Korábbi kutatási fázisok

Versenyképesség az új ipari forradalom küszöbén, Versenyben a világgal kutatás, 2018-2020

Kutatásunk az 1995 óta több lépcsőben lefolytatott vállalati versenyképességi adatfelvételek és elemzések egy újabb fázisa. A projektsorozat tárgya a magyar vállalatok versenyképességének, illetve az erre ható tényezőknek a vizsgálata, és azok alakulásának az értékelése.

A kutatás empirikus természetű, meghatározó eleme egy kérdőíves adatfelvétel, melynek középpontjában most is, miként a korábbi felvételeknél (1996, 1999, 2004, 2009, 2013) is, egy vállalati vezetői gyakorlatokra kiterjedő széleskörű kérdőíves felmérés áll (az eddigiekben 300+ vállalat 1200+ vezetője). Az adatfelvétel kiterjed a vállalati versenyképességet befolyásoló környezeti tényezőkre, a vállalati stratégia és a működés kulcskérdéseire. A felmérés adatbázisának feldolgozására épülő tanulmányok mellett kiegészítő, illetve kapcsolódó elemzések is születnek.

A most kezdődő kutatás kérdőíves felmérésében számos új tényező behozatalára és vizsgálatára van szükség és lehetőség. Ezeket úgy szeretnénk beépíteni a kérdőívbe, hogy közben biztosítsuk az új és korábbi adatbázisok összehasonlíthatóságát. Az új tényezők felmérését megalapozó kutatási hipotézisek kimunkálása jelenleg van folyamatban – azt azonban rögzíthetjük, hogy három olyan tényezőcsoportot azonosítottunk, amelyeknek változása a vállalatok helyzetét és stratégiáját a korábbiaktól lényegesen eltérő módon befolyásolja.

Ezek a következők:

A kérdőíves felmérési projekt szerkezete a korábbi gyakorlatot követi: mindegyik vállalatnál négy felsővezetőt kérdezünk meg (CEO, pénzügyi, kereskedelmi és termelési terület) részben közös, részben eltérő kérdésekkel. A kutatás ütemterve ez év tavasszal a kérdőív kimunkálását és a felmérés előkészítését tartalmazza, ősszel kívánjuk magát az adatfelvételt elvégezni. A jövő év főként az adatfeldolgozással és egy átfogó képet adó gyorsjelentés elkészítésével telik majd. A harmadik évben részletes elemzéseket és az eredmények publikálását tervezzük, a korábbiakhoz hasonlóan egy jelentős nemzetközi konferenciával zárva a kutatási projektet 2021 tavaszán.

ÖTÖDIK VÁLLALATI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS

Ötödik alkalommal került sor a vállalati versenyképesség kérdőíves felmérésére. Az első adatfelvételt a „Versenyben a világgal” kutatási program keretében végeztük 1996 márciusától június végéig. Már az első felmérést is abban a reményben kezdtük, hogy néhány év múlva megismételhetjük. Erre a Versenyképesség Kutató Központ gondozásában 1999 márciusa és júniusa között nyílt alkalmunk, a harmadik felmérés 2004 márciusa és júniusa között, a negyedik pedig 2009 májusa és novembere között zajlott le. A mostani, ötödik felmérés adatfelvételére 2013 májusa és novembere között került sor.

Mindegyik felmérésnek megvolt a maga sajátossága. A 2013-as felmérés a világgazdasági válság következményeit és a kilábalás tényezőinek feltérképezését állította a középpontba. Eredményeinket össze kívánjuk vetni a korábbi, 1996-os, 1999-es, 2004-es és 2009-es felmérés eredményeivel is, hogy felvázolhassuk, a rendszerváltást követően milyen fejlődést mutatott a hazai vállalati szféra, milyen felkészültséggel tud szembe nézni a jelen kihívásaival.

A megkeresett vállalatok kiválasztása azoknak a Magyarországon működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező, kettős könyvvitelt alkalmazó cégeknek a köréből történt, mindegyik felmérésben, melyek 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztattak. A 2013-as felmérésnél is megkerestük azokat a vállalatokat, amelyek a korábbi felmérésekben már részt vettek. A mintavételi keretet 2013-ban a KSH aktuális vállalati adatbázisa jelentette, a mintavétel során vállalatméret (létszám) szerinti, ágazati és területi rétegezés történt. A kérdezés 2013 májusa és novembere között zajlott, az adatfelvételben TÁRKI Társadalomkutatási Intézet munkatársai vettek részt.

