Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

A Kutatóközpontról

Üdvözöljük honlapunkon!

A kutatóközpont alap- és alkalmazott kutatásokat folytat a hazai és nemzetközi felsőoktatás területén. A központ olyan projektszervezeti keretet biztosít a résztvevők számára, ahol lehetőség nyílik az együttműködés szinergiáit kihasználva új kutatási irányok megfogalmazására, kivitelezésére, magyar és nemzetközi kutatási pályázatokban való részvételre, illetve hosszabb távon a felsőoktatással összefüggő tantárgyak, programok kialakítására és oktatására. Tanszéki, munkahelyi státuszuk teljes megtartása mellett a tagok a központ szervezetében az egyes projektek megvalósítását végzik, a projektek révén bevont források felhasználásával.

Kováts Gergely, a kutatóközpont igazgatója 

Budapesti Corvinus Egyetem 










A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán 2008 májusában alakult meg a Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja.

A központ egy olyan projektszervezeti keretet biztosít a résztvevők számára, ahol lehetőség nyílik az együttműködés szinergiáit kihasználva új kutatási irányok megfogalmazására, kivitelezésére, magyar és nemzetközi kutatási pályázatokban való részvételre, illetve hosszabb távon a felsőoktatással összefüggő tantárgyak, programok kialakítására és oktatására. Tanszéki, munkahelyi státuszuk teljes megtartása mellett a tagok a központ szervezetében az egyes projektek megvalósítását végzik, a projektek révén bevont források felhasználásával.

Célkitűzések

A kutatóközpont alap- és alkalmazott kutatásokat folytat a hazai és nemzetközi felsőoktatás területén. A mai, „tudástársadalomként” jellemzett világban felértékelődött a felsőoktatás szerepe, mind a tudás „termelése”, a kutatás, mind pedig a tudás átadása, az oktatás oldalán. A globalizáció és ezáltal a piaci viszonyok megjelenése minden szolgáltatási ágazatban, így az oktatásban is új, izgalmas kérdéseket vet fel. Az egyetemek szerepe a társadalmi igények alakításában és kielégítésében nemzetközi viták és politikai döntések középpontjában áll. Az ágazatban foglalkoztatottak száma drámaian megnőtt: a tanár és a diák, valamint az adminisztratív dolgozók teljesítménye mind a hazai, mind a nemzetközi piacon megmérettetik. A rendszerváltás utáni Magyarországon fennáll a veszélye annak, hogy egyes más magyar termékekhez hasonlóan a magyar felsőoktatás is a perifériára sodródik, versenyképességét elveszíti. A Kutatóközpont, miközben a felsőoktatás egyes kiemelt kérdéseivel nemzetközi keretekbe ágyazottan foglalkozik, projektjei révén segítséget kíván nyújtani a magyar felsőoktatás intézményvezetőinek, illetve az oktatáspolitika irányítóinak is. A kutatási prioritások mellett a központ a profiljába vágó, az egyetemi oktatásba bevonható tantárgyakat, illetve programokat dolgoz ki karközi együttműködésben külső (hazai és nemzetközi) szakemberek és anyagi források bevonásával.

Kutatási területek

A kutatóközpont tagjainak mindenkori érdeklődési köre, a kutatóközpont számára adott kutatási megbízások, illetve a magyar felsőoktatás előtt álló feladatok megoldására való törekvés határozza meg, hogy adott időszakban milyen kutatásokra kerül sor. A következő területek kapnak prioritást:

  • Elemzések, tanulmányok a magyar felsőoktatásról, annak nemzetközi vonatkozásairól. Hazai esettanulmányok, sikertörténetek.
  • A 21. század egyeteme: a felsőoktatás új társadalmi szerepe a globalizálódó világban. Nemzetközi projektek a felsőoktatás-marketing, a felsőoktatás-finanszírozás, a felsőoktatási piacok tanulmányozására.
  • A Bologna-folyamat hatásai, a felsőoktatás nemzetköziesedése, a magyar felsőoktatás illeszkedése a nemzetközi folyamatokba. A felsőoktatási mobilitás trendjei, irányai, eszközrendszere.
  • Az autonómiák kérdése a felsőoktatásban, a közjavak és a magán javak érdekütköztetése.
  • Tananyagfejlesztés, tanulási eredmények (learning outcome), képesítési keretrendszerek nemzetközi kontextusban.
  • Empirikus kutatások, statisztikai feldolgozások, felsőoktatási rangsorok.
  • A felsőoktatás és a foglalkoztatás összefüggései. Regionális felsőoktatási politikák.
  • Intézményirányítás hazai és nemzetközi gyakorlata.
Central European University, Budapest

