Budapesti Corvinus Egyetem ×

Felvételizőknek

Németh Veronika vagyok, 2019 júliusában szereztem diplomát a Corvinuson politológia alapképzésen, és jelenleg a University of Glasgow nemzetközi tanulmányok szakán vagyok mesterszakos hallgató. 2016 szeptemberében kezdtem el a tanulmányaimat a BCE politológia szakán, amit a kezdetektől fogva nagyon élveztem, és megtaláltam benne önmagam. Oktatóink tanulmányaim során minden tárgyat a lehető legérdekesebben és leghasznosabban igyekeztek átadni nekünk, és mindig segítőkészen álltak hozzá az esetleges nehézségekhez, egész képzésem alatt támogató légkör vett minket körül.

Ezen felül számos nemzetközi szakmai lehetőséget biztosított az egyetem alapképzésem során, amely hozzásegített ahhoz, hogy aztán mesterképzésen külföldön tanulhassak. Az első évemben máris jelentkeztem Erasmus ösztöndíjra.  Másodévem alatt a University of the West of Scotlanden töltöttem el a tavaszi szemeszteremet, amely megalapozta későbbi érdeklődésemet Skócia és a brit felsőoktatás iránt. Ezen felül szintén az egyetem egyik pályázatán keresztül volt szerencsém eljutni Wrocławba, Lengyelországba, ahol egy kéthetes nyári egyetemen (Summer School on Democracy at the Institute of Political Science) és egy többnapos nemzetközi konferencián vehettem részt, más hallgatókkal együtt a régióból.

Harmadévem alatt pedig ugyancsak az egyetem egy pályázata által lehetőségem nyílt Brüsszelbe utazni egy többnapos továbbképzésre az akkor közelgő európai parlamenti választások kapcsán, melyen az Európai Unió összes országából érkező hallgatókkal együtt workshopokon és előadásokon vettünk részt. Ennek célja az volt, hogy hazatérve hazánkba önkéntesként azon munkálkodjunk, hogy növeljük a fiatalok részvételét az EP-választásokon.

Mindezen lehetőségek rengeteget segítettek abban, hogy felvételt nyerhessek egy olyan rangos és elismert külföldi egyetemre, mint a University of Glasgow. Ezeken felül továbbá úgy gondolom, hogy a Corvinus politológia alapképzése kiváló alapot biztosít ahhoz, hogy mesterszakon a világ bármely pontján megállják a helyüket az innen kikerülő hallgatók. Napi szinten érzékelem a mesterképzésem során, hogy kiemelkedő elméleti alappal érkeztem, amely megkönnyíti a tanulást számomra, itt Glasgowban is.

A hároméves alapképzésemet a Budapesti Corvinus Egyetem politológia (politikatudomány) szakán végeztem. Még középiskolában, érettségi előtt eldöntöttem, hogy szeretnék társadalomtudományokkal foglalkozni, ezzel követve személyes érdeklődési körömet. Akkor már-már egyértelmű volt számomra, hogy a Corvinust kell választanom mint egyetemet, hiszen az ország egyik legjobb politikatudományi képzése található itt. Három évvel később elmondhatom: nem bántam meg. Jelenleg a holland Leideni Egyetem mesterszakos hallgatója vagyok közigazgatás szakon. Specializációm a „Nemzetközi és Európai Kormányzás”. Egyetemem Hollandia öt legjobb egyetemének egyike, de számos nemzetközi egyetemi rangsorolásban a 100 legjobb között található. Bár a BCE most egy nagy, alapvető strukturális és nézetbeli váltáson megy át, én szeretnék kifejezetten a politikatudományi képzésre koncentrálni. A folytatásban felvázolom, hogy miért érdemes a Corvinus politológia képzését választani, valamint azt, hogy hogyan segített az ahhoz, hogy Leidenig eljussak.

