Publikációk

A cikkben a megújuló energia támogatásának különböző aukciós mechanizmusokon keresztül történő kiosztását elemzem aukcióelméleti eszközök segítségével. A fókuszban a német naperőművi aukciók állnak. Az ajánlatadási viselkedés modellezéséhez első lépésként egy kibővített költségszámítási (LCOE) módszertanon alapuló értékelés számítás történik meg. Ezt az egyenáras és ajánlati áras esetben is a Nash-egyensúlyi ajánlati függvények megkeresése követi. Utóbbi esetén egy iteráció segítségével jutok el az optimális ajánlati függvényig. A modellben a szokásostól eltérően monoton, de nem szigorúan monoton ajánlati függvényeket is figyelembe veszek. Az eredmények alapján a német naperőművi aukciók esetében költséghatékonyabb lehet a támogatásokat egyenáras aukciókon kiosztani, a szereplők ugyanis az ajánlati áras esetben a valós támogatási igényeiknél jóval magasabb ajánlatokat adnak be a kapott egyensúlyi ajánlati függvények esetén, így a teljes támogatásigény is magasabbnak adódik.
Elérhető a kiadó honlapján.

A vízhez történő kiszámítható hozzáférés a társadalmi jólét egyik alappillére. A gyakorlatilag korlátlanul hasznosítható készletek azonban a világ egyre kisebb részén állnak rendelkezésre. Magyarország pozíciója egyelőre jó, de a romlás jelei láthatók, mint ahogy a jövőbeli kockázatok is nyilvánvalóak. Elengedhetetlen, hogy a szűkössé váló vízkészletek a társadalom preferenciarendszerét figyelembevéve minél magasabb hasznossággal kerüljenek felhasználásra. A hazai jogi és intézményi rendszer erre jelenleg kevéssé alkalmas. Az elosztást támogató, ár alapú közgazdasági eszközök nyújthatnak segítséget a döntéshozóknak. A szerzők részletesen bemutatják a szűkös készletek elosztásához kapcsolódó dilemmákat, érdekellentéteket és azokat az alapösszefüggéseket is, amelyek mentén a közgazdasági szabályozóeszközök elősegítik azt, hogy a szűkös készletek a lehető legnagyobb értéktermelő képességű használatokhoz kerüljenek. Megállapításaikat külföldi példákkal támasztják alá.


Elérhető a kiadó honlapján

Az életciklus elemzés (Life Cycle Assessment – LCA) egyre elterjedtebb módszer a termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak elemzésére. Szinte minden termelési technológia használ hálózatról vételezett áramot, ezért az áramtermelés környezeti hatása kulcsszerepet játszik az elemzésben. A cikkben egy árampiaci modell és egy életciklus elemzés összekapcsolását mutatjuk be. Ennek segítségével az éven belüli szezonális és a hosszútávú különbségeket is értékelni tudjuk az áramtermelés környezeti hatásainak tekintetében. A modellt Magyarországra alkalmazzuk, három különböző forgatókönyv esetén. Az eredmények azt mutatják, hogy ha a dekarbonizációs célok megvalósulnak, a következő 30 évben 87%-os csökkenés várható a “Global Warming Potential” mutató értékében a 2018-as szinthez képest. A mai, fosszilis túlsúlyú rendszerben az éven belüli különbségek jóval kisebbek, 2050-re azonban ez jelentősen megváltozik. Az árampiac dinamikus elemzése, mely figyelembe veszi a határkeresztező kereskedelmet és a megújulók jövőbeli térnyerését is, komoly hatással van az életciklus elemzések eredményére, és különbözően érinti az egyes termékeket azok élettartamától és fogyasztási lefutási görbéjétől függően.


Az elemzés elérhető: Science Direct

The paper examines the interactions between nuclear and variable renewable generation capacities (vRES) under various assumptions in the broader V4 region. Four exploratory scenarios are analysed with high and low penetration levels of vRES and nuclear applying electricity dispatch and unit commitment models. The assessment quantifies the impacts of the joint evolution of these technologies, measuring the effect on utilisation rates, wholesale prices, market values of vRES, energy not supplied (ENS) and the changing production and trading patterns in the projected 2035 electricity system. The results are indicative of a ‘double competition’ between (i) nuclear and vRES technologies within the merit order and (ii) between the NPPs in the region. If the ambitious V4 nuclear plans are indeed execute, NPPs will compete for limited export opportunities during times of high vRES production periods. Thus, coordination of long term energy policies within the V4 region is critical to manage nuclear and vRES developments and trade patterns with the aim of improving flexibility and security of supply to mitigate the negative economic impact on the electricity system.

