Search
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Akadálymentesített nézet
Vissza a főoldalra

Mi van a menedzserizmuson túl? 

2023-04-21 13:56:49

Nemzetközi kutatásokat mutattak be a felsőoktatás kihívásairól a Corvinuson az IRSPM-konferencián

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Világszerte megmozgatja a közvéleményt és a kutatókat az a dilemma, hogy a felsőoktatási intézményeket hogyan érdemes működtetni. Az IRSPM globális, közmenedzsmenttel foglalkozó konferenciáján egy új panel szólt arról, milyen megoldások vannak a menedzserizmuson túl. A szekció tanulságairól a panel kezdeményezőjét és elnökét, dr. Kováts Gergelyt kérdeztük, aki a Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének egyetemi docense. 

A felsőoktatás mérete az elmúlt évtizedekben megnőtt, ezért a korábbi működési, irányítási logikák megkérdőjeleződtek. „A felsőoktatás sok országban olyan komplex lett, hogy az állam már nehezen tudta jól szabályozni, tehát sokkal nagyobb felelősséget akart átadni a felsőoktatási intézményeknek. Ahol pedig a felsőoktatás nagyon önálló volt, mint például Angliában, az a dilemma került előtérbe, hogyan számoltathatóak el ezek az intézmények” – vázolta fel a mai kihívások gyökereit dr. Kováts Gergely.  

A megoldás világszerte sok országban az lett, hogy a felsőoktatás irányítását az üzleti szervezetek mintájára próbálták meg átalakítani. „Olyan mechanizmusokat, ösztönző- és irányítási rendszereket próbálnak meg az egyetemekre ráhúzni, amelyek az üzleti szféra működését mímelik. Például Dániában, Hollandiában, Angliában és Ausztráliában is folynak diskurzusok arról, hogy ez milyen anomáliákkal jár, és olyan diszfunkcionális ösztönzők alakulnak ki, amelyek félrevihetik az egyetemeket” – mondta a szakértő. Ennek oka, hogy az egyetemeken alapvetően nem üzleti tevékenység folyik, illetve ezek az intézmények a közszféra jellegzetességeivel is rendelkeznek, így például az egyetemek teljesítménye sokrétű és nehezen megragadható.  

Gondoljuk végig azt a helyzetet, hogy egy felsőoktatási intézmény nagyobb felelősséget kap, de közben elszámoltathatónak kell maradnia, hogy a társadalmi hasznosságát bizonyítani tudja. A menedzsmentet ezért a teljesítmény mérése kezdi el vezérelni, amihez mutatószámokat dolgoznak ki. Például arra vonatkozóan, hogy az oktató hány Q1-es cikket publikált. Egy idő után az kerül fókuszba, hogy az oktató ennek a központi elvárásnak megfeleljen. „Ez félreviheti a szervezet működését, mert a mennyiség kerül a középpontba, nem az, hogy a kutatás miről szól vagy van-e értelme” – magyarázta dr. Kováts Gergely. 

Új konferenciapanel a megoldások kereséséért 

A Corvinus kutatója azért szervezte meg nemzetközi kollégáival együttműködve a panelt, mert bízik abban, hogy vannak a menedzserizmuson túlmutató megoldások. „Nem jó megoldás, ha visszamegyünk a régi intézményirányítási keretekbe, de az sem, ha teljesen üzleti logika mentén kezdjük el működtetni a felsőoktatást. A kettő szintézisére van szükség. Úgy gondolom, hogy ez működik már a gyakorlatban pár egyetemen, csak a jelenlegi fogalmainkkal nehezen írható le úgy, hogy továbbadható tudásként jelenjen meg”. A nemzetközi tudásmegosztás fontos terepe egy olyan nagy, nemzetközi szervezet konferenciája, mint az IRSPM. 

A 2023-as IRSPM-konferencia céljairól és idei témájáról a nyitó plenáris ülésről készült beszámolónkban lehet olvasni. 