A kérdőív 4 részből állt, melyek a vállalati működés azon működési területeit fedik le, amelyek önálló tevékenységi területként minden vállalatnál megtalálhatók. A közel 100 oldalas kérdőív így a felsővezetés, a marketing, a termelés (amit tágan értelmeztünk, mint termékek és szolgáltatások előállítását) és a pénzügy témakörökre vonatkozott. (A kutatás 2013-as hullámában az eddigiektől eltérően nem négy, hanem öt kérdőív került lekérdezésre. A felsővezetői kérdőív néhány, a vállalati környezettel kapcsolatos kérdéséből összeállított rövid „kérdezői” kérdőívet személyesen kérdeztek le a kérdezőbiztosok. A többi négy kérdőív esetében a vállalatok adott területtel foglalkozó vezetői önkitöltéssel segítették munkánkat.) 300 vállalat került be a végső adatbázisba, melyek esetében mind az öt kérdőív elkészült. Összesen tehát 1500 kérdőív áll a kutatók rendelkezésére.

A kérdőív nagymértékben támaszkodott az előző felmérések kérdéseire, amelynek átdolgozását, frissítését és módszertani fejlesztését a Versenyképesség Kutató Központ felkérésére alakult szakértői csoport koordinálta és végezte. A csoport vezetője Chikán Attila és Czakó Erzsébet, tagjai Balaton Károly (felsővezetői kérdőív), Kolos Krisztina (marketing), Demeter Krisztina (termelés), Kazainé Ónodi Annamária (pénzügy) volt. A kérdőív átdolgozásában azok a kollégák működtek közre, akik a korábbi felmérésekben is részt vettek.

A kérdőívek első feldolgozása alapján született meg a Kilábalás göröngyös talajon – gyorsjelentés a 2013. évi kérdőíves felmérés eredményeiről. A kiadvány innen tölthető le.

A kutatás elemző szakaszai most indulnak, s miként a korábbi felmérések esetén is, vélhetően több évig tartó, több lépcsős folyamatban jutunk el a tudományos értékű, széles körű feldolgozáshoz. Az adatok feldolgozására épülő tanulmányok, miként azt a korábbi fordulók tanúsítják, várhatóan több éven keresztül folyamatosan jelennek majd meg, és reméljük, hogy egyre több hasznos információt szolgáltatnak a magyar vállalati szféra versenyképességéről és az azt alakító tényezőkről.

A “Versenyben a világgal” kutatási program újabb mérföldkőhöz érkezett. Az innen letölthető GYORSJELENTÉS összefoglalja a közelmúltban elvégzett kérdőíves felmérés legfőbb tanulságait. Az 1996., 1999., és 2004. után 2009-ben negyedszer elvégzett, több mint 1200 vezetőre kiterjedő felmérés anyaga, a korábbiakhoz hasonlóan kiváló alapot adott mélyre menő további elemzésekhez, amelyek a kutatási program magját képezték a következő egy-két esztendőre. E mellett, a program keretében indított korábbi kutatások is folytatódtak, együttműködésben a Gazdasági Versenyhivatallal, az Állami Számvevőszékkel, illetve további kutatókkal, intézményekkel.

A 2007-2009 időszakban a kutatási tevékenység főként a program előző évei során, különösen a 2004-2006 periódusban elvégzett kérdőíves felmérés alapján, kiemelkedően fontosnak bizonyult témákra irányult. Kutatási problémákra létrehozott projekteket alakítottunk ki, amelyek mind szerkezeti, mind finanszírozási szempontból egymástól eltérően működhetek. Ennek megfelelően a korábbi projektfelelősöket egy kutatási tanács tagjainak kérjük fel – Balaton Károly, Chikán Attila (elnök), Czakó Erzsébet, Demeter Krisztina, Kolos Krisztina, Zoltayné Paprika Zita -, akiknek fő feladata az egyes projektek esetileg történő véleményezése, a program előrehaladásának figyelemmel kísérése és a következő, 2009-ben esedékes átfogó, kérdőíves felmérés előkészítése volt. A kutatás fókuszait négy témakör jelentette: (1) A magyar vállalati szféra versenyképességének nemzetközi összetevői; (2) A vállalati versenyképesség társadalmi beágyazottsága (3) A nemzeti gazdaságpolitika és a vállalati versenyképesség, és (4) Vállalati stratégiák, fejlődési tendenciák és versenyképesség. Az egyes témaköröknél a nagyobb mértékben működtünk együtt új intézetekkel: (1) témakörben a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának; a (2) témakörben a BCE Közigazgatástudományi Karával, és Közszolgálati Tanszékével valamint az Állami Számvevőszék Kutatási Intézetével; a (3) témakörben pedig a PPH Közpolitika Elemző intézettel. A (4) témakör kutatásait a korábbiakhoz hasonlóan a kutatóközpont vezető munkatársai vezették és végezték. A kutatások záróakkordja a 4. alkalommal lebonyolított versenyképességi kérdőíves felmérés volt.