Highlights

Available at the publisher’s website

Az atomerőművek leszerelésének és biztonságos tárolásának igen jelentős költség-igénye van. A hulladékok kezelésének pénzügyi forrását a legtöbb nukleáris tech-nológiát használó országban valamilyen pénzügyi alap fedezi. Mivel a leszerelés és a biztonságos hulladéktárolás költségei az atomerőművi bezárás után merülnek fel – akár több évtizeden keresztül is –, ezért a diszkontráta mértéke kiemelt jelentőségű. Elemzésünkben egyrészt bemutatjuk, hogy milyen elméleti megközelítések alapján határozhatjuk meg a diszkonttényezőt, ismertetjük a különböző európai országok által használt diszkonttényező meghatározásának módját. A vizsgálat során több megközelítésben számszerűsítjük, hogy a különböző diszkontfaktor értéke milyen hatással lenne a Paksi Atomerőmű Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő éves befizetéseire.


Elérhető a kiadó honlapján

The Russian gas transit through Ukraine and the possibility of circumnavigating the historically dominant route poses a serious challenge to European gas markets. With the application of market modelling tools, this paper examines Russian export strategies to Europe using different transit route combinations. Although the cessation of Ukrainian transit would not endanger the security of gas supply in Europe, it would result in higher prices in all scenarios. In scenarios that include Nord Stream 2 and TurkStream 2, Ukrainian transit is non-essential for Russia to maintain its current share of EU gas imports. At the same time, the results show that limiting Ukrainian transit is less profitable for Russia: even if all the planned infrastructure is completed, shutting this route would result in losses of close to 5 billion € per year in Russian gas sales. Since it appears inevitable that Nord Stream 2 and TurkStream 2 will be built, a no transit scenario is a real possibility thereafter. In this case the V4 should lobby for Balkan Stream, with investment costs borne by Gazprom. However, if there are continued deliveries via Ukraine there is no need for Balkan Stream.

Available at the publisher’s website

Magyarországon a megújulóenergia-felhasználás túlnyomó részben a biomasszára, azon belül is a háztartások fűtési célú tűzifa égetésére épül. Emiatt a megújuló célok teljesítése az elmúlt tizenöt évben a kívánt pályán mozgott a viszonylag mérsékelt megújuló támogatási szint mellett is, elkerülhetővé téve a kezdetben magas költségű megújuló villamosenergia- termelő technológiák támogatását. A közeljövőben azonban a támogatáspolitikának fel kell készülnie a szektor aktív bővítésére. A tanulmány bemutatja a megújuló támogatási rendszer alakulását a villamosenergia-, hőfelhasználási és közlekedési szektorokban az elmúlt 15 évben, és felhívja a figyelmet azokra a szabályozási elemekre, melyek jelenlegi formájukban gátolják a megújulóenergia-termelés környezeti és gazdasági szempontból hatékony fejlődését.

Elérhető a Corvinus Repozitóriumban

A magyar energiaipar elmúlt 30 évének szerkezeti átalakítását, működési modelljeit és szabályozását jól jellemezhetjük a tangólépések ritmusával és karakterével; gyors, dinamikus mozgás előre és hátra, oldalazó lépésekkel és feszültséggel teli megállásokkal vegyítve. A strukturális átalakítás időszakában (1992-2001) létrejöttek a mai piaci szabályozás alapjai, lezajlott a privatizáció és megszülettek a hazai villamosenergia-kereskedelmet közel másfél évtizedig meghatározó hosszú távú kapacitáslekötési és villamosenergia-vásárlási megállapodások (HTM-ek). A verseny 2001-től bontakozott ki a részleges piacnyitás eredményeként létrejövő hibrid rendszerrel, melyet a 2000-es évek második felében intenzív liberalizáció követett. A gazdasági válságot követő évtizedben az állami szerepvállalás újradefiniálásával fordulat következett be: a korábban elhagyni tervezett árszabályozási kompetenciák visszaállítása mellett sor került azok centralizálására, és a tulajdonszerzések révén megerősödött az állam piaci szereplőként való részvétele.

Elérhető a Corvinus Repozitóriumban

Az első szabadpiaci fogyasztók 2004-es megjelenése óta a gázpiaci értéklánc minden szegmensében jelentős tulajdonosi, szabályozási és működésbeli változások mentek végbe, eleinte a többszereplős verseny, majd bizonyos szegmensekben az újra erősödő állami szerepvállalással együtt a növekvő koncentráció irányába. Jelen cikk hiánypótló jellegű, mivel nem készült olyan áttekintés a magyar gázpiaci fejleményekről, ami átfogóan mutatná be a 2004-es piacnyitás óta végbement változásokat. Ebben a cikkben a magyar földgázpiaci szabályozás szubjektív, fogyasztói értékelésen alapuló indexét (MPI) és a piacszerkezeti adatok alapján történő szakértői becslésre épülő indexét (ETCR) vetik össze a szerzők, majd a kis- és nagykereskedelmi piaci árak változásának vizsgálatával kiegészítve értékelik a magyar földgázpiaci szabályozás fejlődését.

