Megtartó vizeink: mit tehetünk városi környezetben a vízmegtartásért?
Írta és fotózta: Kovács Máté
Vízió: egy elképelt jövőkép
Friss esőillattal simogatja arcomat a tavaszi szellő, amikor kilépek az utcára Budapest közepén. Ha árvizet ezúttal nem is áraszt, az utca esőkertjeit szépen feltöltötte vízzel a zápor, így most olyan érzés átsétálni rajta, mintha egy tóvidéken lennénk. A víz persze nem sokáig látszik: hamar elnyeli a fekete, humuszos talaj, a megtartó víz pedig a talajszemcsék között és a növényekben raktározódik el.
Nem volt persze mindig így. Élénken él emlékeim között, amikor az utca inkább betondzsungel volt ládákban szenvedő fácskákkal, lágy esőillat helyett pedig kellemetlen csatornaszag hömpölygött. Sok tervezés és a helyiek odaadó kitartása kellett ahhoz, hogy az Esőerdő utca létrejöhessen.
A beszédes utcanév jól leírja ezt a mintaprojektet, amit azóta más kerületek, városok, világszerte fővárosok követnek. Szablya azért nem kell, hogy átvágjunk a dzsungelen, de a jelenlét és odafigyelés hasznos társaink, ha átsétálunk rajta. Lépten-nyomon különleges közösségekbe ütközünk: egy vizes élőhelyként működő tó, burjánzó esőkertek, pillanatok alatt sűrű oxigéndzsungellé nőtt Miyawaki-erdő.
Az emberi és több mint emberi közösségek alapja pedig a víz, ami összehozza és mozgásban tartja az életet. Most is épp a közösségi esőünnepre sietek, amit évek óta március 22-én, a víz világnapján tartunk meg. Hálát adunk az ajándéknak, amit az eső, a víz jelent, és cserébe adunk is valamit a természetnek. A frissen ázott talajba újabb és újabb csodálatos lényeket ültetünk. Gondoskodunk róluk és ők is gondoskodnak rólunk, hogy közös jövőnk mindannyiunk számára élhető legyen.
Mértékletesség és körforgás: városi lépések a vízmegtartásért
A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé válik a csapadékeloszlás: míg időszakosan hirtelen, nagy mennyiségű eső esik, máskor hosszabb aszályos periódusok jellemzőek. A felszíni vizek gyors levezetése és a vízszabályozási gyakorlatok sok esetben nem segítik a talajban és a tájban való vízmegtartást. Emellett a talajok leromlott állapota tovább nehezíti a fenntartható vízgazdálkodást.
Erről a témáról már szeptemberben is írtunk, akkor az éltető víz és az ember kapcsolata volt a fókuszban. A tavaszi félév témáit részvételi alapon, hallgatókkal közösen választottuk ki, melyre diákszervezetek és szakkollégiumok fenntarthatósággal foglalkozó képviselőit vártuk. Az ötletelés során a víz kérdése volt a legfontosabb a diákok számára, így emiatt, és a március 22-én tartott víz világnapja miatt választottuk ismét ezt a témát márciusban.
A vízhiány ma már nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a városokban is egyre nagyobb problémát jelent. Nem volt ivóvíz számos településen a 2022-es aszály idején, de 2025-ben is előfordult vízhiány több helyen. A probléma elsősorban a budapesti agglomerációt érinti, de máshol is előfordul, hogy nemcsak a növények száradnak ki, hanem az ivóvíz is veszélybe kerül. Globálisan pedig a száz legnagyobb város fele küzd súlyos vízhiánnyal a Guardian cikke szerint.
A keresletcsökkentés a városi megoldások egyik fő iránya. Víztakarékos berendezésekkel, okosmérőkkel és lakosság szemléletformálással igyekeznek csökkenteni a vízfelhasználást. Magyarországon is előfordult, hogy települési szinten korlátozni kellett vízkivételt, nappali időszakban például nem lehetett kerteket és parkokat öntözni, úttest tisztítani, autót mosni vagy párakaput üzemeltetni. Nyári hőségben a nappali öntözés egyébként sem hatékony, mivel a víz gyorsan elpárolog, így csak kis része hasznosul a növények számára.
Az esővíz helyben tartása – például zöldtetők esőkertek és esővízgyűjtő rendszerek segítségével – képes a hálózati terhelés csökkentésére, és javítja a városi mikroklímát. Az esőkertek növényekkel beültetett mélyedések, melyek összegyűjtik és beszivárogtatják az esővizet a talajba, így csökkentik a csapadék gyors elfolyását és élőhelyet is biztosítanak. A növények emellett párologtatnak is, amivel hűtik a levegőt és javítják a hőérzetet nyári forróságban. A Corvinus Gellért Campusán is találhatók esőkertek és zöldtetők, példaként szolgálva a természetes vízmegtartásra és a biodiverzitás támogatására.