Először szeretnék egy középiskolai érdeklődőhöz szólni. A politológia nem csak egy végzettséget, egy diplomát ad. A képzés alatt számos témát érint a mintaterv, melyek egy olyan alapot biztosítanak, ami segít egy általános társadalomtudományi alaptudást felvázolni, valamint segít megismerni a szomszédos tudományok alapvető szabályait. Az utóbbi kifejezetten sokat segít egy sajátos specializáció, terület kiválasztásához. Egy politológusnak, aki széleskörű közgazdasági vagy szociológiai stb. tudással is rendelkezik, még nagyobb esélye van a jövőre. A tanulmányok utolsó évében lehetősége van a diáknak egy specializációt is megszerezni.  Mindemellett (természetesen) az ember megtanulja a politikatudomány alapelveit, alapvető elméleteit és területeit. Tanulmányod során képes leszel megismerni és elemezni a nemzetközi politikát és a helyi vagy regionális szervezést is. Lehetőséged lesz foglalkozni szavazói magatartással, de ezzel egyetemben közpolitikai területekkel is. A politológia egy rendkívül széleskörű tudományág, ahol könnyen lehet találni olyan témát, amelyben elmerül a diák.

Most pedig a már felvett tanulókhoz fordulnék. Amikor legelőször beültem az egyetem iskolai padjainak egyikébe, az egyik első jó tanács, amit egy tanártól kaptam, az volt, hogy a diploma megszerzése az csak egy lépés. Az, amit mellette elvégez az ember, az a másik. Érdemes kikacsintgatni különböző irányokba, már aktívan foglalkozni a leendő karrier megalapozásával. Ehhez a Corvinus remek lehetőséget ad. Szerencsém volt az Erasmus+ keretén belül fél évet az észtországi Tartui Egyetemben tölteni, ahol szintén politikai tanulmányokat tanultam, nemzetközi koncentrációval. Tagja lettem egy szakkollégiumnak (Társadalomelméleti Kollégium), ahol hasznos egyetemen kívüli képzésekben vehettem részt (városszociológia, politikai gazdaságtan, energiapolitika). A szakkollégiumos élet alapvetően meghatározta az életemet és a jövőképemet is. Lehetőségem volt számos válaszható tantárgy segítségével még jobban elmélyíteni a tudásom, de szerencsém volt demonstrátorként az iskolai szervezés mindennapjait is megismerni. Mindezzel azt akarom bemutatni, hogy a diák rendkívül nagy teret kap arra, hogy megismerje önmagát, és aktivizálja és alkalmazza a tudását. Politológusként akkor tudsz elhelyezkedni akadémiai, politikai elemző vagy tanácsadó pozícióba, hogyha van egy vagy több olyan téma, amiben elmélyült és szakértői tudásod van. Legyen ez politikai filozófia vagy akár választáselmélet.

Képzésem utolsó évében eldöntöttem, hogy a holland Leideni Egyetem diákja leszek. Bár az egyetem nem található meg a nemzetközi rangsorok legelején, az egyetem falain belül megtapasztaltam, hogy nagyon erős és megbízható elméleti háttértudást sajátítottam el Budapesten. Egyes kurzusokon külön segítség az, hogy képes vagyok alapvető elméleti és analitikus elemzési eszközöket használni. Mindemellett, a kvantitatív elemzések se jelentenek áthidalhatatlan akadályt. Meglepetten tapasztaltam, hogy itt sokkal tárgyiasabb, gyakorlatibb a képzés. mint odahaza, ahol elengedhetetlen az elméleteken belüli gondolkodás. Bár a beadandók nagy része konkrét elemzői feladat, az elméleti tudás rendkívüli segítséget adott. Mindezek mellett elmondhatom, hogy sose éreztem magam lemaradva nyugat-európai vagy amerikai társaim mögött a tanulmányok terén. Bár a tempó ezerszer gyorsabb, mégis, az alapképzés megtanítja az embert tanulni.

A párhuzamosan végzett politológia és szociológia alapszak után a politikatudomány mesterképzést végzem, angliai részképzéssel bővítve. Úgy vélem, hogy a Corvinus a lehetőségek tárháza – a hallgatók az órákon kívül is számtalan hasznos tevékenységet folytathatnak, és persze a szakmák legjobbjaitól tanulnak. A tanárokkal kialakítható közvetlenebb kapcsolatot az alacsony létszámú kurzusok is elősegítik, hiszen így mindenkire jut figyelem. Emellett az egyetem társadalomtudományi képzéseinek tanterveiben is tükröződő gazdasági profilja jó alapot szolgáltat a hallgatók számára, ami a munkaerőpiacon is hasznos tudásnak számít.

