékei és a természeti, valamint kulturális világörökségi helyszínek száma között. A versenyképességet emellett jelentősen befolyásolta a vizsgált országok 1 főre jutó GDP értéke, amely egyúttal bizonyos mértékig tükrözni képes az ország infrastruktúráját, üzleti környezetét, egészségi és biztonsági állapotát is. Eredményeink szerint az eszmei kulturális örökség, szemben a fizikai örökségekkel, nem képes kimutathatóan befolyásolni a turisztikai versenyképességet. Hasonló eredmények ismertek a turistaérkezések és a turistabevételek tekintetében, azonban a TTCI és a világörökségi helyszínek többtényezős elemzésére vonatkozóan korábbi eredmények nem állnak rendelkezésre.

Szerzők: Bacsi Zsuzsanna – Tóth Éva

A teljes cikket letöltheti innen

A világörökségi helyszínek kapcsolata a turisztikai versenyképességgel – Bacsi Zs. et al.
Az idős fogyasztók teljes népességen belüli arányának növekedése kihívás elé állít számosiparágat. Ez alól a turizmus sem kivétel. Az idősek turizmusban való részvételének elősegítésea piaci lehetőségeken túlmenően tágabb kontextusban értelmezendő. Az aktív életmódösszefüggésben áll a társadalmi jólléttel és az élettel való elégedettséggel. Kutatásunkban az időskorosztály utazási motivációit és élményeit vizsgáljuk, és arra keressük a választ, hogy az idősebbturisták milyen motivációs tényezők hatására utaznak leginkább, illetve milyen nehézségeket,kockázatokat észlelnek utazásaik során. Mélyinterjúink megerősítik azt a vélekedést, hogy azidősek összetett társadalmi csoportnak tekinthetők, és utazásaik során nemcsak anyagi, hanemsok más, érzelmi és intellektuális tényező is érvényesül, mint például a szocializáció, a tudásvágyvagy akár a nosztalgia.

Szerzők: Kolos Krisztina – Kövesdi Júlia

Az idősek turizmusban való részvétele Magyarországon: motivációk és turisztikai élmények vizsgálata – Kolos et al
Kutatásunk célja annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan, mimódon segíthetik a csereprogramok keretében hozzájuk érkező külföldi hallgatókat. Áttekintjüka nemzetköziesedés témáját a felsőoktatásra vonatkoztatva, miközben ismertetjük különbözőországok egyetemeinek nemzetköziesedési modelljeit. Tartalomelemzés és mélyinterjúksegítségével bemutatjuk a csereprogramokban részt vevő hallgatók támogatásának lehetségesterületeit, példákat és jó gyakorlatokat felvonultatva e területeket illetően. Kutatásunkban egyhazai és kilenc külföldi egyetem honlapját térképeztük fel 26 szempont alapján. Emellett a témaátfogóbb vizsgálatához mélyinterjút készítettünk egy hazai felsőoktatási intézmény Erasmusprogram koordinátorával és egy egyetemi diákszervezet (ESN) vezetőjével.

Szerzők: Bifkovics Bettina – Malota Erzsébet – Mucsi Attila

A külföldi cserehallgatók egyetemi támogatásának lehetőségei az oktatásturizmus és a nemzetköziesedés tükrében – Bifkovics et al.
2017-ben a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny jubileumi, 25. évfordulóján többmint 300 résztvevő közül, az 50 ezer lakos feletti település kategóriában Veszprém nyerte el afődíjat, így a királynék városa 2018-ban megmérethette magát a nívósnak számító nemzetköziEntente Florale Europe versenyen. 2018 szeptemberében az írországi eredményhirdetésenVeszprém „Entente Florale Europe” arany minősítést és „Közterület megújításáért járó elnökikülöndíjat” kapott. Jelen kutatás a hazai és nemzetközi szakirodalom elemzésével, valaminta veszprémi verseny témafelelőseivel készített strukturált interjúkon keresztül vizsgálja aVirágos Magyarország és az Entente Florale Europe versenyre való felkészülés, és az azon valórészvétel desztinációmarketingre és városimázsra gyakorolt hatását. A kutatási eredményekismertetik Veszprém jövőbe mutató elképzeléseit, és best practice tanácsokkal látják el azokat atelepüléseket, amelyek e környezetszépítő versenyen való részvételt fontolgatják.

Szerzők: Lőrincz Katalin – Kruppa-Jakab Éva – Szabó Renáta

A Virágos Magyarország és az Entente Florale Europe verseny szerepe a desztinációmarketingben – Veszprém esettanulmánya – Lőrincz et al.

A teljes 2019. 4. szám

Turizmus Bulletin 2019. 4. szám
Az e-WOM (eletronic word-of-mouth, online szájreklám) értelmezhető valamely szolgáltatásról alkotott pozitív vagy negatív állításként. A negatív töltetű e-WOM háttérbe szorul a kutatásokban, így ennek befolyásoló hatása került kutatásunk középpontjába. Az online szállásfoglalásnál a fogyasztók nem tudnak előzetesen meggyőződni a minőségről, így kénytelenek társaik véleményére hagyatkozni, tehát az e-WOMnak kiemelt szerep jut. Az egyik legnépszerűbb szállásfoglaló oldal, az Airbnb, működésének alapja a közösség és a tagok által al¬kotott fogyasztói értékelések, amelyek segítenek másoknak az észlelt kockázat csökkentésében és a döntés meghozatalában. A fentiek alapján kutatásunk arra fókuszált, hogyan jelenik meg a negatív e-WOM a fogyasztók szálláskeresési folyamatában. Kutatásunk eredménye alapján elmondható, hogy elsősorban azon hozzászólások a hasznosak, melyek extra információt szolgáltatnak, valamint hogy a szélsőségesen negatív e-WOM háttérbe szorul az objektivitás hiánya miatt. Láthatóvá vált továbbá, hogy bár a negatív e-WOM képes elrettentő hatást gyakorolni, releváns tartalom esetén azonban felkészít a szállás hiányosságaira.
 
Szerzők: Féki Zsuzsanna és Markos-Kujbus Éva

A teljes cikket letöltheti innen

Barát vagy ellenség? Negatív online fogyasztói értékelések szerepe az Airbnb oldalon – Féki Zs. et al.
A fenntarthatóság elvei egyre inkább teret nyernek a turizmus tudományának gondolatkörében és gya-korlatában. Ennek egyik dimenziója az akadálymentesítés, amit az EU által megfogalmazott keretrendsze-rekben és a hozzájuk kapcsolódó konkrét ajánlásokban is megtalálunk. Ha akadálymentesítésről beszélünk azt tapasztaljuk, hogy a fogalmat a többség a közösségi élettérben létrejövő helyváltoztatás fizikai korlátainak felszámolásaként értelmezi. Véleményünk szerint azonban az akadálymentesség gondolatkörében nem kizárólagosan annak fizikai megvalósulása jelenti az egyetlen hasznosítható értelmezési keretet. Mint látni fogjuk, az életfilozófia olvasatában az ember alapvető tulaj¬donságai között tartjuk számon az akadálymentesítő és az egzisztenciálisan fogyatékos mivoltot is. Tehát sem az akadálymentesség, sem a fogyatékosság meghatározásunk nem eredeztethető – kizárólag – a je¬lenkori kulturális és társadalmi kiteljesedésünkből, sokkal inkább az emberségünket adó alaptulajdonságok közé kell sorolnunk mindkettőt. Jelen tanulmányunk célja rávilágítani arra, hogy az akadálymentesítés fogalomköre messze túlmutat a fizikai élettér elérhetővé tételén, ahogyan a fenntarthatóság keretei is jelentősen átértelmeződnek, kitágul¬nak az életfilozófiai megközelítéseknek a turizmus tudományterületére történő beemelésével.
 
Szerzők: Farkas Jácint – Petykó Csilla

A teljes cikket letöltheti innen

Utazás az akadálymentesség, a fogyatékosság és a fenntarthatóság multidiszciplináris és bölcseleti dimenzióiba – Farkas J. et al.
Az UNESCO definiálásában a mediterrán étrend, mint világörökség, a növénytermesztést, a betakarítást, a halászatot, az állattenyésztést, a tartósítást, a feldolgozást, az elkészítést és kiemelten az ételek elkészí¬tését magába foglaló készségek, tudás, valamint hagyományok összessége. Hívószavai az egészség, a helyi termékek, a tradíció, az élet élvezete. A narancsborok olyan naturalista természetes fehérborok, melyeket héjon erjesztenek több ezer éves hagyományokon alapuló eljárással. Ezek a borok kedvező élettani hatású vegyületeket (polifenolok, katechinek, antioxidánsok) tartalmaznak, készítésükhöz legtöbbször ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagot használnak, illetve mellőznek minden kémiai segédanyag haszná¬latot és kén-dioxidot egyáltalán nem vagy csak kismértékben alkalmaznak. Számos országban készítenek ilyen borokat, de leginkább a mediterrán térség borászataiban, kiemelten Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban lehet találkozni velük. Munkánk során egyrészt azt vizsgáltuk, hogy ez a bortípus önmagában mennyire képes turisztikai vonzerőként funkcionálni, így mozdítva elő a gasztronómiai tu¬rizmust ezekben az országokban, másrészt azt, hogy milyen helyet foglal el a mediterrán gasztronómiában, illetve lehet-e és érdemes-e a narancsborra turizmust építeni.
 
Szerzők: Bene Zsuzsanna – Piskóti István

A teljes cikket letöltheti innen

A narancsborok nyújtotta lehetőségek a szlovén, a horvát és az olasz gasztronómiai turizmusban – Bene Zs. et al.
Jelen tanulmány a fürdőgyógyászati szolgáltatások közfinanszírozásának rendszerét vizsgálja Európa öt országában és Magyarországon. Ismertetjük és összehasonlítjuk a fürdőgyógyászati kezelések igénybevételének főbb szabályait az egyes országokban, illetve áttekintjük, hogy a biztosítók milyen jellegű ellátásokat, milyen szabályok alapján, milyen mértékben finanszíroznak. A nyugat-európai rendszerekkel összevetve részleteiben tekintjük át a magyar finanszírozási szabályokat. Legfontosabb konklúziónk, hogy jól működő közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer nélkül nincs versenyképes egészségturisztikai kínálat.
 
