Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Corvinus Vízkör – Water Policy Lab

Mi a célunk a Corvinus VízKör-Water Policy Lab kezdeményezéssel?
Célunk a Corvinus Egyetem fajsúlyos jelenlétének megteremtése a vízgazdaságtan (water economics) alkalmazott közgazdasági tématerületen. A vízgazdaság értelmezésünkben felöleli a szűkössé váló vízkészletek tartamos rendelkezésre állásának és a vízhasznosításhoz, vízkárelhárításhoz kapcsolódó infrastruktúrák szervezésének közgazdasági kérdésköreit – erős hangsúlyt helyezve a víz- és a területhasználat közötti kapcsolatokra.

Miközben a vizet a XXI. század stratégiai elemének tartják, egyre nagyobb érdeklődés fordul felé és az éghajlatváltozás kapcsán is egyre inkább előtérbe kerülnek a víz hiányából és a kiszámítható környezeti feltételek megbillenéséből fakadó társadalmi hatások, a közgazdaságtan viszonya ambivalens a témához. Jelenleg a közgazdaságtan bevett, klasszikus eszközei korlátozott szerepet játszanak a víz-kihívásokra adott policy válaszok kialakításában. A mérnöki szemléletű feladatellátásban dolgozóknál és az ökológiai összefüggéseket ismerő szereplőknél hiányzik a közgazdaságtan mélyebb összefüggéseinek az ismerete, miközben hiányoznak a témával foglalkozó közgazdászok is.

Egyre nagyobb számban van szükség olyan közgazdászokra, akik kellő ismerettel rendelkeznek mind az érintett szektorok, ágazatok és érdekcsoportok (mint felhasználók) működési logikájáról, mind a kiszolgáló infrastruktúra rendszerek fizikai működtetéséről és a mögöttes természeti folyamatokkal való kapcsolatukról. Akik le tudják fordítani az összetett vízügyi helyzeteket, vízhasználati konfliktusokat a közgazdaságtan nyelvére és a standard közgazdaságtan eszközeire támaszkova képesek lesznek arra, hogy más képzettségű szakemberekkel együttműködve megfogalmazzák az adott terület komplex erőforrás gazdálkodási problémáit és az azokra adható válaszokat. A Water Policy Lab kiemelt célja, hogy a közgazdász hallgatóknak ne csak tudást biztosítson, hanem olyan interdiszciplináris projekt lehetőségeket is, melyekben a tantermi tudás sokrétű tapasztalatokkal erősíthető.

Az egyetemen belül erősíteni szeretnénk azokat a kapcsolatokat, ahol a tevékenységeink kölcsönösen előnyös együttműködést eredményezhetnek
Mit tudunk nyújtani, aminek a helyét keressük?

  • Szemléletet – első lépésként elindítottunk egy szabadon választható tárgyat, Introduction to Water Economics címen (2KT51LCK01B). A tárgy a vízgazdasági összefüggésrendszert fokozatosan tágítva nyújt betekintést a vízkészlet- és infrastruktúra kapacitás szűkösségi kérdéseibe, a víz hasznosítások mentén értelmezhető tájléptékű természeti erőforrás gazdálkodás és vízkárelhárítás kérdéseibe, amit végül a tájhasználat vízháztartási következményei és az éghajlati instabilitás közötti többrétű kapcsolatok foglalnak keretbe.
  • Releváns témák feldolgozása; segítséget biztosítunk szakdolgozatok, kutatási ötletek megvalósításához

Mi az, amit másokkal együttműködve szeretnénk továbbfejleszteni?

  • A vízügyek sokrétűsége a világ nagyon nagy részén eredményez sikertelen szakpolitikai próbálkozásokat, krízis kezeléseket. Ezek oka jellemzően igazgatási és szabályozási kudarc semmint technológiai hiányosságok. Ehhez a tématerülethez való hozzáférés belépési költségeit szeretnénk minél szélesebb kör számára lecsökkenteni.
  • Vízgazdasági esetközpont kialakítása, oktatási és kutatási célú projekt témák felkutatása, szervezése.

Települési szint: Ivóvíz és víziközmű infrastruktúra kérdések

Az ivóvízhez jutás kérdése egyszerre erőforrás hozzáférési és víziközmű infrastruktúra gazdálkodási és szabályozási kérdés, amelyben egy monopol helyzetben lévő közcélú szolgáltatás megszervezése kapcsán keverednek szociális, gazdasági és természeti kihívások mind a kisebb települések, mind a városok, elővárosiasodó agglomerációk számára.


