Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Szakdolgozatokkal kapcsolatos információk

A szakdolgozat megírásának,illetve az abszolutórium megszerzésének a feltétele két félév szakszemináriumikurzus elvégzése. A szakszeminárium célja a szakdolgozat megírásához szükségeskonzultáció biztosítása a konzulenssel, vagyis a szakszeminárium vezetőjével. Aszakszemináriumhoz nem tartoznak fix idősávok, noha a szakszemináriumvezetőelőírhat rendszeres találkozót a kurzus teljesítésének feltételeként.

A Szakszeminárium I. kurzusfelvételekor szükséges a szakszeminárium vezetőjének a kiválasztása, mely ahallgató feladata a lehetséges szakszeminárium vezetővel egyeztetve. Atanszékhez tartozó oktatók minden év elején meghirdetik azokat a témákat,amelyeken belül vállalják hallgatók felkészítését. A megadott témákon túllehetőség van az oktatókkal egyéb témák egyeztetésére is.

A szakszemináriumi jelentkezésmenete a következő:

1. A hallgató kiválasztja a témátés az oktatót, akinél a szakdolgozatát írni kívánja.

2. A hallgató az oktatótfelkeresi és egyeztet vele.

3. Amennyiben az oktató vállaljaa hallgató felkészítését, a hallgató aláíratja az oktatóval a korábbankitöltött szakszemináriumi jelentkezési lapot.

4. A kitöltött és aláíratottlapot a tanszéki titkárságon kell leadni a meghatározott időpontig

5. A hallgatók ez alapjánkurzusra kerülnek a Neptun rendszerben.

6. Amennyiben a hallgatókülföldön tartózkodik, úgy lehetőség van az oktatóval való elektronikuskapcsolattartásra is, ez esetben kérjük, hogy egy megbízottal írassa alá aszakszemináriumi jelentkezési lapot!

Lehetőség van tanszéken kívüli(de mindenképpen egyetemi) oktató választására is. Ez esetben vele kell ajelentkezési lapot aláíratni, illetve kérvényezni kell a VilággazdaságiIntézetben külső tanszékről való szakszeminárium vezető engedélyezését.Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy ekkor is nemzetközi témájú szakdolgozatotírjon, hiszen a szakdolgozat védése ekkor is a Világgazdasági Intézetbentörténik. Az Intézet fenntartja a jogot, hogy az Intézeten kívüli oktatóhoztörténő jelentkezést nem hagyja jóvá! A jóváhagyást a mindenkori szakfelelős,illetve az ő megbízásából a szakkoordinátorok végzik.

A szakszemináriumi munkárólmindkét félévben haladási naplót kell kitölteni, melyet a szakdolgozatleadásakor a dolgozathoz mellékelni kell. A haladási naplóban előírt minimáliskövetelmények a szakszemináriumi kurzuson a jegyszerzés feltétele!

Miért kell szakdolgozatot írnia?

Az alábbiakban néhány pontbanösszefoglaljuk, miért tartjuk szükségesnek, hogy mesterszakos tanulmányaitszakdolgozattal zárja le. Ez alapján a szakdolgozat megírása szerves részétképezi az egyetemi tanulmányoknak, és hozzájárul ahhoz, hogy a képzés soránmegszerzendő készségeket elsajátítsa. A szakdolgozat írás célja eszerint:

–         lehetőséget ad Önnek arra, hogy egy saját magaáltal kiválasztott témában önálló kutatást végezzen;

–         ezáltal kipróbálhatja magát, hogy egy nagylélegzetvételű írott anyagban használja és fejlessze elemző képességét,kifejezőkészségét, és saját véleményt alkosson;

–         önálló tudományos kutatást végezzen;

–         megmutathatja előrehaladását, bemutatja azokat akészségeket, mindazt a tudást, amit a nemzetközi gazdaság és gazdálkodásmesterszakon sajátított el: így többek között elméleti és módszertanikészségeket, a szaknyelv megfelelő használatát;

–         egy jól megírt szakdolgozat jó belépőt jelent,amennyiben tanulmányait folytatni kívánná, egy jól megírt szakdolgozatotkülönféle pályázatokon is megmérettethet, melyeken értékes díjakat nyerhet,kezdve az egyetemi, illetve országos Tudományos Diákköri Konferenciával illetve

–         a szakdolgozat megírása olyan hosszú távú, többhónapos projekt, aminek menedzselése is értékes tapasztalatszerzést jelent.