Szerzők: Hinek Mátyás – Dózsa Csaba – Mató-Juhász Annamária – Juhász Szabolcs

A tanulmány a „Fürdőgyógyászati szolgáltatások finanszírozási kérdéseinek vizsgálata a hazai gyógyfürdőkben” című, a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából készült elemzés és javaslattevő tanulmány alapján készült.

A teljes cikket letöltheti innen

„Ki fizeti a masszázst?” Fürdőgyógyászati szolgáltatások közfinanszírozása Európa egyes országaiban és Magyarországon – Hinek M. et al.
A turizmus alapvetően bizalmi iparág, komplex rendszerének egyik legfontosabb alapja a biztonság. A biztonság problematikája rendkívül sokrétű, a természeti katasztrófáktól a pénzügyi folyamatokon és a terrorizmuson át egészen a szálláshely-szolgáltatás, a környezet, az élelmiszerek, az egészség vagy a közlekedés biztonságáig terjed. A turizmus rendszerében minden biztonságot befolyásoló tényező hat az utazási döntésre is, így egy-egy desztináció meghatározó elemei a prekoncepció és a tapasztalat. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a biztonságérzettel kapcsolatos prekoncepciók és tapasztalatok miként alakultak Magyarországgal kapcsolatban a hazai rendezvények résztvevőinek körében.
 
Szerző: Rácz Attila

A teljes cikket letöltheti innen

Magyarország országképe és a turizmusbiztonsággal kapcsolatos attitűdök empirikus vizsgálata 2018-ban – Rácz A.

A teljes 2019. 3. szám

Turizmus Bulletin 2019. 3. szám
A tanulmány célja, hogy bemutassa egy nagy hazai fesztivál által generált fogyasztói élmény dimenzióit. Az áttekintő fesztiválkörkép és a fesztiválok szerepének elméleti bemutatása után, affektív és kognitív értékdimenziók mentén megvizsgálja a Sziget Fesztivál, mint vezető kulturális turisztikai termék látogatói számára élményt generáló tényezőket, különös tekintettel az affektív és a kognitív értékdimenziókra, amelyeket tanulmányunkban az élményteremtés pilléreinek nevezünk. A vizsgálatot a 2016-os Sziget Fesztiválon részt vett külföldi és hazai látogatók által a Facebookon elhelyezett vélemények kvalitatív tartalomelemzése alapján hajtottuk végre.
 
Szerzők: Hinek Mátyás – Kulcsár Noémi

A teljes cikket letöltheti innen

A fesztiválélmény megjelenése a közösségi médiában: a Sziget Fesztivál példája – Hinek M. et al.
Tudjuk, hogy a fogyasztói döntések szempontjai, illetve meghozataluk módjai időről időre változnak, ezért a döntéshozóknak és a kutatóknak is újabb és újabb kérdéseket kell megvizsgálniuk, hogy releváns megállapításokat tehessenek. Bár mindig is jelen volt a desztinációválasztásban, a biztonság kérdésköre nem túl régen jelent meg fokozottabb jelentőséggel a döntési szempontok között. Azért nyert ma más jelentőséget ez a kérdéskör, mert napjainkban a turizmussal egyre több olyan térség érhető el a szélesebb célközönség számára is, amelyek esetében relevánssá válik a biztonság vizsgálata, akár elsődleges szempontként kezelve azt. A tömegturizmus kedvelői nem vágynak kockázatra, sokkal inkább a kiszámíthatóságot preferálják, így számukra alapvető a biztonság. Tudjuk, hogy a vásárlási döntések komplexek, és nem csupán egyetlen tényező határozza meg a kimenetet, mégis célszerű időnként egy összetevőre koncentrálva feltenni az arra vonatkozó kérdéseket. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, mennyiben határozzák meg a magyar lakosság döntéseit a biztonság különböző területei, milyen szegmensek esetében játszanak kiemelt szerepet, és milyen arányú csoportok számára válnak sokadlagos kérdéssé. Munkánk alapja egy 2018-ban végzett országos, a felnőtt 15-74 éves lakosságra reprezentatív online megkérdezés adatbázisa. Ennek elemzésével jutunk eredményekhez.
 
Szerzők: Csapó János – Törőcsik Mária

A teljes cikket letöltheti innen

Turizmus és biztonság: a magyar lakosság utazási szokásaihoz köthető, biztonsággal kapcsolatos attitűdök reprezentatív vizsgálata – Csapó J. et al.
Kutatási tanulmányok szerint egyre nagyobb teret kap a vállalatok marketingtevékenységében az a felfogás, hogy a fogyasztók egyediek, saját, személyiségükből következő értékrenddel bírnak. Erre a felfogásra a vállalatok is egyre inkább nyitottak, mivel a céljuk a minél hatékonyabb kiszolgálás és ezáltal a minél nagyobb profit. A személyiségtípusok azonosításával lehetőség nyílik a fogyasztók személyiségalapú csoportosítására. Kutatásunk célja azt megvizsgálni, hogy a fogyasztói személyiségtípusok hogyan, és milyen mértékben befolyásolják a szállodai szolgáltatással kapcsolatos elégedettséget. Az elégedettség területét a szállodai szolgáltatás tényezőire fókuszáljuk, és a szakirodalom alapján különböző részterületeket alakítunk ki, mint például a fizikai környezettel és a személyzettel kapcsolatos elégedettség. A személyiségtípus elemzéshez a Big Five Faktor tesztet használjuk. Összességében megállapítható, hogy a személyiségtípusok közül a barátságosság és a tudatosság szignifikánsan befolyásolja, a vártnak megfelelő irányba, a személyzetre és a fizikai környezetre vonatkozó elégedettség faktort. Ezzel ellentétben a neuroticitás, az extraverzió és a nyitottság egyáltalán nem befolyásolja szignifikánsan egyik elégedettség faktort sem.
   
 
Szerzők: Kökény László – Kenesei Zsófia
 
A publikáció az Európai Unió (Európai Szociális Alap) és Magyarország társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében jött létre.

A teljes cikket letöltheti innen

Hogyan befolyásolja a vendégek személyisége a magyar wellness-szállodákkal kapcsolatos elégedettséget? – Kökény L. et al
A fesztiválokat sok esetben a családbarát szabadidős tevékenységek közé sorolják, ugyanakkor kifejezetten erre a célcsoportra vonatkozóan a korábbiakban még nem végeztek kutatást a fesztivállátogatások tekintetében. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy a szakirodalom alapján milyen dimenziói vannak az élménynek, és értelmezzük azt a fesztiválokra vonatkozóan. Primer kutatást végeztünk és azt vizsgáltuk, hogy ezek a dimenziók milyen mértékben jelennek meg két magyarországi családi fesztiválnál, illetve hatással vannak-e a fesztivál emlékezetességére. A kutatás alapján megállapítható, hogy mindkét fesztivál esetében a szórakozás élménye hat legerősebben az emlékezetességre.

Szerzők: Ásványi Katalin – Mitev Ariel – Jászberényi Melinda – Mert Mentes
 

A teljes cikket letöltheti innen

Családok fesztiválélménye – két családbarát fesztivál elemzése – Ásványi K. et al.
Jelen cikk részletes szakirodalmi áttekintést nyújt az új muzeológia paradigmájához vezető trendekről, a múzeumi látogatói élményről, valamint az interpretációt segítő módszerekről. A szerző az interpretációt segítő módszereket beilleszti PINE és GILMORE (1998) élménymodelljének múzeumi kontextusban továbbfejlesztett verziójába. Az eszképizmus dimenziójának részletes vizsgálata ugyancsak megtörténik annak változatos értelmezései alapján, valamint az edutainment gyakorlata is beillesztésre kerül a modellbe. A cikk előkészítésül szolgál a témában megvalósítandó primer kutatáshoz.

Szerző: Bodnár Dorottya
 

A teljes cikket letöltheti innen

Múzeumi látogatói élmény – Bodnár D.

A teljes 2019. 2. szám

Turizmus Bulletin 2019. 2. szám
Naponta emberek tízezrei döntenek úgy, hogy nem a hagyományos, hanem a peer-to-peer (P2P) elven működő online szállásmegosztó platformokon – ilyen például az Airbnb – ismeretlenek által meghirdetett szálláshelyeken szállnak meg. Ez a folyamat napjainkban még döntően nagyvárosi jelenség, azonban egyre inkább teret nyer a jelentős turisztikai potenciállal rendelkező térségekben, komoly kihívások és verseny elé állítva a hagyományos piaci szereplőket. A tanulmány célja, hogy a korábbi, elsősorban nagyvárosokra fókuszáló Airbnb kutatásokkal szemben egy turisztikai régióban (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) vizsgálja meg az Airbnb kínálatát és területi jellemzőit. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a balatoni Airbnb kínálat illeszkedik a hazai és nemzetközi trendekhez, azonban a szálláskínálat volumene jelentősen elmarad a fővárosétól. A vizsgálat rávilágított továbbá arra, hogy az Airbnb-n keresztül történő professzionális lakáskiadás fokozottan van jelen a térségben, így a balatoni régióban az Airbnb nem tekinthető pusztán a felesleges ingatlankapacitások magánjellegű megosztására és hasznosítására használt platformnak (ahogyan maga a vállalat értelmezi saját szerepét a nyilvánosság felé), hanem bizonyos esetekben sokkal inkább egy üzleti motiváció által vezérelt lakáskiadó oldal.
 
Szerzők: Dudás Gábor – Nagy Gyula – Boros Lajos

A teljes cikket letöltheti innen

Az Airbnb szerepe a Balatoni Turisztikai Régióban – Dudás G. et al.
A hazai 98 gyógyfürdő-szolgáltató jól példázza, hogy egy szektorban minél nagyobb a verseny, annál inkább fókuszba kerül a vendégelégedettség. A 100%-ban állami tulajdonban lévő Hévízgyógyfürdő is vendégközpontúan működik, tudva, hogy újravásárlással, kedvező továbbajánlással a nagyon elégedett lojális fogyasztó egy igen hatékony marketingeszköz. A Hévízgyógyfürdőben 300 magyar vendéget kérdeztünk meg a szolgáltatásminőség, az elégedettség és a lojalitás dimenziókban. A minőség-elégedettség, valamint az elégedettség és a visszatérési hajlandóság, pozitív szájreklám lojalitásdimenziók között szignifikáns pozitív kapcsolat igazolódott. A regresszióanalízis az örömteli hévízi tartózkodás elégedettség dimenzió kulcsszerepére hívja fel a figyelmet. A kutatás alapján az is megállapítható, hogy nem elegendő csak a vendégelégedettséget mérni, hanem fel kell tárni a fürdővendégek lojalitására ható további tényezőket, valamint hogy a negatív szájreklám elkerülése érdekében kulcsfontosságú a szolgáltatási hiba megelőzése.
 
