Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Szakdolgozatokkal kapcsolatos információk

A szakdolgozat megírásának, illetve az abszolutórium megszerzésének a feltétele két félév szakszemináriumi kurzus elvégzése. A szakszeminárium célja a szakdolgozat megírásához szükséges konzultáció biztosítása a konzulenssel, vagyis a szakszeminárium vezetőjével. A szakszemináriumhoz nem tartoznak fix idősávok, noha a szakszeminárium vezető előírhat rendszeres találkozót a kurzus teljesítésének feltételeként.

 A Szakszeminárium I. kurzus felvételekor szükséges a szakszeminárium vezetőjének a kiválasztása, mely a hallgató feladata a lehetséges szakszeminárium vezetővel egyeztetve. A tanszékhez tartozó oktatók minden év elején meghirdetik azokat a témákat, amelyeken belül vállalják hallgatók felkészítését. A megadott témákon túl lehetőség van az oktatókkal egyéb témák egyeztetésére is.

 A szakszemináriumi jelentkezés menete a következő: 

 1. A hallgató kiválasztja a témát és az oktatót, akinél a szakdolgozatát írni kívánja. 

 2. A hallgató az oktatót felkeresi és egyeztet vele. 

 3. Amennyiben az oktató vállalja a hallgató felkészítését, a hallgató aláíratja az oktatóval a korábban kitöltött szakszemináriumi jelentkezési lapot. 

 4. A kitöltött és aláíratott lapot a tanszéki titkárságon kell leadni a meghatározott időpontig 

 5. A hallgatók ez alapján kurzusra kerülnek a Neptun rendszerben. 

 6. Amennyiben a hallgató külföldön tartózkodik, úgy lehetőség van az oktatóval való elektronikus kapcsolattartásra is, ez esetben kérjük, hogy egy megbízottal írassa alá a szakszemináriumi jelentkezési lapot! 

 Lehetőség van tanszéken kívüli (de mindenképpen egyetemi) oktató választására is. Ez esetben vele kell a jelentkezési lapot aláíratni, illetve kérvényezni kell a Világgazdasági Intézetben külső tanszékről való szakszeminárium vezető engedélyezését. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy ekkor is nemzetközi témájú szakdolgozatot írjon, hiszen a szakdolgozat védése ekkor is a Világgazdasági Intézetben történik. Az Intézet fenntartja a jogot, hogy az Intézeten kívüli oktatóhoz történő jelentkezést nem hagyja jóvá! A jóváhagyást a mindenkori szakfelelős, illetve az ő megbízásából a szakkoordinátorok végzik. 

 A szakszemináriumi munkáról mindkét félévben haladási naplót kell kitölteni, melyet a szakdolgozat leadásakor a dolgozathoz mellékelni kell. A haladási naplóban előírt minimális követelmények a szakszemináriumi kurzuson a jegyszerzés feltétele!

Miért kell szakdolgozatot írnia?

Az alábbiakban néhány pontban összefoglaljuk, miérttartjuk szükségesnek, hogy mesterszakos tanulmányait szakdolgozattal zárja le.Ez alapján a szakdolgozat megírása szerves részét képezi az egyetemitanulmányoknak, és hozzájárul ahhoz, hogy a képzés során megszerzendőkészségeket elsajátítsa. A szakdolgozat írás célja eszerint:

– lehetőséget ad Önnek arra, hogy egy saját maga által kiválasztott témábanönálló kutatást végezzen;

– ezáltal kipróbálhatja magát, hogy egy nagy lélegzetvételű írott anyagbanhasználja és fejlessze elemző képességét,kifejezőkészségét, és saját véleménytalkosson;

– önállótudományos kutatást végezzen;

– megmutathatja előrehaladását, bemutatja azokat a készségeket, mindazt atudást, amit a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszakon sajátított el:így többek között elméleti és módszertani készségeket, a szaknyelv megfelelőhasználatát;

– egyjól megírt szakdolgozat jó belépőt jelent,amennyiben tanulmányait folytatnikívánná, egy jól megírt szakdolgozatot különféle pályázatokon is megmérettethet,melyeken értékes díjakat nyerhet,kezdve az egyetemi, illetve országosTudományos Diákköri Konferenciával illetve

– aszakdolgozat megírása olyan hosszú távú, több hónapos projekt, aminekmenedzselése is értékes tapasztalatszerzést jelent.