A kutatások lebonyolítását az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete, a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja, az OTP Bank Rt., a MOL Rt. és a Vállalatgazdasági Tudományos Oktatási Alapítvány anyagi támogatása tette lehetővé.

A kutatás eredményei, outputjai

A kutatás eredményekből 10 műhelytanulmány jelent meg. Ebben a fázisban felújítottuk a szakmai műhelyvitákat, amelyeket hazai szakemberek bevonásával tartottunk meg. A kutatási eredmények számos hazai és nemzetközi konferencián is bemutatásra kerültek. Az (2) témakörhöz kapcsolódóan az elméleti kutatások eredményei kötet formájában Báger Gusztáv és Czakó Erzsébet szerkesztésében 2007-ben és 2010-ben jelentek meg. A vállalati versenyképességi kutatások eredményeiről 2009 tavaszán egy magyar nyelvű kötet jelent meg Chikán Attila és Czakó Erzsébet szerkesztésében, 18 szerző közreműködésével Versenyben a világgal. Vállalataink versenyképessége az új évezred küszöbén címmel az Akadémiai Kiadó gondozásában.

A Versenyképesség Kutatási Központ 2004-ben a Versenyben a világgal kutatások újabb fázisaként harmadik alkalommal vállalkozott egy vállalati versenyképességi kérdőíves felmérésre építő többéves kutatási programra, „Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból, 2004-2006″ címmel. A 2004-ben elindított kutatási program számára egy fő és két kiegészítő kutatási célt fogalmaztuk meg. Fő célunk az volt, hogy a vállalati versenyképességi kérdőíves felméréseink folytatásával és az ezt kiegészítő elemzésekkel választ adjunk arra, hogy milyen fejlődési tendenciák jellemzik a hazai vállalati kört, és e fejlődés hogyan értékelhető az EU-csatlakozás időszakában. Kiegészítő célokként eredményeinket szerettük volna nemzetközileg élenjáró vállalatokra vonatkozó eredményekkel és tapasztalatokkal összevetni, s végül a nemzetközileg élenjáró piacgazdasági elméletekkel és magyarázatokkal szembesíteni. A kutatásainak középpontjában a vállalati versenyképesség megvalósítása állt, amelynek fő aktorai a vállalat felsővezetői, akiknek úgy kell irányítaniuk és működtetniük vállalataikat, hogy azok képesek legyenek belső és külső alkalmazkodásra. Négy belső alkalmazkodási területet emeltünk ki – a stratégia, a vezetés és döntés, az értékteremtés és a vállalatközi kapcsolatok -, és e területek adták a kutatás szerkezeti elemeit jelentő projektek kutatási terepét, amelyek projektek vezetői Balaton Károly, Zoltayné Paprika Zita, Demeter Krisztina és Kolos Krisztina voltak. A külső alkalmazkodás fókuszpontjait a kutatási program készítésének időszakában legfontosabbnak érzékelt tényezők alapján szintén négy területben határoztuk meg: az EU-csatlakozás; az üzleti szféra (üzleti környezet) helyzete; a technikai fejlődés és a tudástársadalom kialakulása; és a tulajdonosi szerkezet. Ezek voltak azok az elemzési dimenziók, amelyeket a projekteknek figyelembe kellett venniük saját kutatási területeik kutatásánál. Egy ún. központi projekt keretében koordináltuk a vállalati versenyképesség általános, és a makroszférához kapcsolódó problémákkal foglalkozó kutatásokat, amelynek vezetői Chikán Attila és Czakó Erzsébet voltak.

A kutatás közreműködői, eredményei, outputjai

A kutatásban közel kétszázan, főként a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai, PhD és nappali tagozatos egyetemi hallgatói működtek közre, 42 műhelytanulmány, 10 egyéb tanulmány és 4 projekt-zárótanulmány, és egy kutatási zárótanulmány született, amelyek a http://edok.lib.corvinus.hu weboldalon elérhetők. A kutatási programhoz kapcsolódóan egy nemzetközi és egy hazai konferenciát szerveztünk, 2006 és 2007 májusában. A kutatatási program eredményei a Vezetéstudomány hasábjain folyamatosan jelentek meg. A kutatások egyik legfontosabb eredményének tekintjük a mikro- és makrogazdasági versenyképesség kapcsolódásait magába foglaló modell, amit nyelven Chikán (2008), magyar nyelven Chikán – Czakó (2009) fejti ki.

Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a program támogatásáért az OTP Bank Rt., a MOL Rt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, a Vállalatgazdasági Tudományos Egyesület és a Vállalatgazdasági Tudományos Oktatási Alapítvány anyagi támogatásáért.

