Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Olvasnivalók, hallgatnivalók

Ezen az oldalon összegyűjtöttük Nektek a Hallgatói Támogatás eddig megjelent tartalmait. Böngésszetek, olvassatok, élvezzétek!

Cikkeink, írásaink

KÖZELEBB podcast epizódjai

  1. Karrier útikalauz stopposoknak
  2. A legtökéletesebb podcast (beszélgetés a perfekcionizmusról)
  3. Coping with the pandemic (külföldi hallgatókkal, külföldi hallgatók tapasztalatairól)
  4. Énmárka
  5. Prevenció- tények és tévhitek az öngyilkosságról
  6. Hátizsákos karriertúra nemcsak marketingeseknek
  7. Klímaszorongás 1. epizód 
  8. Klímaszorongás  2. epizód
  9. Karrier ki mit tud: önismeret, rugalmasság, kapcsolatok a munkakeresésben 1. epizód
  10. Karrier ki mit tud: önismeret, rugalmasság, kapcsolatok a munkakeresésben 2. epizód
  11. Trauma és megértés

Munkafüzetek és guide-ok

Karrier útikalauz

Karrier guide

Munkafüzetek

Párkapcsolati- önismereti munkafüzet

Hello, Drágám!

Hello, change! és Hello, challenge! munkafüzetek

Motiváció a mindennapokra

Hello, challenge! – motiváció a mindennapokra

Motiváció a nehéz időkben

Hello, change! – motiváció a nehéz időkben

A hallgatók lelki állapotát célzó kérdőíveink eredményei

2021-es tavaszi felmérés

Mentálhigiénés állapotfelmérés a hallgatók körében
„Hogy érzed magad mostanában?”

Az összefoglaló a Hallgatói Támogatás által összeállított kérdőív („Hogy érzed magad mostanában?”) válaszai alapján készült.  A kérdőív a hallgatóknak Neptun üzenetben ment ki 2021. április 9-én és április 24-én zárult a kitöltés.

A kérdőív célja az volt, hogy megtudjuk, hogy érzik magukat a hallgatók mentálisan, illetve hogyan látják a jövőjüket miután egy év telt el a pandémiában. 2020 áprilisában, az online oktatásra való átállás kezdetén is hasonló módon és hasonló szerkezetű kérdőívvel kérdeztük meg a hallgatókat, így lehetőségünk volt összehasonlító elemzésre is.

A minta jelmzői:

A 2021-ben felvett kérdőívre 1471 magyar hallgató válaszolt, ebből elemezhető 1248 fő kérdőíve (a többi elemzés szempontjából hiányos kitöltésű volt). Ebből nő: 60.76%, nappali tagozatos: 93,13 %. Az átlagéletkor: 22,57 (minimum: 18, maximum: 52, szórás: 4,12).
 A kérdőívet 269 fő külföldi hallgató töltötte ki, elemezhető 209.  Ebből nő: 53,43%, nappali tagozatos: 98,52%. Átlagéletkor: 24,44 (minimum: 18, maximum: 43, szórás: 4,56).
A kitöltő hallgatók 48,84%-a dolgozik az egyetem mellett ebben a szemeszterben (44,18% munkavállalóként, 36,59%  gyakornokként).