Szakmai elvárások a szakdolgozattal kapcsolatban

Amit elvárunk Öntől:

– válasszon egy saját, jól lehatárolt kutatási témát;

– ezentémán belül végezzen önálló, független kutatást;

– keressen a témához kapcsolódó irodalmat és/vagy adatokat, beleértveklasszikus irodalmakat, aktuális folyóiratcikkeket,publikációkat, megbízhatóinternetes forrásokat;

– a megtaláltmásodlagos forrásokat dolgozza fel,értékelje, kritikusan értékelje, a különbözőszerzők gondolatait ütköztesse, és mindezt mindenképpen egészítse ki saját,érvekkel alátámasztott véleményével;

– aholszükséges, vegye figyelembe a tématörténelmi hátterét, illetve építsen a témakorábban kidolgozott elméleti alapjaira;

– fogalmazzon meg igazolható hipotézis(eke)t,megválaszolható kutatásikérdés(eke)t, használjon világos és tudományos módszertant, érveljen logikusan;

– demonstrálja, hogy képes kritikusan gondolkodni.

A témaválasztás

A szakdolgozat témáját alapvetően minden hallgató sajátmaga választja meg. Ugyanakkor a témának kapcsolódnia kell a Nemzetközi Gazdaságés Gazdálkodás mesterszak képzési programjához,másrészt pedig a témát vállalniakell egy konzulensnek (lásd a szakszeminárium témakörét!). A téma kiválasztásakapcsán a Világgazdasági Intézet munkatársai a szakszemináriumi jelentkezéstsegítendő tág témákat megadnak, de ezeken kívül is esetenként lehetőség vanegyéni téma kiválasztására, amennyiben a konzulens ehhez a témához hozzájárul.

A témaválasztás kapcsán, kérjük,vegye figyelembe azalábbi ajánlásokat:

– Aválasztott téma kapcsolódjon a mesterszakhoz;

– Alegérdekesebb kutatási témák általában valamilyen elméletből, esetleg valamilyenkonkrét problémából származnak. Az adatgyűjtés, a módszertan kiválasztása, azelemzés a későbbi fázisban következik. Mindazonáltal nem árthat viszonylag koraifázisban ellenőrizni,áll-e rendelkezésre olyan adatbázis, irodalmi anyag, amireépítve a kutatáskivitelezhető.

– Ahogyaz ötlet érlelődik, néhány mondatban írja le, mi is a kérdés, melyet megszeretne kutatásában válaszolni.

– Olvasson sokat először, ez segíthet konkretizálnia kutatási kérdést.Fontos, hogy mielőtt a konkrét témát kiválasztaná, legalább felszínesen legyentisztában az alapelméletekkel, problémákkal.

– Noha amesterszakos szakdolgozatban nem cél teljesen új eredmények elérése, ugyanakkorcélszerű lehet olyan témát választani, mely nem „agyonírt”, illetve aholbizonyos részeredmények elérésére van lehetőség (például egy meglévő elmélettesztelése egy még nem vizsgált országban).

– Figyeljen rá, hogy a választott kutatási program beleférjen az idejébe.Amennyiben például primer adatgyűjtésbe kezd, vegye figyelembe annakidőigényességét.

A kutatás kivételezése

Miután sikerült kiválasztani a szakdolgozat témáját, akövetkező lépés a kutatás. Ez sokszor magában foglalja elsődleges adatokfelkutatását közvetlenül, adatgyűjtéssel, vagy közvetetten,valamilyen, főkéntinternetes, adatbázisból. Egyes témák esetében a dolgozat alapulhat kizárólagmásodlagos forrásokon.

A dolgozat témájától függően természetesen nagyonsokféle módon kivitelezhető a kutatás. Álljon itt azonban néhány jó tanács:

– Járjonkönyvtárba, az Egyetem könyvtára remekkiinduló pont, a könyvtárosoksegítőkészek!

– Ismerkedjen meg a releváns adatbázisokkal! Az interneten számos adatbáziselérhető, sok fizetős is, az egyetemi előfizetéseknek köszönhetően.

– Amennyiben közvetlen adatgyűjtést tervez,tervezze meg időben,konzultáljon konzulensével, és, legfőképpen, szánjon elégidő ne csak azadatgyűjtésre, de az értékelésre is!

