Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×

Politológus Doktoranduszok Konferenciája

A Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolája évente rendezi a Politológus doktoranduszok konferenciáját, azzal a céllal, hogy egy széles szakmai fórumot teremtsen a doktoranduszhallgatók és doktorjelöltek számára. Az esemény nemcsak a szakmai orientációban, hanem a karriertervezés általános kérdéseit illetően is igyekszik segítséget nyújtani a pályakezdő kutatóknak. Az angol és magyar nyelvű panelekben van lehetősége a fiatal kutatónak bemutatni kutatásait és eredményeit, amelyeket a felkért, területükön szakértő korreferensek bírálnak el.  
2019. december 5-6-án ötödik alkalommal rendezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolája a Politológus doktoranduszok konferenciáját. A közös munka fókuszába „A politika világa társadalomtudományi perspektívákból” került. A rendezvény szakmai támogatója a TK Politikatudományi Intézete és a Magyar Politikatudományi Társaság volt.
5. Politológus Doktoranduszok Konferenciája 2019 – Absztraktkötet
5. Politológus Doktoranduszok Konferenciája 2019 – Program
2018. december 7-én negyedik alkalommal rendezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolája a Politológus doktoranduszok konferenciáját. A közös munka fókuszába „A politikatudomány szerepe a politika változó világában” került. A rendezvény szakmai támogatója az MTA TK Politikatudományi Intézete és a Magyar Politikatudományi Társaság volt.  

2017. december 8-án harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolája a Politológus doktoranduszok konferenciáját. A közös munka fókuszába a kutatások és kutatási projekteket előrelendítése és fejlesztése került. A rendezvény szakmai támogatója az MTA TK Politikatudományi Intézete és a Magyar Politikatudományi Társaság volt.

A nyitóelőadást Körösényi András, a Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa és a Corvinus oktatója tartotta „A populizmus mint a jéghegy csúcsa: demokratikus és autoriter tendenciák, hibrid rezsimek” címmel. „Mit értünk populizmus alatt?” hangzik el gyakran a kérdés, de a válaszban már nincs megegyezés. A populizmus, mint jelenség a ’90-es évek utáni optimizmus elhalása után tört be a politikatudományba egy sokkal szélesebb folyamat részeként, melyet röviden a képviseleti demokrácia kiüresedéseként, válságaként nevezhetünk meg. Ennek a kiüresedésnek a következménye többek között a demokratikus döntéshozatalba vetett bizalom elvesztése, amikor a választók úgy érzik a politika már csak egy színház, a pártoknak nincs igazi programja és eltávolodtak választóiktól. A populizmus ezekre a folyamatokra válaszol, a bizalomvesztésre intézményellenességgel és elitellenességgel, a demokratikus intézmények kiüresedésére a népre hivatkozással, a bonyolult rendszerekre a politika végtelen leegyszerűsítésével, a pártok szerepének gyengülésére pedig a néppel kialakított közvetlen kapcsolatokkal. Mindebből kiemelkedik a populista vezér, akit személyes karizmája miatt emelnek fel.

Az előadás zárásában Körösényi azt a kérdést tette fel, hogy milyen hatást gyakorol a populizmus, ha kormányra kerül: egy népszavazáson alapuló demokráciát épít ki a karizmatikus hatalom égisze alatt. Formájában így lesz demokratikus, de tartalmában tekintélyelvű hibrid rendszer.

Napközben egy kerekasztalbeszélgetésre is sor került a nemzetközi disszeminációs és publikálási stratégiákról. Résztvevői a Politikatudományi Intézet munkatársai: Boda Zsolt az intézet igazgatója, Papp Zsófia tudományos munkatárs és Bene Márton tudományos segédmunkatárs, doktorandusz hallgató. A beszélgetést Patkós Veronika, tudományos segédmunkatárs, tanársegéd vezette. A beszélgetés a pozitív nemzetközi tapasztalatokat, előnyöket és hátrányokat magyar és kelet-közép európai szemszögből járta körül, amely kiegészült hasznos tippekkel és tanácsokkal a kutatói életpályához is.

Bene Márton saját tapasztalatára hivatkozva arról beszélt, hogy a publikációs folyamat során kapott kritikákat érdemes alaposan megfontolni, és kitartónak lenni, akár sokszori visszautasítás után is, mert így végül eredményt lehet elérni. Papp Zsófia egy együttműködést emelt ki, amiben megismerhetett olyan munkatársakat, akik ugyanazon probléma iránt érdeklődtek és csekély erőforrásból széles érdeklődést kiváltó konferenciákat tudtak közösen szervezni. A kelet-közép európai, magyar kutatói lét előnyei kapcsán Boda Zsolt elmondása szerint bár nagy hátrány, hogy kevesebb forrásból kell dolgozni, de Magyarország mint kutatási téma újra érdekes lett a politikatudományban. Bene Márton hozzátette, hogy itthon nagyobb az elméleti igényesség és a kutatók, részben az alacsony létszám miatt nincsenek beleragadva saját témájukba, ezért képesek egymás munkáját érdemben értékelni, és új szempontokkal bővíteni.

Végezetül tippek és trükkök hangzottak el. A résztvevők kiemelték az angolul írás elengedhetetlen szerepét, a jó téma és témavezetőválasztás szempontjait, de a kapcsolati hálózatépítés fontosságáról is hallhattunk. Utószóként pedig Papp Zsófia a fiatal doktoranduszhallgatóság lelkére kötötte, hogy szigorúan tartsák meg a pihenőidőt, ne csak a munkának és a kutatásuknak éljenek, hogy ne veszítsék el lelkesedésüket, érdeklődésüket munkájuk iránt.

A nap zárásaként bemutatásra került Dúró József a Corvinus Politikatudományi Intézetének az oktatója „Ellenzők, kritikusok, kétkedők. A pártalapú euroszkepticizmus arcai.” c. kötete Balázs Zoltán felvezetésében. A könyv egy hiánypótló, adatgazdag és naprakész mű az Európai Unió összes tagállamának euroszkeptikus pártjairól és magáról az euroszkepticizmus alakulásáról az Unió kezdetétől egészen napjainkig.


Nagy Laura

MTA-TK-PTI gyakornoka

BCE-TK-PTI demonstrátora

(A beszámoló eredetileg a MTA TársadalomtudományiKutatóközpont Politikatudományi Intézet blogján jelent meg)

A Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolája 2016-ban második alkalommal rendezte meg a Politológus Doktoranduszok Konferenciáját. Az eseményt azzal a céllal hoztuk létre, hogy a politikatudomány, valamint az azzal határos diszciplínák területén kutató doktoranduszhallgatók, doktorjelöltek és doktori képzésre készülő mesterszakos hallgatók számára lehetőséget biztosítsunk kutatási eredményeik bemutatására. 

  1. Elvárható-eegyáltalán az ésszerű döntéshozatal? A kognitív tudás szerepe a politikai vezetésben (Ella Orsolya előadásáról ITT olvashatnak a CorvinusKIOSZKban)
  2. Pártospolarizáció és gazdasági sikertelenség (Patkós Veronika előadásáról ITT olvashatnak a CorvinusKIOSZKban)
  3. Van-ekiút? A posztszocialista átmenet politikuma (Merényi M. Miklós előadásáról ITT olvashatnak a CorvinusKIOSZban)
Vágólapra másolva
GEN.:2021.05.07. - 02:04:17