 

Szakmai elvárások aszakdolgozattal kapcsolatban

Amit elvárunk Öntől:

–         válasszon egy saját, jól lehatárolt kutatásitémát;

–         ezen témán belül végezzen önálló, függetlenkutatást;

–         keressen a témához kapcsolódó irodalmat és/vagyadatokat, beleértve klasszikus irodalmakat, aktuális folyóiratcikkeket,publikációkat, megbízható internetes forrásokat;

–         a megtalált másodlagos forrásokat dolgozza fel,értékelje, kritikusan értékelje, a különböző szerzők gondolatait ütköztesse, ésmindezt mindenképpen egészítse ki saját, érvekkel alátámasztott véleményével;

–         ahol szükséges, vegye figyelembe a tématörténelmi hátterét, illetve építsen a téma korábban kidolgozott elméletialapjaira;

–         fogalmazzon meg igazolható hipotézis(eke)t,megválaszolható kutatási kérdés(eke)t, használjon világos és tudományosmódszertant, érveljen logikusan;

–         demonstrálja, hogy képes kritikusan gondolkodni.

 

A témaválasztás

A szakdolgozat témáját alapvetőenminden hallgató saját maga választja meg. Ugyanakkor a témának kapcsolódniakell a Nemzetközi Gazdaság és Gazdálkodás mesterszak képzési programjához,másrészt pedig a témát vállalnia kell egy konzulensnek (lásd a szakszemináriumtémakörét!). A téma kiválasztása kapcsán a Világgazdasági Intézet munkatársai aszakszemináriumi jelentkezést segítendő tág témákat megadnak, de ezeken kívülis esetenként lehetőség van egyéni téma kiválasztására, amennyiben a konzulensehhez a témához hozzájárul.

A témaválasztás kapcsán, kérjük,vegye figyelembe az alábbi ajánlásokat:

–         A választott téma kapcsolódjon a mesterszakhoz;

–         A legérdekesebb kutatási témák általábanvalamilyen elméletből, esetleg valamilyen konkrét problémából származnak. Azadatgyűjtés, a módszertan kiválasztása, az elemzés a későbbi fázisbankövetkezik. Mindazonáltal nem árthat viszonylag korai fázisban ellenőrizni,áll-e rendelkezésre olyan adatbázis, irodalmi anyag, amire építve a kutatáskivitelezhető.

–         Ahogy az ötlet érlelődik, néhány mondatban írjale, mi is a kérdés, melyet meg szeretne kutatásában válaszolni.

–         Olvasson sokat először, ez segíthet konkretizálnia kutatási kérdést. Fontos, hogy mielőtt a konkrét témát kiválasztaná, legalábbfelszínesen legyen tisztában az alapelméletekkel, problémákkal.

–         Noha a mesterszakos szakdolgozatban nem célteljesen új eredmények elérése, ugyanakkor célszerű lehet olyan témátválasztani, mely nem „agyonírt”, illetve ahol bizonyos részeredmények elérésérevan lehetőség (például egy meglévő elmélet tesztelése egy még nem vizsgáltországban).

–         Figyeljen rá, hogy a választott kutatási programbeleférjen az idejébe. Amennyiben például primer adatgyűjtésbe kezd, vegyefigyelembe annak időigényességét.

A kutatás kivételezése

Miután sikerült kiválasztani aszakdolgozat témáját, a következő lépés a kutatás. Ez sokszor magában foglaljaelsődleges adatok felkutatását közvetlenül, adatgyűjtéssel, vagy közvetetten,valamilyen, főként internetes, adatbázisból. Egyes témák esetében a dolgozatalapulhat kizárólag másodlagos forrásokon.