– Azösszegyűjtött adatokat elemeznie is kell! Az elemzés során kapcsolódjonvalamilyen, a témában releváns elmélethez, vagy a választott problémához (hiszenez a szakdolgozat „értelme”). Az interpretációhoz használjon grafikonokat,táblázatokat! Amennyiben statisztikai vagy ökonömetriai elemzést végez, arészletes eredmények kerülhetnek a függelékbe (de ott biztosan legyenek meg,hogy az eredmények ellenőrizhetők legyenek), de a legfontosabb eredményeketfoglalja össze a főszövegben,áttekinthető formában!

– Akonklúzióban ne interpretálja túl az eredményeit! Legyen tisztában az elemzés ésannak módszertanának korlátaival,erősségeivel, gyengeségeivel. Ez fontos részétképezi a dolgozat értékelési szempontjainak is.

Minden szakdolgozat más és más,így felépítésük is témafüggő.A dolgozat felépítését illetően kérje ki konzulense tanácsát. Azonban általábanaz alábbi szerkezeti felépítés használható a legtöbb szakdolgozat esetében.

1. A dolgozat címe

– Adolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése

– amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tantárgyat illetően, akkorszükséges magyarázó alcím adása;

– utal adolgozat központi témakörére(témaköreire).

2. Bevezetés és motiváció

– adolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása, aszakdolgozat diszciplínájának meghatározása;

– a témavagy terület pontos lehatárolása, a témaválasztás relevanciájának indoklása;

– akutatási kérdés(ek) és vagy a hipotézis(ek)megfogalmazása;

– a kifejtésmenetének és logikájának rövid ismertetése;

– akutatási módszertan specifikálása (amennyiben a szerző vizsgálatai soránkomolyabb módszertani apparátust alkalmazott);

– adolgozat szerkezete;

– 5-8oldal terjedelmű;

3. Irodalomáttekintés

– aszakdolgozat/diplomamunka középpontjában állótéma tárgyalásához szükségesfogalmak, modellek, elemzési módszerek, elméletek bemutatása;

– ahasonló területen végzett vizsgálatok tapasztalatainak összefoglalása;

– afelhasznált irodalom kapcsolása az önállóan végzett kutatómunkához.

4. A dolgozat központi témakörének kifejtése

– azelméleti bevezetésben tárgyalt fogalmak és modellek segítségével a választottprobléma leírása, értékelése,

– adolgozat elméleti bevezetőjében bemutatott fogalmakat és modelleket a kifejtéssorán konzekvensen használja;

– megalapozott, tényekkel és érvekkel alátámasztott megállapításokattartalmaz;

– avizsgált probléma/szituáció leírásában objektív, értékelését tekintve kritikus;

– aszerző személyes állásfoglalását is megjeleníti, amely jól elhatárolható ahelyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől;

– atapasztalatokat visszacsatolja az elméleti felvezetésben bemutatott modellekre,korábbi empirikus vizsgálatokra, a megfogalmazott hipotézisekre;

– terjedelme megfelelő, legalább a dolgozat felét teszi ki.

5. Összegzés

– adolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása;

– akulcsirodalmakban megfogalmazottaktól esetlegesen eltérő eredmények, önállóvélemények összefoglalása;

– azelért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapjántovábbi vizsgálati irányokat jelöl ki.

6. Hivatkozások

– adolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresést elősegítő összefoglalása.

– azirodalomjegyzéknek szigorú elvárásoknak kell megfelelnie, ezeket a formaikövetelmények résznél fejtjük ki.

7. Mellékletek (nem kötelező)

– kiemelten: módszertani dokumentációk bemutatása(felhasznált kérdőív,interjúvázlat, elvégzett számítások stb. közlése);

– azonábrák, táblázatok, dokumentumok stb. megjelenítése, amelyek a dolgozatmegértéséhez mindenképpen szükségesek,ugyanakkor a dolgozat egy adottfejezetével/alfejezetével szoros kapcsolatba nem hozhatók; vagy túlságosanrészletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgófejezetet;

– azonábrák, táblázatok, dokumentumok stb. megjelenítése, amelyek a dolgozat egy adottfejezetével/alfejezetével ugyan szoros kapcsolatba hozhatók, formájuk (pl.A3-as) és/vagy terjedelmük (2 vagy több oldal) miatt azonban mellékletbekívánkoznak.

