Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Felvételi

FELVÉTELI VIZSGA-FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

A Közgazdaságtani Doktori Iskolába minimum jó minősítésű akkreditált képzésben megszerzett egyetemi, mester vagy egyetemi doktori diplomával lehet jelentkezni. Az oklevél megszerzését követő három év elteltével a „jó” minősítés követelménye alól mentesség adható elegendő kutatási teljesítmény igazolása mellett. A felvételi rend általános szabályait az EDT DSZ 10. és 11. paragrafusa tartalmazza.

A felvételi írásbeli vizsga az elméleti és módszertani felkészültség szintjét hivatott felmérni. A szóbeli meghallgatás a jelentkező intellektuális kapacitását és tudományos munkára való alkalmasságát ellenőrzi. A felvételi eredménye nyilvános és a felvétel a felvételi pontszámok rangsora alapján történik, amely három elem értékeléséből tevődik össze:
  • (a) a jelentkezéskor beadandó írásos anyagok alapján (max. 20 pont)
  • (b) írásbeli felvételi vizsgák érdemjegyei (max. 60 pont)
  • (c) a szóbeli meghallgatás alapján kapott komplex értékelés (max. 20 pont).
a) A felvételi bizottság tagjai a beadott írásos anyagokat személyenként elbírálják és pontozzák. (Főbb bírálati szempontok: a tudományág körébe eső tantárgyak vizsgajegyei, a diplomamunka témája és minősítése, a tudományos (pl. TDK) tevékenység, a kutatási elképzelés kidolgozottsága, tanszéki, témavezetői támogatás.)

b) Az írásbeli javítás során a jelentkezők teljesítményét minden felvételi tárgyból százalékos skálán minősítik, és a kapott pontszám az egyes százalékos eredmények súlyozott (20 % vagy 16 %) összegeként áll elő a szaktárgyi vizsgák pontszáma. Azok a jelentkezők, akik két tárgyból 50 % alatti (nem megfelelő) eredményt ér csak el, az a további mérlegelésből automatikusan kiesnek.

Az írásbeli eredményét a szóbeli meghallgatás előtt az érdeklődő jelentkező megtekintheti. Az írásbeli eredményével kapcsolatos esetleges kifogásokat a felvételi bizottság bírálja el.

c) A szóbeli meghallgatás után a felvételi bizottság kialakítja a jelentkezők komplex értékelését tükröző pontszámát, majd összesíti a jelentkezők pontszámait. Az így kialakult 100 pontos skálán rangsorolja a jelölteket, és a rangsor alapján javaslatot tesz a felvettek személyére és az iskola rendelkezésére álló ösztöndíjak odaítélésére.

A felvételi döntést a felvételi bizottság javaslata alapján a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá a kialakult pontszámok rangsora alapján. A felvételi döntés elleni fellebbezésre csak a 

Doktori Szabályzatban, illetve az itt megfogalmazott felvételi szabályoktól való eltérés esetén van lehetőség az Egyetemi Doktori Tanácshoz.

A Közgazdaságtan, pénzügyi közgazdaságtan és operációkutatás szakirányokon a felvételi tárgyak:
  • Mikroökonómia
  • Makroökonómia
  • Matematika
  • Statisztika
Felmentés: A BCE gazdaságelméleti gazdaság-matematikai elemző vagy biztosítás és matematikai pénzügyek szakán végzettek, ha az adott tárgyak alapszigorlatain és a szak záróvizsgáján legalább jó minősítést értek el, mentesülnek a B1-B3 tárgyak írásbeli vizsgája alól. Az adott alapszigorlatot és a záróvizsgát jeles eredménnyel letett hallgatók az adott tárgykörből 90 %-ot, az alapszigorlatot jeles, a záróvizsgát jó eredménnyel zárók 85 %-ot, minden más esetben 80 %-ot kapnak. Kívánságra azonban ezek a hallgatók is felvételi vizsgát tehetnek az adott tárgyakból, s ilyen esetben a felvételin elért pont számít.

