Kutatások és projektek
2022-2026
OTKA: Hogyan lehet klímasemlegessé tenni a háztartások energiakeresletét karbon-árazás nélkül? A háztartási energiakereslet kritikus jellemzőinek empirikus vizsgálata a dekarbonizáció és az árszabályozás szempontjából Magyarországon
OTKA K – 143311 (2022. október 1. – 2026. szeptember 30.).
A kutatás célja
A kutatás legfontosabb célkitűzése, hogy meghatározza a magyar lakossági energiakereslet rugalmasságát. Ehhez empirikusan vizsgáljuk a főbb háztartási energiahordozók fogyasztásának változását a háztartás jövedelmének illetve az energiahordozók árváltozásának függvényében. A kérdés aktualitását az adja, hogy majdnem egy évtizednyi befagyasztás után 2022-ben az átlag feletti lakossági fogyasztók villamosenergia tarifája kétszeresére, gáztarifája hétszeresére nőtt. A háztartások alkalmazkodásának mértéke és jellege meghatározó lesz a háztartási energia karbon-árazását célzó klímapolitikai elképzelések szempontjából.
A kutatási feladatok és módszertan
Olyan, egymással összefüggő kutatási feladatokon dolgozunk, amelyek hozzájárulnak a magyarországi háztartási energiakereslet komplex, új megértéséhez: Milyen rugalmasságok jellemzik a háztartások tűzifa, villamosenergia és földgáz iránti keresletét? A tűzifa mint normál és mint alsóbbrendű fogyasztási jószág. (KSH Háztartásstatisztika, Cenzus és saját kérdőíves reprezentatív adatfelvétel statisztikai és ökonometriai elemzése.) A háztartások energiaigényével kapcsolatos új ismeretek integrálása a gazdasági modellezési keretekbe. (A háztartási lakóépület-állományra és a háztartási energiakereslet rugalmasságára vonatkozó új ismeretek beépítése parciális energiaszektor modellbe – HU-TIMES). Eredmények disszeminációja (workshopok, konferenciák, folyóirat cikkek)
Lakóépület állomány- és villamos energia modellek integrált fejlesztése és dekarbonizációs forgatókönyvek elemzése
A projekt célja két egymással kölcsönhatásban álló folyamat modellezése iteratív együttműködés keretében. A konzorcium fő javaslata a BME EPGET Tanszék meglévő, alulról építkező Lakóépület-állomány Modelljének (Residential Building Stock Model – RBSM) továbbfejlesztése. A meglévő modell jelenleg korlátozott mértékben képes elemezni a meglévő lakóépületek energiafelhasználását és a felújítási alternatívák hatásait.
A másik modell, az Európai Villamosenergia-piaci Modell (European Power Market Model – EPMM), a konzorciumi partner, a Corvinus Egyetem által kerül továbbfejlesztésre, szintén a saját meglévő modelljükre építve, amely a jövőbeli villamosenergia-mix forgatókönyveinek elemzését célozza.
A két ágazati modell együttes hatásainak vizsgálata jól összehangolt, iteratív megközelítést, valamint a két tudományterület közötti szoros együttműködést igényel. A projekt a jelenleginél pontosabb képet fog nyújtani az épületállomány és a villamosenergia-mix dekarbonizációs folyamatáról.
2020
Modellezési támogatás a magyarországi Nemzeti Hosszú Távú Tiszta Fejlődési Stratégiához
Minden EU-s államnak ki kell dolgoznia a Nemzeti Hosszú Távú Tiszta Fejlődési Stratégiáját, amely bemutatja, hogy milyen eszközökkel és milyen módon kívánja elérni 2050-re a nettó zéró ÜHG kibocsátást. A REKK modellezéssel segítette a Stratégia kialakítását, és vezető szerepet játszott a különböző dekarbonizációs forgatókönyvek megalkotásában. A munka során a HU-TIMES modell, illetve egy makroökonómiai modell – a GEM – iterációjára is sor került. A REKK három forgatókönyvet – egy Ölbe Tett Forgatókönyvet, illetve két alternatív dekarbonizált forgatókönyvet – vázolt fel, elemzett és számszerűsítette ezek hatását az energiaszektoron belül, bemutatva, hogy mekkora addicionális költsége van a karbonsemlegesség elérésének, hogyan alakul az energia-összetétel, illetve az egyes alszektorok ÜHG kibocsátása a különböző szcenáriók esetén.
2019
A HU-TIMES modell kifejlesztése
A projekt célja a TIMES energiamodell adaptálása Magyarországra, amely használható a Nemzeti Energia- és Klímaterv végső változatának elkészítéséhez.
A modell lefedi a teljes hazai energiaszektort, beleértve az átalakítási ágazatokat, az ipari, a közlekedési szektor energiafelhasználását, valamint az épületekhez köthető energiafelhasználást, ide értve a lakossági és a szolgáltatási szektort is. A TIMES modell 2050-ig használható, így 2030-as és a 2050-es célok vizsgálatára is alkalmas. A modell központi eleme lehet a nemzeti energia- és klímaterveknek, az összeköthető más szektorokat lefedő modellel (LULUC szektor, mezőgazdaság, stb.).
2018
A 2030-as megújulóenergia-arány elérésének költségbecslése
A vizsgálat fókusza a hazai megújuló energiaforrások vizsgálata. Egyrészt megbecsüljük, hogy az egyes területek mekkora rendelkezésre álló potenciállal rendelkeznek, másrészt, hogy milyen költségek mellett aknázhatóak ki. Az elemzés során elsősorban az innovatív technológiákat vizsgáljuk, a tanulmánynak nem tárgya például a háztartási tűzifa részletes elemzése, illetve a hőszivattyún és a napkollektoron kívüli egyéb, nem távhő alapú megújuló hőfelhasználás.
Az elemzés segítséget nyújt abban, hogy Magyarország olyan 2030-ra vonatkozó megújuló célt határozzon meg, amely reális költségek mellett teljesíthető. Ebből kifolyólag felvázoljuk a 2030-ra várható megújuló költséggörbét, bemutatva, hogy az egyes technológiák esetén mekkora az egységnyi megújulóenergia-felhasználás növelésének támogatásigénye.