– funkciója nem kérdőjelezhető meg, az oldalszám mesterséges növelésénekvádja nem érheti;

– számozott, címmel ellátott, és a tartalomjegyzékben is feltüntetett;

– adolgozat terjedelmének 15%-át csak nagyon indokolt esetben haladja meg.

Figyelem! A szakdolgozat/diplomamunka elégtelennelvaló minősítését vonhatja maga után az alábbi körülmények fennállása:

– adolgozatban az előbb tárgyalt főbb részek nem azonosíthatók;

– adolgozat egyes főbb részei közötti összhangsúlyosan sérül (pl. a dolgozatcímében jelzett témakör csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt, vagy azelméleti felvezetésben ismertetett fogalmak és modellek csak marginálisankerülnek felhasználásra a dolgozat specifikus témakörének tárgyalásakor);

– adolgozat több mint 1 bekezdés (kb. 3-4 mondat)terjedelemben szó szerintiformában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az eredeti forrásnaka megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül(plágium);

– adolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik(még ha a forrás a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben megjelöli isa dolgozat írója);

– adolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza akár az elméleti, akáraz empirikus rész vonatkozásában;

– adolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér;

– adolgozatban a helyesírási, nyelvtani,stilisztikai és/vagy szerkesztési hibákbántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.

1. Címlap

– Külső címlap: a „szakdolgozat/diplomamunka”megnevezésen, a szerző nevén és az évszámon kívül mást nem tartalmazhat

– Belső címlap: szerepel rajta az egyetem a kar és a tanszék neve, a szerző neve, szakja és szakiránya vagy specializációja, a dolgozat címe, valamint a konzulens neve és az évszám

Budapesti Corvinus Egyetem 



















2. Tartalomjegyzék, ábrák jegyzéke, táblázatok jegyzéke

– A szakdolgozat/diplomamunka belső címlapját követi a tartalomjegyzék.

– Amennyiben a dolgozat ábrákat és táblázatokat tartalmaz, s a Szerző ezeket az ábrákat és táblázatokat beszámozta, a tartalomjegyzék után ábrák jegyzékének és táblázatok jegyzékének kell következnie.

– A tartalomjegyzékben az egyes fejezetek címeihez  az oldalszámok jelölendők, az oldalak számozása a belső címlap és a mellékletek kivételével minden oldalon kötelező.

– A fejezeteket, alfejezeteket (arab számokkal)számozni kell, ennek mélysége a dolgozat jellegétől függ. Az alfejezeten belüli bontás feltétele, hogy egynél több alpontot tartalmazzon. A tartalomjegyzékkel kapcsolatban elvárás, hogy csak három szintig jelenítse meg a tagolást (például 2.3.1 alpont).

3. A szövegtörzzsel kapcsolatos formai követelmények

– A szakdolgozatot/diplomamunkát egyoldalasan kell nyomtatni.

– Az oldalaknál 2-2,5 centiméteres (felső, alsó,bal, jobb) margó alkalmazandó, a lap bal szélén további 1 centiméteres kötésbeni (gutter) margóval.

– A szakdolgozat/diplomamunka betűtípusára kötelező megkötés nincs, bármely jól olvasható, hagyományos megjelenésű típus használható. Az ideális betűméret Times New Roman 12 pontnak megfelelő.

– A szakdolgozat/diplomamunka másfeles sortávolsággal készül, ami oldalanként kb. 30-35 sort jelent.

– Az áttekinthetőség érdekében a szöveget bekezdésekre kell tagolni.

– A fenti paraméterek teljesülése esetén az ideális szakdolgozat szövegtörzsének hossza 50-70 oldal. Ettől bármilyen irányban eltérni csak nagyon indokolt esetben lehetséges.

4. Hivatkozások

– A szakdolgozat/diplomamunka azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira), amelyeket más művekre támaszkodva ír a szerző, egyértelműen hivatkozni kell.

– A hivatkozás a vonatkozó szövegrész végén zárójelben a szerző vezetékneve és az évszám feltüntetésével történik(Szerző1 Vezetéknév – Szerző2 Vezetéknév, (2002)). Három vagy több szerző esetén a második szövegközi hivatkozástól kezdődően az első szerző megnevezése után et. al. kifejezéssel rövidíthető a hivatkozás (Szerző1 Vezetéknév et. al.,(2002)). Egyazon szerző két, azonos évben kiadott publikációjára az évszám után írt „a” ill. „b” jelzéssel hivatkozunk. (Szerző Vezetéknév, (2002a)).Opcionálisan a hivatkozás a vonatkozó szövegrész helyett (azonos formában) az adott oldalon lábjegyzetben is szerepelhet.