Elérhető a Corvinus Repozitóriumban

A 2000-es évektől napjainkig komoly átalakulás történt a magyar árampiacon. A szerzők cikkükben a piacliberalizációra koncentrálva az elmúlt 15 év folyamatait tekintik át. Megvizsgálják, hogy az értéklánc egyes elemei mentén (termelői oldal, kereskedelem), hogyan valósult meg a piacnyitás, mikor és hogyan hárultak el az akadályok, és vált lehetővé a valódi nagykereskedelmi verseny. A piacnyitás hatékonyságát több területen értékelik: a beruházások és az árak alakulása, az import szerepe, valamint ehhez kapcsolódóan az ellátásbiztonság szempontjából. A piacnyitás előkészítésének fontos elemei voltak a vertikálisan integrált vállalat üzletágainak szétválasztása és a privatizáció. A hosszú távú szerződésekről az üzleti alapú működésre való áttérés és a 2001. és 2007. évi villamosenergia-törvények hatályba lépése felszámolta a versenyző árampiac kialakulása előtt álló akadályokat. A hatékony nagykereskedelmi verseny megteremtésében kulcsszerepet játszott az importkapacitásokhoz való hozzáférés, és szintén fontos szerepe volt a magyar áramtőzsde, a HUPX létrejöttének, amely transzparens árjelzést szolgáltatott – és szolgáltat a mai napig – mind a hazai, mind a tőlünk délre elhelyezkedő országok számára. Bár Magyarország – elsősorban a piac-összekapcsolások segítségével – nagy utat tett meg a nemzetközi integráció felé, a hazai nagykereskedelmi árak máig jelentős felárat tartalmaznak a referenciapontként értelmezhető német piachoz képest.

Elérhető a Corvinus Repozitóriumban

A tanulmány az üvegházhatású gázkibocsátás trendjét és a legfontosabb befolyásoló tényezők hatását, azon belül az ETS-szektor lehetséges szerepét vizsgálja Magyarországon. A szerzők eredményei szerint Magyarországon egyelőre sem a primerenergia-átalakítás hatékonyságában, sem a primer energia karbonintenzitásában nem történtek olyan mélyreható változások, hogy az ország ÜHG-emissziós pályája tartósan elszakadjon a gazdasági teljesítménytől. A gazdasági struktúra átalakulása az egyetlen tényező, ami a 90-es évek óta mérsékli az emissziót, de az utolsó vizsgált években ez sem volt képes ellensúlyozni a gazdasági konjunktúra hatását, ami egyaránt növelte az országos és az ETS alá tartozó kibocsátásokat. Elemzésük szerint az ETS bevezetése Magyarországon egyelőre nem járt a szabályozott iparágak elvándorlásával. Az országosan megfigyelhető gazdasági struktúraváltozás ettől független, és az ETS-szektorokon kívül egyértelmű a kevésbé karbonintenzív ágazatok felé tolódás.

Elérhető a Corvinus Repozitóriumban

A szerzők cikkükben a hazai víziközmű-ágazat közelmúltbeli történetét vizsgálják, két lényegi periódusra bontva azt: a 2011 előtti és utáni időszakot egy világviszonylatban is egyedülálló ágazati reformcsomag elfogadása választja szét. A pozitívnak értékelhető reformfolyamatokat 2012-től kezdődően ugyanakkor az ágazatra nehezedő új pénzügyi terhek árnyékolták be. Írásukban azt elemzik, hogy ebben az állami szabályozás által erősen lehatárolt működési térben beszélhetünk-e fenntartható víziközmű-szolgáltatásokról és méltányos teherviselést tükröző díjrendszerről.

Elérhető a Corvinus Repozitóriumban

A tanulmány a Délkelet-európai villamos energiarendszer kihívásait tekinti át a 2030-as évre vonatkozólag. Azt vizsgálja, milyen rugalmassági szolgáltatások szükségesek a megnövekvő időjárásfüggő termelés következtében a régióban. Egyik fő eredményünk, hogy az európai villamosenergia rendszerrel való erőteljesebb integráció nagyban segíti a rendszer rugalmasságának biztosítását. A REKK munkatársai több fejezetben vettek részt (Szabó László, Mezősi András, Kácsor Enikő, Kotek Péter, Selei Adrienn, Paizs László).
Elérhető a kiadó honlapján.

Az ukrán tranzitútvonal jövője az idei év egyik legnagyobb kérdése, mivel a jelenlegi orosz–ukrán gázszállítási szerződés 2019. december 31-én lejár. Az alternatív csővezetékes útvonalak (Török Áramlat–1–2 és Északi Áramlat–2) megvalósulása késik, illetve bizonytalan. Gázpiaci modellel vizsgáltuk a szállítási útvonalak lehetséges kombinációi mellett a következő orosz értékesítési stratégiákat: 1. nincs tranzit Ukrajnán keresztül, 2. csak a minimális hosszú távú szerződéses mennyiség megy Ukrajnán keresztül, ami a többi útvonalon nem fér már át, 3. az ukrán rendszert rövid távú (spot) kereskedelmi célokra is használja. Bár Európa gázellátása akkor sem kerül veszélybe, ha megszűnik az ukrán földgáztranzit, ekkor azonban magasabb árakra számíthatunk. Ha az Északi Áramlat–2 megépül, az ukrán tranzit már nem nélkülözhetetlen ahhoz, hogy fenntartható legyen Oroszország jelenlegi közel 40 százalékos részesedése az európai uniós földgázimportból. Ugyanakkor megmutattuk azt is, hogy az ukrán tranzit teljes megszüntetése nem érdeke az orosz szállítónak akkor sem, ha minden más tervezett infrastruktúraprojektje (Északi Áramlat–2 és Török Áramlat–2) megvalósul, mert az ukrán útvonal használatával az Európai Unió importjában való részesedése akár 50 százalékra is növekedhetne. Ha politikai okok miatt nem használják a jövőben az ukrán útvonalat, jelentős profitról mondanak le: a maximális infrastruktúra kiépítése esetén évi 5 milliárd euróról.

