Kónya István a Nobel-emlékdíjasokról: „Érdemben tettek azért, hogy elkerülhető legyen a 30-as években tapasztalt válság”

Mi a jelentősége Ön szerint ennek a rangos díjnak? Mennyivel járult hozzá a három kutató tevékenysége, hogy ma eredményesebben küzdjenek a kormányok a pénzügyi stabilitás megőrzéséért?

A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Nemzeti Bank (Sveriges Riksbank) alapította, 1969-ben ítélték oda először. A díjról a Svéd Tudományos Akadémia dönt, összege 10 millió svéd korona, az emlékdíjat és az összeget is megosztva kapta a három kutató. A díjat elsősorban tanulmányokért szokták odaítélni. A Diamond-Dybvig modell ma is aktuális, ők azt az alapvető kérdést kutatták, hogy a háztartások, amelyek megtakarításaikat a bankban tartják, hogyan tudnak megfelelően találkozni a beruházni akarókkal, akik kölcsönt vesznek föl. Itt alapvető ellentmondás van: a megtakarítóknak az az igényük, hogy bármikor hozzáférhessenek a pénzükhöz, míg a beruházóknak az, hogy minél hosszabb távon rendelkezhessenek a pénzükkel, amit kölcsönöztek. Diamond és Dybvig elméleti modell segítségével tanulmányozta ezt a kérdést, és bemutatta, hogy a bankok miként tudják hatékonyan kezelni ezt a problémát. A bankok ugyanakkor ebből következően sérülékenyek, és megjelenhet a bankpánik lehetősége is, a két közgazdász azt a kérdést is kutatta, hogy milyen körülmények közt kerülhetők el a bankpánikok.

Ezt már Magyarországon is átélhettük, de világszerte előfordul.

Igen, nyilván a legjobban vezetett bank is összeomlik, ha minden betétes egyszerre akarja kivenni a pénzét. Diamond és Dybvig azt is kimutatták, hogyan kerülhetők el a bankpánikok: ha létezik betétbiztosítás, akkor a betétesek nyugodtak. Diamondnak még egy tanulmánya feszeget nagyon fontos kérdéseket: a kis- és közepes vállalkozásokról nehéz megítélni, mennyire kockázatos a vállalkozásuk, az üzleti tervük. Az egyedi háztartások nem tudják, nem is tudhatják ezeket az információkat, míg a bank képes monitorozni a hitelfelvevőket, adatokat gyűjteni a vállalkozókról, ez nagyon fontos.

A három kutató közül Bernanke a legismertebb, hiszen hosszú ideig, 2006 és 2014 közt volt a FED elnöke, vagyis éppen a 2008-as válság idején is.

Bernanke azért a tanulmányáért kapta a díjat, amely az 1929-30-as világválságot vizsgálta. Korábban a közgazdászok azt gondolták, hogy az akkori FED elnöke követett el monetáris politikai hibákat, Bernanke viszont éppen azt bizonyította be, hogy a világválság azért volt olyan mély, mert a bankok csődbe mentek, s a tömeges bankcsődök nyomán a kapcsolati hitelezés összeomlott, a bankok egyedi ismeretei a vállalkozásokról nagyon hiányoztak. Ez volt az oka, hogy a kisvállalkozók, a farmerek annyira megszenvedték a válságot, mert a kapcsolatok újjáépítése hosszú évekig tartott.

A közösségi médiában sokan fanyalognak a díjazottak, főleg Bernanke miatt.

Egyáltalán nincs igazuk! Idén pont olyan kutatókat díjaztak, akik valóban érdemben tettek azért, hogy a válságok ne mélyüljenek el. Bernanke egyetemi kutató, éppen azért lett a FED elnöke, mert komoly tanulmányok és teljesítmény áll mögötte. A betétbiztosítás és több pénzügyi szabályozó 75 évig megakadályozta a komolyabb pénzügyi válságot a fejlett országokban, 2008-ban éppen ezek lazítása vezetett krízishez, viszont pont Bernanke tudása járult hozzá ahhoz, hogy ne keletkezzen még nagyobb válság. A három díjazott közgazdász tudása máig érvényes és eredményes.

Török Katalin