– Szó szerinti idézet, felsorolás, fordítás,táblázat vagy ábra esetén a pontos oldalszám is kötelezően megjelölendő (Szerző Vezetéknév, (2002), 85. old.).

5. Irodalomjegyzék

– Az irodalomjegyzék azon szakirodalmi publikációkés tanulmányok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében –ideértve a szövegközi ábrákat és táblázatokat, a közölt statisztikai adatokat és becsléseket, illetve a mellékletek tartalmát is – hivatkozás történik. (Nem hivatkozott, csak háttér-olvasmányként szolgáló publikációk feltüntetésére nincs szükség. Az irodalomjegyzék csak olyan művet tartalmazhat, amelyre a főszöveg hivatkozik!)

– A hivatkozott művek a szerzők ABC sorrendjében szerepelnek az irodalomjegyzékben.

– A művek szerepeltetésekor a szerző nevét írjuk előre (magyar szerzők esetén a teljes nevet, külföldi szerző esetén csak a vezetéknevet és a keresztnév kezdőbetűjét), ezt közvetlenül a megjelenésévszáma követi zárójelben. Kettőspont után következik a cím, a kiadó neve és a kiadás helye, valamint folyóiratcikkek esetén az évfolyam és az oldalszám.

– A szerző nélküli írásműveknél használható az„Anonymus” szó a szerző(k) helyén. Törekedni kell azonban a szöveg szerzőjének,szerkesztőjének (utóbbi esetben a szerk., vagy az angol ed. rövidítést is szerepeltetni kell a név után) az azonosítására.

– Internetes források esetén is szükséges a szerződés a cím megjelölése, ennek hiányában a honlap vagy portál neve szerepeltetendő. Szükséges továbbá az internetes cím (URL) és a letöltésdátumának feltüntetése. Az internetről hivatkozott oldalakat le kell tölteni,hogy az a szakszeminárium-vezető vagy a bíráló által a szerzőnél visszakereshető legyen.

– Bizonyos esetekben hasznos lehet – az előfordulási gyakoriságtól függően – speciális technikai kifejezések jegyzékével (szószedettel) és/vagy rövidítések jegyzékével kiegészíteni a dolgozatot. Ezt célszerű az irodalomjegyzék előtt szerepeltetni.

6. Egyéb követelmények

Indokolt esetben lehetőség van a dolgozat idegen nyelven történő benyújtására, illetve arra is, hogy két szerzőközös dolgozatot adjon be. Kérjük a hallgatókat, hogy ezen igényeiket mindenekelőtt a szakszeminárium vezetőjüknek terjesszék elő. Amennyiben nem angol, hanem más idegen nyelven kívánja szakdolgozatát írni, ahhoz a szakfelelős engedélye szükséges!

A szakdolgozat értékelésekor a bíráló egy értékelőlapot tölti ki, e mellett pedig írásbeli értékelést is készít. Általánosságban elmondható, hogy az értékeléskor az alábbi kérdéseket vizsgáljuk:

– Érvelés: az érvelés minősége, illetve mennyire jól lehatárolt témát, kutatási kérdést, hipotézist vizsgál az érvelés;

– Források: annak megítélése, vajon képes volt-e a megfelelő, releváns források kiválasztására, képes volt-e ezen források kezelésére, feldolgozására, kritikai értékelésére? Képes volt-e a különbözőnézetek, elméletek összehasonlítására, ütköztetésére? Amikor ezek közül elméleti keretrendszert választott, indokolta-e választását? Esetleg tudott-e szintetizálni egy saját álláspontot a források közül?

– Empirikus elemzés: képesnek kell lennie annak megítélésére, mikor van kvantitatív elemzésre szüksége. Bizonyítania kell, hogy képes transzparens, koherens, robosztus analízis kivitelezésére, és képes az ehhez szükséges adatok megszerzésére. Amennyiben kvalitatív módszerekkel dolgozik, bizonyítani kell a módszertan helyességét az adott témát illetően, és képes kell, hogy legyen transzparens és koherens elemzést kivitelezni. Minden esetben figyeljen a módszertanhoz kapcsolódó etikai problémákra (például az adatgyűjtés közben).