Elérhető az MTA honlapján

Az eszközigényes hálózatos szolgáltatások árszabályozása kapcsán időről időre felmerül a kiszámítható, mind a befektetők, mind a szolgáltatások felhasználói szempontjait figyelembe vevő szabályozási keret kialakításának igénye. Elemzésünkben a rendkívül komplex témakör egy kisebb szeletét, a befektetőt megillető hozam meghatározásának egyik fontos elemét, a megtérülés alapjául szolgáló eszközérték meghatározásának elméleti és gyakorlati kérdéseit tekintjük át. Bemutatjuk a legfontosabb elméleti modelleket, a magyarországi szabályozási gyakorlat fejlődését, majd a magyarországi gázelosztásra vonatkozó idősoros adatok elemzése segítségével illusztráljuk a szabályozási környezet hatását a vállalatok eszközberuházási döntéseire.

Elérhető az MTA honlapján

Az energiaköltségek és a feldolgozóipari vállalatok versenyképessége közötti kapcsolat több évtizede foglalkoztatja a kutatókat és a döntéshozókat. A 2010-es évek elején, főként az amerikai palagáz-forradalom és a fukusimai baleset után átmenetileg megerősödött kontinentális gázárkülönbségek irányították a figyelmet a témára. Magyarországon a 2013-ban elindított rezsicsökkentési intézkedések előtérbe helyezték a kérdést, mivel a szabályozás – az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztók helyett – a versenypiaci szegmensre hárította a villamos energia árába foglalt díjtételek egy részét. A tanulmány iparági statisztikai adatok alapján elemzi, hogy hogyan alakult az egységnyi hozzáadott érték előállításához szükséges energiaköltség mértéke a magyarországi feldolgozóipar esetében néhány EU-országgal összevetve 2009 és 2015 között. Az energiaköltség-versenyképesség mérésére szolgáló “egységnyi energiaköltség” index összetevőkre bontásával bemutatja, hogy az energiaköltségek versenyképességre gyakorolt hatását milyen mértékben magyarázhatja az energia felhasználói árának változása, az áremelkedést ellensúlyozni képes energiaintenzitás alakulása, illetve a feldolgozóipari struktúra átrendeződése.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q43, C43.

A tanulmány letölthető a Közgazdasági Szemle honlapjáról

Flood recovery is an important period in the flood risk management cycle. Recently, flood recovery has become viewed as an opportunity for future flood damage mitigation. Financial flows to cover flood damages and rules regarding their allocation are crucial for supporting or undermining mitigation efforts. In this paper, we map and compare state flood recovery funding in the so-called Visegrad Group Countries (V4), i.e. Czechia, Hungary, Poland and Slovakia, over the past 30 years of their democratic history. We apply a qualitative comparative approach to identify differences and similarities in risk sharing and state flood recovery funding approaches among these countries. Additionally, we reveal how risk sharing is addressed by existing flood recovery funding schemes. The results indicate that national governments have a low willingness to institutionalise ex-ante compensation schemes. Ad hoc instruments initiated shortly after disastrous flooding usually do not provide incentives to reduce future flood damages. 
Available at the publisher’s website

Cikkünkben elemezzük a megújuló villamosenergia-termelés költséghatékonyságának alakulását a 2000-2015 évekre a CEER által gyűjtött adatok alapján. Egy költséghatékonysági indikátorral a ‘Data Enevelopment Analyis’ (DEA) módszerével vizsgáltuk az európai megújuló villamos energiára vonatkozó támogatási rendszereket, azon belül is a szél és fotovoltaikus (PV) energiatermelésre fókuszálva. A javasolt módszer egy relatív, összehasonlítható indikátort használ, mely a nagykereskedelmi ár hatásaitól megtisztított támogatási egységköltséget számítja ki. A DEA elemzésben az indikátorunkat kiegészítettük a nemzeti LCOE értékekkel, melyek mint input változók szolgálnak a támogatások értékelésekor.