A szürkevíz (például mosdó- és zuhanyvíz) tisztítás utáni felhasználása öntözésre vagy WC-öblítésre mérsékelheti az ivóvíz-felhasználást. Emellett a vízhálózatok korszerűsítése, a szivárgási veszteségek csökkentése és a digitális monitoring rendszerek bevezetése is komoly megtakarítást is eredményezhet. Angliában és Walesben például a víz 20 százaléka is elveszhet szivárgások miatt, amit 2050-re a felére szeretnének csökkenteni.
A „szivacsváros” koncepció is népszerű hívószó lett, ami arra épül, hogy a városi felületek képesek legyenek elnyelni, tárolni és fokozatosan visszajuttatni a csapadékvizet a természetes körforgásba. Budapest önkormányzata például komplex fejlesztési stratégiát dolgozott ki, ami 2025-ben jelent meg, de Bécs egyik városrésze is példaként szolgál a szivacsvárosokról szóló diskurzusban.
Kihívások – mit tehetünk a vízmegtartásért?
Hozd el saját kulacsod a Corvinusra és töltsd újra a szűrt vizet kínáló vízvételi pontok egyikén! A PET-palack elhagyása kevesebb mikroműanyagot jelent számodra és a vizeink számára is. Amikor csak teheted, válaszd a csapvizet!
Számold ki, hogy egy nap alatt mennyi vizet használsz el (ivás, tisztálkodás és személyes higiénia, mosás, főzés, mosogatás, locsolás stb.). Vesd össze ezt a magyar átlaggal (103 liter/fő/nap). Van, ahol csökkenteni tudnád a fogyasztást?
Mérd le, hogy mennyi ideig zuhanyzol. Egy átlagos zuhany 8 percig tart, ami kb. 65–80 liter vizet jelent. Mennyit spórolsz, ha csak 3–4 percig tart a zuhanyzásod?
Jelezd a mosdókban kihelyezett QR-kódok egyikén, ha szivárgást, rosszul működő csapot tapasztalsz a Corvinuson! Az üzemeltetés kollégái a bejelentéseket megvizsgálják, és javítják a szivárgásokat, hibákat.
Szervezz vízkört a szakkollégiumodban, diákszervezetedben, helyi közösségedben vagy családodban! Beszélgessetek a vízzel való kapcsolatotokról, és hogy mit tehettek a saját eszközeitekkel a kisléptékű vízmegtartás érdekében!
Csekkold és töltsd le a Beeco Ökos térképét, ahol nyilvános ivóvízkutak mellett sok más fenntarthatóbb helyet találhatsz!
Amikor legközelebb sétálsz, figyeld meg, milyen a város kapcsolata a vízzel! Mennyire elérhető a Dunapart? Hová folyik le a házak tetejéről lezúduló víz? Milyen vizes élőhelyek teszik élhetőbbé a várost (például Feneketlen-tó, Városligeti-tó)?
Amikor legközelebb esik az eső, negatív reakció helyett gondold át: vajon hány élőlény lehet a városban, akiknek nélkülözhetetlen ez a víz? Ha teheted, állj meg egy pillanatra, és élvezd az eső illatát, adj hálát a megtartó csapadékért!
Töltsd le a talajegészséggel foglalkozó LOESS-projektünk játékos applikációját, ahol a talaj mellett a vízmegtartással kapcsolatban is hasznos anyagokat találsz. A projektben magyarországi partnerként a Corvinus Science Shop vesz részt.
Figyeld meg a talaj állapotát az otthonod közelében! Milyen problémákat látsz, hogyan lehet ez hatással a víz beszivárgására? Felteheted megfigyelésed (regisztráció után) LOESS Soil Map problématérképre is.
+1: Gyere el március 24-én, kedden, 17:20-kor kezdődő víz világnapi programunkra, a Corvinus Gellért Campusra! Előbb bejárjuk a Gellért Campus kertjének esőkertjeit és öko-megoldásait, majd 18 órától egy vízzel foglalkozó filmet nézünk és vitatunk meg közösen a Corvinus Ökofilmklub első tavaszi alkalmán. (Esemény és részletek hamarosan)
A Hónap Fenntarthatósági témája projektben minden hónapban egy-egy kiemelt fókuszterülettel foglalkozunk. Ha van olyan ötlet, esemény, már meglévő akció és cselekvés, ami illeszkedik a témakörhöz, szeretettel várjuk a megkereséseket a dean.sustainability@uni-corvinus.hu címen.