A hazai szolgáltatás szervezési és szabályozási folyamatok mellett tapasztalatunk van a régiós és a tágabb nemzetközi esetekkel kapcsolatban is.

Kutatási, oktatási tevékenység számára hasznos adatbázisok, amelyek feltöltéséhez hozzájárultunk:



Táj szint: Vízgyűjtő gazdálkodási és vízkárelhárítási ügyek

Itthon is csak töredékét használjuk ki annak a magasszínvonalú jogi keretrendszernek, amit az EU egymással összekapcsolódó Víz Keretirányelve és Árvízi Irányelve biztosít. Az irányelvek lényegében megteremtik a közgazdasági eszközök tájgazdálkodási (természeti erőforrás gazdálkodási) eszközként való alkalmazásának legfontosabb előfeltételeit – a jogok és felelősségek allokációját – valamint információs hátteret biztosítanak a szűkösségek és extern hatások tájléptékben való értelmezéséhez és az érdekellentétek kezeléséhez.

Résztveszünk e tudományos tartalom gyakorlati alkalmazását elősegítő együttműködésekben. A LAND4FLOOD: Natural Flood Retention on Private Land Cost Action programban, ami az árvizeken túlmutatóan a természetre alapozott más vízgazdasági kérdések kapcsán is felmerülő alkalmazkodási megoldások (Nature Based Solutions) alapkérdése – a föld/területhasználat alakíthatósága – körüli érdekellentétek gyakorlati feloldhatóságának szakpolitika megoldásait tárja fel és teszi hozzáférhetővé. Az együttműködés célja a sikeres szakpolitikák megvalósításához szükséges multidiszciplináris, a mérnöki, ökológiai tudományoktól a jogi, közgazdasági megközelítésekig ívelő tudáselemek és művelőik összekapcsolása. (A közgazdasági kapcsolódási pontok ismerhetőek meg pl az alábbi három szakpolitikai ajánlásból: A magánterületek szerepéről, a kompenzációs technikákról és a városok lehetőségeiről)

Az International Academic Association on Planning, Law, and Property Rights hálózata ad teret e gondolkodás nemzetközi tudományos megjelenítésének.
A nemzetközi együttműködésekben való részvételt a kutatási, szakértői tevékenységünk alapozta meg. A Corvinus VízKör – Water Policy Lab elképzelések szempontjából legérdekesebb elemek.
EPI-Water – Evaluating Economic Policy Instruments for Sustainable Water Management in Europe (EU-FP7 kutatási program, GA: 265213) hazai fókuszú elemzései a Tisza vízgyűjtő árvízi és belvízi problémáiról. A kutatási program eredményeire alapozva több tanácsadó projektben is résztvettünk a tiszai árapasztó tározók költségminimalizáló működtetésével kapcsolatosan. Ezek eredményei jelenleg nem nyilvánosak.

A vízgyűjtő gazdálkodást gyakorlatba ültető szakpolitikákat bemutató cikkeink és elemzéseink.
Natural Water Retention Measures – jó gyakorlatok és esetek bemutatása
Elemzések a folyami fuvarozás kérdéskörében

Globális kapcsolódások: Az Energia-Víz-Táj-Éghajlat összefüggésrendszere

A vízügyek sikeres kezelése megvalósíthatatlan a sokrétű tudományos és ágazati összefüggések ismerete és figyelembevétele nélkül. Ehhez szükség van koherens szemléletmódok kialakítására. Környezeti, éghajlatváltozási kérdések esetében a közgazdaságtani szemléletmód és a benne rejlő lehetőségek megítélése ambivalens, saját tudományágunkon belül is viták tárgyát képezi. A vízgazdasági szemléletmód kiterjesztése a tágabb vízháztartási folyamatokra egy koherens és integratív megközelítés lehetőségét rejti, amely hozzájárulhat szemléletmódok közötti ellentétek feloldásához. Mindez tekinthető egy hosszú távú, koncepcionális, szintetizáló kutatási témának, amelyet a szemlélet fejlődése mentén próbálunk formába önteni.

Vágólapra másolva
GEN.:2021.10.28. - 17:39:31