Szerző: Lőke Zsuzsanna

A teljes cikket letöltheti innen

A minőség–elégedettség–lojalitás mérésének módszerei és tapasztalatai egy hazai gyógyfürdőben – Lőke Zs.
A tanulmány célja, hogy egy negatív megítélésű város példáján keresztül mutassa be a városimázs javításának lehetőségeit. Ehhez a pápalátogatás nagyszabású rendezvényének lehetséges imázsjavító hatásait elemeztük a mexikói Juarez város példáján keresztül. Az elméleti áttekintés részeként bemutatjuk a városmarketing és városmárkázás fogalmait, majd az Anholt-féle városmárka hatszög segítségével értelmezzük Juarez helyzetét. A pápalátogatás szerepét online turisztikai oldalak és online médiatartalmak segítségével elemeztük és megállapítottuk, hogy az esemény médiafigyelme és pozitív üzenete megadta a lehetőséget a város megítélésének javítására, azonban a külső adottságok, a mélyben rejlő strukturális problémák nem tették lehetővé ennek kiaknázását.
 
Szerzők: Irigoyen Carlos Omar – Neulinger Ágnes – Molnár-Csomós Ilona

A teljes cikket letöltheti innen

Egy nagyszabású rendezvény hatása a rossz városimázsra: Ferenc pápa látogatásának befolyása Juarez város megítélésére – I. C. Omar et al.
“Pihenni bárhol tud! Nálunk újjászületik!” – szól a Caramell Premium Resort szálloda hívószava, amely a hotel minden megjelenésekor felbukkan, s amely a turisztikai szolgáltató vendégekért való küzdelmének egyik eszköze. De mégis hol, milyen új eszközökön keresztül juttathatók el ezen szlogenek a potenciális látogatókhoz? A tanulmány a magyarországi wellness-szállodák marketingkommunikációjában megjelenő online eszközök rendszerezésére vállalkozik. A központi vonatkoztatási keret ellenére azonban e technikák használhatósága minden bizonnyal más, akár nem turisztikai jellegű termékekre is kiterjed.

Szerzők: Dunai Tamás – Lengyel Nikolett Lilla
 

A teljes cikket letöltheti innen

A magyarországi wellness-szállodák marketingkommunikációjának új trendjei – Dunai T. et al.
A totális turizmus időszakában egyre szélesedik a termékpaletta, és az egyes termékeken belül egyre sokszínűbbé és specializáltabbá válnak a szolgáltatások. Olyan új vagy eddig csak részben érintett szakterületek is markánsabb szerepet kapnak, amelyeknek eredendően csekély kapcsolódásuk volt a turizmushoz. Egyúttal felértékelődött az egészség, az utazási motivációk között hangsúlyosabb szerepet kap annak megőrzése, vagy a visszaszerzésére való törekvés. Ezáltal folyamatosan nő az egészségturisztikai szolgáltatásokat igénybe vevők száma. Mindez azzal jár, hogy olyan területeken is megjelent a turizmus, amelyek kívül esnek a korábban elfogadott fogalmi rendszeren. A cikk igyekszik tisztázni a fogalomrendszer pontatlanságait, illetve korrigálni a vonatkozó definíciókat.
 
Szerzők: Ruszinkó Ádám – Donka Attila

A teljes cikket letöltheti innen

Az egészségturizmus értelmezése a turizmus változó rendszerében – Ruszinkó Á. et al.

A teljes 2019. 1. szám

Turizmus Bulletin 2019. 1. szám
Munka, szabadidő és alvás a három fő tevékenység, melyek ciklikus váltakozásai mentén éli életét a modern ember. A három alaptevékenység a múltban egyértelműen elkülönült egymástól. A határok elmosódása a későmodernitás trendje, melynek következményeképpen napjainkban két, egymással ellentétes, utazási forma terjedésének lehetünk tanúi: a staycation (turizmus az otthon elhagyása nélkül) és a workcation (nyaralás alatti munkavégzés). A tanulmány ez utóbbi jelenséget vizsgálja meg elméleti és gyakorlati oldalról: a szerző először egy saját workcation koncepciót fogalmaz meg, majd a szakirodalom és az online kérdőíves megkérdezés elemzésének eredményeként hat különböző workcation turista típust különít el és jellemez. Ezek alapján meghatározza azt a szegmenst, mely igények figyelembevételével egy adott település fenntartható turisztikai fejlesztéseket vihet végbe. A szerző zárásként egy külföldi példát is bemutat, ahol ezek a fejlesztések már megvalósultak, és sikeresen működnek. 
 
Szerző: Pécsek Brigitta

A teljes cikket letöltheti innen

Nyaralás alatti munkavégzés: a workcation turizmus elméleti és gyakorlati kérdései – Pécsek B.
A globális szocio-ökológiai válság mélyülésével párhuzamosan felértékelődik a desztinációk belső transzformációt katalizáló liminális jellege. A liminális potenciál aktualizálódásának és így az ennek nyomán megvalósuló belső transzformációnak is alapfeltétele az éber, nyitott jelenlét, a tudatosság és a figyelem, amit mindfulness néven ismer a szakirodalom. A belső transzformáció igénye a fenntarthatóság kontextusában nagy jelentőségű, mivel a jelenkori válság nem elsődlegesen tudományos-technikai kihívás, hanem alapvetően egzisztenciális problematika. A spirituális elvonulási központok fókuszáltan jelenítik meg a desztinációs térre generálisan jellemző liminális potenciált, vagy heideggeri terminológiával élve, Spielraum jelleget. A spirituális elvonulási központ transzformációt fokozottan katalizálni képes jellege kiemeli a desztinációt a turizmust ma még dominánsan jellemző, hedonista motivációkra és eszkapizmusra épülő, fogyasztást kiszolgáló szerepkörből és helyette annak spirituális jellegét, transzformatív potenciálját emeli a középpontba. Turizmusszociológiai szempontból az elvonulási központok témaköre eddig szinte érintetlen terület a magyar nyelvű szakirodalomban. A cikk célja a döntéshozók figyelmének felhívása a téma fontosságára.
 
Szerző: Lengyel Attila

A teljes cikket letöltheti innen

A mindfulness és liminalitás felértékelődése: spirituális elvonulási központok, a fenntartható jövő desztinációi? – Lengyel A.
A klímaváltozásnak, valamint az egyre inkább kimerülőben levő természeti erőforrásoknak köszönhetően növekvő trendet mutat mind a társadalmilag, környezetileg és gazdaságilag felelős turisztikai termékek terjedése, mind az irántuk mutatkozó kereslet. Mivel a turizmus erőteljesen a desztinációk természeti vonzerején alapszik, a környezetvédelem és a környezet megőrzése kiemelten fontos. Ugyanakkor a turisztikai vállalkozások felelősek az adott közösségért is, amelyben működnek. Ennek jegyében megfelelően kell kezelniük a turizmus természeti környezetre, valamint közösségre gyakorolt hatását. Ez a tanulmánya Balaton régió turizmusában érintett szereplők aktuális CSR-ral kapcsolatos nézőpontját vizsgálja.
 
Szerző: Hajmásy Gyöngyi

A teljes cikket letöltheti innen

Felelős turizmus, felelős döntéshozók, avagy CSR, ahogy a balatoni turizmusban érintett szereplők látják – Hajmásy
Az egészségturizmus térhódítása és iparági növekedése évről évre elég dinamikusan fejlődik ahhoz, hogy az elmúlt évtizedek hazai tapasztalatait összegyűjtve kiértékelésre kerülhessenek a fejlődési folyamatok. A korábbi periódusban a természeti tényezők nyújtotta lehetőségeken túlmenően a kiegészítő szolgáltatások is népszerűbbé váltak. A folyamatokat vizsgálva mára megfigyelhető, például a gyógyturizmuson belül, hogy a gyógyfürdők legnagyobb profitú bevételi forrásai nem az önálló fürdőbelépő jegyek, hanem a hozzájuk kapcsolódó, de külön, helyben is igénybe vehető, magas megtérülést hozó orvosi szolgáltatások, mint a plasztikai sebészet, a keringési betegségek gyógyászata, a szemészet, a meddőségi kezelések, illetve a professzionális fogászat. A külföldi vendégek számára megtévesztő lehet, ha egy szolgáltató a klasszikus szállodai wellness használatot (szauna, konditerem, medence) szolgáltatásként, orvosi jelenlétet is feltételező egészségturisztikai csomagban értékesíti vagy kínálja eladásra. Tekintettel a kedvező nemzetközi pozíció fenntartására, időszerűvé vált, hogy a hazai egészségturizmusban érdekeltek közös terminológiai szabványosítást végezzenek, amelynek keretében a szolgáltatási csomagok helyes elnevezése további sikereket indukálhat a kiélezett versenyben.

Szerzők: Zsarnóczky Martin
 

A teljes cikket letöltheti innen

Az egészségturizmus folyamatainak terminológiai változásai – Zsarnóczky M.
A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (továbbiakban MTÜ) mint a hazai turizmus fejlesztéséért és a turisztikai szakmai információk biztosításáért felelős állami szervezet fel kívánta mérni a magyarországi aktív és ökoturisztikai kereslet jellemzőit és befolyásoló tényezőit, különös tekintettel a célcsoport aktivitására, motivációjára és az utazással kapcsolatos információkra. Az MTÜ megbízásából az Universitas-Győr Szolgáltató Nonprofit Kft. 2017. november-decemberben egy általános és öt tematikus kérdőív segítségével több, mint 2500 válaszadótól gyűjtött információkat az aktív és ökoturizmussal kapcsolatos üdülési szokásokról. A kérdőívek információi alapján készített anyag részletesen bemutatja az aktív és ökoturizmus altermékeivel kapcsolatos társadalmi attitűdöket, különös tekintettel az azokban már megvalósult vagy tervezett részvételre és a korábbi tapasztalatokra. Jelen tanulmány a kutatás legfontosabb eredményeit összefoglalva mutatja be, és választ ad arra a kérdésre: vajon valóban aktív-e a magyar lakosság.
 
Szerzők: Mártonné Máthé Kinga – Császár Zsuzsa

A teljes cikket letöltheti innen

Valóban aktív a magyar lakosság? Aktív és ökoturisztikai keresletet és motivációt felmérő kutatás – Mártonné Máthé K. et al.