Politikatudomány mesterszakos végzős hallgatóként visszanézve a mögöttem hagyott időszakra nyugodtan mondhatom, hogy jó döntést hoztam gimnazistaként. A politika és a politikai közeg vonzott már akkor is, a kérdés csak az volt, hogy melyik egyetemet válasszam. Akkor a gazdasági vetület és a tanárok ismertsége miatt választottam a Corvinust. Jól döntöttem, miként a mesterszakos jelentkezésemnél is. A BA-n megszerzett tudásom és a tanárokkal kialakított jó kapcsolatok, melyeket kiegészít a közösségi tevékenységem is, nagyon jó és hasznos, értékes tapasztalatot jelentenek számomra a mesterképzésen, illetve már a munkaerőpiacon is. Az egyetemnek és a képzésnek híre és értéke van, ráadásul az oktatók későbbi munkaadóként is fontos referenciapontot jelentenek, keresik is a hallgatókat, segítenek nekik, ami nagyon sokat jelent.

Mi tetszett meg a politológiában? Esetleg már gimnáziumban érdekelte valami olyan olyasmi, ami ehhez a szakhoz kapcsolódik?

Középiskolai tanulmányaim során leginkább a történelem – mint tantárgy és mint tudományterület – érdekelt. Minél többet foglalkoztam a történelemmel, annál biztosabb lettem abban, hogy igazából annak politikai oldala foglalkoztat.

Ezután már csak az volt a kérdés, hogy a jog, a nemzetközi tanulmányok vagy a politológia szakot válasszam. Végül a tantervek, a szakokhoz kapcsolódó kurzusok, illetve a szakok meghirdetett maximális létszáma alapján döntöttem a politikatudomány mellett.

Miért választotta a Budapesti Corvinus Egyetemet?

Az egyetemi felvételi előtt feltérképeztem, kik a legnagyobb szaktekintélyek Magyarországon a politikatudomány területén. Miután számos neves magyar politikatudóst a BCE Politikatudományi Intézetének oktatói között találtam meg, egyedül a Corvinus Egyetemre adtam be a jelentkezésem. Lánczi András Intézetigazgató könyveit olvasva, valamint a vele készített interjúkat hallgatva biztosan tudtam, hogy itt leszek a legjobb helyen. A Corvinus mellett szólt az is, hogy itt, más budapesti egyetemekhez képest relatíve kis létszámmal indult a politológia alapképzés, amit ennél a szaknál kifejezett előnynek gondoltam, és gondolok most is.

Hogyan jellemezné a politikatudomány szakot?

Mind a politológia alapképzés, mind a politikatudomány mesterképzés egyedülálló a Corvinuson. Ennek oka a kurzusok sokfélesége: a társadalomtudományi alapozást követően a politikatudományi tárgyak mellett hangsúlyosak a filozófiai és a közgazdaságtudományi kurzusok is. Ez a sokféleség az, ami egyedülállóvá és érdekessé teszi a képzést. Nem csak a gyakorlatok, hanem az előadások is interaktív módon folynak, amit elsősorban tanáraink választott oktatási módszere, illetve a politológus hallgatók kis létszáma tesz lehetővé.

Politikatudományi Intézetünk számos órán kívüli szakmai fejlődési lehetőséget nyújt a diákjainak. Többek között az Intézet tavaly ősszel indította el a corvinusos politológus hallgatóknak és oktatóknak szóló Politikai Gazdaságtan (PÉGÉ) Klubbot, amely egyesíti a diákok számára vonzó magas színvonalú szakmaiságot és a kötetlen hangulatot.

Folytatott valamilyen érdekes gyakornoki munkát?

Szakmai gyakorlatomat a Századvég Politikai Elemzések Központjában végeztem. Az egyetemen tanultak jó alapot adtak a munkához, kellő felkészültséggel tudtam teljesíteni a feladataimat. A szakmai fejlődés és a későbbi elhelyezkedés szempontjából nagyon fontosnak tartom, hogy a politológus hallgatók képzésük során hosszabb időt dolgozzanak valamelyik elemző intézetnél, szakmai műhelynél.

A továbbtanulás után hol szeretne elhelyezkedni?