A cikk továbbá áttekintést ad a korábbi, területre vonatkozó tanulmányokról. Eredményeink azt mutatják, hogy bár a PV technológia gyors költségcsökkenést mutat, a szélenergia támogatása még mindig költséghatékonyabb volt a vizsgált periódusban a PV támogatásnál. A DEA eredmények azt mutatják, hogy Európa északi országai (Norvégia, Svédország, Írország és Dánia) voltak a leghatékonyabbak a szélenergia támogatása terén, míg a fotovoltaikus kapacitások terén Románia, Málta, Ciprus és Olaszország voltak a legköltséghatékonyabbak. Ezek közül egyes országok hagyományos megújuló-energia ‘nagyhatalmak’, de újonnan belépő országok is szerepelnek köztük, melyek a csökkenő technológia költségeknek köszönhetik jó helyezésüket. Az elemzés eredményei alapján a finanszírozási költségek és a megújuló erőforrások rendelkezésre állása kulcsszerepet játszik a támogatások költséghatékonyságában.

Elérhető a kiadó honlapján.

One of the most important challenges for the South East Europe region will be replacing more than 30% of its presently installed fossil fuel generation capacity by the end of 2030, and more than 95% by 2050 if its age structure is considered. This requires a strong policy framework to incentivise new investments in a region currently lacking investors, but also presents an opportunity to shape the electricity sector over the long term according to the broader energy transition strategy of the EU and the Energy Community. The aim of this paper is to assess what type of long-term pathways exist for electricity sector development in the region if they follow the energy transition process of the EU. In this model-based scenario assessment, long term electricity sector futures are explored using a set of interlinked electricity models evaluating the level of renewable energy investment required in the region to reach a deep decarbonization target, assuming emission reduction above 94% by 2050 compared to 1990 in line with the long term market integration and climate policy goals of the EU. It also explores what are the most important system wide impacts of the high deployment of renewable energy concerning generation adequacy and security of supply.
Key policy insights

Available at the publishers website

2017. március elején az európai gázhálózat nagy részét lefedő PRISMA-platformon és a kelet-közép-európai hálózatot lefedő RBP-n hosszú távú kapacitáslekötési aukciót tartottak. Írásunkban egy olyan piactorzító jelenségre mutatunk rá, amelyet az európai gázellátásban domináns piaci szereplő többletinformációja okozhatott a kapacitáslekötési piacon. A Gazprom becsléseink szerint kilencmilliárd euró kapacitáslekötési díj megfizetése mellett kötelezte el magát annak érdekében, hogy 2020-tól kezdődően visszaszerezze a régiónkba és Ukrajnába irányuló gázszállítások feletti korábbi ellenőrzését. Az időpont egybeesik az orosz–ukrán tranzitszerződés lejártával és az Északi Áramlat–2 projekt tervezett üzembe helyezésével.
Elérhető az MTA honlapján

A 2015-2021 időszakra vonatkozó második vízgyűjtő-gazdálkodási terv-továbbiakban VGT2-keretében kidolgozott gazdaságszabályozási koncepció miközben megfelel a VKI követelményeinek és az ún. ex ante feltételeknek, egy összefüggő, egymást feltételező és egymás hatásait erősítő rendszerként mutatja be a hazai vízgazdálkodási problémákra kidolgozott gazdaságszabályozási eszközöket. A cikk célja ennek az átfogó szemléletnek az ismertetése. A koncepció a rövid távú, 2016-ig bevezetendő ex ante feltételek végrehajtásán túl számos olyan javaslatot tett, aminek kidolgozása és bevezetése a VGT2 időszakában 2018-ig vagy azt követően javasolt. A javaslatok összhangban vannak a Kvassay Jenő Terv / Nemzeti Vízstratégia célkitűzéseivel. A problémafeltárás alapján a legfontosabb és sürgető intézkedés a vízvagyon megőrző használatát biztosító államigazgatási tevékenységek megerősítése. Erre a stabil hatósági tevékenységre tudnak ráépülni a korlátos vízkészletekkel való gazdálkodás és a vízgazdálkodási infrastruktúra korlátos kapacitásaival való gazdálkodás szabályrendszerei. Ugyanakkor az infrastruktúra gazdálkodás és a készletgazdálkodás intézkedései által kialakuló gazdasági döntési tér az, amiben a vízpolitika saját eszközrendszerén keresztül ösztönző hatást lehet gyakorolni a vizek állapotára döntő hatással lévő területhasználati gyakorlat ésszerűsítésére (pl. a tápanyagterhelés csökkentésének kérdésében). A vízgazdálkodás, a vízi szolgáltatások kívánatos irányba mozdítását, a hatékony erőforrás használatot nem a műszaki ismeretek hiánya akadályozza. A szükséges irányba való elmozdulás akadálya a gazdasági érdekeltség tisztázatlanságaiból fakad. E tisztázatlanság akadályozza meg, hogy olyan műszaki-ökológiai megoldásokat lehessen életre hívni, amelyek között már pénzügyileg is fenntartható módon lehet vízgazdálkodási tevékenységet folytatni (pl. belvízgazdálkodás, öntözés). A gazdasági érdekeltség tisztázásához és a hatékony, fenntartható megoldások kialakításához szükséges a gazdasági-szabályozási eszközök megfontolt alkalmazása.
Elérhető a kiadó honlapján