A teljes 2018. 4. szám

Turizmus Bulletin 2018. 4. szám
Az utóbbi időkben a városok megsokszorozták erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy igazán hatékony márkázási stratégiát alakítsanak ki, ezért a városi márkahűség kutatása az egyik legjelentősebb kutatási iránnyá vált a desztináció marketing és menedzsment területén. Annak érdekében, hogy a közép-európai kontextus is jelen legyen, a tanulmány kifejezetten a Budapesten élő külföldiek szempontjából vizsgálja a budapesti városmárkát és elemzi a márkahűségüket. A szerzők azt vallják, hogy a városban élő külföldiek látásmódjának megértése hozzájárulhat a már meglévő tudáshoz a turisták városi desztinációk iránt mu¬tatott hűségével kapcsolatban. A helyi külföldiek véleményének alapos elemzése és a szakirodalom áttekin¬tése után arra a következtetésre jutottunk, hogy a városi márkahűséget az elégedettség és az érzelmi érték alakítja. A szerzők által javasolt hűségmodell kiemeli az érzelmi érték/kreativitás fontosságát, és a városok kulturális eszközeit, illetve a programjaikba való bevonódást a városi márkák iránt érzett hűség előfelté¬teleinek tekinti. A tanulmány bemutatja továbbá a budapesti márka gyengeségeit és erősségeit, valamint megállapítja, hogy eléggé erősnek és sikeresnek számít a gyengeségei és problémái ellenére is, továbbá erős érzelmi és észlelt értékkel rendelkezik.
 
Szerzők: Namaz Lachin – Horváth Dóra – Cosovan Attila – Tvergyák Klaudia Klára

A teljes cikket letöltheti innen

Városmárka-hűség: melyek a Budapesti márkahűséget befolyásoló legfőbb tényezők? – Namaz Lachin et al.
A politikai instabilitás okozta konfliktusok száma világszerte növekszik, ami negatív hatást gyakorol a turizmusra és növeli az utazással kapcsolatos észlelt kockázatot. A turizmus-szakirodalomban kevés olyan kutatást végeztek, amelyek a konfliktusövezetekben található desztinációkkal kapcsolatos utazási szándék befolyásoló tényezőit vizsgálták. A tanulmány célja, hogy egy olyan elméleti keretmodellt alakítson ki, amely az észlelt kockázat és a turisták látogatási szándékának összefüggését vizsgálja konfliktusövezetekben található desztinációkban. A keretmodellt a tervezett magatartás elméletét alapul véve alakítottuk ki, amely figyelembe veszi az észlelt kockázat és észlelt bizonytalanság hatását az utazási szándékot és tényleges magatartást meghatározó tényezőkre: a tényleges magatartásra vonatkozó attitűdökre, a szubjektív normákra és az észlelt magatartás-irányításra. Új elemként jelenik meg a modellben, hogy a desztinációval kapcsolatos korábbi tapasztalat és a desztinációimázs szintén befolyásolja az utazási szándékot. Az elméleti keretmodell egy jövőbeni empirikus kutatás kiindulópontja.
 
Szerzők: Bayramov Elimdar – Agárdi Irma

A teljes cikket letöltheti innen

Az észlelt kockázat utazási szándékra gyakorolt hatása konfliktusövezetekben: elméleti keretmodell – Bayramov Elimdar et al.
Jelen kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen hatást gyakorol a légitársaságok dinamikus árazási gyakorlata a fogyasztók által észlelt méltányosságra, illetve az észlelt méltánytalanság mennyiben függ össze a vásárlási hajlandósággal. Mindezek mellett megvizsgáltuk az árpozíció moderáló hatását is, azaz mennyire erősíti, illetve gyengíti a dinamikus árazási gyakorlat és az észlelt méltányosság közötti öszszefüggést, ha az előbbi hatására megváltozik az adott ár elhelyezkedése a piaci kínálatok megoszlásában. Az irodalmi áttekintés alapján egy kutatási modellt fejlesztettünk ki, amelyet egyetemi hallgatók körében teszteltünk. Az eredmények azt mutatják, hogy a dinamikus árazásnak negatív hatása van a fogyasztók termékvásárlási hajlandóságára és ebben közvetítő szerepet játszik az észlelt méltányosság. Mindemellett kimutatható volt, hogy amennyiben a dinamikus árazás következtében az adott ár egy drágább kategóriába kerül a piacon meglévő kínálat rangsorában, jóval erősebb lesz a fogyasztókban az árazási gyakorlattal szembeni ellenérzés. Mindez visszahat az adott szolgáltató iránti keresletre is.

Szerzők: Omarli Sevinj – Claro Dániel – Gyulavári Tamás
 

A teljes cikket letöltheti innen

Repülőjegyek dinamikus árazásának hatása a fogyasztók által észlelt méltányosságra – Omarli Sevinj et al.
Az elmúlt évtizedben a városi turizmus kínálatában a hagyományos elemek mellett új, innovatív termé¬kek jelentek meg. A kreatív turizmus különösen olyan desztinációk esetében fejlődik gyorsan, amelyek az élményszerzés és aktivitás új, alternatív formáit keresik és alkalmazzák. A kreatív turizmus egyik új fej¬lődési iránya a gamifikáció, amikor egy játék áll a turisztikai aktivitás középpontjában, és új vonzerőként ez szolgáltat emlékezetes élményeket a turisták számára. Napjainkban a kreatív turizmus és gamifikáció egyik nemzetközi szinten is legnépszerűbb szolgáltatása a szabadulószoba, amelynek európai meghono¬sításában a magyar szolgáltatók úttörő szerepet játszottak. Tanulmányunkban longitudinális internetes weboldalelemzés, tartalomelemzés, terepbejárás és empirikus megfigyelések eredményein keresztül először rendszerezzük és kategorizáljuk Budapest kreatív turisztikai kínálatát, majd részletesen bemutatjuk a szabadulószoba szolgáltatások kínálati piacát és a szabadulójátékok legfontosabb jellemzőit. A nemzetközi összehasonlítás és konkurenciaelemzés segítségével a budapesti szabadulószoba-piac nemzetközi verseny¬képességét és pozícióját elemezzük.

Szerzők: Nagy Adrienne – Petykó Csilla – Kiss Diána Dóra – Egedy Tamás
 

A teljes cikket letöltheti innen

Kreatív turizmus Budapesten – Szabadulószobák az innovatív turisztikai piacon – Nagy A. et al.
A 2010-es években egyre inkább használatossá és kiemelten fontossá vált a személyiséget átalakító (transzformatív), vagy építő (konstruktív) turizmus fogalma, mint utazási motiváció illetve utazás során végzett tevékenység és élményfókusz. A transzformáció és a személyi építkezés mind a keresleti, mind a kínálati oldal jellemzőit, jellegzetességeit megváltoztatta, megváltoztatja. Keresleti oldali változás az egyén belső élmény általi önfejlődéséről, az élmény készen kapása helyetti, az egyéni részvétellel való létrehozásáról, személyiség építéséről szól. A szuvenírgyűjtő, látványosságot habzsoló fogyasztóval szemben áll az utazáson spirituálisan, tevékenyen részt vevő utazó. A turizmusnak e formája feltételezi az utazó magas szintű elmélyülését a helyi kultúrában és igényét az átlényegülésre. A kínálati oldal átalakulása első sorban a spirituális/vallási turizmus, egészségturizmus, falusi turizmus, extrém sportok stb. kínálatát érinti. A turizmuson kívül a természeti táj, az identitás, a terek, az örökség és a szolgáltatások is pozitív transzformáción/változásokon mehetnek így át. A turizmus trendszerű és koncentrálatlan növekedése egyre több embernek biztosítja a távoli, turizmus szempontból egzotikus desztinációk elérését. Ezek a térségek több esetben gazdaságilag elmaradottak, sokszor nincsenek felkészülve a turizmus igényeire. A transzformáció ez esetben a helyiek segítésével, együtt dolgozással, tanítással, tulajdonképpen együttéléssel egészül ki (jelenleg azonban még a transzformáció elsősorban a vallási indíttatású utazásokat jellemzi, melynek egy speciális ága az elvonulásturizmus).
 
Szerzők: Mártonné Máthé Kinga – Simonyi Norbert

A teljes cikket letöltheti innen

Az elvonulásturizmus keresleti és kínálati tényezői, üzleti modelljei és turisztikai potenciálja – Mártonné Máthé et al.

A teljes 2018. 3. szám

Turizmus Bulletin 2018. 3. szám
Napjainkban a turisztikai és szállodai szolgáltatások iránti kereslet és legfőképpen az élmények tartalma átalakult, és szegmensenként más-más elvárásokkal és értéket jelentő tényezőkkel párosult. Ez a fogyasztói szokásokban végbemenő változás nagy mértékben határozza meg a turisztikai szolgáltatók, ezen belül is a szállodák menedzsment és marketing tevékenységét itthon és külföldön egyaránt. Jelen tanulmány a legmeghatározóbb fogyasztói szegmens, az Y és Z generáció, esetében vizsgálja kérdőíves felmérés segítségével a szállodai tartózkodásuk során számukra értéket jelentő tényezőket. A vizsgálat a fogyasztói értéknek a szakirodalomban elterjedt kognitív – affektív értékdimenziós lehatárolása alapján történt. Az elemzés során meghatároztuk a szegmens számára értéket és a szállodai szolgáltatások közül élményt jelentő tényezőket, valamint azonosítottuk utazásuk alatti viselkedésük jellemzőit. Ezt követően generációs bontást végeztünk, és nem parametrikus varianciaanalízis segítségével megvizsgáltuk az Y és a Z generáció számára értéket jelentő tényezők közötti különbséget.
 