A politológia alapszak elvégzése után a Corvinusra jelentkeztem politikatudomány mesterszakra is. A Corvinus politikatudományi mesterképzése szervesen épül az alapszakon szerzett tudásra, de a más egyetemeken végzettek is gond nélkül tudnak bekapcsolódni a képzésbe.

A mesterképzés elvégzése után doktorandusznak fogok jelentkezni a Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájába. A PHD képzés mellett és után is szeretnék a politológia területén dolgozni, többek között politikai elemzéssel foglalkozni.

Ha most kellene döntenie, újra ide jelentkezne?

Egészen biztosan. Szakmai fejlődésem és karrierem szempontjából az egyik legjobb döntésem volt a felvételi jelentkezési lapon a Budapesti Corvinus Egyetemet első helyen megjelölni. A Corvinuson mind a politikatudomány, mind az egész egyetem tekintetében motiváló és értékteremtő környezetben végezhetem tanulmányaimat.

Miket mérlegelt, amikor 18 évesen a felvételi jelentkezését beadta?

Amikor még sok-sok évvel ezelőtt végzős középiskolás diákként nézegettem a felvételi tájékoztatókat, két dologban voltam csak biztos: a történelem és az idegen nyelvek iránti vonzódás mellett fontos szempont volt, hogy Magyarország egyik, ha nem a legjobb egyetemén folytassam tanulmányaimat. Mindezek után már egyértelmű volt számomra, hogy a Corvinus nemzetközi tanulmányok szakát jelölöm meg első helyen. A történet azonban itt nem ér véget, ugyanis az egyetemi előadásokon és szemináriumokon ért impulzusoknak köszönhetően rátalálhattam az igaz „szerelmemre”, a politológiára. Mi sem bizonyítja jobban kapcsolatunk tartósságát, mint hogy jelenleg végzős politikatudomány mesterszakos hallgató vagyok.

Mi volt a kedvenc tantárgya?

Nem egy hálás feladat kiválasztani egyetlen érdekes tárgyat, s őszintén szólva nem is tudok, mivel mindegyik félévben volt egy-egy olyan óra, amely a szakmai-tudományos fejlődésemhez hozzájárult. Ilyen volt többek között Lánczi András Politikai tudás és ismeretelmélet, Aczél Petra Politikai retorika, Gallai Sándor Közpolitikai esettanulmányok vagy éppen Török Gábor Magyar politikai rendszer kurzusa.

Végzett valamilyen érdekes gyakornoki munkát?

A Magyar Országgyűlés Házelnöke által kiírt ösztöndíjprogram keretében lehetőséget kaptam arra, hogy közvetlen közelről megismerkedjek a legfelsőbb népképviseleti szerv működésével. Az Országgyűlési Hivatalban eltöltött hat hónapos szakmai gyakorlat során teljes körű betekintést nyerhettem a parlamenti munkába. Az egyetemen tanultakat maximálisan hasznosítani tudtam, sőt az Országgyűlés különböző szervezeti egységeinek megismerése által közelebb kerülhettem a magyar parlamentben zajló eseményekhez. A szakmai gyakorlat második felében nemcsak a Kulturális és sajtóbizottság ülésein vehettem részt, hanem a kulisszák mögé is bepillanthattam. Ez alatt a félév alatt kettő szakmai kiránduláson közelebbről is megismerhettem két vidéki település (Nyíregyháza és Balatonfüred) mindennapos működését. Mindezek mellett a szakmai gyakorlat során a magyar államigazgatás különböző intézményeibe is ellátogattunk, mint például az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal vagy az Állami Számvevőszék. A gyakornokság keretében egy tanulmányt is kellett írni, s a programban résztvevő hallgatók írásait egy tanulmánykötetben is megjelentették.

Mit csinál most és a továbbtanulás után hol szeretne elhelyezkedni?

Jelenleg utolsó félévemet teljesítem politikatudomány MA-n. A bolognai rendszernek köszönhetően egységesebbé váltak a különböző felsőoktatási intézmények által meghirdetett szakok. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a munkáltatók ne vennék figyelembe azt, hogy az adott jelentkező hol szerezte a diplomázott. A Corvinuson végzett hallgatók joggal bízhatnak abban, hogy jó eséllyel pályázhatnak a megszerzett tudásukat hasznosító állásokra. Persze azért az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az egyetem „csak” egy keretet ad a hallgatóknak; hogy ki milyen tartalommal tölti meg, az már teljes egészében az egyénen múlik.