Az eredmények alapján kialakított kép:
  • Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a hallgatók egyértelműen rosszabb pszichológiai állapotban vannak most, mint egy éve ilyenkor. Ezt az állapot rosszabbodást eredményeink alapján a nehézségek és stresszorok krízisszerűsége helyett a krónikussá válása, az egyedüllét érzésének megemelkedése és a jövővel kapcsolatos reményvesztettség érzésének növekedése okozhatja
  • A legnagyobb arányban azokat foglalkoztatja az egyedüllét, akik albérletben élnek egyedül, valamint, akik hazaköltöztek a családjukhoz. Utóbbi esetében érdekes különbség, hogy akik eddig is a családjukkal éltek, kevésbé jelölik meg nehézségként az egyedüllétet, mint akik hazaköltöztek. Feltehető, hogy aki már egyszer elment otthonról, fontos kapcsolatoktól került távol a visszaköltözéssel, esetleg olyan közegbe kellett hazaköltözni, ahová nem vágyott, ahol nem könnyű kapcsolódni családtagokkal. A kitöltők közül azoknak jelentett legkevésbé problémát az egyedüllét a járványhelyzetben, akik a párjukkal élnek együtt.
  • A hallgatók többségének saját megítélése szerint a mentális állapota hullámzó (65,02%), 8,56% jelzett tehetetlenséget a pszichológiai állapotát illetően. (Ez a tavalyi felmérésben 4,9 % volt)
  • A három legnagyobb stressztényezőnek a jelenlegi életükben az alábbiakat tartják (1) időbeosztás, önmotiválás, tanuláshoz való hozzáállás (ez a tavalyi felmérésben is a legfontosabb nehézség volt), a (2) szeretteik egészsége miatti aggodalom (idén már kevésbé aggódtak a szeretteik egészségéért, mint tavaly, /de még mindig 2.helyen ez áll/ viszont megnövekedett a saját egészségért való aggódás) és a (3) szakmai tervek és a jövő iránti aggodalom.
  • Idén a nehézségekkel szemben kevésbé használnak adaptív megküzdési formákat (mint pl. igyekeznek kézben tartani a dolgokat, irányítható és megoldható dolgokra koncentrálni, erőforrásaikra koncentrálni, a dolgok pozitív oldalát nézni, olyan dolgokat csinálni, amiket szeretnek, új lehetőségeket kipróbálni) a hallgatók, mint tavaly.
  • A stresszel való megküzdés 3 leggyakrabban előkerülő formája: a (1) sorozatnézés/ evés / online játék / alvás /egyéb passzív elfoglaltság az időm nagy részében, az (2) olyan cselekvések választása, amiket szeret, még ha kicsit megváltozott formában is és a (3) támogatás keresése a kapcsolatokban
  • A tavalyihoz képest megemelkedett a feszültségoldó tudatmódosító szerek használata, melyek közül az alkohol a legkiemelkedőbb gyakoriságú. Idén összesen 151 alkalommal került elő a szerhasználat mint feszültségoldás (alkohol: 133, drog: 42, nyugtató: 25). Tavaly ez a szám 109 volt.
  • A passzív elfoglaltságok közül a sorozatnézés és a social media a két leggyakrabban előkerülő forma.
  • Azok a hallgatók, akik pozitív kogníciókkal igyekeznek megküzdeni (pl. igyekeznek a helyzet pozitív aspektusaira fókuszálni), jobb mentális állapotról számolnak be, kevesebb passzív tevékenységről, és kevesebb szerhasználatról.
  • Az egyik legfontosabb befolyásoló tényező abból a szempontból, hogy valaki a legrosszabb pszichológiai állapotban lévőnek jellemezze magát, az egyedüllét volt.
  • Azok a hallgatók, akik pszichológiai állapotukat hullámzóként jellemezték, több tényezőben is szignifikánsan különböztek azoktól, akik nehéznek, de megugorhatóként jellemezték a saját állapotukat: az előbbiek többféle stresszorról számoltak be, amihez kevesebb adaptív megküzdés kapcsolódott, jobban foglalkoztatják őket anyagi és megélhetési kérdések, aggasztóbbnak ítélik meg a munkahelyi és a tanulással kapcsolatos helyzetüket.
  •  Általában az idősebb hallgatók jobban vannak, feltételezhetően azért, mert a hallgatói helyzetben már eredményesebb megküzdő mechanizmusokat alakítottak ki, illetve kiterjedtebb lehet az egyetemi és azon kívüli társas támogatásuk.
  • A magyar képzésekben részt vevő hallgatók szignifikánsan pozitívabbnak ítélték meg idén a tanulmányaikkal kapcsolatos helyzetet, mint tavaly. (akkoriban kellett átállni online oktatásra, ami mára, már „bejáratott” tanulási forma lett)
  • A pszichológiai értelemben legrosszabb állapotban lévők (8,56%) válaszaiban a tehetetlenség jelenik meg domináns élményként. Sokan megfogalmazzák, hogy a mindennapi feladatok ellátása is kifejezetten kihívást jelentő. Az egyetemi elvárások oldaláról a megnövekedett követelményeket, valamint a hallgatók helyzetével kapcsolatos empátia hiányát emelik ki. Idői síkon az elvesztegetett idő élménye hangsúlyos (“bezárva telnek az egyetemi éveim”, “most lenne alkalmam még kiélvezni az életet, de nincs lehetőségem együtt lenni a csoporttársakkal”, stb.). Néhányan depressziós és szorongásos tüneteket is leírnak, az “állandóan aludnék”, “inkább fel sem kelek” válasz pedig visszatérő, maladaptív megküzdésként van jelen ebben a csoportban. Azok, akik válaszukban utalnak valamilyen szociális kapcsolódásra (pár, család), jellemzően az aggodalmat és frusztrációt társítják hozzá érzésként. A kortárs kapcsolatok hiánya miatt megélt elkeseredés szintén nagy hangsúlyt kap.
  • A 3 leggyakrabban előkerülő gondolat a jövőkép szempontjából: a (1) hit abban, hogy talpraesett és alkalmazkodóképes valaki, a (2) bizalom abban, hogy a megszerzett tudás értékes és hasznosítható (ez csökkent az előző évhez képest) és a (3) félelem, hogy csak nehezen, vagy nem tud majd elhelyezkedni. A jövőre vonatkozóan nőtt a bizonytalanság érzésük, de nem félnek annyira a jövőtől, mint egy évvel ezelőtt. Inkább azt gondolják: majdcsak lesz valahogy.
  • A magyar és a külföldi hallgatók szignifikáns különbséget mutattak abban, hogy a munkájukkal kapcsolatban mit élnek meg, és mennyire foglalkoztatják őket anyagi és megélhetési kérdések: a külföldi hallgatók szignifikánsan rosszabbnak látják a helyzetüket mindkettőt tekintve, viszont mind a magyarok, mind a külföldiek jobbnak látják a munkához kapcsolódó helyzetüket most, mint tavaly.