– Bizonyítás: bármilyen módszertani megközelítéstis alkalmaz, demonstrálnia kell, hogy képes tényeken alapuló elemzést végezni.Tehát képesnek kell lennie, hogy az gyakorlati elemzés eredményeiből valamilyen következtetésre jusson. Ebben vagy fogadja el, vagy vesse el a dolgozat elején felállított hipotézis, vagy válaszolja meg a felvetett kutatási kérdést! Legyen azonban óvatos, legyen tisztában eredményei korlátaival!

– Eredetiség: noha nem elvárt teljesen új eredmények elérése a dolgozatban, azonban fontos, hogy a dolgozatnak valamifajta újdonságértéke legyen. Ez megtörténhet létező elméletek olyan tesztelésével, mely korábban még nem történt meg, lehetséges létező elméletek újrainterpretálásával, vagy új adatok gyűjtésével, vagy meglévő adatok újszerű vizsgálatával.Figyeljen arra, hogy a szakdolgozata ne meglévő eredmények szimpla utánközléselegyen!

– Interpretáció: figyeljen arra, hogy a dolgozatírása során használja a szaknyelvet megfelelően, a dolgozat nyelvezete legyen világos és tiszta. Törekedjen világos struktúra kialakítására. A szöveg mellette a táblázatok, ábrák is legyenek áttekinthetőek , legyen világos, miért is szerepelnek a dolgozatban. Törekedjen a hivatkozások helyes használatára!

Főbb információk a Szakdolgozat leadás tájékoztatófájlban. 

További fájlok: 

  Szakdolgozat-témakörök – 2020-2021-as tanév

Ádám Zoltán:
– Az autoriter populizmus és a liberális demokrácia összehasonlító politikai gazdaságtana
– Demokrácia és intézményi fejlődés Kelet-Közép-Európában az 1989-1990-es rendszerváltások után,politikai-gazdaságtani megközelítésben

Almadi Sejla:
– Nemzetközigazdaságtan és kereskedelem, versenyképesség
– Marketing,menedzsment és stratégiák a nemzetközi vállalatoknál
– Viselkedésgazdaságtan, szervezeti viselkedés, vállalati pszichológia

Benczes István
– EU gazdasági kormányzás reformjai
– Fiskális politika az Eu-ban
– Integráció-elméletek
– Euró-bevezetés Magyarországon

Burucs Judit
– A fejlődő ország finanszírozáshoz való hozzáférésének fejlődése az elmúlt évtizedben
– A pénzügyi kockázatkezelés jövője a bankszektorban
– Egy kiválasztott ország bankjainak likviditási kockázatkezelési gyakorlatának változása
– A fejlődő országokban az elmúlt évtizedben a háztartási megtakarítási szokások változtatása
– A Bázel III hatása az orosz bankszektorra
– A kelet-közép-európai leányvállalatok hatása a bankcsoport jövedelmezőségére

Endrődi-Kovács Viktória
– Nyugat-Balkán,nyugat-balkáni országok gazdasága
– Integrációérettség
– FDI – multinacionális vállalatok, beruházások, beruházási döntések
– Globális értékláncok, a V4-ek beágyazottsága

Gál Péter
– Transznacionális vállalatok stratégiája- Külföldi közvetlen beruházások
– A globalizáció makro- és makrogazdasági következményei (nemzeti és nemzetközi gazdaságpolitikák, fejlesztéspolitikák, nemzetközi vállalati és pénzügyi láncok)
– Az új technikai korszak hatásai a világgazdaságban. (Elméleti, gazdaságpolitikai és vállalati következmények. Hatások az egyes országokban, régiókban.)

Hámori Balázs
– New developments in the Behavioral Economics 
— Új fejlemények a viselkedés-gazdaságtanban
– How have economic decisions been influenced by human emotions 
— Az érzelmek hatása a gazdasági döntésekre
– Gazdasági rendszer változatok összehasonlítása a válságtükrében Comparison of economic system variants in the light of the economiccrisis
– The role of the institutions in the functioning of theeconomy. 
— Az intézmények szerepe a gazdaság működésében
– Information/Knowledge Economy – Információgazdaság/tudásgazdaság

Kollai István
– Társadalmi-gazdasági folyamatok Közép-Európában
– Területi egyenlőtlenségek
– Az örökség, mint gazdasági erőforrás
– Termékbranding és fogyasztói magatartás
– A kapitalizmusanomáliái