The Water Global Practice, under the WSS GSG Utility Turnaround thematic area, has implemented the Global Study on WSS Utility Aggregation to provide evidence-based guidance to policy makers and practitioners regarding when, why, and how water and sanitation utilities can work together (“aggregate”) to successfully deliver specific policy outcomes, such as better services or lower costs. This work builds on a review of existing literature and an analysis of both qualitative and quantitative evidence, a global data set of international trends, a utility performance database, and a series of case studies. The deep-dive of 14 case studies of aggregation processes in seven countries (Brazil, Colombia, Hungary, Indonesia, Portugal, Mozambique, Romania) allowed conducting a qualitative analysis, by centering on the stakeholders involved, the decisions made, the roles of sector actors and their incentives, and the perceived outcomes with a view to bringing forward the essence of each case experience. The selection of the countries and specific providers was done in a manner to ensure a diversity of geography, development level, size, and aggregation design.
Elérhető a Világbank honlapján

The Water Global Practice, under the WSS GSG Utility Turnaround thematic area, has implemented the Global Study on WSS Utility Aggregation to provide evidence-based guidance to policy makers and practitioners regarding when, why, and how water and sanitation utilities can work together (“aggregate”) to successfully deliver specific policy outcomes, such as better services or lower costs. This work builds on a review of existing literature and an analysis of both qualitative and quantitative evidence, a global data set of international trends, a utility performance database, and a series of case studies. The deep-dive of 14 case studies of aggregation processes in seven countries (Brazil, Colombia, Hungary, Indonesia, Portugal, Mozambique, Romania) allowed conducting a qualitative analysis, by centering on the stakeholders involved, the decisions made, the roles of sector actors and their incentives, and the perceived outcomes with a view to bringing forward the essence of each case experience. The selection of the countries and specific providers was done in a manner to ensure a diversity of geography, development level, size, and aggregation design.

Elérhető a Világbank honlapján

Az elemzés célja, hogy feltárja a német és magyar másnapi áramárak közötti különbségek lehetséges okait. A cikk a 2011-2013-as időszak adatai alapján vizsgál három hipotézist: i) az északi (különösen a szlovák) határon nem áll rendelkezésre kellő határkeresztező kapacitás; ii) a kedvezőtlen hidrológiai helyzet a Balkán országaiban megnövekedett áramimport keresletet gerjeszt, ami megemeli a magyar árakat; iii) a hazai nem tervezett erőművi kiesések okozta kínálati sokkok hatására ugranak meg a magyar árak.
Kereszttáblák segítségével mind az osztrák, mind a szlovák határkeresztező kapacitások, a balkáni csapadék mennyiség, és a nem tervezett hazai erőművi kiesések árkülönbségre gyakorolt hatása is igazolható. Lineáris regresszió segítségével utóbbi, vagyis a kínálati sokkok hatása nem igazolható. Mindkét esetben kimutatható volt, hogy az árkülönbség szignifikánsan nagyobb hétvégén, mint hétköznap.
A REKK Európai Árampiaci Modelljének (EEMM) segítségével szintén vizsgálható volt a fenti változók hatása. Az eredmények alátámasztják a kereszttáblák és lineáris regresszió által kimutatottakat, ugyanakkor a modellezés alapján a nagyobb árkülönbség a csúcsidőszakban várható.

Elérhető a Köz-Gazdaság folyóirat honlapján.

Az Európai Bizottság 2016 novemberében tette közzé azt a szabályozási csomagot, amelynek egyik, a végfogyasztói árak szabályozásának megszüntetését célzó eleme ismét felélesztette a „rezsicsökkentés megvédésével” összefüggő kormányzati retorikát, illetve az annak fnanszírozásával kapcsolatos vitát. Az alábbi cikkben azt tekintjük át, hogy a hazai szabályozás az egyetemes szolgáltatói gázárak megállapításánál miként követi a piaci folyamatokat, és mely piaci szereplőt tette az utóbbi két év jelentős olaj- és gázpiaci áresésének nyertesévé.

Elérhető a kiadó honlapján

Reservoirs for the transient storage of water in order to lower river flood peaks would usually be built on farmland and used in case of a serious flood event. Farmers’ willingness to have their lands included in a reservoir critically depends on the compensation they will obtain. Our paper proposes a new compensation scheme that consists of an unconditional annual payment and a reparation payment conditional on flooding. We determine the properties of an optimal contract offered by the river authorities to farmers that specifies the compensation scheme and the rules for the use of the reservoir. The two-tier payment scheme induces crop choices of farmers that lower the damage profile of land use and it covers the long-term costs of land use change to ensure voluntary participation. We illustrate the working of the payment scheme using data from a case study from the river Tisza in Hungary. 
Elérhető a kiadó honlapján