Szerzők: Kulcsár Noémi – Grotte Judit

A teljes cikket letöltheti innen

Mit várunk a szállodáktól? – avagy a legmeghatározóbb fogyasztói szegmens számára értéket jelentő tényezők a szállodákban – Kulcsár et al.
A turisztikai attrakciók közül a kisvasutak jelentősége erősödött az elmúlt években, melynek megfelelően a turisztikai tényezők hatása kiemelten kezelendő a kínálati oldalon. Tekintettel az egyes kisvasúti vonalak elkülönülő, szigetüzem jellegére, a várható utasforgalmi jelenségeket (például forgalmi igény nagysága) az eszközválasztás korridor-modelljével írtuk le. E modell alkalmazása esetén az adott vonalon tapasztalható utazási szokások és várható trendek a környező nagyobb (városi, regionális stb.) hálózatrészek figyelembevétele nélkül becsülhetőek meg. A turisztikai és vegyes személyforgalmi igény – fejlesztések hatására történő – megváltozásának becslése több szempont felhasználásával valósult meg. A forgalmi kategóriákra differenciált csoport (cluster) elemzést alkalmaztunk a diverzitás melletti kis mintaszám miatt. A turisztikai forgalmat a kisvasút, illetve környezetének fejlesztésével lehet javítani, amiben fontos szerepet kap nemcsak a vonzó elemek megléte, hanem azok értéke is. A hivatás és turisztikai funkció párhuzamos fenntartása a potenciális felhasználók számát növelheti egy-egy kisvasút esetén, így ezekre jó gyakorlatokat kerestünk (például hibrid menetrend kialakításával).
 
Szerzők: Princz-Jakovics Tibor, Vasvári Gergely

A teljes cikket letöltheti innen

A hazai kisvasutak forgalmának turisztikai potenciál alapú vizsgálata – Princz-Jakovics et al.
A Magyar Turisztikai Ügynökség a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet Turizmus Tanszékével együttműködve elemzést készített a „Nyugat-Dunántúl Termálút” egészségturisztikai termékeinek márkapozícionálási folyamatáról. Az elemzést megalapozó 2017. évi kutatás során szolgáltatói workshopok és kérdőíves felmérés keretében helyzetelemzésre és a kínálati oldali pozícionálásra került sor, továbbá a keresleti oldali márkaértékek feltárására vonatkozó további vizsgálatok tervezése történt meg. Jelen műhelytanulmányban az eredmények összegző bemutatását adjuk közre.
 
Szerzők: Juhász Szabolcs – Kiss Kornélia – Kovács Edina – Michalkó Gábor – Sziva Ivett

A teljes cikket letöltheti innen

Nyugat-Dunántúl Termálút” – egészségturisztikai termékek termékfejlesztési vizsgálata – Juhász et al.
A turistaérkezések elmúlt évekbeli folyamatos növekedése azt eredményezte, hogy előtérbe kerültek olyan alternatív, az egyén fizikai, szellemi és mentális állapotán, illetve azok minél teljesebb igényű kielégítésén nyugvó turisztikai termékek, mint a környezetkímélő közlekedési, rekreációs és turisztikai lehetőséget nyújtó kerékpáros turizmus. A kerékpározás divatossá válásának eredményeként bővült a kerékpárral együtt utazók számára nyújtott szolgáltatáshalmaz, amely magában foglalja a kerékpárral együtt történő közlekedési lehetőségeket. Magyarországon kerékpár szállítása kizárólag helyközi kötött pályás közlekedési eszközön (vasút) szállítható, ami a kerékpározási szokások térbeli expanzióját mindenképpen korlátozza. Emellett a vasúti szolgáltatók kerékpárszállítási lehetőségeit is figyelembe kell venni a kerékpáros turizmus közlekedéssel és szállítással szembeni követelményeinek érdemi vizsgálatához. A tanulmány célja, hogy bemutassa a vasúton történő kerékpárszállítás keresleti és kínálati oldalát, valamint a turisztikai szempontú lehetőségeinek bővítését.
 
Szerző: Somogyi Bence

A teljes cikket letöltheti innen

A kerékpáros turizmus lehetőségei Magyarországon a vasúti kerékpárszállítás adottságainak függvényében – Somogyi
Az elsősorban amerikai és európai utazók által használt, több mint 500 millió értékelést tartalmazó Tripadvisor vendégelégedettségi és visszajelzési adataiból nyert mutatószámok több esetben egybecsengenek mind a KSH turisztikai vendégforgalmi számaival, mind a Magyar Turisztikai Ügynökség saját kutatásaival és adataival. Általánosságban elmondható, hogy szoros összefüggés van az értékelések minősítése és a vendégszám alakulása között, azaz a több és jobb értékelést kapott desztinációkban magasabb a turistaforgalom, ami fordítva is igaz. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) térségi lehatárolása, célrendszere, pillérei és horizontális célkitűzései döntően megfeleltethetők a Tripadvisor használók szubjektív elvárásainak, problémafelvetéseinek és a bejegyzések területi eloszlásának. Mindezekből következően a már kijelölt, illetve a továbbiakban kiemelni tervezett turisztikai fejlesztési térségek esetében fontos adatokhoz és visszajelzésekhez jutottunk a szükséges beavatkozások mélységét és irányát tekintve.
 
Szerzők: Mártonné Máthé Kinga – Simonyi Norbert

A teljes cikket letöltheti innen

A Tripadvisor kiemelt turisztikai fejlesztési térségekre vonatkozó vendégelégedettségi adatainak elemzése – Mártonné Máthé et al.

A teljes 2018. 2. szám

Turizmus Bulletin 2018. 2. szám
Kutatásunk célja a magyar kultúráról, a magyarokról alkotott percepciók feltérképezése. Azt tanulmányoztuk egy 1566 fős online minta felmérése során, hogy a nálunk tanuló külföldi hallgatók hogyan látják a magyarokat és Magyarországot, milyen spontán negatív és pozitív szavakat társítanak hozzánk. Emellett szemantikus differenciálskála használatával vizsgáltuk az észlelt magyar kultúraszemélyiséget, mely során 11 különböző országból származó hallgatók percepcióit vetettük össze arra fókuszálva, hogy milyen eltérések mutathatók ki a hallgatók származási országát figyelembe véve. A külföldiek észleléséről kapott eredményeket összevetettük a magyarokban önmagukról élő képpel. A leggyakrabban elhangzó pozitív kifejezések rólunk a „szépség”, „kedvesség” és a „barátságosság”, a negatív szavakra rákérdezve pedig legtöbbször azt a választ kaptuk, hogy „nincs negatívum”. Eredményeink azt mutatják, hogy a kultúra személyiségére vonatkozóan minden jellemzőt illetően a külföldiek által adott átlagok a magasabbak, csak két személyiségjegyben értékeljük önmagunkat kedvezőbben: humorosabbnak és különlegesebbnek ítéljük meg magunkat, mint a külföldiek. A válaszok alapján eltérések mutathatók ki a külföldiek származási országát tekintve: a fejlettebb országok válaszadói (például a németek és a japánok) kedvezőtlenebb, a kevésbé fejlett országokból származók (például az indiaiak, algériaiak és a nigériaiak) pedig jóval pozitívabb színben látnak bennünket.
 
Szerzők: Malota Erzsébet – Gyulavári Tamás

A teljes cikket letöltheti innen

A magyar kultúraszemélyiség észlelésének különbségei a magyarok és a külföldiek között – Malota et al.
A globális turizmust fenyegető biztonsági kockázatok negatív hatásai, az iparágra jellemző multiplikátorhatásból adódóan, a gazdaság egészére továbbgyűrűznek. Azonosításuk mind fogyasztói, mind szolgáltatói oldalról szükségszerű, minimalizálásuk és kiküszöbölésük az értékteremtés feltétele. A turisztikai desztinációkat sújtó katasztrófákra, krízishelyzetekre történő felkészülésben, és az azokat követő válságkezelésben a megfelelő menedzsment- és marketingszemlélet alkalmazása a szektor további „sérülésének” megakadályozását, illetve mielőbbi helyreállítását célozza. A válságkezelési gyakorlat szemléltetése egy angliai száj- és körömfájás járvány, valamint egy ausztrál bozóttűz esetein keresztül történik.
 
Szerzők: Marton Zsuzsanna – Birkner Zoltán – Keller Krisztina – Berkesné Rodek Nóra

A teljes cikket letöltheti innen

A turizmusbiztonságban rejlő marketing és menedzsment implikációk – Marton et al.
A vágyak iparágában, azaz a turizmusban mindenki megpróbálja a saját álmait valóra váltani. Ez azonban nemcsak idegen kultúrák, emberek, a földi tájak szépségének a megtapasztalását jelenti sokak számára, hanem mások kihasználását, mások szenvedéséből való gazdagodást, vagy egyszerűen a helyi közösségek érdekeinek a semmibe vételét. A cikkben annak a vizsgálatára kerül sor, hogy melyek azok a negatív jelenségek, amelyek a turistákkal együtt megjelennek a desztinációkban, és a helyi lakosság biztonságát veszélyeztetik. Ugyanis az iparág érthető okokból rendkívül „turista-, azaz vendégcentrikus”, és hajlamos teljes mértékben elfelejtkezni a másik oldalról: a vendéglátókról. Holott a turisták sok esetben rossz vendég módjára „lerohanják” a desztinációkat, törnek-zúznak, randalíroznak, és nemcsak a pénztárcájukat hozzák a „bőröndjeikben”, hanem a sötét vágyaikat is. Olyanok pedig mindig voltak, és lesznek is, akik ezeket az ördögi szenvedélyeket – természetesen jó pénzért – kielégítik. Az úti célok lakosságának leginkább veszélyeztetett csoportjai közé a gyermekek, nők, idősek tartoznak, akik a sérülékenységüknek köszönhetően még könnyebben áldozattá válhatnak. A cikk a teljesség igénye nélkül említ meg néhány, a desztinációkban élő lakosság biztonságát veszélyeztető jelenséget, bűncselekményt: a szexturizmust, ezzel kapcsolatban külön kiemelve a gyermekprostitúciót, illetve a gyermekmunka és gyermekkereskedelem bűntettét. Végezetül javaslatok tételére is sor kerül a vendéglátók védelme érdekében, hiszen ennek elmulasztása esetén nagy árat kell fizetnünk.
 