A dolgozat témájától függőentermészetesen nagyon sokféle módon kivitelezhető a kutatás. Álljon itt azonbannéhány jó tanács:

–         Járjon könyvtárba, az Egyetem könyvtára remekkiinduló pont, a könyvtárosok segítőkészek!

–         Ismerkedjen meg a releváns adatbázisokkal! Azinterneten számos adatbázis elérhető, sok fizetős is, az egyetemielőfizetéseknek köszönhetően.

–         Amennyiben közvetlen adatgyűjtést tervez,tervezze meg időben, konzultáljon konzulensével, és, legfőképpen, szánjon elégidő ne csak az adatgyűjtésre, de az értékelésre is!

–         Az összegyűjtött adatokat elemeznie is kell! Azelemzés során kapcsolódjon valamilyen, a témában releváns elmélethez, vagy aválasztott problémához (hiszen ez a szakdolgozat „értelme”). Azinterpretációhoz használjon grafikonokat, táblázatokat! Amennyiben statisztikaivagy ökonömetriai elemzést végez, a részletes eredmények kerülhetnek afüggelékbe (de ott biztosan legyenek meg, hogy az eredmények ellenőrizhetőklegyenek), de a legfontosabb eredményeket foglalja össze a főszövegben,áttekinthető formában!

–         A konklúzióban ne interpretálja túl azeredményeit! Legyen tisztában az elemzés és annak módszertanának korlátaival,erősségeivel, gyengeségeivel. Ez fontos részét képezi a dolgozat értékelésiszempontjainak is.

Minden szakdolgozat más és más,így felépítésük is témafüggő. A dolgozat felépítését illetően kérje kikonzulense tanácsát. Azonban általában az alábbi szerkezeti felépítéshasználható a legtöbb szakdolgozat esetében.

1. A dolgozat címe

–         A dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömörkifejezése

–         amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el atantárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása;

–         utal a dolgozat központi témakörére(témaköreire).

2. Bevezetés és motiváció

–         a dolgozat témakörének a dolgozat címénélrészletesebb meghatározása, a szakdolgozat diszciplínájának meghatározása;

–         a téma vagy terület pontos lehatárolása, atémaválasztás relevanciájának indoklása;

–         a kutatási kérdés(ek) és vagy a hipotézis(ek)megfogalmazása;

–         a kifejtés menetének és logikájának rövidismertetése;

–         a kutatási módszertan specifikálása (amennyibena szerző vizsgálatai során komolyabb módszertani apparátust alkalmazott);

–         a dolgozat szerkezete;

–         5-8 oldal terjedelmű;

3. Irodalomáttekintés

–         a szakdolgozat/diplomamunka középpontjában állótéma tárgyalásához szükséges fogalmak, modellek, elemzési módszerek, elméletekbemutatása;

–         a hasonló területen végzett vizsgálatoktapasztalatainak összefoglalása;

–         a felhasznált irodalom kapcsolása az önállóanvégzett kutatómunkához.

4. A dolgozat központitémakörének kifejtése

–         az elméleti bevezetésben tárgyalt fogalmak ésmodellek segítségével a választott probléma leírása, értékelése,

–         a dolgozat elméleti bevezetőjében bemutatottfogalmakat és modelleket a kifejtés során konzekvensen használja;

–         megalapozott, tényekkel és érvekkelalátámasztott megállapításokat tartalmaz;

–         a vizsgált probléma/szituáció leírásábanobjektív, értékelését tekintve kritikus;

–         a szerző személyes állásfoglalását ismegjeleníti, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésbenközreműködő más személyek véleményétől;

–         a tapasztalatokat visszacsatolja az elméletifelvezetésben bemutatott modellekre, korábbi empirikus vizsgálatokra, amegfogalmazott hipotézisekre;

–         terjedelme megfelelő, legalább a dolgozat felétteszi ki.