A felsőoktatással a konferencia történetében elvétve foglalkozott önálló panel. „A felsőoktatási panel is úgy került bele a konferencia programjába, hogy nemzetközi kollégákkal megpályáztuk a megszervezését. Ez egy kísérlet volt részünkről, kíváncsiak voltunk, hogy mennyire nyitott a konferencia közönsége a téma iránt” – mondta a panel kezdeményezője, dr. Kováts Gergely. A panelt végül érdeklődés övezte, összesen kilenc előadást tartottak. A panel kidolgozásában és szakmai minőségének biztosításában Gergelyen kívül dán, portugál, cseh és lengyel kutatók vettek részt.  

Az előadások felvázoltak a menedzserizmuson túlmutató megoldásokat. Jari Stenvall finn professzor előadásában a szervezeti paradoxonok felől közelítette meg a felsőoktatási intézményeket. Például egy egyetemnek egyszerre fontos az, hogy a tudomány önszerveződő, de az is, hogy az oktatás és a kutatás társadalmilag elszámoltatható legyen. Bármennyire is összeütközésbe kerülhetnek ezek az érdekek, mindkét szempontot érvényesíteni kell a szervezetben. A kutató szerint érdemes a felsőoktatási intézményeket ilyen szempontból is vizsgálni, mert ez új perspektívát jelenthet a menedzsment számára. 

Egy másik nézőpontot kínált prof. dr. Martin Kitchener előadása, aki az üzleti iskolákat a társadalmi hasznosság felől közelítette meg. Szerinte, ha ezek az intézmények túlságosan belefeledkeznek az indikátorokba, a stratégiai célok elérésébe, a fától nem látják az erdőt. „Annyira az üzleti célokra koncentrálnak, hogy az intézmények társadalmi misszióját szem elől tévesztik. A professzor arra kínált megoldásokat, hogyan lehet ezt megakadályozni” – foglalta össze az előadás lényegét dr. Kováts Gergely. 

Egy harmadik alternatív megközelítés is kirajzolódott dr. Dunavölgyi Máriának, a Corvinus egyetemi adjunktusának előadásából. A kutató a felsőoktatási intézményeket tudásintenzív szervezetekként definiálta, vagyis olyan szellemi központokként, amelyeknek a működése erősen épít a szaktudásra. „Ha tudásintenzív szervezetként tekintenénk a felsőoktatási intézményekre és az azokra érvényes menedzsmentgyakorlatokat alkalmaznánk, akkor a menedzserizmus kevésbé lenne probléma, mint ahogy most jelentkezik” – magyarázta a panel elnöke. Az előadás egyik legfontosabb tanulsága szerinte az volt, hogy a nemzetközi szakirodalom szerint akkor sikeres egy tudásintenzív szervezet, ha élő kapcsolat és együttműködés van a menedzsment és a munkavállalók között.     

A magyar modellváltás dilemmáira és eddigi eredményeire két előadás is reflektált. A dr. Kováts Gergely által vezetett, magyar egyetemeken átívelő OTKA-kutatás bizonyos eredményeit is megosztották a nemzetközi közönséggel. A teljesítményszerződések rendszerét (dr. Drótos György és Révész Éva előadása) és a modellváltás magyar médiareprezentációját (dr. Géring Zsuzsanna előadása) is vizsgálják a kutatás során, melynek célja, hogy a magyar egyetemek szerveződési mintázatait és az azokkal kapcsolatos közéleti diskurzust felmérjék, majd ezeket egymással, illetve nemzetközi gyakorlatokkal összehasonlítsák. 

Dr. Kováts Gergely szerint a panel rámutatott, hogy fontos érteni a problémák természetét, amikkel a felsőoktatás jelenleg világszerte szembesül, de közben a kutatók felelőssége nemcsak abban rejlik, hogy a kritikus oldalt erősítsék, hanem hogy megoldásokkal is előálljanak. „Ehhez hozzájárult, hogy nagyon jó diskurzusok alakultak ki a prezentációkról. Akikkel beszéltem, alapvetően jó véleménnyel voltak a panel inspiratív erejéről” – mondta a Corvinus kutatója. 

 
Írta: Taxner Tünde 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2023.12.04. - 17:26:00