Szerző: Ernszt Ildikó

A teljes cikket letöltheti innen

„Fény és árnyék” nemzetközi kitekintésben: A turizmus két oldala – nemcsak a turista lehet áldozat… – Ernszt
A turizmusban az elmúlt években rendkívül jelentős változások történtek. A világban zajló események nemcsak a turisztikai szakembereket és az utazni vágyókat, hanem a rendfenntartó erőket is új kihívások elé állítják. Az általános rendőri feladatok mellett napjaink új rendészeti kihívásai közé tartozik a terrorveszély elhárítása turisztikai desztinációkban és kiemelt rendezvényeken. A szakmai nehézségek közé sorolható a vezényelt állomány helyismeretének hiánya, a helyszínre történő érkezés ideje, illetve a nagy tömegben történő megfigyelés, kommunikáció korlátai. A desztinációk biztonságáról kialakult kép meghatározza az utazási döntést, ugyanakkor a megváltozott utazási szokások mellett mégis egyre több az utazás. A tanulmány többek között arra keresi a választ, hogy a közelmúlt eseményei mennyire befolyásolják a pihenési szokásokat a turisztikai desztinációkban, illetve hogy egy-egy rendezvény helyszínen, valamint a médiában közölt hírek biztonságot vagy bizalmatlanságot ébresztenek-e az emberekben. A XXI. század emberének nagyon fontos a folyamatos újítások megléte az élet minden területén. A turisták számának és tartózkodásának növeléséhez „komplex élménycsomagot” kell kínálni, amely más típusú vállalkozásokkal való együttműködést feltételez. Minden térségnek törekednie kell arra, hogy márkává váljon és a vendég olyan élményekkel távozzon, amikre jó visszaemlékezni, amik miatt szeretne visszatérni egy biztonságos környezetbe. A fogyasztókban felmerülő igény alapján az utazások és a helyszínválasztás meghatározó eleme lett napjainkban a biztonság.
 
Szerzők: Péter Erzsébet – Németh Kornél – Lelkóné Tollár Ildikó

A teljes cikket letöltheti innen

Turizmusbiztonság, mint újonnan felmerülő fogyasztói igény – Péter et al.
Amennyiben túllépünk a biztonság klasszikus értelmezésén, ami a jogellenes cselekményektől való mentességet – jelen esetben elsősorban a terrortámadásoktól való biztonságot – jelenti, meg kell említenünk a technikai értelemben vett biztonság számos elemét. A tágabb értelemben felfogott biztonsághoz tartozik többek között a környezet (épített és természeti), a fogyasztás, az egészség biztonsága is. De más oldalról is megközelíthetjük a kérdést. Nemcsak a turisták biztonságát kell hangsúlyozni, amit folyamatosan szem előtt tartunk, amikor ez a téma előtérbe kerül, hanem az is fontos, hogy a turizmus a turisztikai desztináció lakosai számára is biztonságos legyen. Mivel a biztonság sarkalatos kérdéssé vált, a biztonságos úti célok egyre népszerűbbé válnak. Emellett erősödik egy olyan trend is, ami a természetközeliséget, a nyugalmat preferálja a nyüzsgő nagyvárosok, a turistáktól hemzsegő nyaralóhelyek nyújtotta kínálattal szemben. A biztonság egyes vetületeivel foglalkozó vizsgálatunk fókuszában a Letenyei járás áll. Ezen vizsgálatban egy kérdőíves kutatás keretében mértük fel, hogy a gazdasági válság és a terrorfenyegetettség hatásai mennyire érezhetőek országosan, illetve a vizsgált járás vonatkozásában. Továbbá feltártuk azt is, hogy a megkérdezettek mennyire érzik biztonságosnak az online fizetést a turisztikai jellegű foglalásaiknál, kifizetéseiknél, illetve hogy szükségesnek érzik-e a külföldre utazók, hogy utasbiztosítást kössenek, és ha igen, mindezt hány nappal korábban teszik.
 
Szerzők: Ernszt Ildikó – Péter Erzsébet – Keller Krisztina – Tóth-Kaszás Nikoletta

A teljes cikket letöltheti innen

Biztonsági kérdések a turizmusban, egy határ menti térség példáján keresztül – Ernszt et al.
Az elmúlt 30 évben jelentős növekedés ment végbe a nemzetközi zarándokturisztikai piacon. Ennek két mozgatórugója van: egyrészt nő a keresztény és muszlim vallást gyakorlók száma, másrészt nő azok száma is, akik utazásuk során vallási elemeket építenek be az útitervükbe. Ez a nemzetközi tendencia Magyarországon nem figyelhető meg, a tanulmány többek között ennek a kérdésnek a megválaszolására tett kísérletet. E mellett teljes körűen feltérképezte a turisztikai szolgáltatásokkal kiegészített hazai zarándokút hálózatot, definiálta a zarándoklatok turisztikai szerepét, valamint lehatárolta a zarándok és a turista közös jellemzőit. A Magyar Turisztikai Ügynökség számára „A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei” kutatást a Századvég Alapítvány 2017 decemberében készítette el szoros együttműködésben az Aktív és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgatóság kollégáival.
 
Szerzők: Mártonné Máthé Kinga – Simonyi Norbert

A teljes cikket letöltheti innen

A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei – Mártonné Máthé et al.

A teljes 2018. 1. szám

Turizmus Bulletin 2018. 1. szám
A turizmus és a táj kapcsolatának vizsgálata tapasztalataink szerint nem gyakori kutatási téma, pedig a turisztikai kínálat kialakítása során alapvetően fontos lenne. A táj és a benne élő emberek történelmi, társadalmi, gazdasági változásainak lenyomatai mára turisztikai attrakciókká váltak. Így kialakulásuk, fejlődésük megismerése a turisztikai tervezés-fejlesztés során szükségszerű. Az Etyek-Budai borvidék története mind turisztikai, mind tájtörténeti szempontból különleges. Egy olyan történeti borvidékről van szó, amely már a középkorban is létezett, szerepel a XIX. századi első és a filoxéra vészt követő második borvidék-összeírásban is, és amely a XX. század elejére szinte teljesen megszűnt, mivel a szőlőbirtokok eltűntek. Most mégis virágzik a borturizmus a termőhelyi sajátosságoknak és a kiemelkedő pincészeteknek köszönhetően. Bár a felmérések szerint kedveltsége és ismertsége még jelentősen elmarad a „nagyoktól”, helyzeti energiái (jó megközelíthetőség, a főváros közelsége) és a táji/történeti gyökerekre építő fejlesztések és marketing eredményeként mégis kiemelkedő sikereket ért el az elmúlt 15 évben.

Szerzők: Mikházi Zsuzsanna – Sallay Ágnes – Máté Klaudia – Csemez Attila

A teljes cikket letöltheti innen

A borturizmus múltja, jelene és jövője az Etyek-Budai borvidéken – Mikházi et al.
Ahogy a családbarát szállások egyre népszerűbbé válnak, úgy állítja egyre több intézmény magáról, hogy családbarát. Ennek ellenére a családbarátság fogalmának nem létezik egy közösen elfogadott definíciója. Kutatásunk fő célja, hogy online felhasználói értékelések elemzésével megalkossa ezt a definíciót. Ennek érdekében három értékelőportálról (Tripadvisor, Facebook, Szállás.hu) 13 hotelhez kapcsolódóan 614 fogyasztói vélemény került elemzésre a netnográfia/kvalitatív tartalomelemzés módszerével. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a családbarátság komplex konstruktum. Kutatásunk a családbarátság három fő dimenzióját azonosítja: (1) homofília, mint külső pszichológiai tényező, (2) gyermekbarátság, mint komplex aldimenzió több saját aldimenzióval, valamint (3) pihenés, mint gyakran látens kimeneti tényező. A kutatás alapján az a szálláshely családbarát, amely már teljesített más, hasonló helyzetű fogyasztóknál, specifikusan gyermek- és/vagy bababarát fizikai környezetet, kiegészítő szolgáltatásokat és üzleti/emberi hozzáállást biztosít annak érdekében, hogy lehetővé tegye az oda látogató specifikus célcsoport minden tagja számára a valódi kikapcsolódást.
 
Szerzők: Csordás Tamás – Markos-Kujbus Éva – Ásványi Katalin

A teljes cikket letöltheti innen

„A gyerekeim imádják, ezért én is imádom” – Családbarát hotelek fogyasztói percepciói online értékelések alapján – Csordás et al.
A védett természeti területeken folyó turizmus tervezésekor, szervezésekor az értékek védelme érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a látogatómenedzsment-technikák tudatos és széles körű alkalmazására. Míg külföldön ennek a kérdéskörnek a kutatottsága, szakirodalma és gyakorlati alkalmazása egyaránt jelentős, addig hazánkban az egyes eszközök előnyei kevésbé ismertek, illetve korántsem aknázzuk ki a bennük rejlő lehetőségeket. Az egyes védett területeken bevezetett intézkedések, technikák között tapasztalható különbségek többnyire az eltérő területi adottságokra vezethetőek vissza. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a nemzetipark-igazgatóságok ökoturisztikai szakemberei eltérően vélekednek azok hatékonyságáról és elfogadottságáról, aminek oka a látogatók körének különbözősége mellett az alkalmazható, illetve alkalmazott módszerek előnyeinek alacsony kihasználtsága.
 
Szerzők: Benkhard Borbála – Martonné Erdős Katalin

A teljes cikket letöltheti innen

Látogatómenedzsment a hazai védett természeti területeken – Benkhard et al.
Az energetikai szemléletváltás igénye a turisztikai ágazatban a minél gazdaságosabb üzemeltetésére való törekvésben, valamint a környezeti, társadalmi szempontok és növekvő elvárások érvényesítésében, gyakorlatban való alkalmazásában jelentkezik. A folyamatos fejlődést mutató megújuló energia-ipar technikai megoldásainak, az egyes rendszerek kombinációinak, az egyedi igényekre szabott alkalmazásoknak ma már szinte csak a mérnöki, tervezői fantázia és az adott beruházásra szánt összegek szabnak határt. A helyi értékeket és érdekeket szem előtt tartó, környezetbarát energiatermelési módok egyre szélesedő perspektívái a turisztikai ágazatban is komoly lehetőségeket kínálnak. A kutatás a helyi, térségi adottságokat és a turisztikai ágazat sajátosságait figyelembe véve ezen megoldásokat veszi górcső alá, szem előtt tartva a témakör multidiszciplinaritását. A szerzők megújuló energiaforrások témakörben végzett széleskörű vizsgálatai és az ezek során alkalmazott gazdag módszertani eszköztár elősegítik a témakör tudományos igényű elemzését, az egyes elméleti megközelítések mindennapi gyakorlatba való átültetését.
 