5. Összegzés

–         a dolgozat eredményeinek összefoglalása, adolgozat lezárása;

–         a kulcsirodalmakban megfogalmazottaktólesetlegesen eltérő eredmények, önálló vélemények összefoglalása;

–         az elért eredmények és a nem tárgyalt, deszorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányokat jelöl ki.

6. Hivatkozások

–         a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakereséstelősegítő összefoglalása.

–         az irodalomjegyzéknek szigorú elvárásoknak kellmegfelelnie, ezeket a formai követelmények résznél fejtjük ki.

7. Mellékletek (nem kötelező)

–         kiemelten: módszertani dokumentációk bemutatása(felhasznált kérdőív, interjúvázlat, elvégzett számítások stb. közlése);

–         azon ábrák, táblázatok, dokumentumok stb.megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek,ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével/alfejezetével szoros kapcsolatbanem hozhatók; vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezenolvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet;

–         azon ábrák, táblázatok, dokumentumok stb.megjelenítése, amelyek a dolgozat egy adott fejezetével/alfejezetével ugyanszoros kapcsolatba hozhatók, formájuk (pl. A3-as) és/vagy terjedelmük (2 vagytöbb oldal) miatt azonban mellékletbe kívánkoznak.

–         funkciója nem kérdőjelezhető meg, az oldalszámmesterséges növelésének vádja nem érheti;

–         számozott, címmel ellátott, és atartalomjegyzékben is feltüntetett;

–         a dolgozat terjedelmének 15%-át csak nagyonindokolt esetben haladja meg.

Figyelem! A szakdolgozat/diplomamunka elégtelennel való minősítésétvonhatja maga után az alábbi körülmények fennállása:

–         a dolgozatban az előbb tárgyalt főbb részek nemazonosíthatók;

–         a dolgozat egyes főbb részei közötti összhangsúlyosan sérül (pl. a dolgozat címében jelzett témakör csak minimálisterjedelemben fejti ki a jelölt, vagy az elméleti felvezetésben ismertetettfogalmak és modellek csak marginálisan kerülnek felhasználásra a dolgozat specifikustémakörének tárgyalásakor);

–         a dolgozat több mint 1 bekezdés (kb. 3-4 mondat)terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műbőlépítkezik az eredeti forrásnak a megfelelő szövegrésznél és azirodalomjegyzékben való megjelölése nélkül (plágium);

–         a dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosancsak egy idegen műből építkezik (még ha a forrás a megfelelő szövegrésznél ésaz irodalomjegyzékben megjelöli is a dolgozat írója);

–         a dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatáttartalmazza akár az elméleti, akár az empirikus rész vonatkozásában;

–         a dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentőseneltér;

–         a dolgozatban a helyesírási, nyelvtani,stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már amegértést is veszélyeztetik.

1. Címlap

–         Külső címlap: a „szakdolgozat/diplomamunka”megnevezésen, a szerző nevén és az évszámon kívül mást nem tartalmazhat

–         Belső címlap: szerepel rajta az egyetem a kar ésa tanszék neve, a szerző neve, szakja és szakiránya vagy specializációja, adolgozat címe, valamint a konzulens neve és az évszám


  

2. Tartalomjegyzék, ábrákjegyzéke, táblázatok jegyzéke

–         A szakdolgozat/diplomamunka belső címlapjátköveti a tartalomjegyzék.

–         Amennyiben a dolgozat ábrákat és táblázatokattartalmaz, s a Szerző ezeket az ábrákat és táblázatokat beszámozta, atartalomjegyzék után ábrák jegyzékének és táblázatok jegyzékének kellkövetkeznie.

–         A tartalomjegyzékben az egyes fejezetek címeihezaz oldalszámok jelölendők, az oldalak számozása a belső címlap és a mellékletekkivételével minden oldalon kötelező.

–         A fejezeteket, alfejezeteket (arab számokkal)számozni kell, ennek mélysége a dolgozat jellegétől függ. Az alfejezeten belülibontás feltétele, hogy egynél több alpontot tartalmazzon. A tartalomjegyzékkelkapcsolatban elvárás, hogy csak három szintig jelenítse meg a tagolást (például2.3.1 alpont).

