Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

“Valahol mindig a gyakorlati és a tudományos élet között mozogtam” – Szabó Krisztofer PhD-története

2024-02-13 20:55:00

Szabó Krisztofer 2017-ben kezdte el mesterképzését a Corvinuson, jelenleg a doktori tanulmányainak utolsó félévében jár. A Gazdálkodástani Doktori Iskola Vezetéstudományi Doktori Programját a DÖK-elnök beszámolója alapján ismerhetjük meg közelebbről.
Budapesti Corvinus Egyetem

Krisztofer debreceni születésű, felsőfokú tanulmányait Győrben kezdte meg Kereskedelem és marketing alapszakon. Mindig szeretett új környezetbe kerülni, kereste a változatosságot az életében. Így került a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztés mesterszakára. Az új környezet egyből elnyerte tetszését. Csatlakozott a Vállalkozásfejlesztés Klubhoz, a diákszervezetben több vezetői pozíciót is betöltött és érdekes projektekben vett részt. A mesterdiploma megszerzését követően megkezdte doktori tanulmányait. A PhD-képzés alatt csatlakozott a Corvinus Családi Vállalatok Központhoz, ahol kutatási ösztöndíjban részesült, majd további motivációt jelentett az ÚNKP ösztöndíjprogramokban való részvétele is. 

Kezdeti sikerek, OTDK-győzelem 

Már az alapképzés ideje alatt elkezdett érdeklődni a tudományos munkák iránt, OTDK dolgozatával első helyet ért el. Kutatásának témáját a családi vállalkozásuk adta, ugyanis azt vizsgálta, hogy “márkának nevezhető-e a régiség?”. Kiemelkedő eredményének köszönhetően ezt követően belföldön és külföldön is részt vett konferenciákon. Korábban városmarketing témában kutatott, és esetversenyeken is eredményesen szerepelt. Doktori disszertációjában szintén előszeretettel foglalkozik a gyakorlati aspektusokkal is.  

Külföldi élmények, tapasztalatok 

Bár korábbi tanulmányai során is foglalkozott kutatásokkal, a tudományos élettel közelebbről csak a mesterképzésen ismerkedett meg. Ehhez főként a külföldi tapasztalatai segítették hozzá, ugyanis egy évet Svájcban töltött Campus Mundi ösztöndíjjal. A nemzetközi környezet és a nemzetközi oktatók is pozitív hatással voltak rá, olyan tárgyakat hallgatott, mint a Family Business Management és a Being an entrepreneur. Ott vált számára egyértelművé, hogy milyen témában szeretne kutatni. Mesterszakos szakdolgozatát a családi vállalkozásokhoz kapcsolódóan írta, ekkor kezdett el kifejezetten a vállalkozásindítás és a vállalkozói motiváció témakörével foglalkozni. Kutatásait folyamatosan segíti a családi vállalkozásukból és vállalkozásindítási, üzletfejlesztési ismereteiből szerzett gyakorlati tapasztalat is. 

PhD és az oktatás előnyei  

“Pár oktatóm már említette a mesterképzésen, hogy majd óraadóként visszahívnának előadni” – mondta Krisztofer, akit tanárai is nagyban motiváltak arra, hogy jelentkezzen PhD-képzésre. A doktori iskola elején egyből kapott egy kurzust Vállalkozásfejlesztés mesterszakon, és hamar magával ragadta az oktatói környezet. Az elmúlt bő 3 évben több mint 30 szakdolgozót vállalt, ma már aktív részese a tanszéki és intézeti munkának. Ezáltal egyre több lehetőséggel találta szembe magát a doktori képzés során, többek között részt vett hallgatói mentorálásokban, startupversenyek szervezésében, tárgyfejlesztésekben és szakkirándulások szervezésében is. Szerinte az egyetemi közegen belül dolgozva sokkal egyszerűbb a kutatására fókuszálnia, előfordul az is, hogy az oktatásból merít ihletet saját kutatásaihoz. Mindezek mellett kiválóan illeszkedik kutatásához, hogy a Vezetéstudomány című szakmai folyóirat szerkesztőségében is dolgozik. 

Családi vállalkozások, vállalkozói motiváció  

Doktori disszertációjában azt vizsgálja, hogy a családi vállalkozói háttér milyen befolyással van a vállalkozói szándékra. “A vállalkozói szándéknak több eleme van, például az egyéni tényezők, a külső tényezők, a humán tőke, a szociális tőke, a motiváció vagy a szociodemográfia. A kérdés az, hogy ezeket a tényezőket hogyan befolyásolja a családi vállalati háttér. Milyen ismereteket hoz magával az alany egy ilyen háttérrel? Erősíti vagy gyengíti a motivációját és szándékát?” – osztotta meg a kutatás részleteit Krisztofer.  

Szűkebb kontextusban azoknak a motivációját elemzi, akik nem akarják folytatni az utódlást a családi vállalkozásban, de mégis szeretnének vállalkozóvá válni. 

Empirikus kutatásaiban egyetemistákat kérdezett meg. Elemzéseiből kiderül, hogy akiknek van családi vállalkozói háttere, nagyobb számban gondolkoznak vállalkozói karrierben már az egyetem megkezdését követően is. A vállalkozói szándékra ható direkt és indirekt tényezők pontos összefüggéseit mélyrehatóan elemzi tanulmányában, az eddigi eredményeiből és a nemzetközi mintákból jól látszik, hogy a vállalkozásoktatás során érdemes lehet külön figyelmet szentelni a családi vállalkozói háttérrel rendelkező hallgatókra.  

 “Hosszú távon is valahol a gyakorlati és a tudományos élet között keresem az egyensúlyt” – válaszolta Krisztofer a jövőjére vonatkozó kérdésre. Céljai között szerepel egy saját vállalkozás indítása, azonban az oktatást is folytatni szeretné a Corvinuson, akár adjunktusként. Motiváló számára a tanítás, a hallgatói közeg, könnyen megtalálja a közös hangot a diákokkal, és igyekszik a tárgyak fejlesztésében is segíteni.  

Hasznos tanácsok 

  • Érdemes a doktori iskolát egyből a mesterképzés után elkezdeni, hiszen így megmarad a lendület. 
  • A jó témavezető rengeteget hozzátehet a kutatáshoz, érdemes olyan oktatót választani, akivel kölcsönös a szimpátia. 
  • A doktori képzés alatt számtalan lehetőség adódik, amit érdemes megragadni. Be lehet kapcsolódni kutatásokba, lehet pályázni ösztöndíjakra.  
  • Az egyetemi életbe való integráció remek lehetőség a kapcsolatépítésre, ami később is nagy előnyt jelenthet. 
  • Fontos a változatosság, érdemes keresni az újdonságokat és az új kihívásokat. A szellemi munka mellett pedig nem elhanyagolandó a gyakorlati élet, és persze a rendszeres testmozgás, ami segíthet megteremteni a “work-life balance”-t.

Írta: Máriássy Fruzsina 

 

Bővebb információk a doktori képzésről Jelentkezz!

 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.07.23. - 10:48:23