Az UNIDO (United Nations Industrial Development Organization) egy regionális kutatással bízta meg a BKÁE-t 2001 végén. A projekt célja az volt, hogy az autóiparra, mint a közép-európai régió húzó iparágára készüljenek el több országra tanulmányok, és ezek alapján állítások egy Technology Foresight-hoz. A 2003-ban zárult projekt során 4 országra (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Lengyelország) készült el egy-egy iparági tanulmány (Magyarország esetében magyar és angol nyelven). A tanulmányok vitái alapján született meg a projekt záró jelentése. A projekt eredményeit az UNIDO által szervezett Technology Foresight Summit 2003. márciusi rendezvényén ismertettük. A projekt koordinátorai Czakó Erzsébet és Zoltayné Paprika Zita voltak.

A kutatások második fázisa a Versenyben a világgal kutatási program keretében az 1996-ban lezajlott és 1999-ben megismételt kérdőíves felmérés adatbázisának elemzésén alapult, a kutatást Czakó Erzsébet és Zoltayné Paprika Zita irányította.

Az első eredményeket közlő gyorsjelentés mellett az adatbázisok elemzése alapján 2000 februárjában egy részletes elemzés készült a Gazdasági Minisztérium számára. A kutatásokat a Gazdasági Minisztérium, az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Antenna Hungária, Rt., a Budapesti Elektromos Művek Rt., a Dunaferr Rt., a Malév és a Vállalatgazdasági Tudományos Egyesület támogatása tette lehetővé.

Ebben a fázisban került sor a Versenyképesség Kutató Központ megalapítására, amelynek alapító tagjai: Antal-Mokos Zoltán, Bauer András, Bayer József, Berács József, Dobák Miklós, és Czakó Erzsébet, igazgató.

Az első két fázis lezárásaként 20 egyetemi oktató-kutató közreműködésével egy angol és egy magyar nyelvű könyv került publikálására Chikán Attila – Czakó Erzsébet – Zoltayné Paprika Zita szerkesztésében, 2002 tavaszán az Akadémiai Kiadó gondozásában.

A kutatási program 1995-ben azzal a céllal indult, hogy az akkor még jobbára átmeneti gazdaságként jellemzett magyar gazdaságban megvizsgálja, hogy a látványosan átalakult mikroszféra teljesítménye a kiábrándító makrogazdasági statisztikai adatoknak miért látszik ellentmondani. A kutatási program kiinduló hipotézise az volt, hogy a mikroszférában sokkal több optimizmusra okot adó tényezőt lehet felfedezni, mint amit a nemzetgazdasági szintű statisztikai adatok mutatnak. Célunk pedig az volt, hogy ezeket a tényezőket feltárjuk és nemzetközi összehasonlításban értékeljük. A kutatás tárgyává a mikroszféra versenyképességét tettük, amit néhány évvel korábban, az Egyesült Államokban több „business school” kutatási projektekben vizsgált. Ezeket a kutatásokat és a US Competitiveness Policy Council megközelítését mintának tekintettük a kutatási program során.
A kutatás szerkezetének kialakításakor két oldalról indultunk el. Egyrészt felosztottuk a vállalatok működési körét három szférára: a termelési (anyagi), pénzügyi és társadalmi szférákra. Elemzéseink másik dimenziója a vállalat, mint szervezet különböző szintű megközelítéseire épült. E logika alapján 8 kutatási projektet hoztunk létre Ábel István, Bartók István, Chikán Attila, Czakó Erzsébet, Csányi Tamás, Demeter Krisztina, Dobák Miklós, és Zsolnai László vezetésével, ahol kutatócsoportokba szervezetten folytak a kutatások. A kutatási program fontos részét képezte egy 325 vállalat 1300 vezetőjére kiterjedő versenyképességi kérdőíves felmérés, amely a későbbi versenyképességi kutatási programokban is központi szerepet játszik időről-időre, és ahol az első eredményeket gyorsjelentés formájában jelentetjük meg.

A kutatási program megvalósítását a Center for International Private Enterprise (CIPE) Washington, US., az Állami Privatizációs és Vagyonkezező Rt., az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Tudományos Kutatási Alap, az Ipari és Kereskedelemi Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Friedrich von Neumann alapítvány, a Magyar Management Intézet és a Vállalatgazdasági Tudományos Egyesület támogatása tette lehetővé.

A kutatás közreműködői, eredményei, outputjai

A kutatási programban 133 főállású oktató és kutató, valamint több mint 100 egyetemi hallgató működött közre, és munkájuk eredményeként több mint 270 kutatási produktum – műhelytanulmányok, esettanulmányok és jelentések – készült el, amit több mint 3000 címzettnek küldtünk meg. A kutatás lebonyolítása során végig sikerült az eredetileg tervezett menetrendet tartani. A kutatási eredményekről a Gazdaság – Vállalkozás –Vezetés, a Society and Economy és a Vezetéstudományban jelentek meg publikációk.