Local urban planning has become concerned over clean energy technologies development on greenfield land that may lead to competition in land use. Solar photovoltaic systems on agriculture land is an indicative example of this disputed strategy. At the same time closed landfills and their post-closure management pose environmental, economic and land value concerns at the local authorities. In the present work we analyse the concept of solar photovoltaic system installation in closed landfills. This practice has already received attention and the present article provides an overview of existing installations as well as assessment of the existing potential. Moreover, it introduces a methodology that geoanalyses closed sites, evaluates them in a hierarchical manner and suggests the appropriate PV technology for each site. The methodology has been applied in Hungary and revealed that 450MWp of solar could be deployed in Hungarian closed landfills. EU-level projections provide estimations for the potential to range around 13GWp. Such an approach may become a forefront instrument in the local, bottom-up sustainability policy planning.
Elérhető a kiadó honlapján

A tanulmány gázpiaci modellezéssel elemzi az Északi Áramlat–2 gázvezeték hatását az európai országok nagykereskedelmi gázáraira és az európai gázpiaci versenyre. Megvizsgálja azt is, hogy mindez hogyan változtatja meg a kelet-közép-európai régióban tervezett infrastruktúraprojektek várható megtérülését. Az eredmények azt mutatják, hogy az Északi Áramlat kibővítése a hosszú távú szerződéses útvonalak módosulása miatt csökkenti azokat a kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik a régió hozzáférését a nyugati likvid gázpiacokhoz. Ez növeli a jelenlegi árkülönbséget Európa keleti és nyugati régiói között, hátráltatva a gázpiaci integrációt. A kibővítés jóléti hatásai összességében negatívak lesznek, s a jólétcsökkenés legnagyobb részét a kelet-közép-európai fogyasztók és rendszerüzemeltetők szenvedik el. Az elemzés arra is rámutat, hogy a hosszú távú szerződéses útvonalak módosításával várhatóan kialakuló nyugat–keleti szűkületek új szállítási útvonalak megépítését teszik indokolttá, ami összesen közel egymilliárd euró többletberuházást igényel a kelet-közép-európai régióban.

A tanulmány elérhető az MTA honlapján

Increasing renewable-based district heating could contribute significantly to the renewable target achievements of Central and Eastern European Member States with significant shares of district heating in their heat markets. These countries face dual challenges: high competition with other heating sources (including individual heating) and decreasing heat consumption due to building-related energy efficiency improvements in the sector. Our paper is based on a Hungarian case study, attempting to contribute to identifying the most efficient options to achieve these targets in the district heating sector. We apply a district heating model covering all district heating systems in the country and assess the available policy instruments with the potential for increasing renewable energy sources deployment and competitiveness in the sector. The assessment shows that investment grants and operational support are efficient instruments to increase renewable energy sources shares and also improve efficiency in the sector, while end user price and renewable co-generation support in the electricity market lead to non-optimal outcomes.

Elérhető a kiadó honlapján

This paper presents the results of a coordinated modelling assessment that incorporates European energy efficiency and renewable policies with two potential gas market scenarios. First, the impact of EU energy efficiency and renewable policies on natural gas demand is calculated using the PRIMES model 2014 Baseline projection, the Fraunhofer ISI Low Policy Intensity Energy Efficiency scenario, and the Green-X model for renewable deployment. Next, the effect of these policies on the natural gas markets is assessed, using the European Gas Market Model. The model tests scenarios for different positions on long-term gas contracts with Russia assuming different stages of European gas infrastructure development. The findings show that dependency on Russian natural gas can be reduced to low levels without triggering a significant increase in natural gas prices for any single EU member country. In an extreme scenario whereby energy efficiency savings, higher renewable energy sources deployment and the assumed positive gas market developments take place simultaneously, gas cost savings can reach as high as 37%. Benefits arise not only in the most recent round of EU Member States (12 MS) targeted in the study, but are visible across most EU gas markets. This underlines the interlinkages of the whole EU gas market, and the results suggest that security of gas supply is not only a challenge for new Member States, but in the broader European markets.
A cikk elérhető a kiadó honlapján

The European Commission has proposed the target of achieving an interconnection capacity of at least 10% of the installed electricity production capacity for each Member State by 2020 in the context of the envisaged Energy Union. The underlying objectives are to increase the security of supply at affordable prices via market integration and to contribute to decarbonization by accommodating an increasing level of renewable generation. In this article we have assessed whether this target could effectively fulfil these two objectives. Our main focus is on the assessment of the impacts of compliance with the 10% interconnection target on the carbon emission of the European electricity system. Our main research question concerns the impact of interconnection capacity increases on EU carbon emission due to the better market integration, disregarding the RES-E integration aspects. In order to arrive at workable scenarios for the future cross-border capacity extension, the security of supply and market integration impacts are also assessed.We concluded on the basis of our European dispatch model that full compliance would slightly increase carbon emission in the EU, ceteris paribus. This impact is due to increased coal- and lignite-based electricity production, mainly in Germany, Poland and the Czech Republic. By increasing the interconnections of these countries with their neighbours at the present low carbon price under the EU emissions trading scheme, these carbon-intensive electricity systems run on higher utilization rates and consequently increase carbon emission. It has to be emphasized that the increase is found for the current situation, and changes in other factors, such as increases in carbon prices or renewable generation, could modify this result.Policy relevanceOur results demonstrate that EU network development and climate policies are highly interconnected. Changing patterns in the interconnections of the EU electricity systems connect diverse generation portfolios and in a low carbon price environment could increase carbon emission at the community level. Policy makers should be aware of the interactions between these areas and design policy tools that also consider negative synergies.
Elérhető a kiadó honlapján