2020-as tavaszi felmérés

Többet Rólatok

Gondolatok és adatok a Hogy érzed magad? kérdőív kapcsán

Valószínűleg azért olvasod a sorainkat, mert megkaptad a Neptun üzenetet.

Most csak röviden írunk tapasztalatainkról, nem hisszük, hogy egy húsz oldalas elemzésre vágytok. Nem fogunk statisztikai számokat írni. Arról írunk, amiről beszélnek a számok és az eloszlások. Arról, hogy milyen közös nehézségek, problémák, küzdelmek vannak. Azért odatesszük egy-egy gondolat mellé, hogy hány fő/1000 fő, de nem ez a lényeg.

Olyanokról is írunk, ami nem lesz újdonság, mert erről szólnak a baráti beszélgetéseitek is, és látszik, hogy sokan egy csomó nagyon klassz megküzdési módot is bevetettetek a helyzetben. De arra törekszünk, hogy a válaszaitok, problémafelvetéseitek alapján egy posztsorozatot indítsunk a FB oldalunkon, hogy gazdagítsuk, biztassuk, támogassuk ezeknek a jó megoldásoknak a használatát és bővítsük is a repertoárt.


Jól és nem jól

A többség hangulata hullámzó (600/1000) vagy legalábbis alkalmazkodást vár el tőle a helyzet (268/1000) és okkal-joggal. Amit most átéltek, átélünk az egy krízishelyzet, ami fokozott erőfeszítéseket és közben rugalmas változást is vár tőlünk és mivel most minden, de minden pilot verzióban fut, ezért fokozott stressz is. Főleg, ha sok minden változott meg egyszerre az életedben. Persze akad olyan is, akit kifejezetten felszabadít (77/1000) ezzel sincs semmi gond: személyiségéből vagy élethelyzetéből adódóan van, aki kevesebb stresszel szembesül és kevésbé érinti a helyzet.

Viszont minden 20. hallgató nagyon nincs jól. Ha sok negatív pontszámot adtál a kérdőívben, ha sokszor érzed lehangoltnak, elkeseredettnek magad, fontos, hogy tudd: Nem vagy egyedül, nem csak Te éled meg ezt és van, aki meghallgat. Tegyél magadért, írj e-mailt a pszichologus@uni-corvinus.hu emailcímre: ingyenes online pszichológiai konzultációra. De ha csak van valami, amivel nehezen boldogulsz és szeretnéd megoldani, akkor is kereshetsz minket.

A megküzdésben nagyon sokan sokféle aktív technikát használtok, de azért a passzív, figyelemelterelőből (sorozat, játék, evés) is jócskán akad. Viszonylag kevesen (160/1000) foglalkoznak a saját erőforrások átgondolásával, pedig érdemes. A bizonytalan helyzetekben jó felidézni, mi mindent tudok, mi mindent oldottam, harcoltam már meg, éltem túl, mi mindent sajátítottam el, mert tudatosított erőforrásaink segítenek adaptívan, reziliensen reagálni. Ettől nem lesz kevesebb a nehézség, nem lesz kontrolunk a külső események felett, de lendületbe hozzuk belső erőinket, energiáinkat és rugalmasságunkat.


Beadandó

A tanulás ebben a helyzetben nehezített. Van akinek már a tanuláshoz szükséges minimumfeltétel megteremtése (net, technikai eszközök: 170/1000, nyugodt hely: 180/1000) is nehézségekbe ütközik. Tudjuk, hogy ez rettenetesen nehéz, van olyan kollégánk, aki napi négy-ötször vándorol a lakáson belül, nyugis helyet keresve a meetingekhez, munkához. És van, hogy nem lehet ilyet találni, csak jó mélyeket lélegezni és máskor folytatni, vagy egy jó vaskos fülhallgatót szerezni, vagy egészen új időbeosztás kitalálni, vagy szelektálni.