Az intézményi közgazdaságtan szakirányon két tárgyból van felvételi vizsga:
  • Intézményi közgazdaságtan
  • Összehasonlító gazdaságtan.
A Doktori Iskolába évente 5-10 fő felvételét tervezzük.

A felvételi eljárásban szereplő tantárgyak követelményei:

Mikroökonómia és Makroökonómia

Követelmény: A nappali, normálszint képzés mikroökonómiai, makroökonómiai és nemzetközi közgazdaságtani anyagának biztos ismerete, az alapfogalmak, valamint az elméleti összefüggések – beleértve a fenti tárgyak közötti összefüggések – készségszint alkalmazása közgazdasági feladatok megoldására.

Használható segédeszközök: zsebszámológép.

Témakörök: Fogyasztói és termelői magatartás. A piaci szerkezetek elemzése. A csereelmélet alapjai. Az általános egyensúlyelmélet és a jóléti közgazdaságtan. Nemzetközi kereskedelem. Fogyasztás, megtakarítás és beruházás. A Solow-modell. Az IS-LM modell. Az AA-DD modell. Pénz és árfolyamok.

A vizsga jellege: A mikroökonómiai, makroökonómia és nemzetközi közgazdaságtani példatárakból ismert feladatok alapján készített, a tárgykörök közötti összefüggéseket hangsúlyozó problémák megoldása.

Ajánlott irodalom:
  • Varian: Mikroökonómia középfokon, Mankiw: Makroökonómia
  • Krugman-Obstfeld: Nemzetközi gazdaságtan.

Matematikai tárgycsoport

Alapelv: Nem a kalkuláció ismerete az elsődleges, hanem a fogalmaknak, a rájuk vonatkozó állításoknak és közgazdasági alkalmazásuknak az ismerete. A tartalom okos kifejtése még a “pontos” matematikai megfogalmazást is pótolhatja.

Valószínűségszámítás: Eseménytér, valószínűség, valószínűségi változó, várható érték, szórás, néhány fontos eloszlás (elsősorban a normális).

Témakörök:

Analízis: Reláció, preferencia elemi fogalma, folytonos függvény, konvex függvény, a derivált fogalom és tartalmai, elaszticitás, feltétel nélküli szélsőérték, integrál (szemléletes tartalom), többváltozós függvények deriváltja, többváltozós feltétel nélküli szélsőérték, feltételes szélsőérték (elégséges a feladat megfogalmazása).

Lineáris algebra és lineáris optimalizáció: Vektortér (példák vektorterekre), lineáris leképezések (mátrixok) alaptulajdonságai, mátrix inverz, pozitív definit mátrixok (fogalma és szerepe a szélsőértékeknél), konvex halmaz, poliéder, poliedrikus halmaz, lineáris programozási feladat (gazdasági példán keresztül), dualitás.

Statisztika

Követelmény: a II. évfolyam nappali, normálszintű képzés anyagának biztos ismerete, alapfeladatok készségszintű megoldása.

Témakörök: alapfogalmak, az információsűrítés fő eszközei, heterogén sokaságok elemzése, összehasonlítás standardizálással és indexszámítással, mintavételi alapfogalmak, becsléselmélet, statisztikai hipotézisvizsgálat, idősorelemzés, két- és többváltozós regressziószámítás.

A vizsga jellege: tesztkérdések, rövid, legfeljebb minimális számítást igénylő feladatok megoldása, táblázathasználat, eredmények értelmezése.

Ajánlott irodalom:
  • Hunyadi – Vita: Statisztika I., Hunyadi – Mundruczó – Vita: Statisztika II. AULA, Budapest, 1991. ill. 1992. (Kimaradó részek: Statisztika I.: 368-375. oldalak, Statisztika II.: 145-166. oldalak, valamint mindkét kötetből az összes apróbetűs rész.)
Használható segédeszközök: statisztikai képletgyűjtemény, zsebszámológép.


