Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Olvasnivalók, hallgatnivalók

Ezen az oldalon összegyűjtöttük Nektek a Hallgatói Támogatás eddig megjelent tartalmait. Böngésszetek, olvassatok, élvezzétek!

Cikkeink, írásaink

KÖZELEBB podcast epizódjai

  1. Karrier útikalauz stopposoknak
  2. A legtökéletesebb podcast (beszélgetés a perfekcionizmusról)
  3. Coping with the pandemic (külföldi hallgatókkal, külföldi hallgatók tapasztalatairól)
  4. Énmárka
  5. Prevenció- tények és tévhitek az öngyilkosságról
  6. Hátizsákos karriertúra nemcsak marketingeseknek
  7. Klímaszorongás 1. epizód 
  8. Klímaszorongás  2. epizód
  9. Karrier ki mit tud: önismeret, rugalmasság, kapcsolatok a munkakeresésben 1. epizód
  10. Karrier ki mit tud: önismeret, rugalmasság, kapcsolatok a munkakeresésben 2. epizód
  11. Trauma és megértés

Munkafüzetek és guide-ok

Karrier útikalauz

Karrier guide
×

Munkafüzetek

Párkapcsolati- önismereti munkafüzet

Hello, Drágám!
×

Hello, change! és Hello, challenge! munkafüzetek

Motiváció a mindennapokra

Hello, challenge! – motiváció a mindennapokra
×

Motiváció a nehéz időkben

Hello, change! – motiváció a nehéz időkben
×

A hallgatók lelki állapotát célzó kérdőíveink eredményei

2022-es tavaszi felmérés

2021-es tavaszi felmérés

Mentálhigiénés állapotfelmérés a hallgatók körében
„Hogy érzed magad mostanában?”

Az összefoglaló a Hallgatói Támogatás által összeállított kérdőív („Hogy érzed magad mostanában?”) válaszai alapján készült.  A kérdőív a hallgatóknak Neptun üzenetben ment ki 2021. április 9-én és április 24-én zárult a kitöltés.

A kérdőív célja az volt, hogy megtudjuk, hogy érzik magukat a hallgatók mentálisan, illetve hogyan látják a jövőjüket miután egy év telt el a pandémiában. 2020 áprilisában, az online oktatásra való átállás kezdetén is hasonló módon és hasonló szerkezetű kérdőívvel kérdeztük meg a hallgatókat, így lehetőségünk volt összehasonlító elemzésre is.

A minta jelmzői:

A 2021-ben felvett kérdőívre 1471 magyar hallgató válaszolt, ebből elemezhető 1248 fő kérdőíve (a többi elemzés szempontjából hiányos kitöltésű volt). Ebből nő: 60.76%, nappali tagozatos: 93,13 %. Az átlagéletkor: 22,57 (minimum: 18, maximum: 52, szórás: 4,12).
 A kérdőívet 269 fő külföldi hallgató töltötte ki, elemezhető 209.  Ebből nő: 53,43%, nappali tagozatos: 98,52%. Átlagéletkor: 24,44 (minimum: 18, maximum: 43, szórás: 4,56).
A kitöltő hallgatók 48,84%-a dolgozik az egyetem mellett ebben a szemeszterben (44,18% munkavállalóként, 36,59%  gyakornokként).