A publikáció a 2015 decemberi műhelyvita eredményeit foglalja össze, melynek témája a nyugat-balkáni villamos energia rendszerek fejlődése és az alacsony karbon kibocsátású fejlődési pályák modellezése volt. Ezen túlmenően a műhelyvita a technológiai fejlődés dekarbonizációs folyamatban betöltött szerepét is megvitatta
A tanulmány letölthető a JRC honlapjáról

Cikkünkben a magyarországi távhőszektor jövőbeli fejlődési lehetőségeit vizsgáljuk, amely a teljes hőfogyasztás 15 százalékát adja. Mind a hazai, mind az uniós dokumentumok kiemelten hangsúlyozzák a fenntartható, megfizethető és biztonságos energiaellátást. Ezt az elvet szem előtt tartva a magyarországi távhőszektor elemzésére kifejlesztettünk egy tökéletes versenyzői viselkedést feltételező alulról felfelé építkező, szektorális modellt. Ennek segítségével a különböző szabályozóeszközök hatását vizsgáltuk a hőtermelés költségére és a megújuló energia alkalmazására. Eredményeink alapján a beruházási és működési támogatások hatékony eszköznek bizonyulhatnak a szektor piaci részesedésének fenntartásához/növeléséhez, ezzel szemben a távhő végfelhasználói árának támogatása, illetve a kapcsolt támogatás nem vezet optimális eredményhez, a távhő részesedése a hőpiacból jelentősen csökkenhet. A jelenlegi magyarországi távhő-szabályozási rendszerről elmondható, hogy a távhő kedvezményes forgalmi adója és a kapcsolt erőművek támogatása pontosan ez utóbbi eszközt alkalmazza, míg a megújuló energiára alapozott távhőtermelés beruházási támogatása csak kismértékben jelenik meg, a hőtermeléshez kapcsolódó működési támogatások pedig szinte teljesen hiányoznak a hazai támogatási palettáról.
A tanulmány letölthető a Közgazdasági Szemle honlapjáról

There is an ongoing policy debate in Europe about how to select natural gas infrastructure projects for an EU-wide investment support scheme. We contribute to this debate by providing a model-based project evaluation method that addresses several shortcomings of the current approach, and by demonstrating its use on a set of shortlisted investment proposals in Central and South Eastern Europe.
Importantly, our selection mechanism deals with the complementarity and the substitutability of new pipelines. We find that a few projects are sufficient to maximize the net gain in regional welfare, but different baseline assumptions favor different project combinations. We also explore the consequences of Russian gas being permanently delivered at the border of the EU on northern and southern routes that avoid Ukraine, and find modest negative welfare effects.Elérhető a kiadó honlapján
A modell matematikai leírása

The paper analyses the complex welfare impacts of proposed transmission investments in the Central Eastern Europe (CEE) region with the application of the EEMM electricity model. This assessment is made at regional level, as new transmission lines have significant spill-over effects over third countries. We carry out a cost-benefit assessment (CBA) focused on the CEE region and demonstrate, that the EEMM model is a suitable tool to carry out such assessment that can satisfy the EU requirements in the field. Using a simplified cost-benefit analysis – limited by the available information on the projects – we mimic the process of identifying those transmission lines that increase the regional welfare the most. In addition, the paper also identifies those methodological and policy issues, that have significant impact on the results, and must be applied consistently during the evaluation process in order to gain robust results in the applied CBA method. Our results indicate that new infrastructure elements cause significant and asymmetric wealth redistribution among group of stakeholders and between countries as well. Interactions between planned transmission line developments must be identified, as they could significantly change the benefits of those lines connecting the interlinked markets.
Az írás a kiadó honlapján érhető el.

The European Union’s Energy Efficiency Directive calls for EU Member States to put in place ambitious energy efficiency policies and requires them to establish energy saving targets. One of the most important Articles of the Directive is Article 7, which required Member States to implement Energy Efficiency Obligations and/or alternative policy instruments in order to reach a reduction in final energy use of 1.5% per year. This paper assesses how Article 7 has been applied by Member States and what the implications are. Analysing the plans of all 28 Member States we evaluate how Article 7 is implemented across the EU. This includes an analysis of the types of policies used, the distribution of the anticipated savings across the different policy instruments, and whether or not the way Article 7 is applied in reality meets the requirements set by the Directive. Our analysis shows that Member States take very different approaches with some using up to 112 policy measures and others just one. We also identify areas of concern particularly related to the delivery of the energy savings with respect to the Article 7 requirements, the calculation methods, and the monitoring and verification regimes adopted by Member States. We model to what extent the projected savings are likely to materialise and whether or not they will be sufficient to meet the target put forward by Article 7. In our paper we also make suggestions for modifying the Energy Efficiency Directive in order to address some of the problems we encountered.

Elérhető a kiadó honlapján