Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
További menük

A Központról

Történet





Budapesti Corvinus Egyetem

 
A BCE (akkor BKE) Vállalatgazdaságtan Intézetben (korábban tanszéken) 1995 óta folynak a hazai vállalatok versenyképességére irányuló kutatások, amelyekben az Intézet munkatársai mellett a kezdetektől aktívan részt vesznek a Marketing és Média, valamint Vezetéstudományi Intézet munkatársai. A kutatások eredményeire építve 1999 óta a Versenyképesség Kutató Központ szervezi és koordinálja a kutatásokat.
A kutatási program Chikán Attilához kötődik és kötődött, aki a program kezdetekor az akkori Vállalatgazdaságtan Tanszék vezetője volt.

Tovább…

A program szakmai koncepciójának kialakításában és előkészítésében, a szükséges források megszerzésében, a program pozicionálásában, valamint a lebonyolítás irányításában, és az igen sok területre kiterjedő kutatási program eredményeinek szintetizálásában mint programigazgató meghatározó és nélkülözhetetlen szerepet vállalt. Az előkészítésben és a lebonyolításban a Tanszék akkori munkatársai hatékonyan közreműködtek, valamint a versenyképesség megközelítés azóta is az egyik integráló tényező a tanszéki kutatási programokban és az oktatásban is.

A program előkészítésébe beletartozott a nemzetközi versenyképességi kutatások áttekintése, többek között Porter 1990 könyve (Competitive Advantage of Nations) mellett az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatás eredményei – ezt Demeter Krisztának köszönhettük -, valamint a US Competitiveness Council-lal való kapcsolatfelvétel. Az előkészítés egy olyan koncepció megfogalmazásával zárult, amelyek alapján a kutatási projektekhez alprojekteket tudtunk rendelni, és meg tudtuk határozni a projekt lebonyolításának ütemezését, valamint a kutatás lezárását jelentő kutatási produktumokat is. 


Kutatási fázisok


A Versenyképesség Kutató Központ negyedszázados története során 5 kutatási fázist koordinált. Az egyes fázisok mindenkor reflektáltak a kontextusban kibontakozó trendekre.

Tovább…

Versenyben a világgal. Középpontjában az akkor megfigyelt makro- és mikroszintű eredményesség között feszülő ellentmondás feltárása állt. Úgy is megfogalmazhatjuk ma már ezt a kérdést, hogy miközben a percepciók szerint a hazai vállalati szféra, maga mögött hagyva a „szocialista” viszonyokat, piacgazdasági keretrendszerben teljesített, a nemzetgazdasági teljesítményben, illetve értékelésekben ez miért nem tükröződött.  
Infokom technológiák és versenyképesség. A 2. fázist az „infokom technológiák és a versenyképesség” kutatási fázisként tartjuk nyilván. 


Versenyképesség az EU csatlakozás küszöbén. A 3. fázis átfogó témája a versenyképesség az Európai Unióhoz való csatlakozás idején. Egyedülálló sajátossága ennek a fázisnak, hogy két adatfelvétel és három kutatási program is részét képezte. A fő kutatási program a VKK koordinálásában a BCE GTK közreműködőire építve a „Versenyképesség az EU-csatlakozás küszöbén” volt. A másik két kutatási alprogram egy-egy hazai szakmai műhellyel együttműködve zajlott. 
 
Nemzetközi gazdasági folyamatok és versenyképesség. A 4. fázisban a versenyképesség és a nemzetközi kontextus témához kapcsolódtunk. A felmérés a 2008-as pénzügyi válságot követő időszakra esett. Ez a fázis jellemezhető a legtöbb, szám szerint hét olyan publikációval, amelyek a VKK versenyképesség–megközelítésének átfogó vizsgálatain alapulnak. Ebben az időszakban vettek részt a legtöbben BCE kutató a kutatásban. 
 
Versenyképesség az új ipari forradalom hajnalán. Az 5. fázist 2018-ban indítottuk el. Ez a fázis az intézményi keretek (ami főleg a 3. fázisban volt domináns), a globalizáció, illetve a nemzetközi kontextus (a 4. fázis főtémája) után a technológia alakulására és hatásaira helyezi a hangsúlyt a versenyképesség kutatásában.  


                                

 

Vágólapra másolva
GEN.:2021.12.07. - 09:17:18