Central European University (CEU) from its inception, in 1991, has been a densely international and multicultural graduate education institution. Today its students and alumni represent approximately 150 countries, while academic faculty and staff come from over 30 countries.  CEU also has an extensive record of successfully managed research schemes comprising including EU FP6 and FP7, ERC grants, Marie Curie, and has been coordinator or partner in Erasmus Mundus Programs and over 60 other European and various international research collaborations.

Center for Higher Education Policy Studies (CHEPS), University of Twente, Enschede

A Hollandiában működő felsőoktatási kutatóközpont Európa egyik vezető kutatóintézete. Specialitása az interdiszciplínáris szemlélet, az intézményi szintű vizsgálódás, valamint az elméleti és módszertani szempontból jól megalapozott empirikus megközelítés. Gyakran végeznek nemzetközi összehasonlító kutatásokat, az utóbbi évtizedben főleg az Európai Felsőoktatási Térség kialakításának témáira kiirt projektek keretében.

Debreceni Egyetem, Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ  (CHERD)

A 2007-ben alakult kutatóközpont azokat a K+F problémákat keresi meg, tartja nyilván és közvetíti, amelyek a “bolognai folyamat” révén a Debreceni Egyetemen, illetve a régióban felmerülnek. Olyan kutatásokat végez a felsőoktatás aktuális fejlesztési kérdései kapcsán, amelyek megalapozzák az intézményi, illetve regionális szintű döntéseket (pl. területi rekrutáció, együttműködés a gazdasági környezettel, hallgatói és oktatói véleményezések stb.).

ELTE Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ

Az ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ keretében működő Felsőoktatás-menedzsment Műhely havi rendszerességgel szervez a felsőoktatás-menedzsmenthez és a felsőoktatási intézmények menedzsment-kapacitása fejlesztésének témájához kötődő rendezvényeket. Ezek célja olyan szakmai fórum megteremtése a felsőoktatás szervezeti és vezetési kérdései iránt érdeklődő szakemberek részére, amely lehetőséget nyújt az eltérő intézményi gyakorlatok megismerésére, nemzetközi példák tanulmányozására, a felsőoktatás-menedzsment aktuális elméleti és gyakorlati kihívásainak elemzésére

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Az Intézet szolgáltatásokat végez a közoktatás és a felsőoktatás területén. A felsőoktatást érintő tevékenységei közé tartozik többek között a tehetséggondozás, a kreditrendszer fejlesztése, a teljesítmény és a minőség mérése, a képesítési keretrendszer kidolgozása. Az NFKK részt vesz az OFI által irányított TÁMOP 4.2.3 projektben.

Educatio

A folyóirat interdiszciplináris szemle azok számára, akik az oktatás társadalmi összefüggéseit keresik. Tematikus számaiban a közoktatás és a felsőoktatás egy-egy átfogó témájában végzett kutatások eredményeit, az adott témáról folyó társadalmi és tudományos viták fontosabb vonulatit mutatja be. Az NFKK szakmai kapcsolatot ápol a folyóirattal, tagjai rendszeresen publikálnak benne, illetve a szerkesztőbizottság tagjaként részt vesznek a munkájában.  

Felsőoktatási Műhely

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar közös kiadványa, amely tematikus számaiban a hazai felsőoktatás aktuális kérdésiről ad releváns információkat elsősorban a szektor főszereplői, a hallgatók számára. Az empirikus vizsgálódások eredményeinek, adatainak bemutatása mellett szakértői elemzéseket is közöl. Az NFKK tagjai szerkesztőbizottsági tagként, rendszeres publikálóként kapcsolódnak a folyóirathoz.

Vágólapra másolva