A válaszok között a legkiugróbbak a motivációs nehézségek. Nem csoda, hiszen egy csomó kapaszkodó elveszett, ami a napi motivációt fenntartja, megtámogatja: rutinok, visszajelzések, barátok támogatása, csoporttársakkal való real time együttlét. Magas a válaszok között a megváltozott követelményekre és a megváltozott helyzetre (oktatói magyarázat, eddigi rutinok, bejárás hiánya) való reflektálás, ami időnként indulatos és elkeseredett egyéni válaszokat eredményez. Bár van, akinek így egyszerűbb és komfortosabb (112/1000), de többségében nem ez a helyzet. A távoktatás mindenkit váratlanul ért és egy tesztverzióba dobott bele, így fontos megosztani a tapasztalatokat és a jó gyakorlatokat, amivel a motiváció életre kelthető. Ezzel kapcsolatban nézd meg anyagainkat weboldalunkon, hamarosan tovább bővül egy motivációs munkafüzettel is és kövesd FB oldalunkat, ahol hamarosan online programokkal jelentkezünk.

A követelmények nem rajtunk múlnak, de továbbküldjük a visszajelzésekből született elemzést az oktatási oldalnak.


Több, mint munka

A karrier terén erősek a pozitív hangok: az egyetemen megszerzett hasznos tudás (462/1000), a talpraesettség (392/1000) vezető bizakodásfaktor. Majdnem ugyanannyian látják a saját szakterületüket érintettnek (241/1000) a járvány miatt, mint akik a járvány által kevésbé veszélyeztetettnek (271/1000). Nem elhanyagolható mértékűek a tehetetlenség érzés, a bizonytalanság, a félelem hangjai sem. (140-230/1000).

Nehéz élethelyzetekről is vallanak a válaszok: azok közül, aki dolgozott közel 20%-a elveszítette a munkáját, a dolgozó hallgatók negyede megnövekedett munkaterhelésről számolt be, amit sokszor borzasztó nehéz összehangolni a tanulmányokkal a jelen helyzetben, míg majdnem ugyanennyien vannak (17%), akiknek kevesebb lett a munkája, vagy szabadságra küldték.

A felnőtt élet szempontjából a szakmai célok fontos szerepet játszanak életünkben. Válaszaitokból is kiderül, hogy a munka az anyagi biztonságérzetről és az önmegvalósításról is szól, sőt a munkahelyi kapcsolatok is fontosak sokak számára.

A megváltozott helyzet változásokat hozott és várhatóan átalakulásokat jelent a jövőre nézve is. Nincsenek tuti tippjeink, hogy milyen készségekre, milyen tudásra lesz szükség, de nyomon követjük a változásokat. és cikkeinkkel, csoportjainkkal, igyekszünk segítséget nyújtani abban, hogy megtaláljátok és feltaláljátok magatokat az új helyzetben is. Anyagainkkal a Karrier hírlevélben és Hallgatói Támogatás oldalán is találkozhattok.


A sorok is beszélnek

Olyan volt olvasni a mondataitokat, gondolataitokat, mintha többszáz emberrel beszélgettünk volna, röviden, de nyíltan és őszintén. A soraitok kiegészítették, megerősítették és élővé tették a számokat. A sorokban sok lemondással, hiányérzettel, veszteséggel is találkoztunk: a találkozások lehetőségének veszteségével (párral, családdal, barátokkal), az egyetemista lét tanuláson kívüli naposabb pillanatainak hiányérzetével, a munka elvesztése miatti érzésekkel, félelmekkel és a tervek, álmok, ünnepek átalakulása miatti szomorúsággal, hiányérzettel is.

Ebben a helyzetben rengeteg érzésünk keletkezik és néha azt sem tudjuk, mi jogos és mi nem. Nos az érzések jogosak. Fontos, hogy odafigyeljünk rájuk, mert megfogalmazzák nehézségeinket, vágyainkat, igényeinket. Ezek van, hogy a helyzet vagy mások és önmagunk biztonsága miatt nem megvalósíthatóak, pl. megölelni valakit, de van, hogy egy kicsit módosított formában megélhetőek. Tudjuk nem ugyanaz online beszélgetni vagy diplomaosztót rendezni, lehet, hogy kicsit kevesebb, de lehet, hogy csak más. Vannak nagyon jogos és megvalósítható érzéseink, vágyaink is, amiket a külső elvárások vagy a ránk nehezedő nyomás miatt nem valósítunk meg pl. szünetet tartani munka közben, amikor szükség van rá. Ezeket viszont érdemes megfogalmazni, megélni és meglépni a hosszú távú testi, lelki egészség érdekében is.

Keressetek minket bátran bármilyen lelki, karrier vagy tanulási kérdésben.

studentsupport@uni-corvinus.hu


A Hallgatói Támogatás csapata: pszichológusaink, tanulástanácsadónk, karriertanácsadóink, esélyegyenlőségi koordinátorunk, szakmai munkatársaink és a Napközi Team



Vágólapra másolva
GEN.:2022.05.16. - 11:04:42