Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Rektori interjú a Corvinus nemzetközi központi banki konferenciájának eredményeiről

2023-03-24 11:13:31

Takáts Előd a Trend FM Reggeli monitor című műsorának nyilatkozott.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

A Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont március 17-én A jegybankok új korszaka a feltörekvő piacokon című konferenciának, amelyen a jegybankok infláció ellen vívott csatája mellett szó esett a digitális jegybankpénz előnyeiről is. A Corvinus Egyetem rektora a Trend FM-nek március 21-én adott interjút. 

A konferencia nemcsak tudományos, de tudománydiplomáciai jelentőségű is volt 

A rektor elmondta, a konferencia tudományos jelentősége, hogy világszínvonalú szereplőkkel foglalta össze az elmúlt 20-25 év fejlődését. A fejlődő piacok ugyanis olyan változásokon mentek keresztül, amik abba az irányba mutatnak, hogy a gazdaságpolitikai, gazdasági sokkokat sokkal jobban képesek kezelni. A 20-25 évvel ezelőtti válságokhoz képest (tequilaválság, orosz válság, kelet-ázsiai válság) a fejlődő piacok alapvetően jól teljesítenek a jelenlegi, az egész világot érintő nagy válságok során (ilyen a Covid, ilyen a mostani háborús válság), sőt, ők korábban emeltek kamatot, mint a fejlett országok.  

A rektor hozzáfűzte, a konferenciának nagyon erős tudománydiplomáciai jelentősége is van. A Nemzetközi Fizetések Bankjának a vezetője – jelenleg Dr. Agustín Carstens – most látogatott először Magyarországra az intézmény 90 éves történelme során (az egyetem a konferenciához kapcsolódóan tiszteletbeli doktori címet adományozott a szakembernek – a szerk.). Számos előadó érkezett a London School of Economics and Political Science -ról, ami Európában az egyik, ha nem a legmérvadóbb műhely a gazdaságpolitikai gondolkodásban. Itt volt Ricardo Reis, aki a makroökonómia az egyik világszinten vezető professzora, Andrés Velasco, aki Chilében volt pénzügyminiszter és a London School of Economics-on professzor, egyben az ottani Social and Public Policy School dékánja. Voltak professzorok a Cambridge-i Egyetemről, és magasrangú vezetők a Nemzetközi Valutaalaptól és a Nemzetközi Fizetések Bankjától is, ezért óriási tudománydiplomáciai lépés, hogy ennek az eseménynek a Corvinus Egyetem adhatott otthont.  

A központi bankok eltökéltek: amíg az infláció magas, addig a szigorú monetáris kondíciókat fenn kell tartani 

A konferencia inflációs témájáról szólva Takáts Előd megjegyezte: : óriási sokkok zajlottak le mind az energia, mind az élelmiszerárak területén, és a legtöbb gazdaságban ezek a sokkok kezdenek átkerülni a gazdasági élet más részére is. Egyszerű lenne a megoldás: a központi bank kamatot emel, hogy csökkenti keresletet és ezáltal az inflációt is. A kamatemelés viszont hat a pénzügyi stabilitásra: vajon a gazdaság, illetve a pénzügyi rendszer milyen mértékű kamatemelést bír el? A múlt héten – időszerűen a konferenciához –óriási pénzpiaci sokk zajlott az egyesült államokbeli Silicon Valley Bank csődje kapcsán, ami pontosan azért ment csődbe, mert a kamatlábak megemelkedtek, de a bank nem kezelte megfelelően a kamatlábkockázatot.  

Takáts Előd ennek kapcsán közölte: a konferencia résztvevői teljesen egyetértettek abban, hogy amíg az infláció magas, addig a szigorú monetáris kondíciókat fenn kell tartani, mert csak így lehet az inflációt leszorítani. El kell kerülni az olyan helyzeteket, mint a 70-es években, ahol az infláció szépen-lassan elszabadul. A résztvevők – sok központi bankár és a központi banki gondolkodást szorosan figyelemmel követő szereplők – nagyon keményen megfogalmazták azt az üzenetet, hogy a központi bankok továbbra is eltökéltek abban, hogy az inflációt letörjék.  

Nincs ingyenebéd: a pénzügyi rendszer, a költségvetés és a reálgazdaság helyzete megnehezítheti a szigorítást 

A Corvinus rektora hozzátette, a konferencia egyik előadója, Ricardo Reis, a London School of Economics-ról arról beszélt: vannak olyan körülmények, amik nehezítik ezt a szigorítást, például az említett pénzügyi stabilitási sokk. Ha ugyanis a pénzügyi rendszer nem bírja el magasabb kamatlábat, akkor a központi bank adott esetben kénytelen kicsit kevésbé emelni a kamatot, nehogy a pénzügyi rendszer összeomoljon és még nagyobb problémákat és a végén még nagyobb inflációt okozzon. Ugyanilyen limitáló faktor lehet a költségvetés állapota: amikor központi bank kamatot emel, akkor a költségvetésre nagyobb kamatterhek nehezednek, hiszen az új állampapír-kibocsátásokat már ezen a magasabb kamatlábon kell megtenni, ami megterheli a költségvetés mérlegét. Tehát költségvetési aggodalom is lehet a jegybankok gondolkodásában. Jelen lehet jegybanki félelem a reálgazdaság állapota miatt is: amikor kamatemelés miatt csökken a kereslet a reálgazdaságban, a reálgazdasági aktivitás is csökken, az ország gazdasági növekedése lelassul, és akár recesszióba is süllyedhet.  

Takáts Előd elmondta: a központi bankoknak az említett korlátokat aktívan monitorozniuk kell, amikor döntenek. De nagyon fontos, hogy nincs ingyenebéd. Ha az inflációt nem törnénk le gyorsan, akkor az emberek jövedelme elértéktelenedne, és végül még az infláció is magasabb lenne.  

A teljes interjú meghallgatható itt: https://trendfm.hu/napi_musor?current=2023-03-21: Reggeli monitor Imre Lőrinccel 1. 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.02.20. - 22:18:21