Intézményi közgazdaságtan és Összehasonlító gazdaságtan

Követelmények: Az intézményi közgazdaságtan és az összehasonlító gazdaságtan szemléletmódjának és legfőbb elméleteinek alapszintű ismeretét várjuk el a felvételiző hallgatóktól. A felvételi eljárás során azt ellenőrizzük, hogy az Intézményi és Összehasonlító Gazdaságtani Specializációra jelentkező hallgatók legalább alapszintű ismeretekkel rendelkeznek-e a specializáció fókuszát jelentő irányzatokról, így az érdeklődésük és elköteleződésük már valós tudáson alapszik-e.

Témakörök: tranzakciós költségek gazdaságtana, tulajdonjogok elmélete, szerződések gazdaságtana, közösségi döntések elmélete, intézmények (formális, informális), piac és állam viszonya, gazdasági rendszerek (Varieties of Capitalism), rendszerparadigma

Vizsga jellege: Egy átfogó esszékérdés megválaszolása.

A Doktori Iskolába felvételt nyerhetnek mindazok, akik: 

a) legalább jó (vagy ezzel egyenértékű) minősítésű egyetemi, illetve azzal egyenértékű akkreditált mester (MA vagy MSc,) programban megszerzett diplomával rendelkeznek, és legalább 300 kreditet teljesítettek egyetemi vagy kétlépcsős, alap+mesterszakos képzésben. Az oklevél megszerzését követő három év elteltével a „jó” minősítés követelménye alól mentesség adható elegendő kutatási és szakmai teljesítmény igazolása mellett; 

b) legalább egy idegen nyelvből középfokú „B2” típusú, komplex vagy annál magasabb állami (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsgával rendelkeznek (az EDSZ által meghatározott nyelvek valamelyikéből). Amennyiben a jelentkező nem rendelkezik angol nyelvű középfokú „C” típusú nyelvvizsgával, abban az esetben a szóbeli felvételi során a bizottság ellenőrzi az angoltudását; 

c) szakmai és tudományos felkészültségüket a DI megfelelőnek ítéli.”

Felvételi vizsga:

A jelentkezőknek egy rövid, előzetes kutatási tervet, illetve erre alapozva egy esszét kell beadniuk, és szóbeli meghallgatáson vesznek részt. 

A szóbeli meghallgatás a jelentkezők tudományos elhivatottságának, szakmai eredményeinek, kutatási elképzeléseinek ellenőrzésére hivatott. A szóbeli meghallgatást a felvételi bizottság végzi, de azon kívánságra a potenciális fogadó tanszék képviselője is jelen lehet. Vizsga jellegű kérdések a szóbeli vizsgán nem várhatóak. 

A szóbeli vizsgát június hónapban tartjuk. Azok, akik angol nyelvből nem rendelkeznek minimum középfokú állami nyelvvizsgával, a szóbeli felvételi során nyelvi meghallgatáson vesznek részt, s ezt a felvételi jelentkezési anyagban jelezni kell. A szakirodalom feldolgozásához, valamint a kommunikációhoz szükséges angol nyelvtudás megléte a felvétel feltétele. 

A bizottság kialakítja a jelentkezők komplex értékelését tükröző pont­számát, összesíti az eredményeket. Az így kialakult 100 pontos skálán rangsorolja a jelölteket, és a rangsor alapján javaslatot tesz a felvettek személyére és az iskola rendelkezésére álló ösztöndíjak odaítélésére. 

A felvételi döntést a felvételi bizottság javaslata alapján a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá, szigorúan a kialakult pontszámok rangsora alapján. A felvételi döntés elleni fellebbezésre csak a Ph.D. szabályzatban, illetve az itt megfogalmazott felvételi szabályoktól való eltérés esetén van lehetőség az Egyetemi Doktori Tanácshoz. A Doktori Iskolába évente 8-15 fő felvételét tervezzük.
Vágólapra másolva