Hová lettek a termekből a szemetesek?

Évente csaknem 230 tonna hulladékot szállítanak el a Corvinus Egyetem épületeiből, ami az európai uniós egy főre eső települési hulladékkal számolva körülbelül 430 EU-polgárra eső átlagos hulladéktermelésnek felel meg. 

Az elszállított hulladék 12 százaléka került ki szelektív gyűjtőkből 2023-ban, vagyis az épületekben keletkező hulladék csaknem 88 százaléka kommunális hulladékként végzi. A szelektív gyűjtés aránya tehát jelentősen növelhető lenne a Corvinuson, amivel mindannyian hozzájárulhatunk a fenntarthatóbb működéshez. 

Kevesebb kommunális szemetes a C épületben pilot projekt részeként 

Az egyetem polgárai már találkozhattak azzal, hogy a C épület szemináriumi termeiből kikerültek a kommunális szemetesek. Az intézkedéssel az a célja az egyetemnek, hogy minél többen használják ehelyett a szelektív gyűjtőszigetek egyikét. A C épület tapasztalatait figyelembe véve az a terv, hogy sikeres bevezetés és pozitív tapasztalatok esetén az E épületben és a Sóházban is hasonló projekt valósulhat meg, a Gellért Campusnál pedig már a tervezésnél figyelembe vették ezt az elvet. 

Az egyetemi munkatársak 35 százaléka csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melyben az egyes szervezeti egységek önkéntesen adhatják le az irodai szemeteseket a szelektív szigeteket használva helyette. Ehhez továbbra is csatlakozhatnak a szervezeti egységek vezetői, a teljesítésért pedig irodai növényeket kaphatnak. Ez egyben a kollégák számára hirdetett háromhollós kihívás utolsó eleme is, az elsőben a palackozott víz rendelését mondhatták le, a másodikban pedig a háztartási gépek optimalizálását vállalták. A mindhárom kihívást teljesítők közösségépítő programot szervezhetnek maguknak a központi költségvetésből, ezekhez a felhívásokhoz szintén lehet még csatlakozni. 

Bár a belső kommunális szemetesek kikerülése rövidtávon a komfortérzet csökkenésével járhat, hosszabb távon jelentősen növelheti a szelektív szigetek, és ezáltal a szelektív hulladékgyűjtés arányát. Ez ráadásul abban is segít, hogy a berögzült mozdulatok helyett jobban átgondoljuk, valóban szükségünk volt-e az adott hulladékra, vagy esetleg kikerülhettük volna, ha más döntést hozunk korábban. 

Ezt a folyamatot szeretnénk támogatni azzal is, hogy az előző évben több mint 320 új szelektív hulladékgyűjtőt helyeztünk ki az épületekben. Az újrahasznosított kartonból készült gyűjtőládák papír és műanyag gyűjtésére alkalmasak. A szigeteket a legforgalmasabb csomópontokon, lépcsőknél, előadóknál, mosdók környékén helyeztük el, hogy mindenki könnyedén hozzáférjen. 

Az akcióval kapcsolatos visszajelzéseket folyamatosan gyűjtjük, így minden olyan jelzést várunk, amivel komfortosabbá és a hulladékgyűjtés szempontjából is fenntarthatóbbá teheti az egyetem a hulladékgazdálkodást. A keletkező hulladék mennyiségének és a szelektív gyűjtést arányának változását pedig folyamatosan figyeljük, a tapasztalatokról részletesen beszámolunk a későbbiekben, szükség esetén pedig tovább fejlesztjük vagy felülvizsgáljuk a gyakorlatot. 

Elegendő-e önmagában a szelektív hulladékgyűjtés? 

Az intézkedéssel a szemléletformálás is céljaink között szerepel. A hulladékterhelés csökkentése közös feladatunk, az egyik lehetséges módszer pedig az 5R modell, ami segíthet elindulni a zero-waste életmód felé vezető úton.  

Gondoljuk át, hogy feltétlenül szükségünk volt-e arra a termékre, amiből a hulladék keletkezett, és utasítsuk el azt, amire valójában nincs szükségünk (Refuse). Csökkenthetjük is a hulladékterhelést, például kevesebb csomagolás használatával (Reduce). Ha mindenképp szükségünk volt rá, akkor újra is használhatjuk (Reuse), vagy a célt újragondolva felhasználhatjuk valamilyen más területen (Repurpose). Ezek után jön képbe a szelektív hulladékgyűjtés (Recycle), mellyel új értelmet adhatunk a kidobott tárgyaknak.  

A modellben a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás tehát csak az utolsó lépés, ami a végül mégis létrejött hulladék megfelelő kezelését célozza. Ez azért is fontos, mert az újrahasznosítás összetett és bonyolult folyamat és a gazdasági megtérülés is megkérdőjelezhető. Kutatások szerint ráadásul jelentős mikroműanyag-szennyezéssel járhat, így az a műanyag a legtisztább, ami eleve létre sem jön. 

Ha mégsem tudtuk kikerülni, akkor persze jobb a szelektív gyűjtés, mintha egy lerakóba kerülne a hulladék. A sárga gyűjtők szolgálnak a műanyaghulladékok gyűjtésére, ide kerülhetnek többek között az üdítős és ásványvizes PET palackok, kiöblített háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai, háztartásban előforduló tiszta fóliák, kimosott tejes-, joghurtos poharak, kiöblített italos kartondobozok. A kék gyűjtőedényekbe kizárólag tiszta papírhulladék kerülhet, például újságok, hullámpapírok, csomagolópapírok, összelapított kartondobozok. A válogatáshoz részletes információ az FKF oldalán érhető el. 

A Budapesti Corvinus Egyetem elkötelezett a közösségi fenntarthatósági tevékenységek támogatása és a fenntarthatóbb működés iránt, a számottevő változás eléréséhez ugyanis közös cselekvésre van szükség, erre szolgál a Corvinus Green projekt is.