Az egyetem után elsősorban valamely állami intézménynél (Országgyűlés Hivatala, minisztérium, önkormányzat) szeretnék politikai kommunikációs tanácsadóként elhelyezkedni. Azonban azt a lehetőséget sem zárom ki, hogy esetleg egy nagyvállalatnál fogok dolgozni, ugyanis az elmúlt években egyre több cég ismerte fel, hogy az ő tevékenységüket is meghatározza és befolyásolja a politikai környezet, ezért alkalmaznak politológusokat.

Újra ide jelentkezne?

Életem egyik legjobb döntésének tartom, hogy a Corvinuson végeztem el ezt a két szakot, s ma sem választanék másik egyetemet, hiszen a társadalomtudomány területén a Corvinus rendelkezik a legkiválóbb oktatókkal. Továbbá a hallgatói kiválóságnak köszönhetően olyan inspiráló csoporttársakkal tanulhattam együtt – s tudhatom őket igaz barátaimnak-, akik arra ösztönöztek, hogy mindig a tőlem telhető legtöbbet hozzam ki magamból.

A 2016/2017-es tanév őszi félévét a világhírű sajtok, a tulipánok, a barnatéglás házak és a fantasztikus sörök hazájában töltöttem. Az ország legdélebben fekvő barátságos, családias holland városa nem más, mint az Európai Unió bölcsője, Maastricht.

Sokat gondolkodtam azon, hogy Erasmus „üdülésemet” melyik országban töltsem, azonban a szükséges háttér-információk ismeretében döntésem végül Glasgowra és Maastrichtra esett. Itt találtam meg a választható egyetemek listájáról a legszínvonalasabbakat, melyek kurzusai a legjobban passzoltak budapesti politikatudományi tanulmányaimhoz. A Maastrichti Egyetem (University Maastricht) a legjobb nemzetközi egyetemek közé tartozik, hallgatóinak nagy részét külföldi cserediákok adják. Ebbe a közegbe csöppentem bele 2016 szeptemberében, európai tanulmányokat hallgattam, a tanítás kizárólag angol nyelven zajlott. Döntésemet az is indokolja, hogy ha már Európáról és az Unióról tanulok egy féléven keresztül, miért ne abban a városban tegyem ezt, ahol 1992-ben az Európai Unió megszületett.

Az oktatási rendszer eltér a magyartól, a neve ’ProblemBasedLearning’ (PBL), azaz probléma-alapú tanulás. A félév 3 periódusra osztott, az ennek során elvégzendő tárgyak (5) pedig szét vannak osztva a periódusokban (2-2-1). Rendkívül kellemes csalódás volt, hogy a szemináriumi munka alkotta a tanulás legnagyobb részét, melyen a hagyományos előadóközpontú oktatás helyét a hallgatói aktivitás váltja fel. A szükséges munka mennyisége azonban drasztikusan megnő ismerve azt a tényt, hogy óráról órára rengeteg olvasmányt kell elemezni, valamint a tanulás menetét is mi, hallgatók alakítjuk ki. Egyik ismerősöm, aki szintén a Corvinuson tanul, egyszer így nyilatkozott: „…hát szerintem ebben a félévben többet dolgoztam, mint otthon két év alatt.” Ez önmagában is sokat elmond a maastrichti rendszerről. Az európai tanulmányok először Európa történelmét járta körbe, áttekintette, hogyan alakult az „Európa-jelenség” az ókortól kezdve egészen napjainkig, melyek voltak a domináns trendek és ideológiák. Ezután tudományos gyakorlati-kutatási tárgyak következtek, majd az Európai Unió felépítésének, politikai és gazdasági működésének részletes elemzését végeztük. A kedvenc tantárgyam az Európai Unió Tanácsa különböző szervezeti szintjeinek szimulációja volt (’NegotiationSkills’), ahol három tárgyalás keretében az Európai Unió szempontjából kritikus kérdéseket vitattunk meg, és próbáltunk megegyezésre jutni úgy, hogy minden hallgató egy-egy tagállam képviselője volt. Így bújhattam bele kis időre diplomaták, miniszterek és államfők bőrébe is. A félév az Európai Unió kritikai szemléletével zárul, az aktuális válságokat górcső alá vevő tanulmányokat készítettünk, én társaimmal az euroszkepticizmus jelenségét jártam körbe.