Az eredmények alapján kialakított kép:
  • Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a hallgatók egyértelműen rosszabb pszichológiai állapotban vannak most, mint egy éve ilyenkor. Ezt az állapot rosszabbodást eredményeink alapján a nehézségek és stresszorok krízisszerűsége helyett a krónikussá válása, az egyedüllét érzésének megemelkedése és a jövővel kapcsolatos reményvesztettség érzésének növekedése okozhatja
  • A legnagyobb arányban azokat foglalkoztatja az egyedüllét, akik albérletben élnek egyedül, valamint, akik hazaköltöztek a családjukhoz. Utóbbi esetében érdekes különbség, hogy akik eddig is a családjukkal éltek, kevésbé jelölik meg nehézségként az egyedüllétet, mint akik hazaköltöztek. Feltehető, hogy aki már egyszer elment otthonról, fontos kapcsolatoktól került távol a visszaköltözéssel, esetleg olyan közegbe kellett hazaköltözni, ahová nem vágyott, ahol nem könnyű kapcsolódni családtagokkal. A kitöltők közül azoknak jelentett legkevésbé problémát az egyedüllét a járványhelyzetben, akik a párjukkal élnek együtt.
  • A hallgatók többségének saját megítélése szerint a mentális állapota hullámzó (65,02%), 8,56% jelzett tehetetlenséget a pszichológiai állapotát illetően. (Ez a tavalyi felmérésben 4,9 % volt)
  • A három legnagyobb stressztényezőnek a jelenlegi életükben az alábbiakat tartják (1) időbeosztás, önmotiválás, tanuláshoz való hozzáállás (ez a tavalyi felmérésben is a legfontosabb nehézség volt), a (2) szeretteik egészsége miatti aggodalom (idén már kevésbé aggódtak a szeretteik egészségéért, mint tavaly, /de még mindig 2.helyen ez áll/ viszont megnövekedett a saját egészségért való aggódás) és a (3) szakmai tervek és a jövő iránti aggodalom.
  • Idén a nehézségekkel szemben kevésbé használnak adaptív megküzdési formákat (mint pl. igyekeznek kézben tartani a dolgokat, irányítható és megoldható dolgokra koncentrálni, erőforrásaikra koncentrálni, a dolgok pozitív oldalát nézni, olyan dolgokat csinálni, amiket szeretnek, új lehetőségeket kipróbálni) a hallgatók, mint tavaly.
  • A stresszel való megküzdés 3 leggyakrabban előkerülő formája: a (1) sorozatnézés/ evés / online játék / alvás /egyéb passzív elfoglaltság az időm nagy részében, az (2) olyan cselekvések választása, amiket szeret, még ha kicsit megváltozott formában is és a (3) támogatás keresése a kapcsolatokban
  • A tavalyihoz képest megemelkedett a feszültségoldó tudatmódosító szerek használata, melyek közül az alkohol a legkiemelkedőbb gyakoriságú. Idén összesen 151 alkalommal került elő a szerhasználat mint feszültségoldás (alkohol: 133, drog: 42, nyugtató: 25). Tavaly ez a szám 109 volt.
  • A passzív elfoglaltságok közül a sorozatnézés és a social media a két leggyakrabban előkerülő forma.
  • Azok a hallgatók, akik pozitív kogníciókkal igyekeznek megküzdeni (pl. igyekeznek a helyzet pozitív aspektusaira fókuszálni), jobb mentális állapotról számolnak be, kevesebb passzív tevékenységről, és kevesebb szerhasználatról.
  • Az egyik legfontosabb befolyásoló tényező abból a szempontból, hogy valaki a legrosszabb pszichológiai állapotban lévőnek jellemezze magát, az egyedüllét volt.
  • Azok a hallgatók, akik pszichológiai állapotukat hullámzóként jellemezték, több tényezőben is szignifikánsan különböztek azoktól, akik nehéznek, de megugorhatóként jellemezték a saját állapotukat: az előbbiek többféle stresszorról számoltak be, amihez kevesebb adaptív megküzdés kapcsolódott, jobban foglalkoztatják őket anyagi és megélhetési kérdések, aggasztóbbnak ítélik meg a munkahelyi és a tanulással kapcsolatos helyzetüket.
  •  Általában az idősebb hallgatók jobban vannak, feltételezhetően azért, mert a hallgatói helyzetben már eredményesebb megküzdő mechanizmusokat alakítottak ki, illetve kiterjedtebb lehet az egyetemi és azon kívüli társas támogatásuk.
  • A magyar képzésekben részt vevő hallgatók szignifikánsan pozitívabbnak ítélték meg idén a tanulmányaikkal kapcsolatos helyzetet, mint tavaly. (akkoriban kellett átállni online oktatásra, ami mára, már „bejáratott” tanulási forma lett)
  • A pszichológiai értelemben legrosszabb állapotban lévők (8,56%) válaszaiban a tehetetlenség jelenik meg domináns élményként. Sokan megfogalmazzák, hogy a mindennapi feladatok ellátása is kifejezetten kihívást jelentő. Az egyetemi elvárások oldaláról a megnövekedett követelményeket, valamint a hallgatók helyzetével kapcsolatos empátia hiányát emelik ki. Idői síkon az elvesztegetett idő élménye hangsúlyos (“bezárva telnek az egyetemi éveim”, “most lenne alkalmam még kiélvezni az életet, de nincs lehetőségem együtt lenni a csoporttársakkal”, stb.). Néhányan depressziós és szorongásos tüneteket is leírnak, az “állandóan aludnék”, “inkább fel sem kelek” válasz pedig visszatérő, maladaptív megküzdésként van jelen ebben a csoportban. Azok, akik válaszukban utalnak valamilyen szociális kapcsolódásra (pár, család), jellemzően az aggodalmat és frusztrációt társítják hozzá érzésként. A kortárs kapcsolatok hiánya miatt megélt elkeseredés szintén nagy hangsúlyt kap.
  • A 3 leggyakrabban előkerülő gondolat a jövőkép szempontjából: a (1) hit abban, hogy talpraesett és alkalmazkodóképes valaki, a (2) bizalom abban, hogy a megszerzett tudás értékes és hasznosítható (ez csökkent az előző évhez képest) és a (3) félelem, hogy csak nehezen, vagy nem tud majd elhelyezkedni. A jövőre vonatkozóan nőtt a bizonytalanság érzésük, de nem félnek annyira a jövőtől, mint egy évvel ezelőtt. Inkább azt gondolják: majdcsak lesz valahogy.
  • A magyar és a külföldi hallgatók szignifikáns különbséget mutattak abban, hogy a munkájukkal kapcsolatban mit élnek meg, és mennyire foglalkoztatják őket anyagi és megélhetési kérdések: a külföldi hallgatók szignifikánsan rosszabbnak látják a helyzetüket mindkettőt tekintve, viszont mind a magyarok, mind a külföldiek jobbnak látják a munkához kapcsolódó helyzetüket most, mint tavaly.