Szerzők: Németh Kornél – Péter Erzsébet – Pintér Gábor

A teljes cikket letöltheti innen

Megújuló energiaforrások szerepe és jelentősége a hazai turisztikai szektorban – az energia mint „helyi termék” – Németh et al.
Az állam a szabadidőipar kínálta szolgáltatások közül különösen a turizmushoz való hozzáférés legkülönbözőbb eszközökkel történő biztosításával igyekszik a társadalom életminőségét kedvezően befolyásolni. Annak ellenére, hogy a turisztikai kínálat fogyasztásában érintettek köre egyre tágul, továbbra is tekintélyes a nem utazó háztartásokban élők száma. Mivel a turizmusból való kimaradás hátterében gyakran nem anyagi természetű tényezők húzódnak meg, magának a társadalomnak kell a szabadidő utazással való eltöltését gátló tényezőkkel szembenéznie, megoldást találnia a turizmus depriváltjainak felkarolására. Természetesen a turizmusipar nem csak az utazó, hanem a szolgáltató szerepkörében is képes az életminőséget növelő aktivitások biztosítására, melyhez elsősorban az érintett közösség – empátiára, kreativitásra és összefogásra épülő – innovációjára van szükség. A jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a turizmus és a társadalmi innováció szimbiózisával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmi előzmények mennyiben képesek megalapozni, illetve elősegíteni egy jövőbeli, nagyszabású vizsgálat lefolytatását. Az elvégzett irodalomelemzés eredményei egyrészt igazolták, hogy sikerült egy nemzetközi kitekintésben is fehér foltnak számító problémára fókuszálni, másrészt előre vetítik, hogy a témában az öregedés, a szegénység és az akadálymentesség képezi a legfontosabb kontextuális pilléreket.
 
Szerzők: Michalkó Gábor – Kenesei Zsófia – Kiss Kornélia – Kolos Krisztina – Kovács Edina – Pinke-Sziva Ivett

A teljes cikket letöltheti innen

Társadalmi innováció a turizmus kontextusában – Michalkó et al.

A teljes 2017. 3-4. szám

Turizmus Bulletin 2017. 3. – 4. szám
Kutatásunk az aktuális turizmusföldrajzi vizsgálatok köréből kiszoruló, ugyanakkor a frekventáltabb városi desztinációk kínálatában szinte mindenhol fellelhető és népszerű attrakció, a városnéző kisvonat turisztikai térben betöltött szerepét vizsgálja. Jelen tanulmány egy nagyobb kutatási témakör része, amelyben a hagyományos, hosszú évtizedek óta a turisztikai kínálat részét képező, de a jelenkori, modern kutatási témák által kevésbé érintett és divatos területeket (városnéző kisvonatok, szuvenírek, utcai performance-ok – ’busking’) vizsgáljuk jelenlegi turisztikai súlyuk, megújulási lehetőségeik és a legújabb trendek függvényében. Áttekintjük a városnéző kisvonatok általános turisztikai jellemzőit, a termékcsoportok szerinti eltérő sajátosságaikat és komplex térinformatikai elemzéseket végzünk a kisvonatok útvonalai, megállóhelyei, a látnivalók és a szálláshelyek elhelyezkedésének összefüggésében. A turizmuskutatásban is egyre jelentősebb szerepet kapó GIS eszközkészlet segítségével olyan összetett eredményeket kaphatunk, amelyek a különböző rétegek és eredménysorok komplex értelmezését és megjelenítését teszik lehetővé. Esettanulmányként három speciális és a hazai turisztikai piacon domináns termékcsoport egy-egy meghatározó turisztikai kereslettel rendelkező települését választottuk ki. A legtöbb turistát vonzó, magas minőségű hazai egészségturizmus példájaként Sárváron; a balatoni, szezonálisan kiemelkedő vízparti turizmus esetében Keszthelyen; és a kulturális- és természeti értékekre épülő városi turizmus képviselőjeként Tata városában elemezzük a kisvonatok szerepét és a turisztikai kínálatra gyakorolt hatásait.
 
Szerzők: Horváth Zoltán – Köbli Ádám – Morva Tamás

A teljes cikket letöltheti innen

A turizmuskutatás perifériáján – A hazai városnéző kisvonatok turisztikai szerepének és desztinációnkénti jellegzetességeinek vizsgálata térinformatikai (GIS) módszerekkel – Horváth et al.
A szabadidős turizmus fejlesztésével kapcsolatos kérdések egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek egy olyan városban, ahol a turizmus hazai viszonylatban már jelentősnek mondható, de alapvetően a hivatásturizmus a meghatározó. Győrben a hivatásturizmuson belül elsősorban a külföldi üzleti utazók által generált vendégéjszakák és az ezek kapcsán jelentkező bevételek jelentősek, amelyek nagymértékben függnek a városban működő cégek aktuális beruházásaitól, ezek periodikus hatásaitól. A Győrben üzemelő szállodáknak, vendéglátóhelyeknek, és minden turisztikai szolgáltatónak érdeke és egyben fontos célja is, hogy növelje a szabadidős turizmus részarányát, mellyel szoros összefüggésben csökkenteni tudja függőségét az üzleti turizmus váltakozó intenzitásától. Kutatásunk a győri turizmus egyik fontos fejlesztendő szegmensének, a szabadidős turizmusnak az értékeléséről szól, szekunder és primer források elemzésével, kérdőíves és mélyinterjús kutatással.

Szerzők: Albert Tóth Attila – Happ Éva
 

A teljes cikket letöltheti innen

A turisztikai kereslet fejlesztésének lehetséges irányai egy innovatív városban – Albert Tóth et al.
A technológia fejlődése és az internet térnyerése új trendeket indított el a turizmusban is. A közösségi média használatának terjedésével az élmények online megosztása, keresése egyre népszerűbbé válik, mely egyrészt befolyásolhatja az utazási döntések meghozatalát, másrészt hozzájárulhat az adott desztináció imázsának javításához, ismertségének növeléséhez. A fesztiválok, különösen a zenei fesztiválok évek óta egyre több – elsősorban fiatal – turistát vonzanak, akik túlnyomó többsége a közösségi hálózatokat használja élményei megosztására. Kutatásunk során a Szegedi Ifjúsági Napok és a Green Future fesztiválozói körében végeztünk kérdőíves felmérést, melyben a közösségi média fesztiválturizmusra gyakorolt hatása mellett vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek hogyan ítélik meg a fesztiválok desztinációra gyakorolt hatásait. Ezek közül az imázserősítő hatás megjelenését több módszerrel is vizsgáltuk. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a megkérdezett fesztiválozók nagy jelentőséget tulajdonítanak élményeik megosztásának és jelentős arányban használják a közösségi médiát információk keresésére. Megállapítható az is, hogy a két könnyűzenei fesztivál hozzájárul a települések imázsának alakításához, hiszen mind a vizsgált bejegyzésekben, mind a válaszadók asszociációiban többször együtt jelentek meg.
 
Szerzők: Süli Dorottya – Martyin-Csamangó Zita

A kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma UNKP-17-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

A teljes cikket letöltheti innen

A közösségi média szerepe a fesztiválturizmusban – a Szegedi Ifjúsági Napok és a Green Future példáján – Süli et al.
A terület komplexitásából adódóan már a turizmus fogalmának meghatározása, modellezése is akkor járhat sikerrel, ha azt több nézőpontból közelítjük meg. Különösen igaz ez a láthatatlan, vagy rejtett, kevéssé mérhető jelenségekre, amelyek egy-egy turisztikai desztinációban tapasztalhatók. Jelen kutatás célja annak megértése, hogy mennyiben képes egy turisztikai fogadóterület a kommunikáció eszközeit használva felfedni ezeket. A turizmus téma-specifikus leszűkítésétől indulva, egy egyszerűbb és egy kiterjesztett szálon, párhuzamosan építkezik a tanulmány. Számos módszer tesz kísérletet a láthatatlan turizmus ha nem is teljes körű, de legalább részleges mérésére, ahogyan többek között az itt közölt esettanulmány.

Szerző: Bódis Gábor

A teljes cikket letöltheti innen

A turizmus láthatatlanságának paradoxona: kommunikációs kihívások – Bódis
A Kárpát-medence magyarlakta térségei megannyi ismert vagy kevésbé ismert vonzerővel rendelkező turisztikai fogadóterületek, amelyek versenyképességét meghatározza a turizmus szereplőinek együttműködése is. Ezért a Nemzetstratégiai Kutatóintézet egy kutatássorozatot indított el, hogy ezen szervezetek működéséről egy átfogó képet adjon. Ennek első, pilot projektjét a 2015 második felében elvégzett ’Székelyföld turisztikai szervezeti rendszerének vizsgálata’ című kutatás jelentette. Az ott kialakított módszertani gyakorlat alapján a kutatás helyszíne 2017-ben a Felvidék magyarlakta területe. A kutatás várható eredménye, illetve az ez alapján megfogalmazott ajánlások a következő években hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Felvidék magyarlakta vidékein a turizmus a szervezeti háttér fejlesztésének köszönhetően versenyképesebbé váljon, ezáltal újabb gazdasági lehetőségeket kínáljon a helyi magyar közösségek számára, elősegítve a szülőföldön történő megmaradásukat, társadalmi-gazdasági megerősödésüket. A kutatás eredményeivel a Felvidék magyarlakta területén, majd pedig a Kárpát-medencében készítjük elő és erősítjük a turisztikai együttműködéseket.

Szerzők: Tőzsér Anett – Bánhidai Csilla – Fogarasi Noémi Blanka – Csonka Ákos

A teljes cikket letöltheti innen

A Felvidék magyarlakta területén működő turisztikai szervezeti rendszer vizsgálata – Tőzsér et al.

A teljes 2017. 1-2. szám

Turizmus Bulletin 2017. 1. – 2. szám
A nemzetközi turizmuskutatás prosperáló területe az utazási motivációk vizsgálata. Jelen kutatás a magyar lakosság szabadidős utazásainak motivációit vizsgálja kérdőíves felmérés segítségével. A vizsgálat a szakirodalomban széles körben alkalmazott push (ösztönző) és pull (húzó) motivációs elmélet alapján történt. Az elemzés során faktoranalízis segítségével hat push és hat pull motivációt azonosítottunk. A válaszadók egyes demográfiai jellemzői alapján (nem, kor, legmagasabb végzettség, egy főre jutó jövedelem) válaszadói csoportokat képeztünk, majd varianciaanalízis segítségével vizsgáltuk a motivációs különbségeket. A különféle válaszadói csoportok motivációs eltéréseinek komplex vizsgálatával négy szabadidős turisztikai szegmenst azonosítottunk, amelyek létét gyakorlati tapasztalatok, illetve a termék- és szolgáltatásmarketing egyéb példái igazolják. 