Magas István
– Globális pénzpiaci folyamatok, és szabályozás
– Világgazdasági-válságértelmezések, válságkezelés
– Magyar euróbevezetés feltételei
– A BREXIT és következményei Európában
– vámháború

Medve-Bálint Gergő
– regionális fejlődés, területi egyenlőtlenségek Kelet-Közép-Európában
– kelet-közép-európai növekedési rezsimek- iparpolitika a keleti és déli EU tagállamokban
– FDI, beruházás ösztönzés, állami támogatások az EU-ban- az EU kohéziós politikája

Miklós Gábor
– Gazdasági válság hatásai a közép-európai régióban
– Integráció érettség az újonnan csatlakozott európai uniós országokban
– Előnyök és hátrányok a közép-európai gazdaságokban(makroökonómiai elemzés)
– Autonómia vizsgálatok gazdasági, politikai megközelítésben
– Kisebbségek politikai és gazdasági haszna
– Európai munkaerőpiac kihívásai
– Munkaerőhiány Magyarországon, Közép-Európában
– A Magyar és közép-európai építőipar helyzete

Nagy Sándor Gyula
– Latin-Amerikai országok és Spanyolország gazdasági és politikai kérdései
– Európai uniós támogatások (Strukturális Alapok)nemzetközi és/vagy hazai felhasználása– EU energiapolitikája
– Beszállító és iparfejlesztési folyamatok

Palánkai Tibor
– Regionális és globális integráció elmélete
– Európai integrációs politikák
– Európai integráció teljesítmény mérlege
– Integrációérettség

Ricz Judit
– Fejlődés-gazdaságtan
– Fejlődő és feltörekvő országok
– A fejlődés politikai gazdaságtana (kiemelten Latin-Amerika vizsgálata)
– Fejlesztő államok (Kelet-Ázsiában és azon túl is)
– Kapitalizmus változatok

Simai Mihály
– A Globális gazdasági kormányzás és a nemzeti gazdaságpolitikák
– A világtermelés és nemzetközi kereskedelempolitika új kapcsolódásai
– A transznacionális társaságok nemzeti és nemzetközi szabályozása: célok és eredmények.
– A nyersanyagpiacok a nemzetközi kereskedelmi rendszerben
– A mezőgazdaság / az ipar vagy a szolgáltatások/, a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerben.– A globális kihívások és a multilaterális együttműködés.
– A fenntartható fejlődés új /2015- ben elfogadott/ globális programja és a nemzeti gazdaságok
– alternatív témák: fejlett világ, fejlődő országok, Magyarország;illetve a fenntarthatósági célok valamilyen szakterületen és a nemzeti gazdaságpolitikák.
– Kockázati tényezők a világgazdaságban, kockázatmenedzsment vállalati, állami és globális szinten
Stukovszky Tamás
– Az innováció szerepe a válságok hatásainak enyhítésében
– Paradigmaváltás a Magyarországon működő multinacionális vállaltok és a Magyar Állam hosszú távú kooperációjában 
– A sportgazdaság növekvő nemzetgazdasági jelentősége hazánkban és külföldön
– Janus arcú Kína, avagy a kétarcú kínai gazdasági növekedési jövőkép 
– A járműipar kiemelt szerepe a hazai gazdaság szerkezetében – áldás vagy átok?
– Az észt digitális állam gazdasági hatásai – KKV fejlesztés a 2020-as években Magyarországon és az EU-ban

Szent-Iványi Balázs (maximum 2fő, a Tanár úr külföldön tartózkodik,kapcsolattartás csak emailen és Skype-on lehetséges )
– Nemzetközi fejlesztés és segélyezés, fejlődésgazdaságtan

Szunomár Ágnes
– Kelet-Ázsia gazdaságai
– Közvetlen külföldi működőtőke-befektetések- Feltörekvő piacok, feltörekvő multinacionális vállalatok
– A (gazdasági) fejlődés kihívásai- Közepes jövedelmi csapda

Tétényi András
– nemzetközi fejlesztési támogatások,
– fenntartható fejlődési célok,– növekedés és fenntarthatóság elemei,
– nemzetközi migráció hatásai,
Vigvári Gábor
– A nemzetközi kereskedelem aktuális kérdései– Globalizáció,intézmények, nemzetállam
– Nemzetközi együttműködés politikai gazdaságtani kérdései– Az EU politikai gazdaságtana


Vágólapra másolva