3. A szövegtörzzsel kapcsolatosformai követelmények

–         A szakdolgozatot/diplomamunkát egyoldalasan kellnyomtatni.

–         Az oldalaknál 2-2,5 centiméteres (felső, alsó,bal, jobb) margó alkalmazandó, a lap bal szélén további 1 centimétereskötésbeni (gutter) margóval.

–         A szakdolgozat/diplomamunka betűtípusárakötelező megkötés nincs, bármely jól olvasható, hagyományos megjelenésű típushasználható. Az ideális betűméret Times New Roman 12 pontnak megfelelő.

–         A szakdolgozat/diplomamunka másfelessortávolsággal készül, ami oldalanként kb. 30-35 sort jelent.

–         Az áttekinthetőség érdekében a szövegetbekezdésekre kell tagolni.

–         A fenti paraméterek teljesülése esetén azideális szakdolgozat szövegtörzsének hossza 50-70 oldal. Ettől bármilyenirányban eltérni csak nagyon indokolt esetben lehetséges.

4. Hivatkozások

–         A szakdolgozat/diplomamunka azonmegállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira), amelyeket más művekretámaszkodva ír a szerző, egyértelműen hivatkozni kell.

–         A hivatkozás a vonatkozó szövegrész végénzárójelben a szerző vezetékneve és az évszám feltüntetésével történik(Szerző1Vezetéknév – Szerző2Vezetéknév, (2002)). Három vagy több szerző eseténa második szövegközi hivatkozástól kezdődően az első szerző megnevezése utánet. al. kifejezéssel rövidíthető a hivatkozás (Szerző1Vezetéknév et. al.,(2002)). Egyazon szerző két, azonos évben kiadott publikációjára az évszám utánírt „a” ill. „b” jelzéssel hivatkozunk. (SzerzőVezetéknév, (2002a)).Opcionálisan a hivatkozás a vonatkozó szövegrész helyett (azonos formában) azadott oldalon lábjegyzetben is szerepelhet.

–         Szó szerinti idézet, felsorolás, fordítás,táblázat vagy ábra esetén a pontos oldalszám is kötelezően megjelölendő(SzerzőVezetéknév, (2002), 85. old.).

5. Irodalomjegyzék

–         Az irodalomjegyzék azon szakirodalmi publikációkés tanulmányok részletes specifikálása, amelyekre a dolgozat szövegében –ideértve a szövegközi ábrákat és táblázatokat, a közölt statisztikai adatokatés becsléseket, illetve a mellékletek tartalmát is – hivatkozás történik. (Nemhivatkozott, csak háttér-olvasmányként szolgáló publikációk feltüntetésérenincs szükség. Az irodalomjegyzék csak olyan művet tartalmazhat, amelyre afőszöveg hivatkozik!)

–         A hivatkozott művek a szerzők ABC sorrendjébenszerepelnek az irodalomjegyzékben.

–         A művek szerepeltetésekor a szerző nevét írjukelőre (magyar szerzők esetén a teljes nevet, külföldi szerző esetén csak avezetéknevet és a keresztnév kezdőbetűjét), ezt közvetlenül a megjelenésévszáma követi zárójelben. Kettőspont után következik a cím, a kiadó neve és akiadás helye, valamint folyóiratcikkek esetén az évfolyam és az oldalszám.

–         A szerző nélküli írásműveknél használható az„Anonymus” szó a szerző(k) helyén. Törekedni kell azonban a szöveg szerzőjének,szerkesztőjének (utóbbi esetben a szerk., vagy az angol ed. rövidítést isszerepeltetni kell a név után) az azonosítására.

–         Internetes források esetén is szükséges a szerzőés a cím megjelölése, ennek hiányában a honlap vagy portál neveszerepeltetendő. Szükséges továbbá az internetes cím (URL) és a letöltésdátumának feltüntetése. Az internetről hivatkozott oldalakat le kell tölteni,hogy az a szakszeminárium-vezető vagy a bíráló által a szerzőnélvisszakereshető legyen.