2020-as tavaszi felmérés

Egyéb programok/ beszámolók

Alkoss Másképp – beszélgetés és közös alkotás Krániczné Tóth Dóra mozgáskorlátozottsággal élő festőművésszel

A Hallgatói Támogatás csapata május 11-én a megszervezte az “Alkoss Másképp” érzékenyítő programot a Napköziben.
A program során Krániczné Tóth Dóra festőművész betekintést engedett a mozgáskorlátozott festőművészek világában, mesélt a kezdeti nehézségeiről, kudarcairól és sikereiről, bemutatta a szájjal festés technikáját, beszélt ennek a folyamatáról, eszközeiről, és az őt foglalkoztató festészeti témákról. 
A beszélgetést követően a hallgatók kipróbálhatták, hogy milyen szájjal és lábbal rajzolni. A résztvevők csoportosan és egyénileg is nekiálltak alkotni és megtapasztalták, hogy mik ennek a kihívásai, mennyiben másabb, mint a megszokott módon rajzolni. 
A résztvevők nagyon nyitottan és érdeklődően voltak jelen, elmondásuk szerint nehezebb volt így rajzolni, mint azt elképzelték előzetesen, de nagyon jó élmény volt ezt megtapasztalni. A festőművész jó tanácsokkal, instrukciókkal segítette a hallgatókat a próbálkozások során. 
Az érzékenyítő alkalmat egy beszélgetéssel zárult, amikor a résztvevők megosztották tapasztalataikat, milyen élmény volt számukra így rajzolni és milyen gondolatok, kérdések fogalmazódtak meg bennük.
A tervek szerint a program a következő félévben is megrendezésre kerül. 

Vágólapra másolva
X
GEN.:2022.09.29. - 10:18:19