Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténész és munkagazdász, a Harvard Egyetem professzora kapta idén a közgazdasági Nobel-díjat a nők munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos úttörő kutatásaiért. Ennek kapcsán a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtan Intézetének adjunktusa, Isztin Péter közös cikket írt Adamecz Annával, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársával, a UCL Social Research Institute kutatójával, amelyben bemutatták, mi a téma jelentősége, és hogyan járult hozzá Goldin ahhoz, amit a nők munkapiaci helyzetéről tudunk. Az írás a Portfolio vezető gazdasági portálon „Nobel-díjat ért a régi nagy kérdés: miért keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak?” címmel jelent meg október 12-én, és hangsúlyozza: „a legnagyobb hátrány a bérezés tekintetében a gyermekkel rendelkező nőket éri. (…) A nemek közötti bérkülönbségek átlagosan csökkennek. Ez a csökkenés azonban főként az alacsonyabb pozíciókban igaz, a magasabb pozíciók tekintetében nem.” A cikk kitér arra is, mi kell ahhoz, hogy nemek közötti munkapiaci különbségek tovább mérséklődjenek: a rugalmas munkavégzés okozta jövedelemkiesésnek csökkennie kell, olcsóbbá kell válnia a jó minőségű napközbeni gyermekellátásnak és változnia kell a társadalom hozzáállásának.
A munkapiaci nemi egyenlőtlenségekkel a Corvinus több kutatója is foglalkozik, és hasznos megismerni a magyar eredményeket is. Ilyés Virág, a Corvinus CIAS NeTI Lab posztdoktori kutatója szerint a szakmai kapcsolatok rendkívül fontosak a munkaerőpiacon, és meghatározó szerepük lehet a nemek közötti munkaerőpiaci különbségek generálásában is. Teljesítményét idén áprilisban a rangos Roska Tamás-előadás lehetőségével díjazták a közgazdaságtudományi szakterületen, amely az Országos Tudományos Diákköri Tanács kétévente egy személynek odaítélhető elismerése. Ez alkalomból honlapunkon interjúztunk a díjazottal. Az interjúban elhangzott: „A bérkülönbségről beszédes adat, hogy Magyarországon (az Eurostat 2021-es adata szerint) 17,3 százalék az átlagos bruttó keresetekben a nemek közötti különbség a férfiak előnyére, az uniós átlag pedig csak 12,7 százalék. (…) a különbségek túlnyomó része még napjainkban is cégeken belül keletkezik.” A kutató elmondta, a bérkülönbségeket ezen kívül a személyes tulajdonságok, a kapcsolati háló és az egyén által bejárt karrierutak is befolyásolják.
Október 24-én 19.10-től a Corvinuson működő Széchenyi István Szakkollégium az egyetemi közösség számára nyilvános szakmai eseményen Nagy Beátával, a Corvinus Szociológia Tanszékének egyetemi tanárával tart beszélgetést a Nobel-emlékdíj kapcsán, ennek részleteit a közeljövőben érdemes keresni az Események rovatban.
Az egyetem évről évre helyt ad az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága szervezésében a friss közgazdasági Nobel-emlékdíj témáját elemző év eleji konferenciáknak, amelyen több corvinusos kutató is előadást tart, ennek pontos időpontjáért szintén érdemes visszatérni a Corvinus honlapjára. A tavalyi Nobel-emlékdíj kapcsán megtartott eseményről itt olvasható beszámoló. A Corvinus könyvtára kiállítással is segítette a tájékozódást a Nobel-emlékdíjasok munkásságában, honlapunkon pedig Kónya István, a Corvinus Közgazdaságtani Intézetének egyetemi tanára interjúban összegezte a 2022-es Nobel-emlékdíjjal kitüntetett kutatók eredményeit.