–         Bizonyos esetekben hasznos lehet – azelőfordulási gyakoriságtól függően – speciális technikai kifejezésekjegyzékével (szószedettel) és/vagy rövidítések jegyzékével kiegészíteni adolgozatot. Ezt célszerű az irodalomjegyzék előtt szerepeltetni.

6. Egyéb követelmények

Indokolt esetben lehetőség van adolgozat idegen nyelven történő benyújtására, illetve arra is, hogy két szerzőközös dolgozatot adjon be. Kérjük a hallgatókat, hogy ezen igényeiketmindenekelőtt a szakszeminárium vezetőjüknek terjesszék elő. Amennyiben nemangol, hanem más idegen nyelven kívánja szakdolgozatát írni, ahhoz aszakfelelős engedélye szükséges!

A szakdolgozat értékelésekor abíráló egy értékelőlapot tölti ki, e mellett pedig írásbeli értékelést iskészít. Általánosságban elmondható, hogy az értékeléskor az alábbi kérdéseketvizsgáljuk:

–         Érvelés: az érvelés minősége, illetve mennyirejól lehatárolt témát, kutatási kérdést, hipotézist vizsgál az érvelés;

–         Források: annak megítélése, vajon képes volt-e amegfelelő, releváns források kiválasztására, képes volt-e ezen forrásokkezelésére, feldolgozására, kritikai értékelésére? Képes volt-e a különbözőnézetek, elméletek összehasonlítására, ütköztetésére? Amikor ezek közülelméleti keretrendszert választott, indokolta-e választását? Esetleg tudott-eszintetizálni egy saját álláspontot a források közül?

–         Empirikus elemzés: képesnek kell lennie annakmegítélésére, mikor van kvantitatív elemzésre szüksége. Bizonyítania kell, hogyképes transzparens, koherens, robosztus analízis kivitelezésére, és képes azehhez szükséges adatok megszerzésére. Amennyiben kvalitatív módszerekkeldolgozik, bizonyítani kell a módszertan helyességét az adott témát illetően, ésképes kell, hogy legyen transzparens és koherens elemzést kivitelezni. Mindenesetben figyeljen a módszertanhoz kapcsolódó etikai problémákra (például azadatgyűjtés közben).

–         Bizonyítás: bármilyen módszertani megközelítéstis alkalmaz, demonstrálnia kell, hogy képes tényeken alapuló elemzést végezni.Tehát képesnek kell lennie, hogy az gyakorlati elemzés eredményeiből valamilyenkövetkeztetésre jusson. Ebben vagy fogadja el, vagy vesse el a dolgozat elejénfelállított hipotézis, vagy válaszolja meg a felvetett kutatási kérdést! Legyenazonban óvatos, legyen tisztában eredményei korlátaival!

–         Eredetiség: noha nem elvárt teljesen újeredmények elérése a dolgozatban, azonban fontos, hogy a dolgozatnakvalamifajta újdonságértéke legyen. Ez megtörténhet létező elméletek olyantesztelésével, mely korábban még nem történt meg, lehetséges létező elméletekújrainterpretálásával, vagy új adatok gyűjtésével, vagy meglévő adatok újszerű vizsgálatával.Figyeljen arra, hogy a szakdolgozata ne meglévő eredmények szimpla utánközléselegyen!

–         Interpretáció: figyeljen arra, hogy a dolgozatírása során használja a szaknyelvet megfelelően, a dolgozat nyelvezete legyenvilágos és tiszta. Törekedjen világos struktúra kialakítására. A szövegmellette a táblázatok, ábrák is legyenek áttekinthetőek , legyen világos, miértis szerepelnek a dolgozatban. Törekedjen a hivatkozások helyes használatára!

Főbb információk a Szakdolgozat leadás tájékoztatófájlban. 

További fájlok: 

Vágólapra másolva