A nemzetközi közeg hatását már az első napokban megtapasztaltam; a körülbelül 1000 fős kollégiumba a világ minden pontjáról érkeztek hallgatók. Fantasztikus érzés az, amikor az ember már kicsit hozzászokik az új környezethez, és megkezdődik a különböző szemléletmódok és kultúrák megosztása. Ekkor az ember egyszerűen embernek érzi magát, nem pusztán egy nemzet képviselőjének. Mindenkinek bátran ajánlom, hogy vegye ki a részét ebből az élményből, mely úgy érzem, sokkal nyitottabbá és egyre kíváncsibbá tett. A tapasztalat megfizethetetlen, de meg kell említeni, hogy Hollandia kifejezetten nem olcsó mulatság. Ezzel szeretném jelezni bárkinek, aki érdeklődik a hollandiai kaland iránt, hogy tartalékok nélkül ne vágjon neki. Még egy dolog, amire fel kell hívnom a figyelmet, hogy mindenki csak annak tudatában vágjon bele az Erasmusba, hogy egyszerre két félév tárgyait kell teljesítenie, ha nem akar csúsztatni itthoni tanulmányaiban.

A 2016/2017-es tanév őszi szemeszterét a 2016/2017-es tanévben Észtországban, Tartu városában töltöttem. Habár az ország második legnagyobb településeként tartják számon, akár gyalog is könnyedén be lehet járni. Kicsi mérete azonban semmit nem vesz el abból a pezsgő és nemzetközi kulturális közegből, ami évente több ezer egyetemistát fogad a világ minden pontjáról. A skandináv államok, Oroszország és Ázsia közelsége révén Tartu igazi multikulturális közösség, ami nem csak hatalmas élményt, de hasznos élettapasztalatot is ad, főleg egy politológiát vagy nemzetközi kapcsolatokat tanuló diák számára.

Az oktatás szempontjából két dolgot emelnék ki: a professzionalizmust és a diverzitást. Ha úgy vesszük, ezek az elemek határozzák meg az Erasmus ösztöndíj filozófiáját is, így Tartu ideálisnak mondható mindazok számára, akik ebben a szellemben szeretnék eltölteni a félévüket. Tanulmányi szempontból rendkívül fontos tapasztalatokkal gazdagodtam. Magas fokon oktatják az akadémiai kutatást és írást, ami a szakdolgozat előtt álló diákok számára gyakran a legnagyobb nehézséget jelenti. A kurzusok rendkívül színesek, főleg azok számára, akik valamilyen speciális területtel szeretnének foglalkozni. Idén egyszerre tanultam Ukrajna politikai kultúrájáról, az orosz diszkurzív politika Európát érintő hatásairól, illetve vettem részt egy 4 hónapos szimuláción az amerikai elnökválasztással kapcsolatban, ahol többek között elemzéseket írtunk a kampány heti eseményeiről, illetve video hívással csatlakoztunk amerikai egyetemek szemináriumaihoz. A kurzusok rendkívül vitaközpontúak, az egyéni munka pedig nagy hangsúlyt helyez az önálló kutatásra. Rengeteg tárgyi tudással lehet idekinn gazdagodni a tekintélyes méretű irodalom révén, amivel az ember megismerkedik az órák során. Ezt a professzionalizmust fűszerezi meg az a változatos egyetemi közösség, amit a város nyújtani tud. Mind a tanárok, mind a diákok eltérő nemzeteket és kultúrákat képviselnek, ami rendkívül hasznos a szakmai megértés és mentalitás fejlesztésére.

Tartu egy igazi egyetemi város, ami az aktív szociális élet és a minőségi tanulmányok tökéletes elegyét nyújtja a kalandvágyó fiatalok számára. Az ország rendkívül gazdag és különleges kultúrával rendelkezik, ahol a történelem szó szerint megelevenedik a helyiek között járva. Mindemellett persze Tartu sokkal több, mint csupán észt város: igazi mikrokozmosza a különböző országok ambiciózus és nyitott nagyköveteinek.

Vágólapra másolva