Szerző: Hinek Mátyás

A teljes cikket letöltheti innen

A push és a pull motivációk szerepe a magyarok szabadidős utazásai során – Hinek
Tanulmányunkban a hazai turizmus irányítás változó rendszerével foglalkozunk, amelynek elmúlt csaknem tíz évében desztinációs szinten tagadhatatlanul meghatározó szereplői voltak a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek. Munkánk során áttekintettük a TDM szervezetek létrehozására, működésük finanszírozására kiírt pályázatokat, hiszen ezekből kirajzolódtak a hazai TDM rendszer sajátosságai. Egy kérdőíves felmérés keretein belül a TDM rendszer nehézségeire és a rendszerben rejlő veszélyekre kívánunk rávilágítani. 2016-ban, a Magyar Turisztikai Ügynökség megalakulásával új fejezete kezdődött a hazai turizmus tervezésnek és menedzselésnek, amelynek alapjait a Nemzeti turizmusfejlesztési Stratégia 2030 c. dokumentum alapján tekintettünk át. A kijelölt kiemelt turisztikai fejlesztési térségek, mint új térkategóriák, meghatározó egységei lesznek az elkövetkezendő tervezési és megvalósítási időszaknak, amely alapjaiban határozza meg az egyes turisztikai célterületek jövőjét. Tanulmányunk célja, hogy a témában átfogó képet nyújtsunk a turisztikai szektor gyakorlati és elméleti szakemberei számára az elmúlt időszakot áttekintve, illetve az elkövetkezendő időszak terveit vázolva, amelyek természetesen nemcsak a turizmus gazdaságra hatnak, hanem éppúgy meghatározóak a desztinációk területi megjelenése és tervezése nyomán, hovatovább a későbbi területi márkázás és márka identitás kialakításának vonatkozásában.

Szerzők: Aubert Antal – Barcza Attilla – Gonda Tibor – Horváth Zoltán – Pálfi Andrea

A teljes cikket letöltheti innen

Paradigmaváltás(ok) a magyarországi turisztikai desztinációk fejlesztésében és menedzselésében – Aubert et al.
A romkocsma-jelenség jól leírható a bricolage fogalmával, melynek középpontjában a fogyasztói élmények megteremtése (fabrikálása) áll. A szolgáltatás folyamatainak kulcsa ugyanis a service-dominant logic (szolgáltatás-központú elmélet), melynek keretében a közös értékteremtést, az elkötelezettséget, valamint az élmények rendszerét elemezzük. Célunk annak vizsgálata, hogy a fogyasztói és vállalati kölcsönös értékteremtés és az elkötelezettség, miként értelmezhető és hogyan van jelen a romkocsmáknál, valamint ezek miként hatnak az élmény-értékre és a vásárlási szándékra. Varianciaalapú SEM modellezés segítségével bemutatjuk az értékteremtési folyamat meghatározó észlelt elemeit, valamint a köztük lévő összefüggéseket.

Szerzők: Mitev Ariel – Kelemen-Erdős Anikó

A teljes cikket letöltheti innen

Romkocsma mint bricolage: Élményközpontú szolgáltatásérték-teremtés a romkocsmákban – Mitev et al.
A korszerű energiaellátás biztosítása a vidéki térségek modernizációjának letéteményese. A villamosenergia-hálózat XX. század folyamán megvalósított kiépítése, a „falvak villamosítása”, Magyarországon is alapvető változásokat hozott a vidéki társadalom életében. A modernizáció akkoriban is együtt járt a településkép átalakulásával, a villanypóznák, a légvezetékek és a transzformátorházak a falusi miliő szerves részévé váltak. A fenntartható fejlődés égisze alatt napjainkban észlelhető energiatakarékossági törekvések újabb színfoltokkal gazdagítják a rurális látképet. A falvak környezeti és településmorfológiai sajátosságai kedvező feltételeket kínálnak a megújuló energia hasznosításához. A korszerűséget tükröző napelemek, napkollektorok, kisebb szélturbinák fokozatosan a falusi udvarok megszokott kellékei lesznek. A megújuló energiát előállító objektumok elterjedésében az átlagosnál nagyobb energia-igényű falusi szálláshelyeknek élenjáró szerep jut. A falusi szállásadók, a szolgáltatást nyújtó vállalkozók egy része felismerte a megújuló energiában rejlő, és a társadalmi felelősségvállalásban testet öltő üzleti lehetőségeket. A komplex, a marketingkommunikációban és a vendégelégedettségben is tükröződő hasznosítás azonban még várat magára. Az Európai Unió által Magyarország számára 2020-ra előirányzott 13%-os megújuló energiafelhasználás teljesítéséhez a falusi turizmus is érdemben hozzájárulhat.

Szerzők: Michalkó Gábor – Lontai-Szilágyi Zsuzsanna – Kiss Kornélia – Martonné Erdős Katalin

A teljes cikket letöltheti innen

A megújuló energia szerepe a falusi turizmus és a magyarországi falvak modernizációjában – Michalkó et al.
A tanulmány egy 2016-os kutatás eredményeit foglalja össze, ami 15 különböző méretű budapesti múzeum és kiállítóhely bevonásával készült. A kutatás többek között a múzeumok vezetőivel lefolytatott mélyinterjúkat és az intézmények kiállításainak megfigyelését foglalja magában. A kutatás aspektusai közé tartoznak a célcsoportok, az interpretációs módszerek, az interaktivitás, a marketing, az önkéntesek bevonása stb. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a látogatókat befolyásoló négy legfontosabb faktor a következő: központi elhelyezkedés, a múzeum történelmi épülete, a bemutatott téma általános jellege, valamint az interaktivitás szintje. Az eredmények elemzése az új muzeológia keretrendszerét vette alapul, egy olyan új paradigmáét, aminek a szempontjait a múzeumok üzemeltetése és fejlesztése kapcsán minden vezetőnek figyelembe kellene vennie. A múzeumok felelősek a társadalom érzékenyítéséért a falaik között tárgyalt jelentőségteljes témák és az ott tárolt örökség értékét illetően. Amennyiben nem fogadják el a fiatal generációk igényeihez és a XXI. század felgyorsult élettempójához igazodó szemléletmódot, úgy nem lesznek képesek a fenntartható működéshez és a céljaik eléréséhez megfelelő számú (bevételt generáló) látogatót vonzani.
 
Szerzők: Bodnár Dorottya – Jászberényi Melinda – Ásványi Katalin

A teljes cikket letöltheti innen

Az új muzeológia megjelenése a budapesti múzeumokban – Bodnár et al.
A KÉZIRATOK BEFOGADÁSÁNAK, SZERKESZTÉSÉNEK ALAPELVEI

  1. Minden kéziratot elektronikus formátumban Word doc. docx. fájlként kell a szerkesztőség részére eljuttatni a turizmusbulletin@uni-corvinus.hu email címre. Az illusztrációkat – a táblázatok kivételével – külön jpg. vagy tif. fájlban is el kell küldeni, a fájl címe tegye egyértelművé az azonosíthatóságukat. A beküldésre kerülő fájlok mérete egyenként ne haladja meg az 1-2 MB-ot, a csomag ne legyen nagyobb 8 MB-nál.
  2. Minden kéziratnak maradéktalanul meg kell felelnie a honlapon elérhető vagy a szerkesztőségtől megkérhető szerzői útmutatóban leírt tartalmi és formai követelményeknek. 
  3. A kéziratok terjedelme szóközökkel együtt ne haladja meg a 35 ezer karaktert, amennyiben illusztrációkat tartalmaz, azok szerző által tervezett helyét a szövegben jelölni kell és szövegközi utalást is szükséges alkalmazni (1. ábra). Az illusztrációk elsősorban a mondanivaló alátámasztását szolgálják, számuk, méretűk arányossága, esztétikussága elvárt követelmény (az ábrák, táblázatok, fényképfelvételek együttes száma lehetőség szerint 3-5 darab között legyen). Csak nyomdai minőségű (legalább 300 dpi felbontású), szürkeárnyalatos illusztráció kerüljön beküldésre, a szerző kötelessége, hogy az eredetileg esetleg színes ábrákat, fényképeket szürkeárnyalatossá formálja. Az illusztrációk ne tartalmazzanak sorszámozást, címet és forrásmegjelölést, azokat a szövegben kell kialakítani, azonban az ábrák feltétlenül tartalmazzák az értelmezésükhöz szükséges jelmagyarázatot.
  4. A „Lektorált tanulmányok” rovatba szánt kéziratokat kettő, a szerkesztőbizottság által felkért szakértő lektorálja, amelyhez az erre a célra rendszeresített, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő űrlap kerül alkalmazásra. A lektorok számára a szerző, a szerző számára a lektorok anonimitásáról a szerkesztő-ség gondoskodik. A lektorok véleményének kialakítására 3 hét áll rendelkezésre, amelyet követően – az elvégzendő revízió nagyságától függően – a szerzők 3-6 hét alatt véglegesíthetik a kéziratukat. Amenynyiben a lektorok nagyobb revíziót javasoltak, akkor csak újabb lektori kör és jóváhagyás után születik döntés a kézirat megjelentetéséről. Ezt követően kerül sor a kézirat szerkesztésére, olvasószerkesztésére, nyomdai előkészítésére, amelynek során a szükséges mértékben tartjuk a kapcsolatot a szerzővel. Amennyiben a szerző igényli, számára a főszerkesztő igazolást állít ki a kézirat befogadásáról.
  5. A szerkesztőség az első szerzővel (levelező szerző) tartja a kapcsolatot, az első szerző kötelessége a szerzői nyilatkozatot kitöltve, aláírva szkennelt formában a kézirat beküldésével egyidejűleg megküldeni, amelyben többek között garantálja, hogy a tanulmány, illetve annak részletei korábban nem jelentek meg más kiadványban, nem állnak megjelenés alatt, a publikálás harmadik fél engedélyéhez nem kötött, az illusztrációk közlési jogaival rendelkezik.
  6. Amennyiben a tanulmány alapját képező kutatást bármilyen szervezet, vagy vállalat támogatta, annak tényét a „Felhasznált irodalom” előtt elhelyezendő külön „Köszönetnyilvánításban” lehet szerepeltetni
 
A Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai és tudományos folyóirata. Megjelenik negyedévente a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont gondozásában.

A Turizmus Bulletin a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya folyóiratlistáján „hazai C” minősítéssel rendelkezik.

A Turizmus Bulletin „Lektorált tanulmányok” rovatában megjelent publikációk kettős, kölcsönösen anonim lektorálási folyamaton mentek keresztül.
Vágólapra másolva