Versenyképesség Kutató Központ

A Központ küldetése, hogy a mikrogazdasági, különösen a hazai vállalati szféra versenyképességére vonatkozó tudományos kutatások nemzetközileg elismert központja legyen. 

A Versenyképesség Kutató Központ (VKK) 1995 óta folytat kutatásokat a Versenyben a világgal – a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének mikrogazdasági tényezői című program keretében. Kutatásaink meghatározó eleme a – rendszeres és több száz vállalat részvételével zajló – kérdőíves felmérés. A Központ 2019-ben a Harvard Business School  Microeconomics of Competitiveness (MOC) hálózat tagjáv vált. 

„Versenyképesség a negyedik ipari forradalom hajnalán” című kutatási programunkra 2018-2023 között került sor. A több mint 200 magyarországi vállalat versenyképességgel kapcsolatos tapasztalatairól átfogó képet ad a központ által kiadott  Gyorsjelentés, Versenyképességi Pillanatkép és szakkönyv.  

Az Egyetem kutatóinak több mint 20 szakterületi cikkét az Összefoglaló c. kiadványunk tekinti át. Fő megállapításaink: 

– Mely vállalat lehet versenyképes? Mérettől, tevékenységtől, tulajdonostól és exportképességtől függetlenül bármilyen vállalat tartozhat a legversenyképesebbek vállalatok csoportjába. A versenyképesség tehát nem a nagy méretű, külföldi és exportáló cégek kiváltsága. 

– Hogyan alkalmazkodnak a vállalatok a környezeti változásokhoz? A külső környezetet tekintve a kevésbé versenyképes vállalatok kiszolgáltatottabbnak érzik magukat a társadalmi és politikai környezetnek. Ez egy népes vállalati csoport, amely tehát aktív gazdaságpolitikai figyelmet érdemel. 

– Hogyan állnak a hazai cégek a technológiai változásokhoz? A versenyképes vállalatok proaktívabbak és előrébb járnak a digitalizációs felkészültségben. Gyakori azonban, hogy a digitalizáció kapcsán elvárt pozitív hatásokat a cégek nem tudják realizálni. A versenyképesség javításakor érdemes egyensúlyozni a jövőt és a mindennapi működést szolgáló megoldások között.  

A 2024-2027-es kutatási programunk a versenyképességet kiemelten befolyásoló digitalizációt és fenntarthatóságot helyezi előtérbe. Ezen tényezők mellett a lokális-regionális kihívások (pl. munkaerő, termelékenység) és több globális trend (pl. (de)globalizáció, ellátási lánc reziliencia) is elemzésre kerül.